Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
NÉPÚJSÁG 1989. január 12., csütörtök Tájékoztató az árváltozásokról CUKORIPARI MAXIMAUX ÁRAS TERMÉKEK Kristálycukor: Régi Üj ár Ft ár Ft — normál, 1 kg-os kg 26,10 27,90 — Mokka kockacukor, 1 kg-os, dobozos db 31,— 33,20 NÖVÉNYOLAJ-IPARI SZABADÁRAS TERMÉKEK — napraforgó-étolaj, 1 lit. (flakonban) db 37,42,30 — Liga margarin, 25 dkg-os db 10,40 11,60 — Ráma margarin, 25 dkg-os db 17,50 20,80 — Ráma margarin, tégelyes, 25 dkg-os db 22,50 26,60 DÉLIGYÜMÖLCSÖK HATÓSÁGI IRÄNYÄRAI — citrom, I. o. kg 35,— 40,— narancs, I. o. kg 47,— 53,— — mandarin, I. o. kg 54,— 62,— — banán, MSZ szerinti minőségű kg 57,— 57 — SZABADÁRAS GYERMEKTÁPSZEREK Bébiételek, 0,2-es üvegben — almapüré burgonyával db 12,50 13,80 — alma-gesztenyepüré csirkehússal db 23 — 26,70 — sárgarépapüré db 11,30 13,20 — zöldbabpüré tejjel db 12,20 14,30 — sárgarépapüré marhahússal db 16,20 18,90 — zöldbarsópüré marhahússal db 16,20 18,90 Ételkonzervek — babgulyás marhahússal, 5/8-as üveg db 27,70 30,30 — sóletbab füstölt sertéshússal 5/4 db 55,— 60,20 — töltött káposzta, 5/4 ü. db 56,— 61,30 Húsos ételkonzerv fémdobozban — babfőzelék kolbásszal, 1/2 dob. db 26,60 30,20 Régi Üj ár/Ft ár/Ft — bográcsgulyás, 1/2 db. db 44,70 48,90 — töltött káposzta marhahússal, 1/2 db 30,90 35,— — sertéspörkölt — üveges —, 5/4 ü. db 100,— 112,— — marhapörkölt — üveges —, 5/4 ü. db 100,— 112,— — virsli sós lében db 47,40 53,20 Konzervek: — különleges vagdalthús, 1/5 dobozban db 20,20 22,70 — camping vagdalthús, 1/5 dob. db 19,90 22,30 — luncheon meat, 1/5 dob. db 21,— 23,60 — sonkás uzsonnahús, 1/5 dob. db 20,20 22,70 — körösi hurka, 1/5 dob. db 14,15,70 — májaskrém, tubusban db 19,20 21,50 — marhamájkrém, 1/10 dobozban db 7,80 9,— — sertésmájkrém, 1/10 dob. db 8,20 9,40 — campingkrém, 1/10 dob. db 8,— 9,— — tyúkmájkrém, 1/10 dob. db 10,30 11,60 — libamáj-szendvicskrém, 1/10 dob. db 12,90 14,50 Gyorsfagyasztott félkész ételek: 1 — bélszínroló, 200 gr. db 27,50 34,90 — mirelité hamburger, 200 gr. db 31,30 39,— — pacalpörkölt, 500 gr. db 59,— 71,— MOSÓSZEREK HATÓSÁGI IRÁNYÁRAI 4» — Perlux, 300 gr., fékezett habzású db 22,— 25,— — Perlux, 3 kg-os, fékezett habzású * db 220,— 248,— — Mos—6, 1 kg-os db 44,30 49,20 — Tomi Brill, 2,8 kg-os db 167,— 175,— — Tomi Sztár, 3 kg-os db 176,— 185,— — Tomi Szuper, 2,4 kg-os db 127,— 133,— — Tomi Gála, 3 kg-os db 232,— 243,— Egyre többen keresik fel a SZEM ügyfélszolgálati irodáját Naponta mintegy félszá- zan — a korábbinál háromszor többen — keresik fel új helyén a Szociális és Egészségügyi Minisztérium ügyfélszolgálati irodáját. A minisztérium épületében, az Akadémia utca 7. szám alatt otthont kapott tanácsadószolgálat majd kéthónapos működése alatt leginkább a csökkent munkaképességűeknek, a nyugdíjasoknak, a hajléktalanoknak nyújtott tanácsot. Eddig mintegy kétezren keresték fel személyesen vagy levélben az irodát. A hozzájuk fordulók gyakran tájékozatlanok: nem ismerik a jogszabályokat, azokat a jogosultságokat, amelyek megilletik őket. Az irodában dolgozó öttagú csoport, amelynek tagjai egészségügyi. jogi, tanári diplomával rendelkeznek, nem csupán az adott esetre vonatkozó paragrafust ismerteti, hanem megadja például a szociális foglalkoztató címét, vagy a munkaközvetítők nevének jegyzékét. Tájékoztatják a hajléktalant arról, hol kaphat menedéket, és segítenek a