Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
NÉPÚJSÁG 1989. február 18., szombat Hz MSZMP Központi Bizottságának írásos előterjesztései A Központi Bizottság tagjai előzetesen megkapják a hétfőn kezdődő testületi ülés napirendjének írásos anyagait. A Központi Bizottság Irodája eljuttatta hozzájuk az alkotmány szabályozási koncepcióját, az agrárpolitika téziseit, valamint a megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól szóló jelentést. Alkotmány Magyarország alkotmányának szabályozási koncepciója legfontosabb kérdései között említi, hogy 1949 óta alapvetően megváltozott a hatalomról és a hatalom gyakorlási módjáról, a szocializmusról, valamint az emberi jogokról vallott felfogásunk. Emellett mélyreható változások történtek a társadalom szerkezetében, a gazdaságban, a tulajdonviszonyokban, és a politikai intézményrendszerben. További jelentős változások most vannak kibontakozóban. Az 1988 májusában tartott pártértekezlet óta kialakult folyamatok politikailag is egyértelműen új alkotmány előkészítését igénylik. Az új alkotmánynak a jövőbe mutató folyamatok elemzésére kell épülnie, úgy, hogy időtálló legyen. Teret kell engednie a tulajdoni viszonyok, a gazdasági és a politikai rendszer — az alkotmányban rögzített, társadalmi céljainkkal összhangban álló — spontán fejlődésének, hogy a gazdasági és politikai folyamatokat csak olyan mértékben korlátozza, amilyen mértékben az alkotmányos rend védelme ezt elengedhetetlenné teszi. A Bevezetőnek (Preambulumnak) új felfogásban kell közelítenie államiságunk fejlődését, hogy az alkotmány erősítse a nemzeti összefogást, a magyarság identitástudatát; ezért — múltunkat meg nem tagadva, korábbi értékeinkről le nem mondva, ezeréves államiságunk folyamatosságát megőrizve — jussunk el mai társadalmi rendszerünk és állami céljaink meghatározásáig. A Preabulum rögzítse, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam; mutasson rá a munkásmozgalom törekvésein alapuló új társadalmi rendünk teremtette értékeinkre. A szabályozási koncepció ezt követően részletezi, milyennek gondolja Magyarország társadalmi-politikai-gazdasági rendjének alagelveit, s ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a törvényalkotás az alaptörvénynél nem törekedhet a társadalmi, politikai és gazdasági rend átfogó szabályozására. Ehelyett meg kell határozni Magyarország államformáját, majd azokat az alapelveket, amelyek az államhatalom gyakorlásának módját, az állami és a társadalmi viszonyokat, valamint a politikai rendszert jellemzik. A koncepció jelzi, hogy Magyarország államformájával kapcsolatban többféle javaslat merült fel, de a tudományos-szakmai álláspont sze- rintt a népköztársaság elnevezés megváltoztatása nem tűnik indokoltnak. Az állam és a társadalom kapcsolatáról egyebek mellett megállapítja, hogy alapvető elvként kell szabályozni a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való jogát. Az állam, illetve a társadalom jelenlegi szervezetének vagy tagjának a tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerzésére vagy birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni. Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja és az állam feladata, hogy az állampolgárok számára biztosítsa az esélyegyenlőtlenség mérséklését. Az esély- egyenlőség megvalósításának feltétele a szociális biztonság állampolgári jogon való biztosítása. A koncepció részletezi Magyarország külpolitikájának alapelveit, kiemeli, hogy az állam és a társadalom szervezetei, továbbá tagjai kötelesek tiszteletben tartani a különféle nemzetközi szerződéseket, az ENSZ alapokmányában foglalt elveket és szabályokat, valamint hazánknak az államközi szerződésekben foglalt szövetségesi elkötelezettségét. A politikai rendszer alkotmányos kidolgozásával kapcsolatban a koncepció megállapítja: társadalmunk marxista— leninista pártja nem attól a társadalom vezető ereje, hogy ezt az alkotmány deklarálja,, hanem attól, hogy mindinkább politizáló párttá válik, amely nem csupán a nép érdekében, hanem a néppel politizál, s meggyőzi politikai céljai helyességéről az állampolgárokat. Ennek megfelelően a párt nem tör jogilag garantált hegemén helyzetre. A koncepció számol a többpártrendszer kialakulásával, ugyanakkor igényli, hogy alkotmányos garanciát kell állítani az alaptörvényben rögzített, a társadalmi, politikai berendezkedést sértő politikai tömörülésekkel szemben. A tulajdonviszonyok alapelveivel kapcsolatban rögzíti: az alkotmányban ki kell mondani, hogy Magyarországon elismert és egyenrangú tulajdonforma a közösségi és az egyéni tulajdon. Jelentőségére tekintettel azonban külön megemlíthető az állami és szövetkezeti tulajdon. Az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét egymástól következetesen el kell különíteni. A nem állami közösség tulajdona és az egyéni tulajdon kizárólag közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és kártalanítás ellenében sajátítható ki. A koncepció részletezi az emberi és az állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek című fejezetben a szabályozás kívánatos elveit. Ugyancsak tételesen fogalmazza meg az úgynevezett szabadságjogokat, amelyek között elismeri minden ember jogát — egyebek mellett — a békés gyülekezéshez, a gondolat-, a lelkiismereti, a vallás- és a sajtószabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához. Jogokat biztosít a munkához, továbbá öregség, betegség, munkaképtelenség és munkanélküliség esetén az állami ellátáshoz, valamint az emberhez méltó környezethez, az oktatáshoz és a művelődéshez. Részletesen foglalkozik a koncepció a nemzetiségi jogokkal, majd az állampolgári kötelességekkel. Behatóan foglalkozik a szabályozási koncepció az ország- gyűlési választásokkal, az Országgyűlés hatáskörével és működésével, állást foglal a köztársasági elnöki intézmény bevezetése mellett, s ennek megfelelően tárgyalja annak feladat- és hatáskörét, a képviselők jelölésének és megválasztásának elveit, felelősségüket. A következő fejezet az alkotmánybíróságról, mint új intézményről szól. Ugyancsak új intézményrendszernek ígérkezik az állami számvevőszék. A koncepció útmutatást ad a miniszterelnök és az országos hatáskörű szervek feladatrendszerének alkotmányos kimunkálásához, majd ezt követően az igazságszolgáltatás szerkezetét taglalja. Ennek kapcsán megemlíti, hogy az új jogorvoslati rendszerben eggyel több bírósági szervezetre lenne szükség, ez kétfokú jogorvoslatot tenne lehetővé. A koncepcióban szerepel másik megoldásként a jelenlegi bírósági szervezet, amelynél azonban a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvási jogát meg kellene szüntetni. A koncepció foglalkozik a bíráskodás alapelveivel, és az ügyészi szervezettel is. Ez utóbbinál több megoldási módot kínál. A koncepcióban szerepel arra is javaslat, hogy hozzák létre az állampolgári jogok szószólójának tisztét. Az alkotmány-koncepció felvázolja a tanácsrendszert, a népképviseleti, valamint a kormányzati szervek és a tanácsok kapcsolatát, az önkormányzati jogok bírósági védelmét, továbbá a választójog, illetve a választás alapelveit. Foglalkozik az ország nemzeti jelképeivel, az ország címerével, zászlajával, fővárosával, s mindazokkal, ami a nemzet magyarságtudatát fejezik ki. Agrárpolitika Az MSZMP agrárpolitikájának alapjait az 1957. júliusában elfogadott