Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-25 / 48. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1989. FEBRUÁR 25., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Mai számunkból: Nyílt levél (3. oldal) Villáminterjú Püski Sándorral (4. oldal) Egyhavi nyereségrészesedés (5. oldal) Szabad szombaton, azaz... (12. oldal) Jelmezed az arcod (13. oldal) Grósz Károly Baranyába látogatott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét. Rendkívüli konferenciát tartottak a termelőszövetkezetek Pénteken az MSZMP Budapesti Bizottságának politikai, propaganda és művelődési központjában megkezdődött a termelőszövetkezetek kétnapos rendkívüli konferenciája. A tanácskozáson részt vesznek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a tsz területi szövetségek és a tsz-ek meghívott vezetői, elnökei. Ott volt Németh [Miklós, az ÍMSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi piiniszter. A tanácskozást lEleki János, a TOT főtitkára nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy a termelőszövekezeti közvélemény sürgetésére hívták össze a tanácskozást, amelyen megoldást keresnek a mozgalomban és a gazdaságban mutatkozó gondokra, és tárgyalnak az érdekképviseleti munka megújításáról. Korszerű gazdaságot Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista brigádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizni. Telek Zoltán István- aknai bányalakatos azt szorgalmazta, hogy a párt vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is erősítheti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális biztonság megszilárdításán. Nemes Gyula, Zobák-aknai vájár hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztései közé tartozhatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú energiastratégia teheti biztossá. Dénes János, Zobák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér, Szász- vár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám, a nagv- mánvoki brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János, kőfejtés! brigádvezető a vezetők rátermettségének fontosságáról szólt. Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta. hogy a párt vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program a ’90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság megteremtése 1,5-2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes embernek. hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőben kevesebb szénre lesz szükség. Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki bányászoktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, értsék meg, hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait. Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója elmondta, hogy a mecseki kokszszén iránti igény 1992- ig fokozatosan megszűnik, így a széntermelés félmillió tonnával csökken, és emiatt 3000 dolgozójától — köztük 500 lengyel bányásztól — kell megválnia a vállalatnak. Bz még akkor is feszültségek forrása, ha a „szénfalakon” munkaerőhiány van. Kovács István, a Mecseki Ércbányák pártbizottságának titkára hangoztatta, hogy érzékelhető ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent robbanással fenyegető válságot. Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezéseként a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Baranya megye országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. Nyílt Tevéi Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságnak tagjaival és a testület üléseinek állandó meghívottaival találkozott. Dányi Pál, a Baranya megyei pártbizottság első titkára a helyi pártmunka stílusának megújításáról' szólva elmondta, hogy a testület minden második ülésének napirendjén az adott helyzet által felvetett időszerű kérdések szerepelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt vb politikai műhelyként is igyekszik segíteni az országos testületek és vezetők munkáját. Grósz Károly az elhangzott észrevételkre és kérdésekre válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A vezetés események utáni „kullogását” kifogásoló észrevételre a párt főtitkára azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti helyenként a késedelem látszatát. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára a találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Károlynak, amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KlSZ-szer- vezetek Tanácsa és a KISZ- en belül megalakult, a dolgozó fiatalokat tömörítő szövetség megyei szervezői fődé galmazták meg a párt poliitkájával kapcsolatos álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság közvetett irányításának, a valóságos társadalmi tulajdon megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi tőke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vállalkozások terének szabadabbá tételét szorgalmazzák. Magyar-jugoszláv együttműködés Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktíva előtt. A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a megjelenteket, majd Grósz Károly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gazdasági, politikai és ideológiai-szellemi területei közti összhang "kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20-25 évre szóló, hosszú távú programját is meg kell alkotnia, ugyanakkor rámutatott. hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlvos helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás forrásait — akár politikai kompromisszumok árán is — meg kell találni. Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország kapcsolataival. — A magyar—jugoszláv kapcsolatok — mondotta G rósz Károly — az élet minden területén kiegyensúlyozottak. jelentősebb és főleg megoldhatatlan problémák nem terhelik. Jugoszláviai építőipari vállalatok végeznek nálunk jó minőségű munkát. A közvetlen gazdasági együttműködésben további nagy lehetőségeket látunk. — Széles körűek és tartalmasak a tájékoztatási, kulturális, oktatási és tudományos kapcsolataink. Ezeket a történelmi tradíciók és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik alkalmassá. — A magyar—jugoszláv együttműködésben egyértelműen stabilizáló tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek hídszerepe. Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái gazdagodnak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen a téren is kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új alkotmány, és előrehaladott állapotban van egy önálló nemzetiségi törvény előkészítése. A Szózat hangjaival végétért nagygyűlést követően Grósz Károly kétnapos baranyai látogatásának utolsó programiaként Pécs vezetőivel találkozott, maid pedig a saitó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának tapasztalatairól. Vitaindító előadást Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tartott. Bevezetőben szólt arról, hogy a tsz-ek helyzete több mint fél évtizede folyamatosan romlik. Több száz gazdaság válsággal küszködik, á bizonytalanság mindenütt fokozódik, és késnek a folyamat megállításához szükséges intézkedések. A tsz- ek legutóbbi, V. kongresszuA Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. ■» A testület megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, határozatot hozott hazánk csatlakozásáról a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményhez, valamint az ahhoz tartozó 1967. éviNewYork-i Jegyzőkönyvhöz. Az utóbbi évek eseményei felvetették azt az igényt, hogy az átmenetileg hazánkban tartóz- kocTó. hazájukba visszatérni nem kívánó, menekültnek tekintendő külföldiek jogi helyzete megoldódjon. A csatlakozás egyben kifejezi a Magyar Népköztársaság emberi-jogi és humanitárius politikáját, és azt, hogy gyakorlatát az ENSZ által biztosított univerzális keretekhez kívánja kapcsolni. Az Elnöki Tanács, januári Felpaprikázott hangulatban ballagtak tegnap este a békéscsabai polgárok és utaztak hazafelé a megye más településeiről érkezettek az Ifjúsági és Üttörő- házban rendezett népfront- fórumról. „önöké a szó” — mondta Szikszai Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára, miután a választható megyei tanácselnök-jelölteket, Murányi Miklóst és dr. Soós Tibort a jelenlevőknek bemutatta. Magukhoz is ragadták a szót az állampolgárok és kérdeztek meredeken, nyíltan, de nem a mostanság oly gyakori vájkáló stílusban, hanem a közéletiség tisztaságát, a megye jövőjét féltőn. A két jelölt bátran állta a sarat, bírta a szünet nélküli több mint hása határozatának zöme nem valósult meg. Az okokat elemezve több évtizeddel korábbra tekintett vissza, kifejtve: az 1968-as reformokig az MSZMP agrárpolitikája nagyrészt ideologikus töltésű volt, és korszerűtlen kolhozmintát követett. Az akkori hivatalos vonal megvalósítása a hagyományos paraszti életforma feláldozásával járt együtt, és ehhez a párt az érintettek jelentős kezdeményezésének megfelelően, tájékoztatót hallgatott meg az igazságügyminiszter előterjesztésében a katonai szolgálat megtagadása miatt elítéltek ügyéről. A testület a tájékoztatóval egyetértett, és tudomásul vette a mintegy 70 személyt érintő szabadságvesztés-büntetés félbeszakítását, majd elengedését a később hozandó jogszabály alapján. Az Elnöki Tanács a továbbiakban államtitkári felmentésekről és kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szikszay Béla államtitkárt 1989. február 2R-ai hatállyal — saját kérésére — tisztségéből felmentette. 1989. március 1-jei rom óra hosszás megpróbáltatást. Soós Tibor elmondta, hogy a megyében élők fejében született meg a gondolat, amikor megkeresték és kérték, vállalja a jelöltséget. Testületek és polgárok biztatták, hogy van keresnivalója Békés megye megújulásakor. Bizalom, törvényesség, demokrácia, e gondolatok jegyében megfogalmazott elképzeléseit a tanácsi testület, a megye lakói elé tárja, ha a bizalom mellette szól. Murányi Miklósihoz intézték a kérdést a megyei tanácsi költségvetés és a ta-, nácsi apparátusi munka nyilvánosságával kapcsolatosan. Láthatóan a tanácsi munka nagy gyakorlottságával tájékoztatta a jelenlevőket azokról a szándékokról. részének együttműködését csak utólag szerezte meg. „Felülről” politikai döntéssel indult a kollektivizálás, amely túlhangsúlyozta a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, és túlságos volt a buzgalom a tsz- ek egyesítésénél, összevonásánál. Időközben folyamatosan kikapcsolódtak a piaci erők a gazdasági életből, monopóliumok telepedtek rá a mezőgazdasági termelőkre, és fékezte a szabad gazdálkodás érvényesülését a mestereségesen kialakított, torzító árrendszer. Elhalványodtak a szövetkezeti tulajdon és a tsz-ek működési elveinek sajátos jegyei, és 1 mindez hosszú távon is befolyásolta az eredményességet. Az előadó foglalkozott azokkal a gazdasági sikerekkel is, amelyek — részben — hatállyal Dunai lmért és Gombocz Zoltán kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, dr. Baráth Etelét közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkárrá és dr. Vissi Ferencet, mint az Országos Arhi- vatal elnökét államtitkárrá kinevezte. Felmentés, kinevezés A Minisztertanács dr. Szikszay Bélát, az Országos Árhivatal elnökét e tisztségéből — saját kérésére — 1989. február 28-ai hatállyal felmentette. A Minisztertanács dr. Vissi Ferencet, az Országos Ár- hivatal elnökhelyettesét e tisztségéből 1989. március 1-jei hatállyal felmentette, egyidejűleg az Országos Árhivatal elnökévé kinevezte. amelyek szerint a jövőben a költségvetést széles körű vitára bocsájtják, az emberek véleményét, azonosulási készségét felhasználva kívánnak dönteni a szűkülő pénzügyi források ésszerű felhasználásáról. Ehhez kapcsolódott Soós Tibor is, aki szerint a sajtó, a plakátok és az élő szó nyilvánosságát mind latba kell vetni, hogy demokratikus döntések születhessenek. Nehéz úgy tervezni Békés megyében, hogy még a VII. ötéves tervben élünk, de adósságaink miatt már a VIII. ötéves terv pénzeit fogyasztjuk. Hosszan foglalkozott a morális válság kérdésével; s kifejtette, hogy tíz hónap alatt (megközelítően ennyi idejük jut a következő választásokig) a (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 5. oldalon) Éledő Békés megyei demokrácia „Drámai szituáciá” — de kinek? — n tanácselnökjelölteknek, a választó megyei tanácstagoknak vagy az állampolgároknak? Ülésezett az Elnöki Tanács
