Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

KUiUMto­1989. február 17., péntek Kritikus az alkatrészellátás Tsz-konfereneia Megváltozott időpont, másik helyszín A megyei kereskedelmi társadalmi ellenőri bizottság csütörtök délután tartotta ülését Békéscsabán, az SZMT-székházban. Dékány- né Szemenyei Márta, az SZMT munkatársa értékelte az elmúlt év munkáját. El­mondotta többek között, hogy gazdag ellenőrzési programot valósítottak meg. Vizsgálták a fogyasztói árak alkalmazását, kialakításának helyességét. A megyei tanács ipari osztályával ' közösen meghatározták a feladato­kat, együttműködtek a te­lepülések szakszervezeti bi­zottságaival. Megállapították, hogy az alapellátás jónak mondható, de a kistelepülé­seken továbbra is gondok vannak ezen a területen. Az áremelések ellenére zárás előtt sok üzletben nem lehet kapni tejet, kenyeret, nincs elegendő olcsó áru. Baj van a zöldségek és a gyümöl­csök osztályba sorolásával, \ az árak feltüntetésével, az árak magasak, dívik a lánc­kereskedelem. Hiánycikk a falazóanyag, a cserép, a kü­lönböző szigetelőanyagok. Nincs összhangban az ár és a minőség. Sokszor silány, bibás építőanyagokat is első osztályú áron kínálnak. Tavaly 2394 alkalommal A KISZ vezetése olyan okta­táspolitikai vitasorozatot ter­vez, amelynek eredményeként akár a lakáskoncepciójához ha­sonló javaslatsorral segítheti a művelődési kormányzat munká­ját. A vitasorozat nyitánya a KISZ Központi Bizottságának következő, február 25-1 ülése Nincsenek többen, mint húszán. Nem is baj. Így ké­nyelmesebb a válogatás. Békéscsabán, az evangéli­kus egyház gyülekezeti ta­nácstermét zsúfolásig meg­töltötték ruhafélékkel. Sze­rencsére már nem halomban állnak, mint kezdet kezde­tén, hanem az Univerzál jó­voltából vállfákon a ruhák, blúzok, kabátok és ki tudná felsorolni, mik még. Hiszen a női, férfi, gyermek alsótól, pizsamától a téli kabátig mindenki fel tud ruházkod- ni tetőtől talpig. Ennyi hol­miból talán egy falut fel le­hetne öltöztetni. — A Népújságból tudom, hogy jöhetünk — mondja egy idősebb hölgy, aki Me- zőberényből érkezett, hogy lányaival együtt, már a nyárra készülve beszerezzék ruháikat. ellenőrizték a kereskedelmi és a vendéglátóipari üzlete­ket és 421 jegyzőkönyvet vettek fel a hiányosságokról. A vállalatok, szövetkezetek 87 személyt felelősségre von­tak, 127-et pedig figyelmez­tettek. Ezen kívül megfor­dultak 150 szolgáltatóipari üzletben és műhelyben is. Elgondolkoztató, hogy a rög­zített áras termékeket jó né­hány boltban szabadáras ka­tegóriába sorolták és így is árusították. Kevés a korsze­rű táplálkozáshoz szükséges áruk aránya, a vendéglátás­ban nem javult a fogyasztói érdekvédelem. A szolgálta­tásokban csökkent a vállal­kozói kedv. Kritikus az au­tóalkatrész-ellátás, kevesen veszik igénybe a textiltisztí­tást. Ezután döntöttek az okle­velek és a pénzjutalmak odaítéléséről. Az elmúlt évi munka alapján a városok közül megosztva első dijat kapott az orosházi és a bé­késcsabai társadalmi ellen­őri csoport, második Békés, harmadik Gyula lett. A köz­ségek kategóriájában az első helyen végzett a tótkomlósi kollektíva, a további helye­zés: Battonya, Sarkad és Csorvás. lesz, amelyen a testület állás- foglalást hoz az ifjúsági szö­vetség oktatáspolitikai elképze­léseiről — tájékoztatta az MTI munkatársát Csermely Péter, a KISZ KB Középiskolai és Szak­munkástanuló Tanácsának el­nöke, a KISZ KB Intéző Bizott­ságának csütörtöki ülését kö­vetően. A mama és a két lánya a Pamuttextilművekben dol­goznak, az éjszkai műszak után ide vezetett az út­juk ... Táborszky László esperes a következőkről tájékoztat bennünket: — Mint ahogyan az ország­ban valamennyi egyház, mi is felvállaltuk a segítséget. Békéscsabán egy gócpontot alakítottunk ki ebben a te­remben. Kezdettől elkötele­zettséget érzünk és