Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

NÉPÚJSÁG 1989. január 12., csütörtök Tájékoztató az árváltozásokról CUKORIPARI MAXIMAUX ÁRAS TERMÉKEK Kristálycukor: Régi Üj ár Ft ár Ft — normál, 1 kg-os kg 26,10 27,90 — Mokka kockacukor, 1 kg-os, dobozos db 31,— 33,20 NÖVÉNYOLAJ-IPARI SZABADÁRAS TERMÉKEK — napraforgó-étolaj, 1 lit. (flakonban) db 37,­42,30 — Liga margarin, 25 dkg-os db 10,40 11,60 — Ráma margarin, 25 dkg-os db 17,50 20,80 — Ráma margarin, tégelyes, 25 dkg-os db 22,50 26,60 DÉLIGYÜMÖLCSÖK HATÓSÁGI IRÄNYÄRAI — citrom, I. o. kg 35,— 40,­— narancs, I. o. kg 47,— 53,— — mandarin, I. o. kg 54,— 62,— — banán, MSZ szerinti minőségű kg 57,— 57 — SZABADÁRAS GYERMEKTÁPSZEREK Bébiételek, 0,2-es üvegben — almapüré burgonyával db 12,50 13,80 — alma-gesztenyepüré csirkehússal db 23 — 26,70 — sárgarépapüré db 11,30 13,20 — zöldbabpüré tejjel db 12,20 14,30 — sárgarépapüré marhahússal db 16,20 18,90 — zöldbarsópüré marhahússal db 16,20 18,90 Ételkonzervek — babgulyás marhahússal, 5/8-as üveg db 27,70 30,30 — sóletbab füstölt sertéshússal 5/4 db 55,— 60,20 — töltött káposzta, 5/4 ü. db 56,— 61,30 Húsos ételkonzerv fémdobozban — babfőzelék kolbásszal, 1/2 dob. db 26,60 30,20 Régi Üj ár/Ft ár/Ft — bográcsgulyás, 1/2 db. db 44,70 48,90 — töltött káposzta marhahússal, 1/2 db 30,90 35,— — sertéspörkölt — üveges —, 5/4 ü. db 100,— 112,— — marhapörkölt — üveges —, 5/4 ü. db 100,— 112,— — virsli sós lében db 47,40 53,20 Konzervek: — különleges vagdalthús, 1/5 dobozban db 20,20 22,70 — camping vagdalthús, 1/5 dob. db 19,90 22,30 — luncheon meat, 1/5 dob. db 21,— 23,60 — sonkás uzsonnahús, 1/5 dob. db 20,20 22,70 — körösi hurka, 1/5 dob. db 14,­15,70 — májaskrém, tubusban db 19,20 21,50 — marhamájkrém, 1/10 dobozban db 7,80 9,— — sertésmájkrém, 1/10 dob. db 8,20 9,40 — campingkrém, 1/10 dob. db 8,— 9,— — tyúkmájkrém, 1/10 dob. db 10,30 11,60 — libamáj-szendvicskrém, 1/10 dob. db 12,90 14,50 Gyorsfagyasztott félkész ételek: 1 — bélszínroló, 200 gr. db 27,50 34,90 — mirelité hamburger, 200 gr. db 31,30 39,— — pacalpörkölt, 500 gr. db 59,— 71,— MOSÓSZEREK HATÓSÁGI IRÁNYÁRAI 4» — Perlux, 300 gr., fékezett habzású db 22,— 25,— — Perlux, 3 kg-os, fékezett habzású * db 220,— 248,— — Mos—6, 1 kg-os db 44,30 49,20 — Tomi Brill, 2,8 kg-os db 167,— 175,— — Tomi Sztár, 3 kg-os db 176,— 185,— — Tomi Szuper, 2,4 kg-os db 127,— 133,— — Tomi Gála, 3 kg-os db 232,— 243,— Egyre többen keresik fel a SZEM ügyfélszolgálati irodáját Naponta mintegy félszá- zan — a korábbinál három­szor többen — keresik fel új helyén a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium ügy­félszolgálati irodáját. A mi­nisztérium épületében, az Akadémia utca 7. szám alatt otthont kapott tanácsadó­szolgálat majd kéthónapos működése alatt leginkább a csökkent munkaképességű­eknek, a nyugdíjasoknak, a hajléktalanoknak nyújtott tanácsot. Eddig mintegy kétezren keresték fel személyesen vagy levélben az irodát. A hozzájuk fordulók gyakran tájékozatlanok: nem ismerik a jogszabályokat, azokat a jogosultságokat, amelyek megilletik őket. Az irodában dolgozó öttagú csoport, amelynek tagjai egészség­ügyi. jogi, tanári diplomával rendelkeznek, nem csupán az adott esetre vonatkozó paragrafust ismerteti, ha­nem megadja például a szo­ciális foglalkoztató címét, vagy a munkaközvetítők ne­vének jegyzékét. Tájékoztat­ják a hajléktalant arról, hol kaphat menedéket, és segí­tenek a nyugdíjasnak, mi­ként és