Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

1989. február 3., péntek NÉPÚJSÁG Eredményes luxemburgi és belgiumi tárgyalások Tudósok tüntettek Moszkvában Andrei Szaharov programja — Eredményes tárgyalásokat folytattunk mind Luxem­burgban, mind Belgiumban a kapcsolatok erősítéséről — mondotta Brüsszelből történt elutazása előtt Várkonyi Pé­ter külügyminiszter az MTI brüsszeli tudósítójának, meg­vonva a két országban tett útjának mérlegét. A látogatás során Várkonyi Péter magyarországi látogatásra hívta meg a luxemburgi miniszterelnököt, megújította a belga kor­mányfőnek, illetve partnereinek szóló meghívást. A magyar diplomácia vezetője hétfőn és kedden tárgyalt Luxem­burgban, szerdán és csütörtökön pedig Belgiumban tett hi­vatalos látogatást. A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Eduard Sevardnadzc szovjet külügyminiszter (b) és kísérete. Valamint Oleg Trojanov- szkij szovjet nagykövet (j) a február 2-at tárgyalást követően fel­kereste a főváros közelében a Nagy Falat. Tudósok tüntettek csü­törtökön Moszkvában a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének épületénél. A szervezők a tudományos élet képviselő- jelöltjeit megválasztó január 18-i ülés eredményei ellen tiltakoztak. Szaggyejev akadémikus úgy vélekedett, hogy a jelö­lőgyűlésen formailag nem vétettek a demokratikus elő­írások ellen, az eredmény mégsem felel meg a demok­rácia követelményeinek. A tüntetés szervezői — amint a TASZSZ jelentése írta — a választást sem tartották demokratikusnak. Gurij Marcsuk, az akadé­mia elnöke átvette a tünte­tők határozatát, s közölte, hogy annak tartalmáról jövő keddi ülésén folytat vitát az elnökség. A tudományos élet színei­ben jelöltséget nem szerző akadémikusok választókör­zetek jelöltjeként indulnak a március 26-i választáso­kon. A szovjet lapok egy­más után biztosítanak nyil­vánosságot e jelöltek vá­lasztási programjának. A Moszkovszkije Novosztyi e heti száma Andrej Szaharov programját mutatja be. Az atomfizikus hat témakör kö-- - ré csoportosította választási programját. A gazdasági életben plu­ralisztikus irányítást és pia­ci szabályozást sürget; hala­déktalanul felszámolandó- nak tartja a veszteséges üze­meket mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, szükségesnek tartja a ver­senyszellem ösztönzését. Az emberiség számára nélkülöz­hetetlen atomenergia ter­melését biztonságosabbá kell tenni. Be kell zárni a ter­mészeti környezetet veszé­lyeztető üzemeket. Gazdasá­gi elképzelései között fon­tosnak tartja, hogy a jöve­delemszerzésnek ne szabja­nak felső határt, azt a prog­resszív adózás szabályozza. Szaharov programja egye­bek között a szociális és nemzetiségi kérdésekkel is foglalkozik. Az .akadémikus a személyiségi jogok védel­mét és a társadalom nyitott­ságát, a lelkiismereti és gyü­lekezési szabadság érvénye­sítését említi első helven. Szükségesnek tartja az új választói törvény és a nem­rég elfogadott alkotmány- módosítás felülvizsgálatát, s az „egy ember, egy szava­zat” elv érvényesítését szor­galmazza. A nemzetiségi po­litikában az egyenjogú álla­mok szövetségéről szóló le­nini elvekhez való visszaté­résit tartja szükségesnek. A sztálini örökség gyöke­reinek megszüntetése, a