Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
1989. január 13., péntek o Postabank Takarékszövetkezet, Kereskedelmi és Hitelbank (Folytatás az 1. oldalról) postahivatalában kivehető belőle pénz. A másik szolgáltatásunk az úgynevezett takarékszelvény. Ezek 10, 25, 50 és 100 ezer forint névértékűek. Kamatuk egyéves lekötés esetén 14 százalék, két év után 15, négy év után 15,5, öt év után 16, és hat év után 16,5 százalék. — Kellett-e megyénkben új apparátust kialakítani a postán belül, a Postabank és Takarékpénztár Rt. létrejötte miatt? — Nem, a postabank felépítése illeszkedik meglevő szervezeti kereteinkhez. — Tervezik-e a szolgáltatások bővítését, valamint a közületekkel való kapcsolat- felvételt? — Elképzelésünk szerint igen, és a jövőben a közüle- tek is igénybe vehetik szolgáltatásainkat. — Éltek-e már megyénkben az emberek a Postabank Rt. adta lehetőségekkel? — Az eddigi kilenc nap eredménye felülmúlta várakozásainkat, hiszen naponta átlagosan 7 darab betétszámlakönyvet, illetve takarékszelvényt nyitottak ügyfeleink. >. * * * A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke így ecseteli az előttük álló változásokat: Csak a különféle szakkiadványokból és a sajtóból nyert információk alapján tudunk következtetni arra, hogy mit hoz a jövő. Az már nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi és a lakossági bankok január 1-jétől azonos jogokkal bírnak. Végre a pénzpiacon érvényesülhet a piaci mechanizmus, ami a gazdaság egészében is kívánatos lenne. A piac fogja diktálni az üzletpolitikát, és — bizonyos határokon belül — a kamatpolitikát is. Hogy ez a határ hol húzódik, erről még konkrét részleteket nem ismerünk. A kamat mértékére vonatkozó állás- foglalások és utasítások még nem érkeztek meg. Bress Barna, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank szeghalmi bankszervének igazgatója sem tudott részletekbe menő felvilágosítást adni: — A jövőben a többi kereskedelmi bankkal együtt mi is végzünk lakossági szolgáltatást. Ennek a konkrét feltételei most vannak kidolgozás alatt, erről konkrétumot mondani még nem tudok. A szeghalmiak január elsejétől fordulhatnak a Postabankhoz is. A bank betéteinek kezelésével a városi postahivatal foglalkozik. — Mi újat tud nyújtani a Postabank? — kérdeztük Deim Sándornétól, a hivatal vezetőjétől. — Elsősorban a betétformák térnek el bizonyos mértékig. A betétszámlakönyv rugalmassága a vidéken dolgozóknak nagy előnyt jelent majd. * * * — Ez évtől milyen új lehetőség lesz a betételhelyezésre? — kérdeztük Bene Józsefet, a mezőkovácsházi postahivatal vezetőjét. — Kezdetnek kétfajta takarékosságra lesz lehetőség nálunk a Postabank megbízása alapján. Az egyik a bemutatóra szóló és a fenntartásos betétszámlakönyv- forma, amelyből az utóbbit vezetjük be, és az úgynevezett takarékszelvény-betét. Természetesen később bővítjük a kört. Fenntartásos betétet két személy együttes, vagy külön-'külön rendelke- • zéséhez kötötten is lehet váltani. Érdekessége és feltétlen haszna ennek a formának, hogy a nagykorú betétes úgy rendelkezhet, hogy halála esetére megjelölhet egy kedvezményezett személyt. Ebben az esetben a betétkönyv nem tartozik a hagyatékhoz, a kedvezményezett szabadon rendelkezhet vele. Ezek a betétek nem adóznak. * * * A gyulavári takarékszövetkezet 1961-es megalakulása óta az elmúlt év végére elérte a 103,5 millió forintos lakossági betétállományt, s közel negyvenöt- millió forintos összegben rövid, középlejáratú hitelt és építési kölcsönt folyósítottak. Gyulai kirendeltségükkel egyetemben foglalkoznak például biztosításkötéssel, díjbeszedéssel, letéti- és kincstárjegy-értékesítéssel, totó-lottó szelvények árusításával és kifizetésével, néhány vállalat által felvásárolt termékek lakossági kifizetésével. Mag István elnök arról tájékoztatott, hogy a lakosság felé egyelőre új szolgáltatások bevezetését nem tervezik, amíg Gyulán a Városház utcában irodájuk el nem készül. Várható viszont náluk már 1989-ben nyitás a vállalatok felé, ehhez az anyagi fedezetet a takarékszövetkezetek összefogásával létesülő központi bank biztosítja. A’gyulai postahivatal vezetője, Csomós György elmondta, hogy az OTP-be- tétkönyvek kezelése mellett a január elseje óta itt is működő Postabank kétfajta pénzelhelyezési lehetőséget kínál a lakosságnak. A betétszámlakönyv nyitásához száz forint a minimum ősz- szeg. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. gyulai fiókjának igazgatójától, Fru- zsa Jánostól megtudtuk, hogy január 1-jétől a kereskedelmi bankok is a lakosság rendelkezésére állnak. Már az elmúlt évben egy réteg: magánkereskedők, kisiparosok, gmk-k felé végeztek számlavezetést, sőt hiteleket is nyújtottak. Ezenkívül foglalkoztak kötvény- értékesítéssel, és valutafelvásárlással. Tervezik, hogy a devizaforgalmat teljes körűvé teszik — ezentúl BC- számla is nyitható nájuk. További elképzelés a gépkocsibetétek nyitása, az idegenforgalmi szezonban széfszolgálat létesítése az értékek biztonságos elhelyezésére. A bankfiók tehát — amint megérkeznek a szükséges nyomtatványok — fogadja a lakosság pénzét és hiteleket is nyújt. Körképünket készítették: Pleskonics András, Lovász Sándor, Molnár Lajos, Halasi Mária, Szőke Margit. Fotó: Kovács Erzsi » Holttestek pedig nincsenek — Új jelzőberendezések a határon — Visszamentek a vándorcigányok R határőrparancsnok nyilatkozata Meglehetősen felborzolta a kedélyeket a Magyar Demokrata Fórum gyulai városi szervezetének levele, amely a Magyar Nemzet január 9-i számában jelent meg. Az Országgyűlés elnökének címzett levél arról számolt be, hogy belügyi forrásból származó információk szerint körülbelül három hónapja elterjedt a hír a magyar—román határ közelében lakók körében: több tetem található a határ melletti kukoricásban. A Lökösháza és Kötegyán közötti határ- szakaszon például 18 holttestet találtak, valamennyien lőtt seb következtében haltak meg. Ennek kapcsán kerestük fel Pál János ezredest, a határőrség orosházi kerületének parancsnokát, aki készségese válaszolt kérdéseinkre. — Milyen hosszú a magyar —román határszakasz? — összességében 442 kilométer. Hozzánk 281 kilométer szakasz tartozik, ebből 180 kilométer a Békés megyei rész, a többi Hajdú-Bi- har és Csongrád megyei terület. Azt is mondhatnám: az államhatár szent és sérthetetlen, ellenőrzés nélkül senki nem lépheti át. A lazaság, a fegyelmezetlenség veszélyt jelenthet, ezért alapvető feladatunknak mindenképpen eleget kell4 tennünk. Figyelemre méltó, hogy a határsértők 60 százalékát a lakosság, az itt élő emberek segítségével fogjuk el. — Tavaly óta azonban változtak a körülmények. Szinte tömegesen érkeznek hazánkba román állampolgárok, ■ akik engedély nélkül lépik át a határt. Azt hallottam: bizonyos erőket átcsoportosítottak a nyugati és a déli határszakaszról. — Nem panaszként mondom: a munkánk valóban megszaporodott. Gondolja el, hogy tizenötszörösére nőtt a mozgás ezen a határszakaszon. Technikai eszközeink kopottak, évek óta nincs komolyabb fejlesztés. A sorállomány és a hivatásos tisztek létszáma sem változott. Ebből következik, hogy az erősítésről szóló híresztelések alaptalanok. — Az sem igaz, hogy a román határőrök lelövik, megsebesítik a menekülőket? — Kérem, a demokrata fórum levelében leírtak egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Nekünk ilyen tapasztalataink nincsenek. Holttestekre nem bukkantunk, lőtt sebbel -sem érkeztek emberek magyar területre. Sőt, a ruhájukon nem észleltünk olyan nyomokat, jeleket, amely lőszertől származott volna. — A menekülők egy része azt állítja, hogy rájuk lőttek, mondjuk hárman indultak el, de csak ketten érkeztek magyar földre. Miért állítanának valótlant? — Valóban előszeretettel mondanak ilyeneket. Talán azért, hogy „hősöknek” láttassák magukat, nem tudom. Ezek lelkileg sérült emberek. — A román határőr miként használhatja a fegyverét? — Valószínű, hogy ott is először figyelmeztetik a határsértőt, ha nem áll meg figyelmeztető lövést adnak le. — Ha ez sem használ? — Én úgy tudom : a román határőr nem lőhet személyre csak akkor, ha közvetlenül megtámadják. Azt hiszem ez csak kivételesen ftordul elő. — Viszont a határ közelében élők gyakran hallanak lövéseket a határ felől. Vadásznak Jtalán? — Bizonyára vadásznak is, de nem ez a jellemző. Ugyanis kevés a vad arrafelé. Inkább arról van szó, hogy az utóbbi időben megerősítették a határt a másik oldalon. Eddig csak vékony spárga volt kifeszítve, így ellenőrizték a nyomokat, a határsértés tényét. Most jelzőkészülékeket helyeztek el. Amit kilő a szerkezet olyan, mint a lőszer, de mag nincs benne, csak lőpor és gyújtó, amely külső érintésre, mozgásra robban és olyan hangot ad, mintha lőfegyver puffogna. — A levélben az is benne van, hogy sok embert visz- szatoloncolnak, kitéve őket a börtönnek, a megveretésnek, vagy még ennél is rosszabb is előfordulhat velük. — Az idén, eddig mindössze 3 személyt adtunk át a román hatóságoknak. Egy köztörvényes bűnözőt és két nőt, akik időközben meggondolták magukat. Kérték, hogy engedjük vissza őket Romániába. — Az idei számokból nem tudunk messzemenő követ- kezteés levonni. Az érdekelne leginkább, hogy tavaly hány menekültet adtak visz, sza? — Az elmúlt évben átlagosan a határsértők 24 százalékát küldtük vissza a határ másik oldalára. Ez a szám márciusban 66, májusban 20, szeptemberben 15, októberben 16 százalék volt. Tehát állandóan csökkent. — Hogyan bánnak az átszökött román állampolgárokkal? — Örülök, hogy feltette ezt a kérdést, mert az utóbbi időben támadják a határőrséget, amely erre nem szolgált rá. Megnyugtathatom a közvéleményt : teljesen törvényes keretek között járunk el, tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, de az ország biztonságát is. Csak végső esetben, azokat bilincseljük meg, akik erőszakosan lépnek fel a parancsnok, a határőr ellen. A többség azonban nem ilyen. Szerencsétlen, megkeseredett emberek. sajnáljuk és segítjük őket. A nyomok ellenőrzése után megtisztálkodhatnak, ruhát, ennivalót kapnak, gépkocsival bevisszük őket a tanácsra. Ezt 4-6 óra alatt lebonyolítjuk. — Ki dönt a visszaadásról? — Nem a határőrség, hanem a belügyi szervek képviselőiből alakult bizottság. Alapos és lelkiismeretes vizsgálódás után határoznak a sorsukról. A köztörvényes bűnözőket, elmebetegeket, alkoholistákat visszaadjuk. — És a cigányokat? — Nincs ilyen faji megkülönböztetés. Persze a visszaküldöttek között volt cigány is. Például átjött tizenvala- hány sátoros vándorcigány, akik kijelentették: nem akarnak Magyarországon maradni, nyugatra tartottak. Gondolja, hogy Ausztria befogadta volna őket? — Azt is beszélik, hogy átadáskor, a magyar határőrök szeme láttára megverik a menekülteket. — Régebben volt ilyen. Nézze, itt van a jegyzőkönyv arról az esetről, amely a Népszabadság január. 12-i számában jelent meg. Valóban, a román őrsparancsnok a revolvere agyával háromszor tarkón ütötte a határ- sértőt. Az esetet jelentettük a felettesének, aki intézkedett. Más parancsnak jött a helyére. A menekültek ügyével, foglalkozott a január 10—11-én ülésező Parlament is. A képviselők felkérték a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedésekről. Seres Sándor Szóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Marosán György bevezetőben elmondotta: a kormányülés mintegy folytatta a parlamenti programot, hiszen először Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az új alkotmány koncepciójáról. Ezt követően a kormány előterjesztést hallgatott meg a belkereskedelmi törvény módosításáról. Erre azért van elsősorban szükség, hogy a gazdasági társaságok másokkal azonos feltételek között dolgozhassanak. A kormány arra készül, hogy a belátható jövőben a bel- és a külkereskedelemre egyaránt hatályos, átfogó törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé. Addig is a kereskedelmi miniszter az érintett tárcákkal együttműködve a deregulációs program során átvizsgálja azokat a rendelkezéseket, amelyek akadályozzák a versenysemlegesség és a piaci esélyegyenlőség érvényesítését a kereskedelmi tevékenységben. flz útlevéltörvény hatása Az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztéssel kapcsolatban a Minisztertanács megállapította: tavaly jelentős változások következtek be a turistaforgalomban. Az új útlevéltörvény hatására egymillióról négymillióra emelkedett a nyugatra kiutazók száma. Emiatt az idegenforgalmi aktívum százmillió dollárra csökkent, annak ellenére, hogy a dollárbevételek emelkedtek. A gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozására vonatkozó irányelveket megtárgyalva a kormány úgy döntött, hogy ezeken a területeken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi szükségessé. A kormány megbízta a szociális és egészségügyi minisztert, hogy ennek a jogszabálynak az előkészítését alapos helyzetelemzést követően kezdje meg — mondotta bevezető nyilatkozatában a szóvivő. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Marosán György. Az MTI tudósítója emlékeztetett arra, hogy több megye szakszervezeti tanácsa tiltakozó levelet juttatott el Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Arról tudakozódott, hogy mi a kormány véleménye az áremelés lakossági visszhangjáról. A témához kapcsolódva a Népszava munkatársa megkérdezte: késleltetik-e a további ár- és díjemeléseket addig, amíg a béremelések ügyében is valamilyen lépést tudnak tenni a vállalatok. Egyetlen dolgot ígérhet Válaszában a szóvivő elmondta: ezekkel a kérdésekkel a mostani ülésén nem foglalkozott bővebben a kormány, ezért csak a reflexióit adhatja közre. Hangsúlyozta: az országnak elfogadott népgazdasági terve és törvényerőre emelt költségvetése van. A terv és a költség- vetés olyan egymáshoz kapcsolódó rendszert alkot, amely meghatározza az áremelések lehetséges mértékét is. A terv és a költség- vetés — mint ismeretes — 14-15 százalékos áremelést jelzett előre. Voltaképpen a kormány szociálpolitikai intézkedései ehhez az áremelkedéshez kapcsolódtak. Ebben a helyzetben a kormány csak egyetlen dolgot ígérhet, azt, hogy inflációt gerjesztő intézkedéseket nem hoz. Azaz: a jövedelemtulajdonosoknak nem teszik lehetővé, hogy tetljesítménnyel nem megalapozott jövedelemre tegyenek szert. A gazdaság minden résztvevőjének tisztában kell lennie azzal, hogy ha a kormány a tervbe veiteken túlmenően intézkedéseket hoz — béreket ad vagy támogatást növel —. ennek az lesz a következménye, hogy az egyensúly magasabb szinten áll helyre. A kormány által elhatározott további ár- és díjemelésekkel kapcsolatban megjegyezte: ezekről a kérdésekről a Minisztertanács mostani ülésén nem volt szó. A Magyar Hírlap munkatársa arról érdeklődött, hogy a kormány ülésén született-e valamiféle olyan döntés, amely az alkotmány-előkészítés eddig ismertetett menetében változást hozna. A Magyar Nemzet munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, hogy az új alkotmányban meghatározzák-e az MSZMP státuszát, illetve felveszik-e az alaptörvénybe a Hazafias Népfront kezdeményezését támogatva a Himnuszt. A kormányszóvivő kiemelte: a mostani ülésen az alkotmány koncepciójáról folyt a vita. Ezt a tervezetet társadalmi vitára bocsátják, majd az átdolgozás után a Központi Bizottság és a társadalmi szervek elé terjesztik. Ezt követően a kormány ismét átdolgozza a koncepciót, és így kerül az Ország- gyűlés elé. Ennek megfelelően a mostani vita elvi jellegű volt. Nem került szóba az MSZMP státusza sem, de az ezzel kapcsolatos eddigi álláspont az, hogy az új alkotmányban nevesítve ne szerepeljen az MSZMP. Hasonlóképpen nem volt szó a Himnuszról sem. Menekülttábor létesítése A Magyar Rádió munkatársa az Erdélyből áttelepülők fogadása céljából felállítandó menekülttáborokról kérdezett. A szóvivő utalt arra, hogy a kormány mostani ülésén ez a téma nem szerepelt, ennek ellenére elmondotta: a kormány illetékes szerveinél valóban felmerült az a javaslat, hogy a román—magyar határ közelében menekülttábort kell szervezni. Hangsúlyozta, hogy senki sem gondol valamiféle szögesdrótos kényszerlakhelyre, s éppen ezért helyesebb menekülttábor helyett befogadó állomásról beszélni. Ezeken az állomásokon megfelelő körülmények között lehetne foglalkozni az Erdélyből érkezettek ügyével, körülményeivel. Körül- tekinttőbben lehetne elbírálni a tartózkodási kérelmeket, szervezettebben lehetne gondoskodni a menekültek későbbi elhelyezéséről, a munkaalkalmakról. A kormány áttekinti ezeket a kérdéseket, és az ország- gyűlés következő ülésszakán részletes tájékoztatást ad az erdélyi menekültekkel kapcsolatos hazai és esetleges nemzetközi lépésekről. A Napló munkatársa a bevásárlóturizmussal kapcsolatos jelentős valutaveszteségre utalva megkérdezte: várható-e a kiutazások megszigorítása? A Minisztertanács ülésén a kiutazások adminisztratív módon történő megszigorításának kérdése nem vetődött fel — válaszolta a szóvivő.