hol tud munkát ta­lálni, hogy kiegészítse jöve­delmét. Az említett témákkal kap­csolatos tájékoztatás mellett pszichológiai tanácsokkal, valamint kisebb, helyben el­végezhető egészségügyi szol­gáltatással (például vérnyo­másmérés) állnak a lakosság rendelkezésére. A^ iroda hétfőn, szerdán, pénteken 10—13 óra. kedden és csü­törtökön 13—15 óra között kereshető fel. Hívható a 118- 016, 313-564-es telefonszá­mokon. Levélcíme: 1361 Bu­dapest, Pf. 1. Műszaki fejlesztés a Fejér Megyei Bauxitbányáknál A reformgazdaság termelőszövetkezete Százezer tonnával kényte­len csökkenteni idei terme­lését piaci lehetőségeinek szűkülése miatt a Fejér Me­gyei Bauxitbányák Vállalat. Meglevő kapacitását azon­ban nem akarja leépíteni, s továbbra sem mérsékli a bányamunkát korszerűsítő és biztonságát javító műsza­ki fejlesztést. Céljuk az, hogy 1991-re — az új ba- konybeli bauxitbánya nyitá­sának tervezett idejére — átmentsék, s addig termé­szetesen hasznos munkával foglalkoztassák szakembe­reiket és gépeiket, s kihasz­nálják a hátralevő időt a már megkezdett műszaki kí­sérletek befejezésére és újak elvégzésére. Az új bányában kipróbált, kiforrott, korsze­rű technológiával akarják megkezdeni a termelést, s a már meglevő és működő bá­nyáikban is igyekeznek a legjobb munkakörülménye­ket biztosítani. A vállalatnál a bánya­munka korszerűsítése, a tel­jesítmények növelése érde­kében a vágathajtásban to­vábbfejlesztik a bauxit gépi jövesztését, a fejtésben pe­dig kísérletet kezdenek al­kalmazására. Egy osztrák cég jövesztőgépét akarják kipróbálni. A gépet ott al­kalmazzák majd. ahol a tömbfejtési technológia — a vastagabb rétegek kibányá- szására kidolgozott saját módszerük — nem használ­ható. Dolgoznak a bányabell szállítás fejlesztésén. Éven­te 5-10 millió forinttal csök­kenhet a robbantási költség, s biztonságosabbá, egysze­rűbbé válik a robbanóanya­gok tárolása, kezelése és szállítása. A műszaki fejlesztés, a technológiai korszerűsítés eredményeként már az el­múlt három évben 50 száza­lékkal nőttek a munkatelje­sítmények a Fejér Megyei Bauxitbányák Vállalatnál. Az újabb fejlesztések ered­ményeként várhatóan tovább javulnak majd a teljesítmé­nyek, s biztonságosabbá, korszerűbbé válik a bánya­munka. Az agrártermelésben meg­határozó szerepet betöltő szövetkezetek az utóbbi idő­ben válsággal küzdenek. Egyesek a gondokat kizáró­lag az agrárolló és a növek­vő központi elvonások szám­lájára írják, mások úgy vé­lik, a valamikor önmagában is megújulni képes mozga­lom elveszítette erejét, a termelés hatékonysága csők- ' ken, a reform itt is elenged­hetetlen. Dr. Sárközi Tamás, igazságügyi miniszterhelyet­tes — amint erről már hírt adtunk — az elmúlt hé­ten Békéscsabán éppen ar­ról tartott gondolatébresztő előadást, hogy új törvényes­ségi alapokra kell helyezni a szövetkezeteket ahhoz, hogy a reformgazdaság verseny- képes vállalkozásai lehesse­nek. HAZAI VAGY KÜLFÖLDI tőkebevonással Az ez évtől életbe lépő társasági törvény a népgaz­daság gazdálkodói számára nagyfokú szabadságot nyújt, önszerveződéssel, valós ér­dekeik alapján szervezeti formát válthatnak — Rt., Kft., — s, rugalmasabban al­kalmazkodhatnak a kül- és belpiaci változásokhoz, él­hetnek a szabadabb tőke­mozgás adta lehetőségekkel. Ám a társasági törvénnyel a szövetkezetek, következés­képpen a termelőszövetkeze­tek is csak abban az esetben élhetnek, ha közös céllal tár­sulnak valamilyen tevékeny­ségre. önmagában a szövet­kezet, legyen