jog- államiság megteremtése, az igazságszolgáltatás korsze­rűsítése, a tudományos élet szervezeti kérdései, majd a leszerelés és a regionális válságok témái következnek. Programjának utolsó pont­jaként Szaharov kifejti, hogy híve a szocialista és a tőkés rendszer közeledésé­nek (konvergenciájának), s ennek együtt kell járnia a gazdaság, a szociális terület, a kultúra és az ideológia pluralizmusával. Az írja Hruscsovról, Brezsnyevröl és a többiekröl II. — ön szerint Hruscsov leváltása és Brezsnyev hatalomra kerülése objektív szükségszerűség volt? — Nem, ez nem volt szükségszerű. Efelől szilárdan meg vagyok győződve, bár magam is részese voltam a történ­teknek. Most vádolom magamat és őszintén sajnálom a tör­ténteket. Szólnék'még Hruscsovról. Jól ismertem őt, együtt utaz­tunk külföldre és együtt pihentünk is. Mesélt arról, hogy hogyan tették ártalmatlanná Beriját. Ez bátor cselekedet volt. Sokat tett Hruscsov a világűr meghódítása, rakétacsa­pataink fejlesztése érdekében. E területek helyzetét szigo­rúan számon kérte a pártfunkcionáriusoktól, a minisztériu­mok vezetőitől. Becsületes ember, a párt elkötelezett híve volt. Igazi pártmunkás, gazdag élettapasztalattal. Megvetette a szószátyárokat, a tettek emberét szerette. — Néhány évig dolgozott Leonyid Brezsnyev idejében. Mit mondana el róla, mire emlékszik «issza? — Én úgy vélem, hogy Brezsnyev, mint párt- és állami vezető véletlen, átmeneti, ideiglenes figura. Ha nem lett volna ott Podgornij, akkor őt egy év múlva leváltották volna. De nem tudom, hogy Podgornij miért támogatta Brezsnyevet. Brezsnyev különösen a fiatalabb vezetőktől félt. Így ál­lították félre Semicsasztnijt, Selepint, Katusevet. A későb­biekben leszámolt még azokkal is, akik eleinte támogatták őt. így Voronovval, Podgornijjal, Kosziginnal. Ezt néha képmutatóan tette. Vegyük például Szemicsaszt- nijnak, az Állambiztansági Bizottság elnökének esetét. A Politikai Bizottság ülése zajlott, amelyen több kérdésről döntöttünk. A vége felé Brezsnyev zakója felső zsebéből előszedett egy papirost és ezzel állt elő; „Most pedig, elv­társak még egy kérdésről döntünk, kérem, hívják ide Sze- micsasztnijt.” A jelenlevők közül senki semmiről nem tu­dott, magával Szemicsasztnijjal sem tudattak semmit és íme: „Elhatároztuk, hogy önt más munkakörbe helyezzük át’’. Hová? Miért? A magyarázat rövid volt és nem volt meggyőző. Brezsnyev az ÁlLamibztorusági Bizottság elnöké­vé Juri) Andropov jóváhagyását javasolta, akivel szintén nem tudattak semmit. Brezsnyev körülbelül ugyanígy lépett fel a többi, számára alkalmatlan emberrel szemben is. Kosziginnal pedig egészen becstelenül járt el. Már nyugdíjban volt, Infarktussal fe­küdt a kórházban, amikor meglátogatta őt Brezsnyev és ezt kérdezte tőle; „Mikor adja át nyaralóját?” Brezsnyev gyáva, gyanakvó és rövidlátó ember volt. Sze­rette a hatalmat és a kitüntetéseket. Tudják, hogyan kapta meg a hősnek kijáró második csillagot? 