agrárpolitikai tézisek rakták le. Az eltelt három évtized legfőbb tapasztalatainak összegzése egyértelműen pozitív képet mutat. A magyar mezőgazdaság, amely a felszabadulás előtt sok tekintetben Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdasági volt, napjaink nemzetközileg elismert, az európai középvonalba tartozó mezőgazdasággá vált. A magyar élelmiszer-gazdaságnak azonban a jövőben telített bel- és külpiaccal kell szembenéznie. Jövőjét alapvetően az befolyásolja, hogy mennyire tudja nemzetközi versenyképességét javítani. Ezért a következő évek agrárpolitikájának középpontjába a piachoz való alkalmazkodást kell állítani. Ehhez strukturális változtatásokra van szükség. Mindenekelőtt a föld forgalomképességét kell megteremteni, hogy az vagyonként működhessen, vásárolható, eladható, és bérelhető legyen. A termelés ott növelhető, ahol azt a piac elismeri, megfizeti. Ez az értékképző folyamatok bővítését, a feldolgozot- tabb, értékesebb, választékosabb termékeket helyezi előtérbe, ami a jövedelmezőség javításának új lehetőségeit hozza magával. Egyes termékek termelésében ez stagnálással vagy visszaeséssel jár, másoknál pedig jelentősebb bővítésre ad lehetőséget. — Fontos, hogy a mezőgazdaság fejlesztése több szektorra támaszkodjék: a megújuló és változatos formákat öltő szövetkezetekre, az állami gazdaságokra, az integrált kistermelésre, és egyes területeken a családi gazdaságokra. Ezért támogatni kell a szocialista nagyüzemek olyan belső szervezeti és érdekeltségi megújulását, amellyel gyorsan és rugalmasan képesek alkalmazkodni a változó környezethez. — A mezőgazdasági termelésben a szövetkezésnek továbbra is meghatározó szerepe lesz. Ehhez azonban a szövetkezet életében is megújulásra van szükség. Legyen lehetőség a legcélszerűbb szövetkezeti forma megválasztására, a más típusú szövetkezetté való átalakulásra, a tagok vagyoni kapcsolatának, anyagi érdekeltségének korszerűsítésére, szélesebb lehetőséget kell nyitni a szövetkezeten belüli vállalkozói jellegű befektetéseknek, a tagok tulajdonosi jogai gyakorlásának. Lehetőséget és esélyegyenlőséget kell adni újabb szervezeti és működési formáknak, magán- és társvállalkozásoknak, amelyek be kívánnak kapcsolódni a mezőgazdasági termelésbe. A tartósan nem gazdaságosan működő nagyüzemek esetében szorgalmazni kell új, racionálisabb szervezeti formává történő átalakulásukat, vagy lehetővé kell tenni, hogy területükön hosszú távú bérleten egyéni tulajdonon alapuló magángazdálkodást folytassanak. Továbbra is ösztönözni kell a gazdálkodást biztonságossá tevő, a foglalkoztatás és jövedelemszerzés lehetőségeit bővítő ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek fejlesztését. Az élelmiszer-termelés versenyképessége mindinkább a feldolgozás során dől el, ezért az élelmiszeripari tevékenység kiemelt figyelmet igényel. Az élelmiszer-termelésben o részt vevők mindegyike számára azonos követelményeket kell meghatározni az élelmiszertörvény előírásainak megtartásában és versenyegyenlőséget kell biztosítani a működési feltételekben. Igen lényeges, hogy az agrártermékek kereskedelmében is bontakozzanak ki a piaci viszonyok. A külkereskedelmi tevékenységre alakuljon ki offenzív külpiaci stratégia, és az ezt megvalósítani képes szervezeti, érdekeltségi rendszer. E területen a monopolisztikus pozíciókkal szemben célszerű erőteljesebben támogatni a többcsatornás értékesítési rendszerek kiépülését, ezért a külkereskedelmi tevékenységet az előállított termékek döntő részében a termelők alanyi jogává kell tenni. Az élelmiszer-termelés pénzügyi szabályozása legyen kiszámítható, illeszkedjék be az általános rendszerbe, de az adó