az ipari, ag­rár vagy egyéb más, már nem alakulhat át, nem vált­hat formát, hiszen nem esik a törvény hatálya alá. Hát­rányos helyzetük vitathatat­lan, hiszen sem a hazai, sem a külföldi tőkebevonás lehe­tőségével pillanatnyilag nem élhetnek. Speciálisan ellentmondá­sos az agrárszektor szövet­kezeteinek helyzete. Ugyanis az 1971-ben elfogadott, és azóta Jtét alkalommal is mó­dosított termelőszövetkezeti törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók aligha számít­hatnak arra, hogy szerveze­tük képes lesz alkalmazkod­ni az új piaci kihívásokhoz, a tőkepiac megjelenéséhez. Mert a törvény szerint pél­dául nem lehet ma Magyar- országon termelőszövetke­zetet alakítani, következés­képp megszüntetni sem. Mái*pedig ilyen alapon a törvénykeret eleve alkal­matlan mind a hazai, mind a külföldi tőke és pénzforga­lom megvalósítására. Ezen ellentmondás feloldására a kormányzat tervei szerint a társasági törvény mintájára új szövetkezeti törvényt kell alkotni. Általános, az igazi szövetkezés alapelveit tartal­mazó tervezetben külön fe­jezetek rendelkeznek majd — a sajátságos tulajdonsá­gok messzemenő figyelembe­vételével — az egyes szö­vetkezeti fajtákról. A SZÖVETKEZÉS CÉLJAIT NEM FELADVA A szövetkezeteket rövid időn belül tehát verseny­semleges helyzetbe kell hoz­ni a többi társulással, ellen­kező esetben .ugyanis behoz­hatatlan gazdasági hátrányt szenvednek. Különösen sür­gető a termelőszövetkezetek esetében, hiszen ma ebben a szektorban a legnagyobb a tőkeéhség. Jelenleg előkészületben van egy úgynevezett átala­kulási törvénytervezet is, mely a vállalati formaváltás mikéntjét és tisztességes fel­tételeit hivatott majd meg­teremteni. Ám ha ezen tör­vény egy új szövetkezeti tör­vény elfogadása előtt lép életbe, ellentmondásos fo­lyamatok indulhatnak meg, veszélyeztetve az oly sokra tartott szövetkezeti mozga­lom alapjait. Ezért a kor­mányzat a két új törvény egyidejű elfogadását tartja szükségesnek. Melyek lehetnek ezek az ellentmondások? Először is, éppen az előbb említett sú­lyos tőkehiány miatt valószí­nű, hogy önmagában az át­alakulási törvény életbe lé­pésével a termelőszövetkeze­tek jelentős része azonnal formát váltana. Jóllehet va­lójában szándékai és céljai szerint szövetkezet szeretne maradni. Hiszen a többség tartalékai kimerülőben van­nak, életben maradásuk egyetlen lehetősége, hogy átalakulva külső forrásból jussanak tőkéhez. Minden­képpen el kell kerülni, hogy a formaváltás éppen a ter­melőszövetkezeteknél a vá­lasztás helyett kényszerré váljon. Felmerül azonban más kérdés is. Milyen szö­vetkezeti törvények deklará­lása kell ahhoz, hogy a szö­vetkezés ezen belül is a ter­melőszövetkezetek a piac- gazdaság valamennyi szerep­lőjével azonos feltételek kö­zé kerüljenek? Mindenekelőtt a föld vi­szonylag szabad forgalmát kell mielőbb megteremteni. Ennek azonban előfeltétele a föld valós értékelése. Ma ugyanis a korlátozottan ren­delkezésre álló föld forgal­mazását tiltják az érvény­ben levő jogszabályok. Sza­badabb gazdálkodást pedig olyan mezőgazdaságban, ahol éppen annak a termelőesz­köznek a forgalma korláto­zott, mely semmi mással nem pótolható, nem vásárol­ható, külföldről sem hozha­tó be, nem képzelhető el. Könnyen bekövetkezhet, hogy a legmesszebbmenő tá­mogatás ellenére a mező- gazdaságban gazdálkodók le­maradnak a fejlődésben, ter­melésszerkezetük konzervá­lódik, a piaci verseny kény­szerítő hatása rájuk nézve semleges