Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
Kereskedelmi bank lesz a Mezőbank Rt. Beszélgetés dr. Kabay Gyula igazgatóval IZHílUKTttá----------------------------------------------------------------V alószínűleg egyetlen pénzintézetünknek sincs olyan sok részvényese, mint az 1986 végén a mezőgazdasági szövetkezetek országos pénzintézeteként megalakult Mezőbank Rt.-nek, hiszen az induláskor lejegyzett alaptőke mintegy 1400 termelőszövetkezettől származott. De nem ez az egyetlen specialitása az azóta felnőtt „kisbanknak”. A részvénytársaság ügyvezető igazgatóját, dr. Kabay Gyulát azonban nemcsak a sajátosságokról kérdeztük, hanem arról is, miként illeszkedik ezekkel együtt a Mezőbank a hazai bankreform folyamatába. 1989. január 7., szombat o Útvesztő J árt utat, járatlanért? A dilemma nem mai keletű. Legalábbis vidéken. Mert a főváros az más. Ott a költségvetés fedezi a különböző kommunális fejlesztéseket is. Itt, lenn a végeken az állampolgároknak kell kinyitniuk a pénztárcájukat, ha szennyvízcsatornát, gázvezetéket, asz- faltutat akarnak. Békéscsaba, a megyeszékhely sem kivétel! Szinte közhely, hogy még a városközpontban is nagy a por, a sár, amely nehezíti a kiépített utak, járdák tisztítását. Az ember szé- gyelli ezt a csöppet sem szívderítő állapotot, de a szemét nem kötheti be. Legfeljebb megmagyarázza az ismerősének: sajnos, a mi szeretett településünk a burkolt utakat illetően jelentősen elmarad a szerepkörének megfelelő színvonaltól. Előveszi a statisztikai évkönyvet és szomorúan megállapítja, hogy az összes úthálózatot figyelembe véve Szolnok, Kecskemét, Nyíregyháza megelőz bennünket. Tovább nem is merem olvasni. Mindenesetre nálunk a szilárd burkolattal ellátott utak aránya 48,5 százalék. A környezetvédelem gondjai, a korszerűtlen szennyvízelvezetés, szemétgyűjtés joggal bosszantja az embereket. A tanács pedig tehetetlen. Nincs elegendő pénze, egyre inkább számít a lakosság hozzájárulására, társadalmi munkájára. Megalakítják tehát az útépítési társulásokat és részt vesznek a megyei tanács által kiírt pályázaton. Az alapozás a lakókra vár, a felső burkolat elkészítésének a költségeit a városi tanács állja. Míg bírja forintokkal. Tavaly például annyian jelentkeztek, hogy egyes időszakokban a tanácsnak megálljt kellett parancsolni. Ugyanakkor néhány körzetben nehezen megy a szervezés, mivel az egyre nehezebbé váló megélhetés miatt sokan képtelenek még erre is költeni. A békéscsabai város Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei sok mindenre rájöttek vizsgálódásaik közben. Többek között arra, hogy nem könnyű a közös képviselők dolga. Gyakran előfordul: ha anyag van, gép nincs, ha gép van, anyag nincs, ha mindkettő rendelkezésre áll, akkor meg emberek után kell futkosni. A kiviteli tervek sem a legjobbak. Nincs szó bennük a talaj állapotáról, a meglevő közművek elhelyezkedéséről, a vízelvezetésről, az útpálya méreteiről. A műszaki osztály kiadja ugyan az engedélyt, de nincs olyan hosszú távú közliekedésfeljesztési terv, amelynek alapján megfogalmazhatnák a műszaki színvonalat. Az építés körül sincs minden rendben. Az még csak hagy- ján, hogy a városi lebonyolító iroda személyes kapcsolatok alapján, versenytárgyalás nélkül keresi és találja meg a kivitelező vállalatokat. Az építők viszont az utcabeliek munkáját