Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JANUÁR 13., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Fagyasztóláda, video szabadon importálható! Ötszázmillió dolláros aktívum Mai számunkból: Holttestek pedig nincsenek (3. oldal) Heti rádió- és tv-müsor (5—6. oldal) Mi lesz a milliókkal? (6. oldal) Nézőriogató mérkőzésen (8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az új alkotmány szabályozási koncepciójáról. A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a bel­kereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes városok megyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyilvánítá­sát. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az ide­genforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásá­nak elveiről. r (Szóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Baráti társaságok együttműködése Az 1988-as esztendő kül­kereskedelmi szempontból kiemelkedőnek minősíthető. Az előzetes számítások sze­rint elérhető az 500 millió dolláros aktívum, tehát eny- nyivel többet exportáltunk, mint importáltunk dollárért. Az export — javuló cse­rearányok mellett — dina­mikusan, több mint 20 szá­zalékkal emelkedett. E kedvező hírekkel kezdte előadását a külkereskedelem ez évi feladatairól és szabá­lyozásáról tegnap délelőtt a megyei pártbizottság szék­házában Dunai Imre keres­kedelmi miniszterhelyettes, akit — sa meghívott válla­lati, szövetkezeti vezetőket — Kiss Sándor gazdaságpo­litikai titkár köszöntött* A tavalyi siker kulcsa — hangsúlyozta a miniszterhe­lyettes — több tényezőben kereshető. Főként az erősö­dő tőkés konjunktúrának, részint pedig a jól beszabá­lyozott érdekeltségnek kö­szönhető, de szerepet ját­szott az összességében ered­ményesnek ítélhető restrik­tiv pénzpolitika is. Külön öröm, hogy a szaldójavulás 80 százaléka a fejlett — te­hát fizetőképes — tőkés pia­cokon következett be. Gond azonban, hogy közben az ex­portstruktúra nem javult, el­lenkezőleg, romlott. Jobban nőtt ugyanis az alapanyag kivitele, mint a feldolgozott termékeké. A rubelelszámolású export hozzávetőlegesen a terv sze­A Postabank létrejötte az idei évtől fontos új elem­mel gazdagítja a hazai hi­teléletet. Egyelőre a lakos­sági szolgáltatások terén je­lentkeznek újdonságaikkal. Nemrég adtunk már hírt la­punk hasábjain a Postabank és Takarékpénztár Rt. dél­alföldi területi igazgatóságá­nak megalakulásáról. Vár- konyi Gellérttől, a területi központ vezetőjétől most azt kérdeztük meg, milyen be­tétformákkal kezdték szol­gáltatásaikat január 1-jén. — A kereskedelmi bankok közül egyedül a Postabank kezdett lakossági betéteket gyűjteni. Az összes Posta­bank-kirendeltségen elkezd­tük „árulni” a betétszámla­könyveket és a takarékszel­vényeket. Ezek Békés me­gye valamennyi postahivata­lában is hozzáférhetők. — Mi az érdekessége ezeknek az újdonságoknak? — A betétszámlakönyv látra szóló betétforma. Részben rá lehet utalni a bérek és a nyugdíj egy részét. Számla­kiegyenlítéseket csak a má­sodik félévtől végzünk, ha ennek technikai feltételeit rint alakult. A kontingens- szűkülést az (úgynevezett közvetett árucsere) üzletek bővülése ellensúlyozta, és az eddigieknél valamivel ked­vezőbb helyzetet teremtett a szovjet külkereskedelem új szabályozása. Az idei esztendőben 400- 450 millió dolláros és 100- 150 millió rubeles