nyugdíjasnak, miként és hol tud munkát találni, hogy kiegészítse jövedelmét. Az említett témákkal kapcsolatos tájékoztatás mellett pszichológiai tanácsokkal, valamint kisebb, helyben elvégezhető egészségügyi szolgáltatással (például vérnyomásmérés) állnak a lakosság rendelkezésére. A^ iroda hétfőn, szerdán, pénteken 10—13 óra. kedden és csütörtökön 13—15 óra között kereshető fel. Hívható a 118- 016, 313-564-es telefonszámokon. Levélcíme: 1361 Budapest, Pf. 1. Műszaki fejlesztés a Fejér Megyei Bauxitbányáknál A reformgazdaság termelőszövetkezete Százezer tonnával kénytelen csökkenteni idei termelését piaci lehetőségeinek szűkülése miatt a Fejér Megyei Bauxitbányák Vállalat. Meglevő kapacitását azonban nem akarja leépíteni, s továbbra sem mérsékli a bányamunkát korszerűsítő és biztonságát javító műszaki fejlesztést. Céljuk az, hogy 1991-re — az új ba- konybeli bauxitbánya nyitásának tervezett idejére — átmentsék, s addig természetesen hasznos munkával foglalkoztassák szakembereiket és gépeiket, s kihasználják a hátralevő időt a már megkezdett műszaki kísérletek befejezésére és újak elvégzésére. Az új bányában kipróbált, kiforrott, korszerű technológiával akarják megkezdeni a termelést, s a már meglevő és működő bányáikban is igyekeznek a legjobb munkakörülményeket biztosítani. A vállalatnál a bányamunka korszerűsítése, a teljesítmények növelése érdekében a vágathajtásban továbbfejlesztik a bauxit gépi jövesztését, a fejtésben pedig kísérletet kezdenek alkalmazására. Egy osztrák cég jövesztőgépét akarják kipróbálni. A gépet ott alkalmazzák majd. ahol a tömbfejtési technológia — a vastagabb rétegek kibányá- szására kidolgozott saját módszerük — nem használható. Dolgoznak a bányabell szállítás fejlesztésén. Évente 5-10 millió forinttal csökkenhet a robbantási költség, s biztonságosabbá, egyszerűbbé válik a robbanóanyagok tárolása, kezelése és szállítása. A műszaki fejlesztés, a technológiai korszerűsítés eredményeként már az elmúlt három évben 50 százalékkal nőttek a munkateljesítmények a Fejér Megyei Bauxitbányák Vállalatnál. Az újabb fejlesztések eredményeként várhatóan tovább javulnak majd a teljesítmények, s biztonságosabbá, korszerűbbé válik a bányamunka. Az agrártermelésben meghatározó szerepet betöltő szövetkezetek az utóbbi időben válsággal küzdenek. Egyesek a gondokat kizárólag az agrárolló és a növekvő központi elvonások számlájára írják, mások úgy vélik, a valamikor önmagában is megújulni képes mozgalom elveszítette erejét, a termelés hatékonysága csők- ' ken, a reform itt is elengedhetetlen. Dr. Sárközi Tamás, igazságügyi miniszterhelyettes — amint erről már hírt adtunk — az elmúlt héten Békéscsabán éppen arról tartott gondolatébresztő előadást, hogy új törvényességi alapokra kell helyezni a szövetkezeteket ahhoz, hogy a reformgazdaság verseny- képes vállalkozásai lehessenek. HAZAI VAGY KÜLFÖLDI tőkebevonással Az ez évtől életbe lépő társasági törvény a népgazdaság gazdálkodói számára nagyfokú szabadságot nyújt, önszerveződéssel, valós érdekeik alapján szervezeti formát válthatnak — Rt., Kft., — s, rugalmasabban alkalmazkodhatnak a kül- és belpiaci változásokhoz, élhetnek a szabadabb tőkemozgás adta lehetőségekkel. Ám a társasági törvénnyel a szövetkezetek, következésképpen a termelőszövetkezetek is csak abban az esetben élhetnek, ha közös céllal társulnak valamilyen tevékenységre. önmagában a szövetkezet, legyen az ipari, agrár vagy egyéb más, már nem alakulhat át, nem válthat formát, hiszen nem esik a törvény hatálya alá. Hátrányos helyzetük vitathatatlan, hiszen sem a hazai, sem a külföldi tőkebevonás lehetőségével pillanatnyilag nem élhetnek. Speciálisan ellentmondásos az agrárszektor szövetkezeteinek helyzete. Ugyanis az 1971-ben elfogadott, és azóta Jtét alkalommal is módosított termelőszövetkezeti törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók aligha számíthatnak arra, hogy szervezetük képes lesz alkalmazkodni az új piaci kihívásokhoz, a tőkepiac megjelenéséhez. Mert a törvény szerint például nem lehet ma Magyar- országon termelőszövetkezetet alakítani, következésképp megszüntetni sem. Mái*pedig ilyen alapon a törvénykeret eleve alkalmatlan mind a hazai, mind a külföldi tőke és pénzforgalom megvalósítására. Ezen ellentmondás feloldására a kormányzat tervei szerint a társasági törvény mintájára új szövetkezeti törvényt kell alkotni. Általános, az igazi szövetkezés alapelveit tartalmazó tervezetben külön fejezetek rendelkeznek majd — a sajátságos tulajdonságok messzemenő figyelembevételével — az egyes szövetkezeti fajtákról. A SZÖVETKEZÉS CÉLJAIT NEM FELADVA A szövetkezeteket rövid időn belül tehát versenysemleges helyzetbe kell hozni a többi társulással, ellenkező esetben .ugyanis behozhatatlan gazdasági hátrányt szenvednek. Különösen sürgető a termelőszövetkezetek esetében, hiszen ma ebben a szektorban a legnagyobb a tőkeéhség. Jelenleg előkészületben van egy úgynevezett átalakulási törvénytervezet is, mely a vállalati formaváltás mikéntjét és tisztességes feltételeit hivatott majd megteremteni. Ám ha ezen törvény egy új szövetkezeti törvény elfogadása előtt lép életbe, ellentmondásos folyamatok indulhatnak meg, veszélyeztetve az oly sokra tartott szövetkezeti mozgalom alapjait. Ezért a kormányzat a két új törvény egyidejű elfogadását tartja szükségesnek. Melyek lehetnek ezek az ellentmondások? Először is, éppen az előbb említett súlyos tőkehiány miatt valószínű, hogy önmagában az átalakulási törvény életbe lépésével a termelőszövetkezetek jelentős része azonnal formát váltana. Jóllehet valójában szándékai és céljai szerint szövetkezet szeretne maradni. Hiszen a többség tartalékai kimerülőben vannak, életben maradásuk egyetlen lehetősége, hogy átalakulva külső forrásból jussanak tőkéhez. Mindenképpen el kell kerülni, hogy a formaváltás éppen a termelőszövetkezeteknél a választás helyett kényszerré váljon. Felmerül azonban más kérdés is. Milyen szövetkezeti törvények deklarálása kell ahhoz, hogy a szövetkezés ezen belül is a termelőszövetkezetek a piac- gazdaság valamennyi szereplőjével azonos feltételek közé kerüljenek? Mindenekelőtt a föld viszonylag szabad forgalmát kell mielőbb megteremteni. Ennek azonban előfeltétele a föld valós értékelése. Ma ugyanis a korlátozottan rendelkezésre álló föld forgalmazását tiltják az érvényben levő jogszabályok. Szabadabb gazdálkodást pedig olyan mezőgazdaságban, ahol éppen annak a termelőeszköznek a forgalma korlátozott, mely semmi mással nem pótolható, nem vásárolható, külföldről sem hozható be, nem képzelhető el. Könnyen bekövetkezhet, hogy a legmesszebbmenő támogatás ellenére a mező- gazdaságban gazdálkodók lemaradnak a fejlődésben, termelésszerkezetük konzerválódik, a piaci verseny kényszerítő hatása rájuk nézve semleges lesz. Ilyen alapon nem várható el az sem, hogy az oly sokat hangoztatott minőségi program valóban megvalósuljon. reális földes VAGYONÉRTÉKELÉS UTÄN A föld szabadabb forgalmát megteremteni egyszerű jogi lép>és. Ám egy olyan áru nem .képezheti sem adásvétel, sem alku tárgyát, melynek értékét még mindig nem sikerült meghatározni. Köztudomású ugyanis, hogy a föld könyv szerinti értéke évek óta nulla éppen amiatt, mert nem piacgazdaságra épülő termelés van. Ám, ha egy eleddig soha nem értékesített áru úgy kerül piacra, hogy sem a vevő, sem az eladó, vagy bérbeadó nem tudja értékét meghatározni, félő, inkorrekt üzletkötések sorozata húzza át a lakosság, de a népgazdaság számítását is. Az átalakulási és a szövetkezeti törvény egyidejű hatályba lépése azért is fontos, mert ha egy szövetkezet a szövetkezés céljait feladva váltana formát, akkor a ma még tulajdonjoggal rendelkező szövetkezeti tagok hozzájárulása is kellene. S ezektől az emberektől (mintegy 500 ezer fő) aligha várható, hogy lemondjanak a tulajdonjogból származó juttatásokról, földjáradék és egyéb ebből származó jövedelmekről. ötszázezer ember terhére átalakulni egyébként is antiszociális lépés lenne. A szövetkezeteket, mint valós szövetkezéseket kell alkalmassá tenni a tőkebevonásra. A földértékproblémán túlmenően a vagyonértékelés gondjait is meg kell oldani. Hiszen ma a könyv szerinti és a tényleges vagyonérték között óriási az eltérés. S ha a tárgyaló felek csupán kölcsönös megállapodás szerint szubjektiven értékelik a vagyont, itt is komoly visszaélések adódhatnak. A mezőg a zd asá g ban a föld- és a vagyonértékelésen évek óta dolgoznak a közgazdászok. Jóllehet eddig kevés kézzelfogható eredményről tudunk. Ám félő, további elodázással olyan lépéshátrányba kerül az ágazat, melynek következményeit nem csak a népgazdaság, de nemzetközi fizetőképességünk is megérzi. Ezért a szövetkezeteket is mielőbb a szocialista piacgazdasági pályára kell terelni. Rákóczi Gabriella fitt HIVATALOS NYEREMÉNYJEGYZÉK AZ ÜJÉVI BETÉTTOMBOLA BATTONYÄN, 1989. JANUÁR 9-ÉN MEGTARTOTT SORSOLÁSÁRÓL 715020 Carmen edénykészlet; 715280 rozsdamentes tálalókészlet; 715293 vasaló; 715305 férfikerékpár; 715371; mosógép; 715379 magnósrádió; 715529 férfikerékpár; 715575 Duralex étkező; 715642 hajsütővas; 715715 rozsdamentes tálalókészlet; 715785 kínai ételhordó; 716005 ETA-porszívó; 716015 abroszgarnitúra; 716097 íróasztali lámpa; 716178 takaró; 716211 szeletsütő; 716219 kínai ételhordó; 716344 zsebrádió; 716358 tálalókészlet; 716411 1 literes szifon; 716414 evőeszközkészlet; 716536 evőeszközkészlet; 716542 takaró; 716545 gőzölős vasaló; 716570 női kerékpár; 720024 1 literes szifon; 720029 2 db ágygarnitúra; 720099 2 db paplan; 720100 rozsdamentes lábas; 720177 camping-kerékpár; 720236 evőeszközkészlet; 720324 vasaló; 720354 evőeszközkészlet; 720523 mellfúró; 720567 háztartási mérleg; 720667 étkészlet; 720668 háztartási robotgép; 720717 rádió; 720737 abroszgamitúra; 720779 takaró; 720974 teáskészlet; 723036 takaró; 723582 pehelypaplan; 723613 mellfúró; 723715 női cipő; 723725 szerszámosláda; 723726 kristály- készlet; 723782 hajsütővas; 723786 automata mosógép; 723822 ágygarnitúra; 727032 reggelizőkészlet; 727291 centrifuga; 727435 színes tv; 727520 rádió. A nyereményeket 1989. február 9-éig a nyertes tombolajegy ellenében a battonyal OTP-fióknál lehet átvenni.