dokumentált minősítés nélkül, szemrevételezéssel veszik át. Garanciát is csak az általuk beépített anyagokért vállalnak. így teljesen megfoghatatlanok az útpálya szerkezetével kapcsolatos garanciális, szavatossági kötelezettségek. Objektív, műszeres vizsgálatokra nem kerül sor, a víz elvezetése sok helyen megoldatlan, a közműaknák fedlapjai nem vízszintesek. Jogos a kérdés: milyen a műszaki ellenőrzés? Felemás, adták meg a választ a népi ellenőrök. Általában nem tudtak mutatni építésinapló-másolatokat, minőségi bizonylatot, megvalósulási tervet, méretnaplót. Munkaszüneti napokon a társadalmi munkásokat, a géemkákat nem ellenőrzi senki, hiszen az állami alkalmazott műszaki ellenőr ilyenkor nem dolgozik. Pedig a minőséggel egyébként is bajok vannak. A munka megkezdése és befejezése között meglehetősen sok idő telik el. Az alapot elkészítik mondjuk szeptemberben, az aszfaltréteget azonban csak a következő év tavaszán terítik rá. Könnyű belátni: télvíz idején rengeteget károsodik a félig kész út. Ráadásul a beépített anyagok minősége, amely legtöbbször cseréptörmelék, nem a legjobb és sokszor a munka is szakszerűtlen, a felújítás hamar esedékessé válik, a nagyobb szemétszállító járművek nem mehetnek be az utcába. A keskeny utak élettartamát óvni lehetne az utcák egyirányúsításával, de ennek egyelőre a városi tanács nem tud érvényt szerezni. S zegény ember vízzel főz!? A jelek szerint elég sokáig. Kényszerpályán mozognak a város vezetői. Törekvésük végül is dicséretes. Remélik: ez a körforgás nem torkollik útvesztőbe. A veszélye viszont fennáll. Kár lenne áltatni magunkat. Mert elkészül ugyan jó néhány kilométer út, büszkék is lehetünk rá, törölgethetjük a verítékünket, porolhatjuk a zsebeinket, mégis tűzoltásról van szó. Az utak hamar tönkremennek, a felújításra nincs pénz, és minden kezdődik elölről. A fekete cica ott ül a szegély- kövön (ha van ilyen) és várja, mikor futhat át előttünk. Vajon, ijedős-e az éberen figyelő macska? Seres Sándor A DETE—Skála sikeres éve — A Mezőbank Részvény- társaság jegyzett alaptőkéje induláskor 1,166 milliárd forint volt, ami 1988. február 15-étől állt teljes egészében a bank rendelkezésére. Az alapszabály viszont a jegyzett részvények értékének maradéktalan befizetésére 1988. december 31-ét jelölte meg végső határidőként. A társaság tagjai tehát a tervezettnél aktívabbak voltak a bank alaptőkéjének feltöltésében. Ezt a lendületet megőrzendő, már az 1988. február 29-ei közgyűlés el is határozta, hogy 1,5 milliárd forinttal felemelik a pénzintézet alaptőkéjét. Mennyire bizonyult reális törekvésnek ez a nagyarányú tőkeemelés? — Az igazgatóság az új kibocsátású részvényeinek jegyzési határidejeként október 30-át jelölte meg. Az eddig feldolgozott adatok szerint a részvények jegyzése október 30-ig elérte az egymilliárd forintot. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a kibocsátásra tervezett részvények értékének csupán kétharmadára van vevő, de ha a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek aszály utáni anyagi helyzetét nézzük és azt a körülményt, hogy a Mezőbank vidéki fiókjainak egy része csak a második félévben kezdte meg a működését és azt, hogy a .Jiagy bankok” közel tízmilliárdos alaptőke-emelést jelentettek be ezt követően, akkor elégedettek lehetünk az eddigi eredménnyel. Az említett körülmények alapján pedig úgy látjuk, hogy a következő hónapokban reális esélyünk van még a további részvény- jegyzésre is. Az igazgatóság ezért úgy döntött, hogy meghosszabbítja a részvényjegyzés határidejét 1989. március 30-ig. — Az újonnan kibocsátásra kerülő részvényeikre is csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentkeztek vevőként? — Túlnyomó többségében továbbra is a termelőszövetkezetek lesznek a részvényeink tulajdonosai, de most már más gazdálkodó szervezetek is jelentkeztek vevőként. A nem termelőszövetkezeti, hanem főként élelmi- szeripari vállalatok és pénzintézetek kezébe kerülő részvényérték azonban egyelőre az alaptőke 10 százalékán belül marad. — Miért ilyen biztos a tulajdonosi arány? Nem forognak a Mezőbank részvényei? — Eddig még nem jelentek meg a Mezőbank-részvények a tőzsdenapokon. Ami kevés eladás történt eddig, azt mi „házon belül”, vagyis a részvényeseink között lebonyolítottuk. Az alapszabályunk ugyanis kimondja, hogy az átruházni kívánt részvényre a társaság mezőgazdasági termelőszövetkezetei részvényesének elővásárlási joga van. Ha valóban megindul az intenzív értékpapírpiac, akkor majd nekünk is kell döntenünk, hogy a névre szóló részvényeinket miként vezessük be a tőzsdén. — Végül is alig egy évvel az alaptőke feltöltése után már az induló tőke duplájával rendelkezik majd a Mezőbank és a tagok ragaszkodnak tulajdonostársi viszonyukhoz, hiszen nem akarnak megválni a részvényektől. Milyen eredmények táplálják a befektetők bizalmát? — Az indulási évben, vagyis 1987-ben a tervezettet, pontosabban talán a reméltet, jóval meghaladó, 14,35 százalékos vagyonará- nyos nyereséget értünk el, amiből az alaptőkére vetítve 8 százalékos osztalékot fizettünk a részvényeseknek. Az 1988-as évben is hasonló eredményszintre számítunk, de ez a tavalyinál jóval nagyobb nyereségtömeget jelent, hiszen február 15-től már a teljes alaptőkével rendelkezünk és arra vetítjük a nyereséget. — A Mezőbank részvényesei tehát az 1988-adik évi eredményből is 8 százalék körüli osztalékra számíthatnak? Ez jócskán kevesebb, mint amennyit némely kereskedelmi bank fizetett. Miért hozzák mégis ide a pénzüket a befektetők? — A szabad tőkéért valóban versenyeznek a bankok és a pénzintézetek, és ebben fontos — esetenként döntő — tényező az osztalék várható nagysága. De mert mindig várható osztalékról van szó, ezért mérlegelik a befektetők is. Azok tehát, akik lejegyeztek nálunk az elmúlt hónapokban összesen egymilliárd forint értékű részvényt, valószínűleg arra számítanak, hogy még a kereskedelmi banki osztalékok is mérséklődhetnek. Mi is úgy gondoljuk, hogy az osztalékszintek közeledni fognak egymáshoz, és ezzel megnő a befektetőket motiváló egyéb tényezők szerepe. A Mezőbank jó befektetési területnek tekinti a mezőgazdaságot, ezért lehetőségeihez képest maximálisan igyekszik részt venni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának finanszírozásában. Ez az a tényező, amellyel mi vef- senyzünk a befektetésekért. És a részvényjegyzések mértéke azt jelzi, hogy a befektetők bíznak a Mezőbank jövőjében. — Az alaptőkén túl milyen más forrásokkal gazdálkodik a Mezőbank? — Mint fejlesztési célú szakosított pénzintézet, a Mezőbank is csak rendkívül kevés jegybanki forráshoz jut, sőt, ha a kapott refinanszírozási