00 éves korára már a szocialista munka hőse volt. Olyan döntés született, hogy a jubileum alkalmából megkapja a második csillagot Is. Éppen Kijevben tartózkodtam, amikor elküldték nekem Moszkvából a felterjesztést. Nézem, már csaknem mindenki aláírta. Én is odaírtam nevemet. Két-három nap múlva felhív Podgornij: Petro, tudod, Ljonya ahhoz ragaszkodik, hogy a Szovjetunió Hőse csillagot adományozzák neki”. Megkérdeztem, milyen alapon gondolja ezt. A válasz pe­dig: „Mit kérdezősködsz! Már mindenkit rábeszélt, csak egyedül te maradtál.” Hát így kezdődött a csillagözőn. Különösen hangsúlyozom Brezsnyev alacsony általános műveltségét, hozzá nem értését számos kérdésben. Ügy lát­szik, ezzel magyarázható az a tény is, hogy magához édes­gette Szuszlovot. Ha valami probléma adódott, kijelentette: lépjen összeköttetésbe Mihail Andrejeviccsel. Meglátásom szerint Szuszlov alakja még nincs eléggé feltárva. Szerin­tem kevesebb hasznot hozott a pártnak, mint amennyi kárt okozott. Tevékenységének következményeit még ma is érez­zük, többek között a történelem, az ideológia és a nemzeti küérdés vonatkozásában. Ö a nemzetek, a nyelvek és a kul­túrák gyors egybeolvasztására törekedett. Hogy ez mihez vezetett, láthatjuk a hegyvidéki Karabah példáján. Nehéz­ségbe ütközik egyéniségének még csak a megrajzolása is. Az élettől elszakadt, befelé forduló ember volt. Nemegyszer voltak nézeteltéréseink az ideológia és a kul­túra kérdéseiben. Íme egy példa. A néhai Dovzsenko meg­írta a Tarasz Bulba forgatókönyvét. A filmből azonban nem lett semmi. Majd a dologhoz Bondarcsuk látott hozzá. Nagy nehézségek árán a film végre elkészült, de nem mutatták be. Szuszlov betiltotta, mondván: „Miért élesszük újjá a nacionalizmust, miért zaklassuk a lengyeleket.” „De hisz ez történelem — válaszoltam. — Akkor Gogolt is iktassuk ki.” Egyszóval nem tudtam meggyőzni. Amolyan sztálini vá­gású ember volt. Amikor például azt vitattuk meg, hogy mit közöljünk az újságban Sztálin születésének 90. évfor­dulójával kapcsolatban, mindenki hallgatott. Én amellett foglaltam állást, hogy a XX. pártkongresszus határozataira alapozva tegyük közzé az egész igazságot. „De hogyan fogja ezt értelmezni a nép?” — következett Szuszlov kérdése. Végül is az írás megjelent,, de rövidített változatban, mert Suszlov sok mindent kihúzott. Később, amikor már Moszkvában voltam, Szuszlov meg­szervezett egy cikket a Kommunyiszt Ukrajini folyóiratban, amely megbírálta könyvemet, mégpedig a kozákság felma- gasztalása miatt. Mivel én nem szolgáltam a kozákok kö­zött, levéltári anyagokat használtam fel. A könyvet egy hónap múlva kivonták a forgalomból. Felkerestem Brezs­nyevet és megkérdeztem: „De hát mit csinál ön?” „A köny­vet én nem olvastam. Az egész Szuszlov utasítására tör­tént.” Különben viselkedése sok esetben mesterkélt volt. — Mi i véleménye Kosziginről? — Nagyszerű egyéniség, okos, becsületes ember volt. — Kellemetlen a kérdés, de szeretném tudni, önt miért mentették fel az UKP KB első titkárának tisztségéből? — „A mi Szovjet-Ukrajnánk” című könyv megjelenése után nacionalizmussal vádoltak. Véleményem szerint azon­ban leváltásomnak oka magánjellegű volt. Brezsnyev attól félt, hogy magam köré gyűjtöm a fiatalok csoportját. De semmiféle „összeesküvésről” szó sem volt. Igaz, gyakran ki­fejtettem egyet nem értésemet nézeteivel, — Hogyan került sor felmentésére? — Körülbelül ugyanúgy, mint a többiek felmentésére. A KB plénumának ülésén Brezsnyev elnökölt, majd ezt a kö­telezettséget Szuszlovra bízta. Kifele tartott a teremből, amikor magával hívott. Egy másik helyiségben tájékozta­tott engem arról, hogy más munkakörbe helyeznek át. És megint csak azzal kezdte: „Elhatároztuk...” Ki határozta el? Az ülésen ilyen kérdésről nem volt szó. A plénumon sem vetődött fel. Másnap pedig megjelent a rendelet arról, hogy engem a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettesévé neveztek ki. Két évig dolgoztam ezen a poszton. Most nyugdíjban vagyok és erőmhöz mérten részt veszek a társadalmi pártmunkában. (Vége) (Fordították: a Kárpáti Igaz Szó munkatársai) (S)nEH3EH< w npfi EGYRE TÖBBEN LOTTÓZNAK AUSZTRIÁBAN GYERMEKKORI ALKOHOLFOGYASZTÁS Több mint egymillió 12-15 éves nyugatnémet gyermek rendszeresen fogyaszt alko­holt. A Dytop-szervezet sze­rint ezeknek a gyermekek­nek egyharmadát az alkoho­listává válás veszélye fenye­geti. Az NSZK-ban évente 6200 gyermeket utalnak kór­házba a szeszfogyasztás okozta betegségekkel. A GYŰLÖLKÖDÉS KÁROSAN HAT A SZÍVRE Az előző évhez viszonyít­va tavaly egytizeddel több ember próbált szerencsét, akik összesen 4,6 milliárd schillinget költöttek szelvé­nyekre. A lottó jóvoltából 1988-ban 124 osztrákból lett milliomos. A legszerencsé­sebb közülük egy bécsi asz- szony volt, aki rekordössze­get, 47,7 millió schillinget nyert. GYÓGYSZER A GENITALIS HERPESZ ELLEN Az Aciklonir nevű orvos­ság, amelyet kapszulákban hoznak forgalomba, eredmé­nyesnek bizonyult a genitá- lis herpesz ellen. A szert a brit Wellcome PLC gyógy­szergyár szabadalmaztatta. A régebbi kutatások szerint ez a gyógyszer hat hónapig ha­tásos, újabban azonban ki­tűnt, hogy egy éven túl is az. AZ ÉSZAKI-TENGERT SZENNYEZŐ A legújabb kutatások sze­rint a szívre károsan hat a harag és a gyűlölet, káro­sabban, mint a türelmet­lenség. A tudósok annak alapján állapították ezt meg, hogy 118 joghallgatót fi­gyeltek meg hosszabb időn át. Huszonöt év múlva ki­tűnt, hogy a gyűlölködő ter- mészetűeknek 20 százaléka meghalt, akik viszont nem voltak gyűlölködők, azok­nak csak 5 százalékuk nem volt már az élők sorában. A HAJLÉKTALANOK SORSA aggasztja leginkább az ame­rikai közvéleményt — ex derült ki a New York Ti­mes c. napilap és a CBS tévéállomás közvélemény­kutatásából. A kérdezettek 65 százaléka fokozott álla­mi támogatást sürgetett az ügyben, 70 százalék szerint a Reagan-kormány nem tett meg minden tőle telhetőt az égető probléma megoldása érdekében. nitrogén 50 százaléka az NSZK folyóiból származik — állapították meg kasseli szakemberek. A legtöbb a Rajnában található, ez szál­lítja az NSZK-ból az Észa­ki-tengerbe kerülő nitrogén kétharmadát. Szakemberek szerint az NSZK-ban éven­te csaknem egymillió tonna nitrogént bocsátanak a fo­lyókba, s ennek a mennyi­ségnek 80 százaléka jut el az Északi-tengerbe. GEOLÓGIAI TANULMÁNY Japán geológusok tervbe vették a Csendes-óceán Ja­pán környéki térségeinek ta­nulmányozását, hogy ellen­őrizzék annak a feltétele­zésnek a valóságalapját, mi­szerint a japán szigetek a víz alatti kéregmozgások miatt szakadtak le az ázsiai kontinensről. 72 ponton fog­nak a Japán-tengerben és a Csendes-óceánban kutató­hajókról „ásatásokat” végez­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents