Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 14., SZOMBAT Ára: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Mai számunkból: Nyílt levél a kormánynak (3. oldal) Betyárbecsület (4. oldal) Forró légkör a forró kemencénél (5. oldal) Köröstáj melléklet (7.-13. oldal) Hogyan választják meg az új MLSZ-t? • (16. oldal) Az újabb béremelések az inflációt gerjesztik Kamarai állásfoglalás az áremelések elleni tiltakozásokkal kapcsolatban A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége pénteken rendkívüli ülésen foglalkozott a január 9-én meghirdetett áremelésekkel, és az azokkal kapcsolatos felhívásokkal, követelésekkel és ellentételezési javaslatokkal. A Kamara ügyvezetősége megérti, hogy a dolgozók széles köre -megdöbbenéssel fogadta az áremelés hírét és mértékét. Az intézkedés azonban váratlanul senkit nem érhetett. Erről az 1989. évi terv- és költségvetés kidolgozása folyamán több alkalommal nyilvános vita zajlott. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége jogosnak tartja a '"társadalom erőfeszítéseit az életszínvonal csökkenésének megállítására. A megélhetési költségek a ’80-as évek eleje óta gyorsan növekednek és az élet- színvonal az 1970-es évek elejének szintjére esett visz- sza. Az életszínvonal emelésének feltételei elsősorban a nemzeti jövedelem bővítésével, a termelés hatékonyságának növelésével teremthetők meg — hangsúlyozza az ügyvezetőség. Enélkül a béremelés az inflációt gerjeszti, ami további jelentős terheket ró elsősorban a nyugdíjasokra és az alacsony ke- resetűekre. Az infláció növelése sem a munkavállalóknak, sem érdekképviseleteiknek nem lehet érdeke. A gazdasági konszolidáció ügyét nem szolgálja sem a sztrájk, sem pedig a sztrájkkal való fenyegetés. A munkabeszüntetések viszont csökkentik hazánk tekintélyét gazdasági partnereink, a potenciális tőkebefektetők szemében és gazdasági károkat okoznak. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége megerősítette azt az ajánlást, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács december 22-i ülésén a SZOT és a kamara elfogadott, a kormány pedig tudomásul vett. Eszerint a gazdálkodó szervezetek 1989- ben olyan bérpolitikát folytassanak, hogy „minden dolgozó alapbére legalább 3 százalékkal emelkedjen”. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállalatok ezt a 3 százalék emelést 1989. február 1-jei hatállyal valósítsák meg, figyelemmel arra, hogy a dolgozók hangulatának alakulása a vállalati eredményt közvetlenül befolyásoló tényező. A Magyar Gazdasági Kamara tagvállalatai 1989-ben minden lehetőt megtesznek a bérek differenciált növelésére abban az esetben, ha ennek fedezete megteremthető az egyes gazdálkodó szervezeteknél. A tárgyalások az éves tervek előkészítésének keretében az 1989. évi lehetőségekről már a vállalatoknál megkezdődtek a vállalatvezetés és a helyi szakszervezeti bizottságok között. Áprilisra összehívták a KISZ XII. kongresszusát A KISZ Központi Bizottsága pénteken kezdődött ülésén — az országos KISZ- értekezlet határozata alapján — az április 21—23. közötti időszakra összehívta a KISZ XII. kongresszusát, amelyet a Budapest Sport- csarnokban tartanak majd meg. Az ifjúsági szövetség vezető testületé tanácskozásának eltső napján zárt ülésen döntött azokról a személyi kérdésekről, amelyeket a legutóbbi ülésén elhalasztott, majd megtárgyalta és módosítással elfogadta a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége költségvetését. A KISZ Központi Bizottsága titkárrá választotta a 28 esztendős Gyurcsány Ferencet, a KISZ Pécs városi bizottságánaik első titkárát, a KISZ KB egyetemi főiskolai tanácsának elnökét. A KISZ KB intéző bizottsága 5 taggal bővült. A testület soraiba választották Szabó Györgyöt, a DÍVSZ főtitkárát, Moldvai Lászlót, a területi bizottságok képviselőjeként, Printz Péter Jánost és Szabó Rózertet, a középiskolai és szakmunkástanuló réteg képviselőit, valamint Munkácsi Mihályt, az ifjúmunkások képviseletében. Ezután megtárgyalták a KISZ-szerveknek és intézményeknek, valamint a Magyar Úttörők Szövetségének költségvetését. Ismeretes, hogy a KISZ és az úttörőszövetség költségvetési támogatása az idén radikálisan, reálértékében több mint 50 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Az