aktívum elérése a cél. Megfelelő el­lentételezés hiányában a ru­belexport további csökkenté­sével kell számolni. A külkereskedelem esz­közrendszerét tekintve a fő törekvés, hogy a korábbi di­rekt szabályozással ellentét­ben, ez évtől az árfolyam le­gyen a mérvadó a gazdálko­dó egységek értékesítési te­vékenységében. Az exportér­dekeltség terén a jó tapasz­talatokat hozó pályázati rendszer fennmarad, ked­vezményes fejlesztési esz­közhöz juttatva a vállalato­kat. Eddig a mintegy ezer sikeres exportfejlesztő pá­lyázat 860 millió dollár többletbevételt jelentett az országnak. A három esztendőre ki­dolgozott importliberalizáci­ós program keretében az idén az import 40 százalékát szabadítják fel. azaz e mér­tékig vásárolhatnak külön engedély nélkül — a banko­kon keresztül — a megfelelő forintkerettel rendelkező cé­gek külföldi termékeket dol­lárért. A liberalizált termé­kek körébe tartoznak példá­ul a következők: a termelési, biztosítottuk. A fedezetellen­őrzést csak névvel és cím­mel lehet elvégezni. Ennek a formának az az előnye, hogy bármely megbízott bankban, illetve postahiva­talban beváltható. Tehát nemcsak fogadjuk a betéte­ket, hanem kifizetéseket is teljesítünk. A takarékszelvény egy év­nél hosszabb tartós lekötési fejlesztési célú gépek, alkat­részek, know-how-k, licen- cek, fehérjetakarmányok, vetőmagvak, tenyészállatok és a fogyasztási cikkek azon köre, amely iránt óriási a kereslet a bevásárlóturiz­musban (pl. hűtőládák, szó­rakoztató berendezések stb.), papíráruk, csecsemő- és gyermekruhák. Mindez feltehetően erős versenyt teremt a magyar vállalatoknak, igazi import- versenyt léptetve az eddigi szimulált helyébe. Az úgyne­vezett kivételi listát is fe­lülvizsgálták. Ez azon ter­mékek sora, melyeket csu­pán egyes külkereskedelmi vállalatok exportálhattak, il­letve importálhattak. A ki­vételi listán szereplő termé­kek köre lényegesen leszű­kült, mostantól a forgalom­nak mintegy negyedét fog­lalja magában. Ez tovább növeli az önálló külkereske­delmi joggal bíró gazdálko­dók piaci esélyeit. Mint is­meretes, 1988-tól a külkeres­kedelem alanyi jog. Ennek köszönhető, hogy míg 1987 végén 350 cég rendelkezett önálló külkereskedelmi jog­gal, addig '88 végére 855-re nőtt számuk, és még 276 ma­gánszemély is e jog birtoko­sa lett. Ezzel kapcsolatban a miniszterhelyettes figyel­meztette a gazdálkodókat, ne feledkezzenek meg arról, hogy a külkereskedelem kvalifikált ismereteket igénylő szakma. —SZÍ— forma. Ehhez évenként lép­csőzetesen növekvő kamatot számítunk. A pénzpiaci ka­matviszonyokhoz alkalmaz- kodóan folyamatosan változ­tatjuk kamatjainkat. Ennek a formának az a sajátossága, hogy minden takarékszel­vény bármelyik címlete (10, 25, 50 és 100 ezer forint név­értékben) öt részre osztha­tó. Ha az ügyfelünk ebből Műszaki fejlesztés A Magyar Nemzeti Bank tavaly a Világbanktól 50 millió dollár hitelt vett fel műszaki fejlesztési progra­mok megvalósítására. A to- vábbkölcsönző kereskedel­mi és innovációs bankok 30 millió dollár sorsáról az el­múlt évben döntötték. A fennmaradó összegre továb­bi pályázatot írtak ki a vál­lalatok számára, s a beér­kezett igények elbírálása most van folyamatban. A vállalatok műszaki fejlesz­tési programjait már vizs­gálják az OMFB szakértői, a bankok pedig a pályázók pénzügyi helyzetét ellenőr­zik. Az elmúlt évben nyolc műszaki fejlesztési javasla­tot fogadott el a Világbank, s ezek együttesen kapták a mintegy 30 millió dollár hi­telt. A Világbank feltétele az volt, hogy valamennyi program nyereséges üzleti vállalkozás legyen, és kon­vertibilis exportot eredmé­nyezzen. A hitelből részese­dő valamennyi vállalat és intézmény megkezdte a mű­szaki fejlesztési program megvalósítását. Részvénytársasági formá­ban Budapesten a Híradás- technika Szövetkezet Temes­vári úti telephelyén új, nyomtatott áramköri lapo­kat gyártó és tervező üzem létesül. A részvénytársaság tagjai a Híradástechnika Szövetkezet, az Akadémia, az OKISZ és a SZTAKI, együttesen 510 millió forin­tot költenek az új üzemre. bármikor egy részt felvesz, ettől függetlenül a bentma­radó rész ugyanúgy kamato­zik, mint a lekötött rész. Ez is minden postabankfiók­ban és postahivatalban vált­ható. Kamatai évenként nő­nek, a másikhoz hasonlóan. * * * Szántó István, a békés­csabai 1. számú megyei pos­tahivatal vezetője munká­juk Békés megyei kezdetéről mondja: — A postabanki takarék- szolgálitatásaink az év első napjától megyénk vala­mennyi postahivatalában és fiókpostájában — összesen 97 helyen —, azaz tulajdon­képpen minden településen igénybe vehetők. Nyitható úgynevezett fenntartásos be­tétszámlakönyv. (Személyi igazolvány felmutatása és aláírás kell a betét elhelye­zéséhez, vagy a kivételhez.) A betétszámlakönyv egyéves lekötés esetén 10 százalék kamatot garantál. Előnye, hogy az ország bármelyik (Folytatás a 3. oldalon) A testvérszervezetek 1989. évi együttműködésének főbb pontjait rögzítő jegyzőköny­vet írtak alá csütörtökön a Barátság Házában. Az ok­mányt, amelyben a Magyar —Szovjet Baráti Társaság, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság, valamint a Szovjet A mezőgazdasági árrend­szer új vonásairól, várható tendenciáiról, valamint az ágazat jövő évi hitelpoliti­kai irányelveiről kaphattak a napokban tájékoztatást az újságírók, a MÉM sajtófó­rumán, Budapesten. — Az agrártermelés tá­mogatási leépítése sokak számára azt sugallja, az ágazat termelőüzemei csak központi pénzforrások se­gítségével képesek gazdál­kodni. S most, amikor for­rásszűkében van az ország, s a központi pénzforrásokat leépítjük, akkor a hiányzó fedezetet a lakosságnak kell megfizetni, ez azonban té­vedés — hangsúlyozta dr. Szöllősi Endre, főosztályve­zető a sajtófórumon. — Ugyanis az alapvető élel­miszerárak évtizedek óta csak mérsékelten növeked­hettek a felhasznált ipari árakkal szemben, s a ter­melési költségek már évek óta nem tükrözik a valós ráfordításokat. Éppen szo­ciálpolitikai okok miatt. Te­hát nem az ágazat termelé­se, hanem az élelmiszerter­mékek ára élvezett költség- vetési támogatást. Ez évtől tízmilliárdos támogatás- csökkenés, a társadalombiz­tosítási járulék ötmilliárdos többletkiadása, valamint a termelésben felhasznált ipari árak tízmilliárd fo­rintnyi emelkedése az ága­zat számára 26 milliárd fo­rinttal nagyobb kiadást je­lent az előző évhez képest. A jövedelemadó-mérséklés, valamint az áremelkedések pillanatnyi számítások sze­rint, nem fedezik az ága­zat többletkiadásait, tehát jövő évben romlik a válla­latok jövedelempozíciója. Dr. Papócsi László, mi­niszterhelyettes elmondta, az áremelés tehát nem az agrárágazat jövedelempozí­ciója érdekében történt, ha­nem a költségvetési egyen­súly, valamint