lesz. Ilyen alapon nem várható el az sem, hogy az oly sokat hangoztatott minőségi program valóban megvalósuljon. reális föld­es VAGYONÉRTÉKELÉS UTÄN A föld szabadabb forgal­mát megteremteni egyszerű jogi lép>és. Ám egy olyan áru nem .képezheti sem adás­vétel, sem alku tárgyát, melynek értékét még min­dig nem sikerült meghatá­rozni. Köztudomású ugyan­is, hogy a föld könyv sze­rinti értéke évek óta nulla éppen amiatt, mert nem pi­acgazdaságra épülő termelés van. Ám, ha egy eleddig so­ha nem értékesített áru úgy kerül piacra, hogy sem a vevő, sem az eladó, vagy bérbeadó nem tudja értékét meghatározni, félő, inkor­rekt üzletkötések sorozata húzza át a lakosság, de a népgazdaság számítását is. Az átalakulási és a szö­vetkezeti törvény egyidejű hatályba lépése azért is fon­tos, mert ha egy szövetkezet a szövetkezés céljait feladva váltana formát, akkor a ma még tulajdonjoggal rendel­kező szövetkezeti tagok hoz­zájárulása is kellene. S ezek­től az emberektől (mintegy 500 ezer fő) aligha várható, hogy lemondjanak a tulaj­donjogból származó juttatá­sokról, földjáradék és egyéb ebből származó jövedelmek­ről. ötszázezer ember terhé­re átalakulni egyébként is antiszociális lépés lenne. A szövetkezeteket, mint valós szövetkezéseket kell alkalmassá tenni a tőkebe­vonásra. A földértékproblé­mán túlmenően a vagyonér­tékelés gondjait is meg kell oldani. Hiszen ma a könyv szerinti és a tényleges va­gyonérték között óriási az eltérés. S ha a tárgyaló fe­lek csupán kölcsönös meg­állapodás szerint szubjekti­ven értékelik a vagyont, itt is komoly visszaélések adód­hatnak. A mezőg a zd asá g ban a föld- és a vagyonértékelésen évek óta dolgoznak a köz­gazdászok. Jóllehet eddig kevés kézzelfogható ered­ményről tudunk. Ám félő, további elodázással olyan lé­péshátrányba kerül az ága­zat, melynek következmé­nyeit nem csak a népgazda­ság, de nemzetközi fizetőké­pességünk is megérzi. Ezért a szövetkezeteket is mielőbb a szocialista piacgazdasági pályára kell terelni. Rákóczi Gabriella fitt HIVATALOS NYEREMÉNYJEGYZÉK AZ ÜJÉVI BETÉTTOMBOLA BATTONYÄN, 1989. JANUÁR 9-ÉN MEGTARTOTT SORSOLÁSÁRÓL 715020 Carmen edénykészlet; 715280 rozsdamentes tálalókész­let; 715293 vasaló; 715305 férfikerékpár; 715371; mosógép; 715379 magnósrádió; 715529 férfikerékpár; 715575 Duralex ét­kező; 715642 hajsütővas; 715715 rozsdamentes tálalókészlet; 715785 kínai ételhordó; 716005 ETA-porszívó; 716015 abrosz­garnitúra; 716097 íróasztali lámpa; 716178 takaró; 716211 sze­letsütő; 716219 kínai ételhordó; 716344 zsebrádió; 716358 tá­lalókészlet; 716411 1 literes szifon; 716414 evőeszközkészlet; 716536 evőeszközkészlet; 716542 takaró; 716545 gőzölős vasaló; 716570 női kerékpár; 720024 1 literes szifon; 720029 2 db ágy­garnitúra; 720099 2 db paplan; 720100 rozsdamentes lábas; 720177 camping-kerékpár; 720236 evőeszközkészlet; 720324 va­saló; 720354 evőeszközkészlet; 720523 mellfúró; 720567 ház­tartási mérleg; 720667 étkészlet; 720668 háztartási robotgép; 720717 rádió; 720737 abroszgamitúra; 720779 takaró; 720974 teáskészlet; 723036 takaró; 723582 pehelypaplan; 723613 mell­fúró; 723715 női cipő; 723725 szerszámosláda; 723726 kristály- készlet; 723782 hajsütővas; 723786 automata mosógép; 723822 ágygarnitúra; 727032 reggelizőkészlet; 727291 centrifuga; 727435 színes tv; 727520 rádió. A nyereményeket 1989. feb­ruár 9-éig a nyertes tombo­lajegy ellenében a battonyal OTP-fióknál lehet átvenni.

Next

/
Thumbnails
Contents