Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Mai számunkbál: Kolozsvártól Konstantinápolyig o. 0idai> A hazai román etnikum érdekében (3. oidan A Független Kisgazdapárt és múltja (4. oldal) Mégis szeplőtlen (5.0idai> „Kötélhúzás” a Gyulai Munkácsy Tsz-ben (5. oldal) Tájékoztató a KB-ülés napirendjéről r-----------------------------------:------------——I A ma kezdődő központi bizottsági ülés napirendje is jelzi: a tavasz ismét egyfajta, az elmúlt évet is jellem­ző szellemi pezsgést, megújulást hozhat a pártban, to­vább viheti azt a folyamatot, amelynek révén a kom­munisták igazi részeseivé válhatnak a saját és az or­szág sorsát is meghatározóan befolyásoló döntések meg­alkotásában — hangsúlyozta Kimmel Emil, a KB szó­vivőhelyettese az MTI munkatársának nyilatkozva. I Tanácskozás március 15-éről Tavaszcsalogató munkák a szentandrási határban Mint ismeretes, a testület előtt három napirendi pont szerepel. Fejti György KB- titkár előterjesztésében meg­vitatja az új alkotmány kon­cepciójáról szóló tervezetet. Ehhez kapcsolódóan Kimmel Emil hangsúlyozta: fontos szakaszához érkezett az al- kotmányozó munka. Hosszas, felelős, tudományos elemzés után készült el az alaptör­vény szabályozási koncep­ciója. A tervezetet alaposan meg kell vitatni, s ennek csak egy stációja a mostani tanácskozás, a végállomása a KB által is javasolt nép­szavazás lesz. Menet közben olyan fontos kérdéseket is napirendre kell tűzni, mint azt, milyen részkoncepciót tartalmazzon végül is az al­kotmány. Ide tartozik pél­dául a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az al­kotmánybíróság létrehozása, a választási rendszer vagy a társadalmi, politikai, gazda­sági renddel foglalkozó rész. Ez utóbbinál az is felvető­dik: szerepeljen-e a szocia­lista jelző. Nagyon lényeges, hogy időtálló elveket, előre­mutató, progresszív törekvé­seket, stabil értékeket rög­zítsen, ugyanakkor nyitott maradjon, ne zárja le a kí­vánatos politikai, társadalmi változások útját, hagyja nyitva a kaput a most még pontosan nem látható válto­zások előtt. Fontos az is, hogy szűnjék meg az alaptörvény disz­kontinuitása az ezeréves ma­gyar államisággal, s a pol­gári alkotmányjog egy sor, azóta időtállónak bizonyult tételével. Ebbe a folyama­tosságba beletartozik elmúlt 40 évünk történése, s ennek figyelmen kívül hagyása po­litikai és történelmi abszur­ditás lenne. A Központi Bizottság meg­vitatja az agrárpolitika meg­újítására vonatkozó előter­jesztést is, amelynek elő­adója Iványi Pál KB-titkár lesz. A szóvivőhelyettes hang­súlyozta: sok program ki­munkálásán dolgozik inten­zíven a testület, közülük az egyik legnagyobb horderejű az agrárpolitikai elgondolás megújítása. Mivel a felnőtt lakosság több mint felét — nemcsak a mezőgazdaság­ban, hanem az élelmiszer- iparban, s az ehhez kapcso­lódó területeken dolgozókat — érinti, a társadalom je­lentős rétegének adhat való­di programot. A témát vár­hatóan élénk vita kíséri a mostani ülésen és a javas­lat révén a pártszervezetek­ben, a párttagok körében, s a társadalom valamennyi rétegében. Az országos pártértekezlet óta eltelt kilenc hónap alatt jelentős változáson ment ke­resztül a pártmozgalom. Ez azonban nem mindig volt áttekinthető, érződik politi­kai kultúránk zavara, sőt zavarodottsága is. Ez is in­dokolja, hogy a testület na­pirendjére tűzi a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatai­ról készített jelentést, amely­nek előadója Lukács János, a Központi Bizottság titkára lesz. Kimmel Emil kifejtet­te: a pártértekezleti viták­ban hol lefékeződtek, hol felerősödtek az említett je­lenségek, ez azonban az ön­mozgás eredményének te­kinthető. A tanácskozások tapasztalataiból is kitűnt, hogy erősödött