összegek és az általuk kötelezően és önként képzett tartalékok egyenlegét nézzük, akkor inkább nettó hitelezői vagyunk az MNB-nek. A pótlólagos forrásokat tehát a szabad pénzpiacon kell megszereznünk. Betéteket is főként a részvényeseinktől sikerült az idén gyűjtenünk, illetve néhány pénzintézet helyezett el nálunk ilyen formában számottevő összegeket. De vannak olyan gazdálkodó szervezetek is, amelyek szabad pénzeszközeiket más feltételekkel kívánják elhelyezni, mint amelyeket a betéteinknél kínálunk. SzáAz ötvösség szó majd’ mindenkiben kupák, drága, míves fegyverek, egyházi kincsek, szorgosan, aprólékosan dolgozó- mesterek képét idézi fel. Kevesen gondolnak arra, hogy a szellemi és fizikai tevékenység egységének felismerése — mint a dolgok helyénvalóságának mértéke — a fém- műves-ötvösség érdeme. A többezernyi ember munkája eredményeként létrejött fémanyag magában őrzi a beléje fektetett munkát. Kiderült már számtalanszor, hogy a fém sem viselkedik természetesen, ha a feladata pusztán csak a dekorálás. Tevan Margit Békéscsabán bemutatott munkái a művészi alázat — a matéria tiszteletének, ismeretének szellemében készült alkotások. Művei nem burkolóznak az anyagtalan formai kutatások ködébe, hiteles mércéje a művészi minőség, amellyel az önmagát minden cselekvésben megvalósítani akaró ember teremtő szándékát reprezentálja. A magával szemben támasztott igényessége már az 1930-as évek elején készült munkáin is felismerhető (Fej tálkával 1929, Fónika 1935). Az ötvenes-hatvanas években az alakok ábrázolásával teremt aranyfedezetet réz és bronz tárgyainak (Talpas tál 1956, Kancsó 1965). Az 1978-ban inukra kialakítottuk a „meghatározott célra történő befektetés” elnevezésű konstrukciót, amelynek a feltételeiről alku során, egyedi módon egyezünk meg a befektetővel. A legújabb lehetőségekkel élve pedig kibocsátottunk 18 százalék kamatozású. 1 éves lejáratú letéti jegyet, amit elsősorban részvényeseink, illetve az ő termelőszövetkezeti tagjaik körében szeretnénk értékesíteni. — Milyen üzletágak finanszírozására helyezték ki döntően a különböző forrásokból megszerzett pénzt? Van-e valamilyen sajátossága a tőkekihelyezésnek? — Ebben az évben erősen megnőtt a rövid lejáratú -hitelek aránya, a fejlesztés- finanszírozás jelentősen visszaesett, igazodva partnereink igényeihez. Ez a arányeltolódás elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját fejlesztési forrásainak beszűküléséből eredt, hiszen sok helyen nem volt mihez igényelni pótlólagos forrásként a bankhitelt. De ahol lenne is pénz fejlesztésre, ott sem mernek belekezdeni a mai bizonytalan gazdasági helyzetben. Ugyanígy a bank számára is az az előnyös, ha nem köti le nagymértékben hosszabb távra, bizonytalan kimenetelű célokra a forrásait, hanem tartalékolja azt a kibontakozás tényleges megindulására, amikor már jobban látszanak a szerkezetátalakulás irányai. — A Mezőbank aktív szolgáltatásait is csak a mező- gazdasági termelőszövetkezetek veszik igénybe? —- Túlnyomó többségében igen. És ez nem is baj szerintünk. A Mezőbank univerzális pénzintézet kíván lenni olyan szempontból, hogy az általa nyújtható valamennyi szolgáltatást kínálja ügyfeleinek. De nem szégyelljük, hogy mi legjobban a mezőgazdasági finanszírozáshoz értünk. Tehát részvényeseink érdekeit — ilyen szempontból is — azzal szolgáljuk leginkább, ha megfelelő igények esetén maradunk ebben a körben, hiszen nagyobb a biztonságé* üzletek esélye, ha azzal foglalkozunk, amihez értünk. Az év elején megkezdjük kereskedelmi banki tevékenységünket, mindenekelőtt a számlavezetést indítjuk be. (GAZDAPRESS) lezárult életműve az utolsó korszakában teljesedett ki. Azon kevés ötvösművészek közé tartozott, aki tartalmat próbál adni figurális frízeinek, kazettás betétjeinek, emberalakjaival, állataival. Ezen a tárlaton több ilyen műtárgy is szemléletesen példázza ezt az időszakot (Pohár 1970, Doboz 1975). A jelképi összefoglalás, a tömöríteni tudás és az anyagszerűség összhangja jellemzi plasztikáit. Nem egy alkotása a szobrászattal határos területeken mozog. Kétségkívül kitágította ezzel a szakma határait, kérdésessé téve a múlt században megszületett képzőművészet- és iparművészet-kategória használhatóságát. Az a méltóság, mely szigorúan bánik a díszítéssel, biztosítja minden tárgynál az esztétikai értékeket. Csak az olyan reneszánsz típusú ember tudja összefogni, átlátni az egészet, mint Tevan Margit. Művei külföldön eljutottak Párizstól New Yorkon át Milánóig. Itthon eddig, gyűjteményes kiállítása csak halála után, 1981-ben volt az Iparművészeti Múzeumban. Szülővárosában lévő tárlatát éppenséggel jelképesnek is tarthatnánk, ha nem hazatérésről, visszafogadásról, tisztelgő emlékezésről lenne szó. Cs. Tóth János Fotó: Gál Edit Eredményesen zárta működésének első teljes évéta DETE-Skála Felületkezelési Technika Kft., amelyet másfél évvel ezelőtt alapított festékszóró gépek és speciális felületkezelési eszközök gyártására és forgalmazására a nürnbergi Tettenborn- cég és a Skála-Coop. A vegyesvállalat budapesti üzeme 1988-ban 100 millió forint értékű gépet gyártott, 35 millió forinttal többet a tervezettnél. A cég árbevétele után — a gyorsmérleg szerint — mintegy 10—11 százalék nyereséget könyvelhet el. Külföldre valamivel több mint 15 millió forint értékben szállított festőberendezéseket; ezek nagyrészét — a Tettenborn közvetítésével — NSZK-be- li autógyárak vásárolták meg. A DETE-Skála, a külföldi céggel együtt 11 millió forint értékű gépet szállított a Veszprémi Balaton Bútorgyár új felületkezelő üzeméhez. Nagyobb darabszámban vásárolt tőlük festőberendezéseket a V ólán Vállalat, az Ikarus, a Budapesti Közlekedési Vállalat, a Pécsi Bőrgyár és a Lampart Vegyipari Gépgyár. Az idén a tavalyihoz hasonló teljesítményre készültek fel. Az általuk gyártott tucatnyi festőberendezés mellett újabb típusok sorozatgyártását kezdik meg. Köztük egy energiatakarékos és a szórási veszteséget jelentősen csökkentő, úgynevezett elektrosztatikus finomszórók gyártását is elkezdik. Ezekből egyelőre havonta százat készít el az üzem. Az idén, a tavalyi 3500 helyett mintegy négyezer készül az eddig csupán külföldön értékesített DETE— Jolly-típusú festékszóró- pisztolyból is, amely iránt — a piackutatási tapasztalatuk szerint — a kisebb műhelyeket fenntartó kisszövetkezetek, iparosok, egyéni vállalkozók érdeklődnek. Üjabb festőrobotokat szállítanak a Salgótarjáni öblösüveggyárba, a Hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárba; a különleges berendezéseket a lámpaburák, illetve a különféle mázas kerámiák festésére használják. Hazatérés és emlékezés Tevan Margit tárlata Békéscsabán