eredetileg tervezett összeg ugyanis 1,4 milliárd forint volt. Az Országgyűlés döntése nyomán azonban csaknem felére, 754 millióra zsugorodott az ifjúsági szövetség és a gyermekszervezet költségvetési támogatása. A parlament decemberi ülésszakán negyedik változatban elfogadott költségvetési terv már eleve 300 millió forinttal csökkentette a ICtSZ költségvetését, majd egy képviselői javaslat alapján a honatyák megszavazták, hogy további 500 millió forintot vonjanak el a társadalmi szervezetek támogatásából. Ebből az 500 millió forintból több mint 360 milliót az ifjúsági szövetségtől vontak el. A KISZ költségvetése most 425 millió forintot irányoz elő a fővárosi és megyei bizottságok támogatására, 100 milliót országos célú feladatokra — ebben 20 millió a kongresszusi alap —, 84 millió forintot szán a központi bizottság költségeire, 55 millió forint jut az úttörőszövetségnek és 90 millió forintot tervez tartaléknak. A költségvetési javaslathoz hozzászólók közül többen kételyeiket fejezték ki, hogy ez a pénz elegendő-e a működéshez, a fennmaradáshoz. Volt, aki azt javasolta, hogy a 754 millió forint végösz- szegű „optimista” változat mellett készüljön egy ,.pesz- szimista”, a legrosszabb bekövetkezésére is számító variáció. Mások azt szorgalmazták, hogy a megyék költségvetési támogatásit növeljék, de akadtak olyanok is, akik inkább a tartalékalap bővítését javasolták a megyei apparátusok támogatása helyett. Jó néhány felszólaló tételesen, számszerű adatokkal alátámasztva fejtette ki, milyen húsba és zsebbe vágó lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a felosztott költségvetési támogatás a helyi szinteken, akárcsak a fennmaradáshoz is elegendő legyen. A vitában szót kért Nagy Imre, a KISZ KB első titkára is, hangsúlyozva: ilyen drasztikus állami költségvetési támogatás-csökkentés mellett . minden pénzügyi döntés fájdalmas. A KISZ egyik legfontosabb kérdése azonban az, hogy a költség- vetés felosztását a jelenlegi vagy pedig a kongresszus után kialakuló struktúra alapján hajtja-e végre. Javasolta: adják meg a megyei KISZ-bizottságoknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek, melyik létesítményüktől válnak meg, milyen mértékben csökkentik apparátusukat, az ifjúsági szövetség eddigi területi tevékenységei közül melyekről mondanak le, mennyi pénzt fordítanak a politikai feladatokra és mennyit tartalékolnak a váratlan helyzetek megoldására. A költségvetésről szóló döntést követően a testület — már a KISZ XII. kongresszusára is készülve — plenáris, illetve szekcióüléseken tárgyalta meg szerveződési és együttműködési szabályzatának vitaanyagát. A KISZ Központi Bizottsága szombaton e szekcióviták tapasztalatainak összegzésével folytatja munkáját. Január 28-án megyei szakszervezeti értekezlet Ülést tartott az SZMT A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnapi ülésén a megyei szakszervezeti értekezlet előkészítéséről tárgyalt, amelyet január 28-án tartanak Békéscsabán. Fo- dorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára elmondotta: politikai párbeszédre törekszenek a tagsággal. Ezért is tartja fontosnak a megyei értekezlet összehívását ahol szó lesz az SZMT 3 éves munkájáról, a Szak- szervezetek Békés Megyei Szövetsége létrehozásának elveiről, tartalmáról és formájáról. Hangsúlyozta: a szakszervezeti mozgalom ..csak akkor lehet erős, ha nem megosztott, a tagságot érintő legfontosabb kérdésekben a közösen kialakított álláspont alapján, egységesen cselekszik és lép fel. A különböző szakmai szak- szervezetekben rejlő erők összefogására csak a megyében levő alapszervezetek által önként létrehozott területi szövetség képes. Ezzel az állásponttal a felszólaló testületi tagok is egyetértettek. Ezután Gácsi Péter, az SZjMT titkára arról tájékoztatta a tanács tagjait, hogy megyénk számos vállalatától, intézményétől érkezett jelzések szerint nagy az elkeseredettség, a tiltakozás a nagymérvű, az alapvető árucikkeket és szolgáltatásokat érintő áremelések miatt. Ehhez hozzájárul a bizonytalan idei béremelés is. Ennek alapján javasolta, hogy nyílt levéllel forduljon az SZMT a megye vállalat- tainak, intézményeinek vezetőihez, szakszervezeti bizottságához és juttassák el tiltakozásukat a SZOT-hoz. A javaslatokat a testület egyhangúlag elfogadta. S. S. (Folytatás a 3. oldalon) Ma: városi pártértekezlet Gyulán Gyulán a városi pártértekezlet előtti napon arra voltunk" kíváncsiak, foglalkoztatja-e az embereket a ma 9 órakor kezdődő legmagasabb szintű döntési fórum megrendezése, és ha igen, mit várnak tőle? Először az „utca emberét” kérdeztük. A nők a Városház utcai forgalom alapján már a hétvégi bevásárlással foglalatoskodtak. A kérdésre egy idős asszony így válaszol: — Én a megemelt nyugdíjamat várom ... Csak fejet hajthatok az ország vezetése előtt, hogy nem hagynak cserben minket, öregeket! Nyugdíjas férfi karján több lappal távozik az újságosbódétól: — Nézze, szerintem a gazdasági problé(Foltatás a 4. Sídalon) Magyar származású tudósok és üzletemberek találkozója Az idén második alkalommal rendezik meg a Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában elnevezésű tudományos programsorozatot. Az akadémia, a Magyarok Világszövetsége, az MTESZ, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem együttes szervezésében először 1986-ban találkoztak a külföldön élő magyar származású tudósok és üzletemberek itthoni kollégáikkal. Az idén augusztus 21. és 25. között a Budapesti Műszaki Egyetem lesz a rendezvények helyszíne. A szervezők 25 országba, több mint 3000 magyar származású professzornak, tudományos kutatónak és üzletembernek küldtek meghívót. A Nagy bánhegy esi Zalka Máté Termelőszövetkezet Tejüzemében készítik a gyermekek egyik kedvenc csemegéjét, a túrórudit. A különböző ízkombináciőjú finomságok elsősorban a megye ellátását szolgálják, de az ország más részein is kaphatók. Képünkön csomagolják és dobozolják a csokival bevont, édesített túrós készítményt Fotó: Veress Erzsi II verseny megköveteli az áfészektől az üzletpolitika megújítását A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott Budapesten. A testület az áfészek, a lakás- és takarékszövetkezetek. valamint a szövetkezeti vállalatok tavalyi gazdálkodásáról tárgyalt, és megvitatta a szövetkezetek ez évi üzlet- politikájával * összefüggő tennivalókat. A múlt évet értékelve . megállapította: a falvakban és az egyéb kistelepüléseken lévő üzletek forgalma az előző esztendőhöz képest csökkent. A szövetkezetek nagy része takarékosan gazdálkodott, és ez nagymértékben elősegítette, hogy a fogyasztási szövetkezeti szektor működésében nem alakult ki veszélyhelyzet. Ez továbbra is biztató lehet a kistelepüléseken, a tanyákon élő lakosság ellátása szempontjából. Az áfészek folytatták a kereskedelmi hálózat rekonstrukcióját, ám a korábbi években megszokottnál szerényebb mértékben. A szövetkezetekben nőtt a termelékenység, és ezzel összefüggésben a keresetek színvonala is emelkedett. Az idei tennivalókról kialakított vélemény szerint a szövetkezeteknek is alkalmazkodniuk kell a vállalkozási nyereségadó törvény adta új lehetőségekhez. Lényeges, hogy a helyi bérgazdálkodás korszerűsítésével növeljék a tagság érdekeltségét. A szövetkezetek nagy részében az üzletpolitika megújítása is szükséges. Az áfészek csak így maradhatnak versenyben a társasági törvény által az rt.-knek, kft.-knek biztosított feltételek közepette. Az elnökség szerint a vállalkozási nvere- ségádó, valamint a kedvezmények mértéke, lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 1989-ben továbbra is jövedelmezően gazdálkodjanak, ám ehhez feltétlenül szükséges a belső tartalékok további feltárása. A Szövosz elnöksége kifejtette véleményét az átalakulási törvénytervezetről és a szövetkezeti törvény módosításának tervezetéről is. A testület tagjai szerint a tervezetben felvetett' elgondolások alapjában véve nem sértik a fogyasztási szövetkezetek érdekeit. Úgy foglaltak állást, hogy nem indokolt mindenütt szervezeti átalakulás. Szervezeti váltásra csak ott kerülhet sor, ahol az ebből származó gazdálkodási előnyök jelentősek, s az átalakulással a szövetkezeti tagok túlnyomó többsége egyetért. A szövetkezeti törvényben a gazdasági társasággá alakulás jogi lehetőségének megteremtése mellett szükség van néhány, a tulajdonosi érdekeltség növelését akadályozó szabály módosítására. Ezek a módosítások társasággá történő átalakulás nélkül is indokoltak, mert a szövetkezetek csak így maradhatnak versenyképesek a gazdasági társaságokkal szemben.