segítünk erőnk szerint. Eddig több mint 600 embert felruház­tunk, nyolcnak munkát biz­tosítottunk a gyülekezetben. Sikerült szolgálati lakásunk­ba is embereket befogad­nunk. Sokaknak pedig pénz­beli segítséget nyújtunk, nyújtottunk. Ezek egyrésze a helyi, másrésze az ország­ban levő más gyülekezetek A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának el­nöksége úgy határozott, hogy az országos termelőszövet­kezeti konferenciát,. a ko­rábban meghirdetett idő­ponttól eltérően február 24—25-én rendezi meg. A testület javasolta, hogy a tanácskozás helye is változ­A magyar újságíró-társa­dalom nagy figyelemmel kí­sérte a Reform című heti­lapnál január végén kirob­bant közvéleménykutatási botrányt. A Nyilvánosság Klub Országos Egyesület til­takozó fellépését követő publikációkból az ügyet a szélesebb közvélemény is megismerhette. A vizsgála­ton a lap kiadója, a Re­form Rt., a minap kibocsá­tott közvéleményével befe­jezettnek nyilvánította. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének etikai bizottsága — miként az MTI-hez eljuttatott doku­mentumában rámutatott —, szükségesnek tartja, hogy a hazai tömegtájékoztatásban szokatlan ügyben — a köz­zétett vizsgálati anyagok és nyilatkozatok alapján —ál­lást foglaljon. Elítéli a ta­pasztalt szerkesztőségi fele­lőtlenséget, az információk­kal való manipulálást, a hi­telesség megsértését, amely ellentétes az újságírói-szer- kesztői hivatással, tápot ad adományaiból jött össze. Legnagyobb segítséget — úgy tudom — az osztrák és az NSZK egyházak hívei nyújt­ják. 1988. július 10-én meghir­dettük:- szeretnénk találkoz­ni a Romániából áttelepül­tek kel, hogy mi is megis­merjük őket, ők is egymásra találjanak. A kihirdetés után két nappal Bécsújhelyből kaptam egy telefonhívást. Az ottani esperes jelentkezett, hogy felajánlja segítségét. Kisteherautón ő maga hozta le hívei adományait Békés­csabára. Mellettünk egy házaspár válogatja össze családjának a ruhákat. — Honnan tudták, hogy az egyház segít a felruházkodá­sukban? — Az újságból. — Látom, három gyerek­zék. A helyszín az MSZMP Budapest XI. kerület, Villá­nyi út 11—13. 6zám alatti oktatási igazgatósága lesz. Az elnökség azért döntött így, mert a több mint 500 küldöttnek a tanácskozás technikai feltételeit itt le­het megteremteni. általában a sajtó elleni tá­madásoknak, végső soron a nyilvánosság hitelét járatja le. Az etikai bizottság a leg­határozottabban visszauta­sítja az ügyben tanúsított form Rt. igazgatóságának más sajtóorgánumok becsü­letét sértő vádaskodásait. Az említett közleményben a vál­lalkozói szabadság, a sajtó­piac, a verseny emlegetése vajmi kevéssé fedi el, hogy csakis bírálóikkal szemben támasztanak etikai és mo­rális igényeket, s a vissza­élés ellen fellépő újságírót, médiumokat marasztalják el. Az etikai bizottság számol azzal, hogy a hazai nyilvá­nosság új történelmi fejeze­te magával hozza a sajtó­paletta színesedését, ezen belül a bulvársajtó megje­lenését is. De az az állás­pontja, hogy a bulvárjelleg, a szenzációra törekvés nem sértheti az alapvető szakmai tisztességet, nem szegheti meg a még törékeny sajtó- szabadság erkölcsi normáit. kel vannak. Hogyan sikerült átjönni? — A férjem szökött át ve­lük a határon. Én pedig út­levéllel jöttem, még előttük. Senkinek sem kívánom azt az izgalmat, amin keresztül mentem, amíg meg nem lát­tam, hogy épségben, egész­ségben megérkeztek. Vég­egyházán élünk és dolgo­zunk. — Erika, gyere csak ! i'Jondd el a néninek, hogy jöttetek át apával? Csöppnyi kislány áll elém. Ránéz a mamájára, kérdő- leg. hogy mit is kíván tőle. — Na, mondd már! — biz­tatja az anyukája. — Hát amikor jöttünk az apuval, lőttek... Nem tudom. Nekem olyan érzésem volt, mintha ezt a kicsi lányt betanították vol­na arra, hogy mit mond­jon ... lehet, persze az is, hogy tévedek. Egy fiatalasszony és férje babaholmikat keresgél. Mel­lettük békésen szundikál kis­babájuk. — Hogy jöttek át ezzel a csöppséggel? — A hasamban hoztam — mondja az anyuka moso­lyogva. — ö már itt szüle­tett. — Tele van a világ szo­rongással — folytatja az es­peres úr —, a menekültekre ez fokozottabban igaz. Ezért szervezünk szeretetvendégsé- get a számunkra, ahol a vendéglátáson kívül irodal­mi műsorral is szórakoztat­juk őket. Érdekességként említem meg, hogy megláto­gatott minket a müncheni menekülttábor vezetője. El­vittem Dánfokra. Meglepő­dött. Elmondta, hogy náluk tízen alszanak egy szobában és a körülmények nem job­bak, mint Dánfokon, sőt! Az egyházi hivatal ajtaja sűrűn nyílik. Szemérmesen, szégyenlő­sen veszik és viszik, amit kiválogatnak. Van, aki in­kább a téli holmikat része­síti előnyben,, de a többség már a jövőre, a nyárra gon­dol. Az előszobában bedik­tálják mit visznek el, Az ad­minisztrációs munkát végző asszony így köszön el tőlük: — Jó egészséget kívánok! Legyenek jó polgárai ha­zánknak. Béla Vali a z MSZMP tavalyi má­jusi országos értekez­lete óta a párt vala­mennyi szervénél, szerveze­ténél a megújulás soha nem látott mélységének, ütemé­nek lehetünk tanúi és cse­lekvő részesei. A megújulást — az élet kényszerűségeit is figyelembe véve — maga a párttagság kezdeményezte, indította el. Ez a folyamat napjainkban is tart, újabb és újabb lendületet vesz. A párt működésének meg­újítása szerves része annak a példa nélkül álló történel­mi vállalkozásnak, mely sze­rint egyszerre, legalábbis párhuzamosan kívánjuk megvalósítani a gazdasági, valamint az intézményi re­formot. A szándék tehát kö­zel egy esztendővel ezelőtt deklaráltatok. Az út azon­ban, amelyre léptünk — már most érzékelhető — nagyon is rögös. A párttagság körében vi­taalapot képez a megújulás mélysége, üteme, objektív és szubjektív feltétele. Nem tel­jesen tisztázottak a megúju­lás alapkérdései: a munka­stílus és munkamódszer vál­toztatásának irányai, az ap­parátus helye, szerepe, ten­nivalói. A megyei pártbizottság a közelmúltban — a széles kö­rű előkészítő munka után — határozott a munkastílus, munkamódszer fejlesztésé­ről, és ehhez kapcsolódó más kérdésekről. Ezzel egy idő­ben (megelőzően vagy ezt követően) több területi párt­szerv is foglalkozott a vál­toztatás stíluselemeivel. A jelentés, de a határozat sem tartalmazhatta az ösz- szes, többségében egymást erősítő, más esetben egy­másnak ellentmondó véle­ményt, mivel azok rendkívül széles körűek voltak. Az al­kalmazott stíluselemeket sem tekinthetjük örök érvé- nyűeknek, hiszen pontosan a munkastílus a legreform- érzékenyebb. Aik viszont vi­tát kezdeményez, . vagy ab­ban részt vesz, számoljon a tévedés, a szubjektív indu­latok, megjegyzések lehető­ségeivel is. Magam is számot vetettem ezzel. Személyes tapasztalataim alapján kiin­duló pontnak tekinthetők (bár korántsem tisztázottak) a pártmunka megújításának alapkérdései. A magam ré­széről néhány ilyennek a felvázolására vállalkozom. Mindenekelőtt a politikai pártok — így az MSZMP — szempontjából is létkér­dés, hogy tudják-e kellően érzékelni a társadalmi fo­lyamatokat, az előrelépés po­litikai értelemben vett szük­ségleteit. Alapkérdésnek te­kintem, hogy tudunk-e a megváltozott és a menet közben is változó helyzethez igazodó programot adni, s el tudjuk-e fogadtatni, cse­lekvéssé tudjuk-e formálni politikai koncepcióinkat. Az sem mellékes kérdés, hogy megtaláljuk-e, alkalmaz- zuk-e a közvélemény, köz­hangulat konstruktív befo­lyásolásának. a tömegek rá­hangolásának, mozgósításá­nak stíluselemeit. A pártmunka tartalmi, módszerbeni megújítása szempontjából elengedhetet­lenül szükséges a feltételek felvázolása, illetve azok megteremtése valamennyi szervezeti, vezetési szinten. Az egyik legfontosabb ilyen feltétel a politikai probléma- érzékenység. Ehhez azonban arra van szükség, hogy va­lamennyi szinten megbízha­tó adat- és példabázisra épülő, életközeli tapasztala­ton és gondolkodásmódon alapuló elemzőkészség hono­sodjék meg. A hatékony tö­megkapcsolatok is részei a feltételrendszernek. Figye­lembe véve az alternatív szerveződéseket is, át kell gondolnunk az együttműkö­déstől a politikai harcig ter­jedő kapcsolatrendszerün­két, természetesen a nyitott­ság, az együttműködési és kompromisszumos készség folyamatos fenntartása mel­lett. Fontos feltétel a pártszer­vek és -szervezetek akció­képessége, amely a politikai célok tudatosítását, a végre­hajtáshoz szükséges szövet­ségesek, szimpatizánsok és aktivisták megszervezését je­lenti elsősorban. Ehhez kap­csolódik — gyakran ennek része — a testületi tagok, funkcionáriusok, az egyes kommunisták aktív és fele- 'lős közéletisége, illetve en­nek megkövetelése a párt­szervek részéről. Szólni kell még (mint feltételről), az úgynevezett rugalmas vál­toztatási készségről, különö­sen a munkastílus és mun­kamódszer egyes elemei te­kintetében. Szakítanunk kell a megszokottsággal, az el­avult, de itt-ott még sikere­ket eredményező módsze­rekkel. A megújulás alapkérdései­nek tisztázása mellett izgal­mas feladat a pártmunka hatékonyságát növelő ténye­zők keresése, és a körülöt­tünk kibontakozó vita ta­pasztalatainak hasznosítása. A befektetett energia meg­térülésének mértéke sok mindentől függ. Fontos lehet például, hogy az egyes kér­désekkel milyen szervezeti és vezetési szinten, illetve, hogy azokkal milyen mély­ségben foglalkozunk. Meg­engedett, sőt, kívánatos, hogy a párttestületeknek minden fontos társadalom- politikai kérdésről legyen véleményük, állásfoglalásuk. Ezekben is lehetséges, illet­ve szükséges a differenciá­lás. Lehet ugyanis elvi, va­lamint egyetértő vagy elha­tároló jeliegű állásfoglalás, és előfordulhat — különösen már megtörtént ügyekben — egyszerű tudomásulvétel is. A gyorsaság, az operativi­tás is lehet hatékonysági tényező, de csak akkor, ha nagyfokú problémaérzé­kenységet tanúsítunk a te­kintetben, hogy mire, mikor kell azonnal, bürokratikus előkészítés nélkül reagálni, és roi az, ami nagyobb elő­készítést igényel, vagy ami­nek tárgyalása még nem időszerű. Az aktívabb szer­vezőmunka szükségességét korábban sem tagadtuk, de ma már szinte elkerülhetet­len. Politikai céljainkkal, el­gondolásainkkal a nyilvá­nosság elé kell lépnünk, mert különben az önmozga­tás hibájába esünk. Minde­nekelőtt azok miatt szüksé­ges ez, akikre aktívaként, il­letve szövetségesként számí­tunk. Nem árt azonban, ha azok is tudnak róla, akik kritikusainknak vagy politi­kai ellenfeleinknek vallják magukat, vagy ekként visel­kednek. szervezőmunkában csakis akkor léphe­tünk előre, ha kellően koordinált — a felelősség jog- és hatáskörét egyértel­műen elhatároló — munka- megosztást valósítunk meg a testületi tagok, a funkcioná­riusok és az apparátus kö­zött. A pártmunka megújí­tása tehát minden szinten — így megyénk pártszerveinél és -szervezeteinél is — el­kezdődött. Az is igaz, hogy még az út elején vagyunk. Szándékaink és a valóság, a kívánt és az elért eredmé­nyek között még igen nagy a különbség. Nehezíti - a helyzetet, hogy nincs nem­zetközi tapasztalat, és saját konzervativizmusunkkal, ré­gi beidegződésünkkel is meg kell küzdenünk. Van azon­ban szellemi kapacitásunk, politikai-mozgalmi tapasz­talatunk. megújulási készsé­günk és elszántságunk — nem is kevés. Erre kell és lehet is építenünk! Káli József, a megyei pártbizottság tagja Van, aki a nyárra gondolva válogatja ruháit Fotó: Kovács Erzsébet Oktatáspolitikai vitasorozatot tervez a KISZ „Tele van a világ szorongással...” Ruhasegély télre, nyárra B MUOSZ etikai bizottságának állásfoglalása a Reform-ügyben Megújulás — rögös úton

Next

/
Thumbnails
Contents