mértékének, a hitelezés feltételeinek kialakításánál továbbra is vegye figyelembe a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés sajátosságait. Az árrendszer továbbfejlesztése során a hatósági árak szerepe csökkenjen. Az árak közvetítsék a piaci viszonyokat és vegyék figyelembe a valós termelési költségeket, beleértve a támogatások lehetséges leépítését is. A kedvezőtlen adottságú térségek termelőinek és egyes, lassan megtérülő beruházásoknak a támogatásával azonban hosszabb távon is élni kell. Az eddig kialakult szövetkezeti-szakszervezeti-kamarai érdekképviselet megújulása illeszkedjen a politikai intézményrendszer korszerűsödéséhez. Célszerű támogatni egy mezőgazdasági kamara, továbbá olyan szakmai, térségi szövetségek, egyesülések önszerveződését, amelyek gazdagíthatják az intézményrendszert. Pártértekezletek A jelentés bevezető része a többi között megállapítja: az országos pártértekezletet követően a megyei és városi párt- bizottságok nagy része nem tartotta indokoltnak pártértekezlet összehívását. Menet közben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy több városban és megyében a párttagság egy része nem osztja az irányító bizottságok önértékelését, s a bizottságok és tisztségviselők teljes körű megújítását tartja szükségesnek a párt iránti bizalom helyreállításához. A kibontakozó politikai küzdelem mind több pártbizottságot késztetett korábbi álláspontjának felülvizsgálására. 1989. januárjáig hét megyében, 49 városban, kerületben — köztük tíz megyeszékhelyen — hívtak össze pártértekezletet, s jelenleg is folyamatban van több városi és egy .megyei pártértekezlet előkészítése. Több helyütt még nem zárult le az e körüli vita. A jelentés további része az eddigi pártértekezletek előkészítésének és megrendezésének legfőbb tapasztalatait ösz- szegzi. Megállapítja, hogy e folyamatokat a teljes nyíltság, és új, demokratikus eljárási megoldások létrejötte jellemezte. A pártbizottsági ülések és a pártértekezletek politikai vitáiban helyenként élesen ütköztek egymással a megújulásért radikális lépéseket szorgalmazók és azok, akik a múlt értékeit részesítik előnyben, s inkább veszélyt látnak a politikai és gazdasági reformokban. A hozzászólások nagy többsége az előző időszak kritikáját tartalmazta, jóval kevesebben szóltak a teendőkről, s vázoltak érthető, áttekinthető helyi programokat. A küldöttek túlnyomó többsége az országban kialakult, válságos állapotokért elsősorban a párt korábbi országos és helyi vezető testületéit tette felelőssé. Hangsúlyozták: a párttagtság mind nehezebben viseli el a rá nehezedő nyomást; a kialakult helyzetért felelősséget nem érez, mert a korábbi döntésekben nem volt érdemi szerepe. A vitákból kitetszett, hogy a gazdasági reformok szükségességét a döntő többség támogatja, a megvalósítást illetően azonban lényegesek a nézekülönbségek. A politikai reformok szükségességének általános helyeslése is különböző elgondolásokat takar. A jelentés a továbbiakban megállapítja; a vezető testületek megújítása, a tisztségviselők megválasztása valamennyi fórumon az érdeklődés homlokterébe került. A párttagság személyi garanciákat kívánt teremteni a szükséges politikai változásokhoz, valamint ahhoz, hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy a hatalmukat saját hasznukra fordító vezetők kompromittálják a pártot. Lényegesen megváltozott a testületek összetétele: a pártértekezleteken a régi vezető testületek tagjainak harmada került csak be a pártbizottságokba, végrehajtó bizottságokba. A pártfórumok egyik lényeges politikai tapasztalata, hogy a pártértekezlet állásfoglalásában tükröződő, fontos kompromisszumok egy része nem alkalmas a párton belül a politikai egység megőrzésére. Több kérdésben — különösen a pártok és az új társadalmi-politikai szervezetek, a párt jellege, szervezeti felépítése és irányítása kérdésében — az álláspontok nem az akkori kompromisszumokhoz közeledtek, hanem attól távolodtak. Ez ma akadálya a politikai egységnek, és veszélyezteti a cselekvési egységet is. Ezért a lehetőség szerint gyorsítani kell a műhelymunkát, és a vitát, az új álláspontok kimunkálását. Az utóbbi kilenc hónapban igazi demokratikus értékekkel gazdagodott a mozgalom — hangsúlyozza a jelentés, majd rámutat: tény, hogy ezzel párhuzamosan a szervezeti lazulás jelei is jól érzékelhetők. Ennek célszerű gátat vetni oly módon, hogy a tagság által kialakított, széles körű egyetértést kiváltó szervezeti és eljárási megoldásokat mielőbb szabállyá emeljük, a szervezeti szabályzat — kongresszusig tartó — ideiglenes módosításával. Végezetül a jelentés megállapítja: helyes volt a Központi Bizottság azon döntése, amely nem írta elő területi és helyi pártértekezletek összehívását, hanem ezt önálló mérlegelés tárgyává tette. Mindez pezisgést, új kezdeményezéseket, politizáló aktivistást szült. (MTI) Hz Énei bevonult az Orfeumba nifredo-divat Magyarországon Mikiás Imre megbeszélése Myra Blytb-tal Gyönyörű szőrmékben, bőrkosztümökben, selyemruhákban, karcsú cipőkben és csinos manökenekben gyönyörködhettek tegnap este Budapesten, a Béke Radis- son Szálloda Orfeumában a meghívott vendégek. Itt rendezte meg ugyanis a nyugatnémet Alfredo divatcég és magyar partnerei az Endrő- di Cipész Szövetkezet, a győri Rába Text, a pécsi Hunor, és a budapesti Pannónia együttműködésük első magyarországi premierjét, melyen az 1989—1990-es őszi-téli szezonjának kollekcióit mutatták be. A ruhaköltemények és a cipők magyar alapanyagból készültek, s gyártóik az előbb felsorolt vállalatok. A tervező természetesen az Alfredo cég. A divatbemutató előtt elhangzott, hogy az együttműködés első eredményeként 50 millió nyugatnémet márka értékű termék készült el. A termékek mindegyike külön- külön is piacra kerül, a hazai üzletekben. A meghívott venédgek között volt dr. Medgyessy Péter. a Minisztertanács elnök- helyettese és felesége, dr. Medgyessy Ildikó, az Ez a divat főszerkesztője. A divatbemutató után dr. Medgyessy Pétert kértük meg, hogy nyilatkozzon lapunknak. Milyen minőségben látogatott el a rendezvényre? — Most mint férj tekintettem meg a bemutatott termékeket, a feleségemet kísértem el. — Melyik magyar cég kollekciója tetszett önnek leginkább? — Nagyon ízléses és szép termékeket mutatott be a Hunor, persze a pécsiek termékei már régóta világhírűek. — Mit gondol, milyen haszna lehet ennek az együttműkdésnek? — Ügy vélem, további bátorítást adhat, mind a magyar vállalatoknak, mind pedig a külföldi partnereknek. Tény, hogy a külföldi tőke beáramlása megindult, s ezt az alkalmat csak mi ronthatjuk el... h. e. Myra Blyth, az Egyházak Világtanácsa Menekültügyi Bizottságának Európa-titká- ra pénteken látogatást tett Miklós Imre államtitkárnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél. A szívélyes légkörű találkozón Miklós Imre tájékoztatta vendégét, hogy a magyar állam, a társadalmi szervek és az egyházak miként vesznek részt a Romániából menekültek megsegítésében. Szó volt arról, hogy az Egyházak Világtanácsának Menekültügyi Bizottsága, a nemzetközi egyházi segélyszervek támogatni kívánják a magyarországi protestáns egyházak segélyezési tevékenységét. Ennek részleteit a májusban, Budapesten tartandó nemzetközi tanácskozáson tárgyalják meg. A találkozón részt vett Lehel László, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára.