a pártmoz­galom, személyi ügyekben is jelentős változások követ­keztek be a különböző szin­tű pártértekezleteken. A me­gyék több mint 50 százalé­kában volt többes jelölés az első titkári és a titkári funkciókra. Az újjáválasz- tás mindenütt pártértekezle­ten zajlott le. Megállapítha­tó, hogy a választásoknak hosszabb távú hatása van, Az ezeket kísérő nyilvános­ság a közvéleményt talán felbolygatta, azonban a meg­erősített és az új vezetőket egyaránt rádöbbentette a nyilvánosság előtti politizá­lás fontosságára — hangsú­lyozta végül Kimmel Emil. Válasz a Hazafias Nép­front kiáltványára; a füg­getlen szervezetek békés tün­tetéseire hívó röplap; 12 pont — e három dokumen­tumot fogadták el a függet­len demokratikus szerveze­tek képviselői vasárnap Bu­dapesten, a Kisrabló Étte­rembe összehívott tanácsko­zásukon. A Bajcsy-Zsilinsz- ky Baráti Társaság, a Fi­desz, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgaz­dapárt és a Szabad Demok­raták Szövetsége már több ízben szervezett ilyen ta­nácskozást annak érdekében, hogy a független szeryezetek egyeztessék elképzeléseiket: hogyan kívánják ünnepelni március 15-ét? A Hazafias Népfront a február 18-i napilapokban kiáltványt tett közzé, azzal a kéréssel fordulva a ma­gyar társadalomhoz, hogy az idén március 15-ét minden­ki ünnepelje együtt -7- - egy lobogó alatt. E kiáltványra a tanácskozáson részt vevő független szervezetek képvi­selői megfogalmazták vála­szukat, amelyben ismét — immár sokadszor — leszöge­zik: hagyományaikhoz híven Budapesten és országszerte a hatalomtól független felvo­nulással ünnepelnek. Már korábban sem fogadták el az MSZMP és a KISZ fel­hívását és nem értenek egyet a népfrontkiáltvány szerzői­vel ,sem. Véleményük szerint ugyanis az MSZMP, a KISZ és a HNF .testületéiben ma ugyanazok irányítanak, akik évtizedeken át „szürke hét­köznappá silányították” a legnagyobb nemzeti ünnepet, és „szolgai módon nemzeti ünnepeink közé erőltették november 7-ét”. Válaszuk­ban hangsúlyozzák azt is, hogy ezek a vezetők évről évre rendőri erőszakot al­kalmaztak a békés felvonu­lókkal szemben. Kifejtik to­vábbá, hogy nem a nemzeti egységet akarják megbonta­ni, hanem a monolitikus és dogmatikus pártirányítású szervezetektől, azok vezetői­től határolják el magukat. Ezt a „Válasz egy kiált­ványra” című dokumentu­mot az öt főszervezőn kívül további 11 független szerve­zet írta alá. Hamarosan nyilvánosságra hozzák azt a röplapot, amely „Budapest népe, honfitár­saink! Független március 15-i ünnepségre, békés tün­tetésre hívunk benneteket” címmel elsősorban a prog­ramot rögzíti. Eszerint már­cius 15-én Budapesten, a dé­li harangszókor találkoznak a Petőfi-szobomál. A koszo­rúzást és az ünnepi megem­lékezést követően a Szabad­ság térre vonulnak, ahol jel­képesen — és a társadalom nevében — lefoglalják a Ma­gyar Televíziót. A felvonu­lás további állomásai: a Batthyány-örökmécses; a Kossuth tér, a Margit-hídon át a Bem-szobor és végül a Batthyány tér. A röplap — szokatlan mó­don — lábjegyzetet is tar­talmaz, amely utal arra, hogy az 1989. III. törvény 4. paragrafusa értelmében tilos a Kossuth téren gyüle­kezni, viszont több szervezet már kezdeményezte az erre vonatkozó passzus módosí­tását. A független demokra­tikus szervezetek képviselői reményüket fejezik ki, hogy március 15-ig az Országgyű­lés eltörli e tiltó rendelke­zést. A legnagyobb vitát a „Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független, demokra­tikus Magyarországot” cí­met viselő 12 pont váltotta ki. A független demokrati­kus szervezetek 12 pontja szerint a magyar nemzet kí­vánalmai közé tartozik a valódi népképviselet és többpártrendszer; a rendőr-* államot felváltó jogállam; a szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadság; a sztrájkjog: a méltányos köz­teherviselés és a közkiadá­sok társadalmi ellenőrzése: az ésszerű gazdálkodás, a működő piac, és a tulajdon- formák egyenjogúsága; a bü­rokrácia és az erőszakappa­rátus leépítése. A 12 pont­ban szorgalmazzák továbbá Kelet- ás Közép-Európa né­peinek szabadságát, önren­delkezését, a semleges és , független Magyarországot, a ; felelős kisebbségi és mene­kültpolitikát. Az utolsó két pontban követelik a nemzeti önbecsülést, valamint: „igaz­ságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak”. Valamennyi ponthoz ma­gyarázó mondatokat is fűz­tek. amelyeket többszöri konzultáció után el is fogad­tak. A kiegészítő mondatok között szerepel, hogy töröl­jék a magyar ünnepek so­rából november 7-ét. Még az a javaslat is elhangzott, hogy töröljék április 4-ét is; ez az indítvány több órás I vitát robbantott ki, végül azonban megegyezés hiányá­ban — kimaradt a szöveg­ből. Talán igazán még senki nem gondolt tavaszra, ami­kor az első napsugarak megtörték a több héten tar­tó, ködös, szomorú idő egy­hangúságát. Pedig ha a nyu­galmas, csendes, téli határ­ban megjelennek az első gé­pek, az már azt jelzi: a gaz­dád készülnek a tavaszra. A búza fej trágyázása és a kártevők elleni növényvé­delem már február elején sürgeti a munkálatokat. De vajon mit keres egy szárzúzót vontató traktor ilyenkor, a tél vége felé a fagygyötörte, szalmasárga kaszálón, Békésszentandrás határában? Megállunk. A munkát irá­nyító fiatalember, Balaton László, az ÖKI szaktanács- adója készségesen válaszol: — Ez nem kaszáló, ha­nem a Békésszentandrási Zalka Tsz húszhektáros, há­I rom éve telepített fümagter- mö területe. Az elhalt szár­maradványokat azért ka­száljuk, hogy tavasszal a nö­vény erőteljes sarjadzásnak indulhasson. Hiszen vető­magtermesztéskor mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy a növény erő­teljes, egészséges legyen. Csak így számíthatunk jó minőségű termésre. — De vajon miért nem a szövetkezet szakembere irá­nyítja a munkát? — kér­dezzük a fiatalembert. — Mert itt export célter- meltetéses vetőmagról van szó, melynek minőségéért mi, az Alföldi Gyepvetőmag Termeltető Rendszer szakta­nácsadói is felelősséggel tar­tozunk. S mindent meg kell tennünk közösen a szövet­kezettel együtt a sikerért. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy vevőnk a világ legnagyobb fűforgal­mazója, az igényes holland Barenbruck cég. Mintegy nyolcvan kereskedőegység­gel rendelkezik a világ kü­lönböző pontjain. — Külföldi vagy hazai fű­fajták hasznosítását koordi­nálja a rendszer? — Csak kizárólag hazai, mégpedig a Szarvasi ÖKI nemzetközileg elismert és a világpiacon kedvelt fűfajtá­it termeltetjük. Ügy tűnik, az igény egyre nagyobb az olyan fajták iránt, mint a szarvasiaké. Az elkövetke­zendő években fellendülésre számíthatunk. Szeretnénk a Szarvas környéki szövetke­zetekkel megtermeltetni az árut. A szuper elit export- vetőmag közepes minőségű földeken is jelentős többlet- bevételhez juttatja a gazdál­kodókat. S ez a mai pénz­ügyi nehézségek idején nem elhanyagolható szempont. Míg beszélgetünk, a szár- tépő gép lassan, araszolva egyre nagyobb, asztalsima felületet hagy maga után. A tövek között műtrágya­szemcsék fehérlenek. Már csak egy kis csapadék kel­lene — ami valószínű, nem marad el —, s akkor jöhet akár a korai kitavaszodás is. R. G. Fotó: Kovács Erzsébet Újabb képviselői indítvány — vízlépcsőügyben Az idei terv még készül, de... Lesz munkájuk a csabai építőknek A viszonylag enyhe tél kedvezett az építőiparnak annak ellenére, hogy az utóbbi esztendőkben mind­inkább kezd idényjellegűvé válni. — A téliesítés költségei évről évre növekednek, nin­csenek arányban a végzett munkával — magyarázza Polják György, a Békés Megyei ÁÉV műszaki igaz­gatóhelyettese. — A szabad­téri munkák üteme lelassult, de így is bizonyos fokú át­menetet teremt, a tavaszi indulást jól segíti. A BÁÉV-nél jól sikerült az elmúlt tél is, s ez kedve­ző alapot adott az 1988-as esztendőnek. Jót előkészített munkákkal kezdték az évet, s ennek meg is lett az ered­ménye: az 1200 fizikai dol­gozót foglalkoztató vállalat 800 millió értékű generál építési és szerelési tervét túlteljesítette, s a vártnál több, 75 millió forintos nye­reséget értek el — csökkenő létszámmal. Átadtak többek között 330 lakást, elkészült Békéscsabán az autóbusz­pályaudvar, a belvárosi is­kola uszodája és tornater­me. Mi várható ebben az év­ben? A vállalat idei éves terve még nem készült el, mert még nem látják előre az esztendő megrendeléseit. Ami biztos, hogy az első negyedév kapacitása kitöl­tött, továbbá néhány na­gyobb munkalehetőség is­mert. Egyebek között a Gyulai Húskombinát hűtő­tárolója, a gyulai kórház re­konstrukciója, az orosházi posta- és az üveggyárf be­ruházásokban való részvétel tűnik biztosnak, no és 220 lakás átadását várják az idén az állami építőipari vállalattól. Mint utaltunk rá, a mos­tani gazdasági év is jól kez­dődött: Békéscsabán, a Jó­kai utcai lakások, az APEH- székház épülete, a Békési Nevelési Központ, valamint az orosházi 16 tantermes is­kola tornacsarnokának téli- esítése jól sikerült, továbbá biztos munkalehetőséget nyújt a megyei tanács épü­letének bővítése, illetve fel­újítása. A Budapesti 21-es Sz. Állami Építőipari Válla­latnak 50 szakmunkást „köl­csön” adtak, s alig 110 épí­tőmunkás — főként a mély­építésben, a szerkezetszere­lésben és a poligonüzemben dolgozók — ment fagy­szabadságra. A téliesített munkahelyeken a végleges fűtőberendezések szolgáltat­ják a meleget, ami bizonyos fokon enyhíti a vállalat té- liesítési költségeit. Ennek összege nem kevés: tavaly meghaladta a 3,5 millió fo­rintot. amely a vállalat nye­reségét csökkentette^ Az elképzelések szerint az év második felében több munka előkészítését terve­zik áthúzódónak, ugyanis szeretnék az 1990-es évet is megnyugtatóan kezdeni. —szekeres— További 13 képviselő csat­lakozott Bubla Gyula (Bu­dapest, 3. vk.) indítványá­hoz, s ezzel már 23-an ja­vasolják az Országgyűlés­nek: következő ülésén vizs­gálja felül a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszerről szóló — a kormány tájékoz­tatóját elfogadó — határo­zatát. A képviselők — egyebek között — azzal indokolták indítványukat, hogy a ta­valy októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább romlott. Az építke­zés felfüggesztése nem okoz­na különösebb problémát — írják —, mivel a kormány ígérete szerint a vízierőmű­vet addig nem helyezik üzembe, amíg a szennyvíz- tisztítók nem készülnek el. A beruházási költségek kö­rüli vita máig nem tisztázó­dott. s a képviselőket nem tájékoztatták megfelelően a vízlépcső építésével kap­csolatos ellenvéleményekről. A Tudományos Akadémia 1983-as és 1985-ös állásfog­lalását például a szavazás előestéjén kaptak kézhez. Valószínűnek látszik — fogalmaz a beadvány —, hogy a lakosság népszava­zással kíván dönteni az erőmű sorsáról; már eddig is több, mint 100 ezren alá­írásukkal fejezték ki e kí­vánságukat. Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az Országgyűlés elnöke kö­teles a parlamentnek beje­lenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására, a márciusi ülésszakon min­den bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az Országgyű­lés (szintén az ügyrend sze­rint) — az előterjesztő eset­leges felszólalása után vita nélkül határoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents