Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-31 / 26. szám
1989. január 31., kedd o Egy hónap hangulata a szakszervezeti infnrmáció tükrében — január Belpolitika Szinte mindent elsöprő hangulati tényező megyénkben a január 9-i drasztikus áremelés. A felháborodás és a megdöbbenés erejével ható árbejelentési közlemény heves indulatokat gerjesztett, főként a kiskeresetűek, nagycsaládosok, fiatalok és a nyugdíjasok körében. A konkrét vásárlások — melyek ugyan az év végi ki- sebb-nagyobb felvásárlások miatt még szűkebb körűek, de jól érzékeltetik a lét- fenntartás csillagászati költségeit — egyszerre keltenek félelmeket, szorongást és nagyfokú elégedetlenséget. Egyre több embert kerít hatalmába a létbizonytalanság, a szociális biztonság elvesztésének félelmetes érzése. Az érthetetlenség, a felháborodás és az elégedetlenség legfőbb oka, hogy a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen termékek (kenyér, tej, tejtermékek, hús) árának emelésére került sor, és olyan nagyságrendben, amely már a fent jelzett rétegek körében a mindennapos megélhetést veszélyeztetik. Egyre szélesedik azoknak a köre. akikben szorongó érzésként lüktet a „miből fogunk megélni ? !” kérdése. „Rendkívül rossz a hangulat, mélységes a felháborodás.” (Mindenki) „Nyomda- festéket nem tűrnek a megjegyzések. Ne fönt határozzák meg, hogy mi van a fogyasztói kosárban! Sokkal nagyobb arányú az áremelés, mint amilyennek mondják!” (Kőolajkutató Vállalat, Orosháza) „Teljes a bizonytalanság, hova fog ez vezetni?” (Autójavító Vállalat, 'Békéscsaba) „A nyugdíjasok, fiatalok helyzete teljesen kilátástalan. A nyugdíjasok között volt, aki megsiratta a tej, a kenyér árának emelését. Mi lesz még?! Nem látják a végét.” (Unicon, Békéscsaba) „Az emberek elkeseredetten káromkodnak. Nem látják, lesz-e munkájuk, béremelésük. Szidják a politikát, hogy már nemcsak a nyugdíjasok megélhetésével van gond, az aktívak nagy része sem éri el a havi 4 ezer forintot.” (Hűtőház, Békéscsaba) „Rettentő feszültség van az emberekben. Megértik a nyugdíjasokat, de az aktív dolgozók fizetése is csak egy fél hónapra elég.” (Béköt) „Felháborító és etikátlan, hogy az alapvető élelmiszer- árakat ilyen mértékben emelték. A létminimum alatt élő családok száma tovább nő. Egészséges táplálkozásról ilyen árak mellett végképp nem lehet beszélni.” (EDSZ m. titkárság) „Nagyon rossz a hangulat a vasasok területén, de főképp a Békéscsabai Mezőgépnél. Aggódnak, egyáltalán miből fognak megélni. A dolgozók 45 százaléka nem fizet adót. A gyermekes családok honnan vegyék azt a pénzt, amivel most megterhelték' őket?!” (Vasas m. szervező) „Felháborítónak tartják, hogy az alapvető élelmiszerek árát, melyek a megélhetés biztonságát jelenthetnék, ilyen drasztikus mértékben emelték, amellyel tovább növelték a létminimum alatt élők táborát.” (Medosz mb) „Három-négyezer forintos keresetből ilyen árak mellett hogyan lehet megélni? A középkorúaknak gyermekeikről, idős szüléikről is gondoskodni kell. Nagyon komoly megélhetési gondokkal - kell szembenézni." (KPVDSZ mb) „A tej, a tejtermékek, hús a kisgyermekek és idős emberek egészséges táplálkozásához elengedhetetlen. A mai fizetések mellett ez már megfizethetetlen. A gyerekeknek nem lehet megmagyarázni, miért nem ehetnek tejet, húst. Nagyon nagy a létbizonytalanság, a dolgozók nem tudják, miből fogják eltartani gyermekeiket." (Unicon, Békéscsaba) „Nem számítottunk ilyen mérvű 'áremelésre. Ez katasztrófa — választás nincs. Ilyenkor hol a szakszervezet?” (Költség- vetési Üzem, Szeghalom) „Az emberekben egyre erősebb a kiszolgáltatottság érzése.” (Húskombinát, Gyula) „Bizonyítsa be végre valaki, hogy hogyan lehet egy kétgyerekes családnak 11-12 ezer forintos nettó fizetésből havi 5 ezer forintos OTP mellett megélni. — Kérdés az is, hogy elszegényedett vállalatokkal és elnyomoro- dott lakossággal mikor valósul meg a gazdasági fel- emelkedés.” (Költségvetési és Építőipari Üzem, Békéscsaba) „Kérjük, gondolkozzanak el rajta és próbáljanak tenni valamit, hogy minden kiskeresetű család legalább a létminimumot tudja biztosítani becsületes munka mellett.” (Költségvetési Üzem, Szeghalom) „Mi nem sztrájkolni akarunk, hanem tisztességesen dolgozni, de tisztességes megélhetés mellett. A mezőgazdaságban dolgozó gépszerelők órabére 10 éves gyakorlat után 26-28 forintlóra körül van. Ezek az emberek lassan egy napot dolgoznak 1 kg hús áráért. (A. G., Gyomaendrőd) „Mi ez?! Tönkre akarnak tenni bennünket?! El akarják vinni a népet egy polgárháborúig?! (nyugdíjasok) Az áremelés szükségességének hivatalos indoklását elutasítják. Nem hiszik e!. hogy az állami dotáció leépítése miatt kellett az élelmiszereknél ilyen nagyarányú áremelést végrehajtani. Általános vélemény, hogy az árak meghatározása önkényesen történik, és nem valós értékeket tükröznek. „Ha 50 forintos a felvásárlási ár, hogyan lesz ebből 200-300 forintos fogyasztói ár?” (Medosz mb) „Nem hiszik el, hogy értékarányosak az árak. Nem értik, hogy mitől olyan drága egy-egy termék.” (Építők Békés m. titkársága) „Hihetetlen számunkra, hogy ezeken a termékeken még mindig állami dotáció van, hiszen évek óta minden áremelésnél erre hivatkozik a kormány." (Ingatlankezelő Vállalat, Békéscsaba) „Legnagyobb felháborodást a tej, tejtermékek, hús árának emelése váltott ki. Kérdezik, hogy mennyi állami támogatás van még ezeken a termékeken? Fölöslegesnek tartják, hogy központilag próbálják elmagyarázni az áremelések összegét." (Körös Volán, Békéscsaba) Nem bíznak a kormányban. A többség úgy ítéli meg, hogy a reformprogramból csak a fogyasztás visz- szaszorítását képes következetesen végrehajtani. Az ár- bérspirál belépését egyesek reális és súlyos veszélynek ítélik, de a többség nem a szakszervezetek által követelt 3 százalékos béremelést tekinti inflációt gerjesztő tényezőnek, hanem „az irreális árakat, a teljesítménnyel le nem fedezett, nagyarányú (30-40 százalékos) központi bérintézkedéseket, a gazdaságtalan tevékenységek további támogatásét, a bürokratikus rendszer .kiszolgálóinak’ eltartását, a társadalmi tulajdon hanyag kezelését, a pazarlást, az indokolatlanul nagy jutalmak, nyereségek kifizetését, az irreálisan magas fizetéseket, nyugdíjakat” Csaknem mindenki megfogalmazza, hogy a dolgozók ezeknek a jelenségeknek a radikális felszámolását várnák, ezzel szemben csak a rájuk nehezedő, egyre elviselhetetlenebb terheket tapasztalják. „A terheket továbbra is a dolgozók vállára teszik. Azok a kísérletek, melyek a költségvetés kiadásainak csökkentését céloznák, nevetségesek. Még arra sem alkalmasak, hogy a csökkentési szándék látszatát keltsék.” (DTCSV, Békéscsaba) „Megint a bérből és fizetésből akarják a költségvetés hiányát pótolni, úgy, hogy közben újra a ,3 millió koldus országa’ legyünk.” (Medosz mb) „Nem tudunk egyetérteni azkkal a magyarázatokkal, hogy más megoldás nincs, csak mindig mindent a dolgozói rétegre hárítani. Kérdésként vetették fel dolgozóink, hogy meddig mehet ez így? — s erre választ is várnak!" (Béköt) „Nem hisszük, hogy pl.: a Pénzügyminisztérium dolgozói ilyen keresettel rendelkeznek. Egyszerűen át sem tudják érezni, hogy mit jelent egy átlag magyar családnak ez az áremelés." (Költségvetési Üzem, Szeghalom) „Aczél Endre január 12-én elhangzott reagálásával kapcsolatban az a vélemény, hogy amit elmondott, mind igaz. Csak azt nem vette figyelembe, hogy az éremnek két oldala van. Ebben az országban sok nagyon jól fizetett ember van, akik a létminimum tízszeresét is megkeresik, de nem termelőmunkával. Jó lenne, ha nem emelüék ki az orvosok, pedagógusok bérét, és azok bérét, akik követelnek, mert ilyen alapon jöhet a textilipar és még sokan mások. A nyugdíjak felső határát is szabják meg. Aktív munkájuk során a jól megfizetett emberek meg vannak előzve. Meggyőződésünk, hogy nem mindig a jól fizetett emberek az értékesek.” (Harisnyagyár, Gyula) „Irritálja a közvéleményt, hogy a tanácsi lakásban élők egyre nagyobb köre nyaralókat épít, autókat cserélget." (Medosz mb) „Egyszerű fizikai munkások vagyunk, a bérünk lassan a rezsire is kevés lesz, és hol van még a megélhetés. Ha szegény az ország, akkor ne pocsékoljunk! Mi jogosítja fel a kormányt, hogy ilyen nehéz helyzetben különböző rétegek bérét emelgesse. Előbb termeljük meg, aztán osztogasson!” (Harisnyagyár, Gyula) „Azt javasoljuk, hogy azoknak az elvtársaknak, akik az országot ilyen rossz gazdasági helyzetbe irányították, és ma ,megérdemelt’ nyugdíjasként élnek csekély 30 ezer forintból, nyugdíjukat vonják vissza; számukra kellene biztosítani a létminimumot, és ezután bevezetni az áremeléseket. Talán így lenne igazságos. Nagyon irritálja a dolgozókat a pedagógustársadalom követelése is. A kormány engedett az erőszaknak, és garantálja a béremelést. Az a kérdés, mi lenne, ha a textiliparban dolgozók is ezzel állnának elő — ami igen jogos lenne. Akkor legfejlebb az lenne a válasz, hogy nem megfelelő a termékszerkezet, és a dolgozókat el kell küldeni." (Patex, Mezőberény) „Aczél Endrének és a hozzá hasonlóaknak biztos nincs olyan gondja, hogy vajon hónap végén futja-e kenyérre! — nem pedig húsra.” „Miért csak a csóró munkás 3 százalékos bérfejlesztése gerjeszti az inflációt? A 20-30-40 ezer forintos bérek, nyugdíjak, a több százezer forintos jutalmak hol vannak lefedezve teljesítménnyel?!” (Sokan) „Csak az eddig is kizsákmányolt munkástól várják a megértést. A nagyfizetésű elvtársak — akik miatt ide jutottunk — miért nem próbálnak meg a létminimumból élni?" (nyugdíjasok) „Nagyon nagy árat kell fizetni a bérből és fizi lésből élőknek, de kérdezik, hogy akik ide juttatták az országot, azokat mennyire érinti ez?! Erre a kérdésre sehol nem kapnak választ." (Kötöttárugyár, Békéscsaba) „Elismerjük, hogy nagy az ország adósságterhe, de hozzák nyilvánosságra, mire költöttük.” (Körös Volán, Békéscsaba) „Tűrhetetlennek tartják, hogy a dolgozóknak kell megfizetni az évekkel ezelőtt nyújtott hiteleket, amit a fejlődő országoknak nyújtott kormányunk. Ha ezeket a több milliárdos segélyeket nem olyan országoknak adta volna, mint pl. Chile, most sokkal jobb pozícióban lenne gazdaságunk. Jobb lenne, ha a kormány inkább azon serénykedne, hogy ezeket a tartozásokat behajtsa, és a megoldást ne a dolgozók verejtékével, életterük szűkítésével próbálja megtalálni." (A. G., Békéscsaba) Az alapvető élelmiszerek árának emelése mellett éles ellenérzéseket váltott ki a gyógyszer, a sajtótermékek árának, valamint a tömegközlekedési, a víz- és gázdíjak tervezett emelése is. Az utóbbi három tételnél erősen kifogásolják a nem megfelelő minőséget, ezért végképp indokolatlannak tartják a díjak tervezett mértékű emelését. Továbbá azért is, mert „a vidéki közmű lakossági hozzájárulással készül, így úgy érzik, hogy többszörösen fizetik meg ezeket az árakat.” (Kötöttárugyár, Békéscsaba) Többen jelzik azt is, hogy a vízdíjak nagyarányú emelésének következményeivel, nevezetesen a vízigényes kisárutermelés költségeinek jelentős megnövekedésével nem számol a kormány, amely pedig várhatóan a termelési kedv visszaeséséhez vezet. A szakszervezetektől az eddigieknél is keményebb fellépést igényelnek a dolgozók. „Sürgetik, hogy a SZOT vezetői kezdeményezzék a tárgyalásokat a további tervezett árintézkedések megakadályozása, mérséklése ügyében. Sokkal határozottabb érdekképviseletet sürgetnek és várnak a jövőben.” (Húskombinát, Gyula) Többen a szakszervezeti tagdíjak mérséklését kérik, továbbá javasolják, hogy az 50 százalékos utazási kedvezményt évente kétszer lehessen igénybe venni; a DTCSV kollektívája javasolja, hogy „a SZOT-beutaló egyben tartalmazzon 50 százalékos mértékű utazási kedvezményt is.” Szintén a DTCSV javaslata, hogy télen a felhasználatlan Balaton menti SZOT-üdülőket szüneteltessék : „ugyanúgy lehet fagyszüneteltetni az ott foglalkoztatottakat, mint a termelő szférában lévőket. Még mindig gazdaságosabb, mint a ráfizetéses üzemeltetés.” Helyi témák E témakörben ismét első helyen szerepel a békéscsabai tömegközlekedés gondja. A korábbinál is többen kifogásolják a buszok menetrendjét, amely a jelzések szerint nincs összhangban a munkakezdéssel, illetve -befejezéssel. Szintén igen sokan panaszkodnak a járművek túlzsúfoltságára, egyes járatok gyakori kimaradására. „A Gyula—Békéscsaba között közlekedők panaszolják; áldatlan állapotok uralkodnak a közlekedésben. A Békéscsabai Pályafenntartási Főnökség dolgozói a békéscsabai vasútállomás 2. számú vágányán síntörést javítanak. A helyreállítás során kicserélik a síneket . Fotó: Gál Edit Óriási tülekedés van minden reggel Gyulán. Akkora a zsúfoltság, hogy sokszor a gépkocsivezető jóindulatán múlik, hogy egyáltalán elindul. Ezért is és azért is késik a busz. mert a Volán kétféle menetrendet adott ki. Az egyiket az utasok, a másikat a gépkocsivezetők számára, öt perc eltérés van a két menetrend között. Az utasok menetrendje szerint be lehetne érni időben a munkahelyre, a gépkocsivezető menetrendje alapján csak késéssel. Javaslat: 7.20- kor és 7.25-kor indítsák a járatokat, illetve az eleki járat ne álljon ki 7.20-kor Gyulán, hanem folytassa az útját Békéscsabáig. Továbbá, mivel a délutáni járatok sem igazodnak a 16.30-kor befejeződő munkaidőhöz, így kérik, hogy ezt figyelembe véve 16.40-kor vagy 16.45- kor indítsák az egyik járatot." Szintén ebből a körből származó javaslat: „Tekintettel arra, hogy a Bánszki utcai buszmegálló kiépítése költséges lenne, a járat ne ott, hanem a Szabadság teret érintve haladjon a busz- pályaudvarig.” (Pedagógus mb) „Kifogásolják dolgozóink Békéscsaba közlekedésének szervezetlenségét, a buszok minőségét. A legkisebb hideg, hó esetén lefagynak a buszok, kimaradnak a járatok. Dolgozóink szeretnének időben beérni munkahelyükre, és munkaidő után haza. Nagyon sok panasz érkezik a 3-as, 5-ös, 6-os, 7-es, 8-as járatokra. Nagyon nagy a zsúfoltság. Kérik a 3-as, 7-es vonalon a járatok sűrítését. Sűrűn kimaradnak a járatok, így a következő buszra már fel sem férnek, nem érnek be időben a munkahelyükre. Ha már emelik a menetjegy árát, legalább ezeket a gondokat oldják meg." (Unicon, Békéscsaba) Szintén az Unicon javaslata: „A Luther utcán a reggeli és délutáni órákban engedélyezzék a kerékpározást. Ez sok ember munkába járását könnyítené meg.” A bundabotrány még mindig foglalkoztatja a közvéleményt. „A bundabotrány miatt a magyar futball szinte teljesen elvesztette szurkolóit. A mostani ügy megoldásában sem tapasztalható következetesség. Hatóságaink hozzáállása miatt az ország valószínűleg elvesztette legnépszerűbb játékát, s kitermelődött az ellendrukkerek többmilliós tömege.” (ÁFÉSZ, Mezökovács- háza) „A dolgozókat élénken foglalkoztatják a megye politikai életében zajló események, pl.: bundabotrány, könyvakció, oktatási intézmények, luxus tanácsi szálloda stb. Ügy ítélik, hogy késik a megyei vezetés reagálása, hosszú idő telt el, és kérik a felelösségrevonást. Példás büntetést és az ügyek azonnali lezárását, rendet követelnek. A párttag tisztségviselők felvetik a pártértekezlet szükségszerűségét, nem értenek egyet a halogató politikával." (Medosz mb) Külpolitika A külpolitikai események iránti érdeklődés elhalványult a sokkszerű hatást kiváltó áremelés mellett. A jelzések szerint csupán a gyulai demokrata fórum közleménye foglalkoztatta a dolgozókat. Megdöbbenést keltett a hír a 18 román állampolgárságú halottról. A belügyi szervek nyilatkozatai nem oszlatták el teljesen a kételyeket, a közvélemény várja az MDF bizonyítékainak közzétételét.