az új típusú gazdaságpolitikai szabályo­zás megteremtéséért. A MÉM és az agrárága­zat szándéka bővíteni az ol­csóbb élelmiszerek válasz­Baráti Társaságok Szövetsé­ge — az MSZMP és azSZKP határozatainak szellemében — körvonalazza a további kapcsolatok tartalmát, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Nyikolaj Danyilin, az SZMBT első elnökhelyettese látta el kézjegyével. tékát* ezért az élelmiszer- ipar és a kereskedelem szo­rosabb együttműködését szorgalmazza az ágazati tárca. * * * — A mezőgazdaság jövő évi hitelpolitikája minden­képpen kedvezőbb lesz a gazdálkodókra nézve, hiszen figyelembe veszi az ágazati sajátosságokat. — mondta Doros Béiáné dr., a Magyar Nemzeti Bank részéről. — Első negyedévben, éppen az idényszerű termelésre való tekintettel, 30 százalékkal, 20 milliárd forinttal nő a refinanszírozási hitelkeret. A Mezőgazdasági Miniszté­rium és a bankok decem­berben előzetesen megálla­podtak abban is, hogy jö­vőre nem nő a mezőgazda- sági üzemek váltó hitelke­rete. Az 55 aszálykárosnak minősített üzem külön egy- milliárd forint elkülönített refinanszírozási hitelkeretet kap számlavezető bankján keresztül. További 0,4 mil­liárd elkülönített jegybanki hitel áll majd rendelkezés­re a beruházások támogatá­sára. Intézkedés várható az élelmiszeripari vállalatok forgóeszköz-ellátásának ja­vítása érdekében is. A Budapest Bank Rt. ve­zérigazgató-helyettese a fó­rumon elmondta, hogy bank­juk a mezőgazdasági üze­mek számára új, sajátos le­hetőségeket nyújt ez évtől. Különböző forrásátcsopor­tosítással mintegy 10 száza­lékkal nagyobb forgóeszköz- hitelt tudnak folyósítani. Exporttevékenységük foko­zása érdekében pedig az átla­gosnál kedvezőbb kamat- feltételek mellett hitelt kap­hatnak a 100—150 nap alatt lebonyolítható tőkés kintle­vőség megelőlegezésére. Az alapvető pénzhiánnyal küsz­ködő mezőgazdasági üzemek számára pedig — állami ga­rancia mellett és hatéko­nyabb termelés vállalásá­val — az újrakezdési összeg egyharmadrészét vállalja magára a Budapest Bank Rt. a gazdálkodók helyett. r. g. azonos jogok a kereskedelmi és lakossági bankoknak Postabank Takarékszövetkezet, Kereskedelmi és Hitelbank Lee Iacocca, az amerikai autóipar nagymenője, a Ford egykori vezérigazgatója és a Chrysler jelenlegi elnöke. Ön­életrajza tankönyv lehetne a menedzseriskolában. (Gondolat Kiadó 1988.) Tőle idézünk: „Bármilyen reális iparpolitikát dolgozzunk is ki Amerika számára, szerves részeként tar­talmaznia kell egy pénz- és költségvetési politikát. Nem le­het szilárd, egészséges gazdaságunk magas kamatlábakkal — vagy tízpercenként ingadozó kamatlábakkal.” Pénzügyi szakembereket idéz és cáfol: „Az inflációt csak úgy fékez­hetjük meg, ha szabályozzuk a pénzáramlást — vigye a ördög a kamatlábakat!” Mit zúdított ez a döntés az autóipar és a lakásépítő-ipar munkásaira? Óriási terheket. „... Egy időben a kamatlábak elérték a 22 százalékot is. Márpedig ez nem egyéb törvé­nyesített uzsoránál. Amikor magas a kamatláb, a fogyasz­tók rengeteg pénzt fektetnek rövid lejáratú értékpapírokba. Csakhogy pénzen pénzt keresni nem produktív tevékeny­ség. Az ilyesmi nem teremt új munkaalkalmakat...” Elgondolkodtató eszmefuttatás. Sajtőfórum a MÉM-ben Rosszabb jövedelempozíció — könnyebb hitelfeltételek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents