Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

1989. január 28., szombat Önlejáratósdi Az orosházi határőrségtől a napokban a következő levél érkezett, amelyet az alábbiakban közlünk. Demokratizálódó közéletünk már-már megszokott jelen­ségeivé válnak a különböző alternatív politikai, szellemi, érdekvédelmi szervezetek, képződmények. Természetes az is, hogy ezek keresik helyüket, szerepüket a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás útjára lépett, pluralizálódó társadalom­ban. Közvéleményünk — mint minden újjal, szokatlannal szemben — vegyes érzésekkel viseltetik irántuk. A történelmi vállalkozás, mármint a gazdaság, a politikai intézményrendszer párhuzamosan való megreformálásának útjait, módjait az új közmegegyezésben keresőket — re­mélhetően a nagy többség — ilyen bizalommal veszi körül. A mai helyzetben elviseli a radikálisabb, az egyéni megol­dásokat kereső, egy-egy nemzeti sorskérdést kiragadó, an­nak hangsúlyozására koncentráló képződményeket is. Annál meglepőbb, hogy a hatalom részéről tanúsított tü­relem, megértés, toleráns magatartás időszakában — talán éppen azt kihasználva — egyesek szélsőségekre ragadtatják magukat. Így járt el a közelmúltban egyik jó nevű — ala­pítóokmányaiban, egyes megnyilatkozásaiban konstruktív törekvéseket hangoztató — fórumunk gyulai városi szerve­zete is. Képviselői ugyanis különböző hírforrásokra hivat­kozva, kellően meg nem alapozott, részükről ellenőrizhetet­len információkra hivatkozva a magyar—román határ men­tén talált tetemekről, nevezetesen 18 ember lőtt seb által történő elhalálozásáról szóló híresztelésekkel tudattak ma­gukról. A belügyi-határőrségi szervek illetékesei a lehető legrövi­debb időn belül több fórumon és tömegkommunikációs ki­adványban mindezeket hivatalosan megcáfolták. A legfőbb ügyészségi vizsgálat is folyamatban van. Az igazság — amely nem attól függ, hogy kik és milyen hangerővel mond­ják — előbb, utóbb kiderül. A dolog ezzel úgymond rend­ben is lehetne, ha az ügynek nem lennének ettől sokkal messzebbre ható tanulságai, erkölcsi konzekvenciái. Az Országgyűlés elnökének megküldött, egyes sajtóorgá­numokban közzétett levélből igazán nem derül ki, hogy szerzői milyen célok érdekében tették meg e szerencsésnek egyáltalán nem mondható lépést. El kellett volna minde­nekelőtt olvasni a politikai, majd kormányzati döntést kö­vető■ szóvivői nyilatkozatot, melyben egyértelmű, hogy a Ro­mániában élő magyar és más nemzetiségiek befogadása egyéni emberi, tehát nem válogatás nélküli befogadásról van szó. Tájékozódni kellett volna arról is, hogy egyetlen, magá­ra valamit is adó állam sem fogad be nemkívánatos, gyö- kértelen, vagy a meggyökerezés reményét sem hordozó, az állam- és közbiztonság fellazulását elősegítő, a lakosság nyu­galmát bármi módon veszélyeztető elemeket. Vagy elfelej­tették volna a Tisztelt Levélírók a társadalom jogos önvé­delmének gondolatát? Emberileg érthető lenne, hogy vérzik a szívük a túlolda­lon élő — sajnos sok megaláztatást tűrni kénytelen — ma­gyar és más nemzetiségűek sorsáért. Higgyék el, szinte va­lamennyien így érzünk. Más azonban az érzelem és más a valóság, mert amíg Önök levelezgetnek, nyilatkozgatnak, mások, így a tanácsi, belügyi, határőrségi szervek a törvé­nyes kereteken, a lehetséges mozgástéren belül teszik a dol­gukat, pontosan a befogadás humánus és szakszerű inté­zésével. önök szerint biztos lehetne többet tenni, mások szerint is. Forduljanak csak egy kicsit a közvélemény egésze, vagy an­nak olyan tagjai felé, akik lakásra, munkahelyre, gyerme­kek óvodai, bölcsődei, oktatási intézményi elhelyezésére vár­va is megosztják a keveset, a nincset. Megosztják, amíg tud­ják, de nem mindenkivel. Levelük közzététele szolgálhatott persze olyan célt is, hogy lejárassák hitükben, önbizalmukban megingassák az állam- és közbiztonság, a határok őrzőit. Csakhogy ezeket az embereket nem olyan fából faragták, akik a legkisebb szellő fuvallatára meginognának. A belügyi, határőrségi szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos és sorállományúak ismerik a törvényeket, szabályozókat, magukénak vallják a humanizmus, az emberi méltóság gondolatait, értékeit. Fel­adataik ellátására mind tudatilag, mind szakmailag sokolda­lúan ki vannak képezve. A határok őrzőit a befogadásra vo­natkozó döntés nem mentette fel az államhatár őrizetében viselt politikai, jogi, katonai felelősség alól. Miért bizony­talanodnának tehát el? Lehet, hogy az ország, a határ men­ti lakosság közvéleményét akarták megzavarni? Nos, ha azt hiszik, sikerült, tévednek. Előfordulhatott, hogy egyesek hittek, hisznek a szenzáci­ókban. csodákban. Csodák pedig nincsenek, vagy ha mégis, legfeljebb három napig tartanak. Különösen igaz ez a ha­tár menti lakosságra, akik meggyőződésből segítik a határ őrizetét, akik előtt ■— ha úgy tetszik, akiknek ellenőrzésével — zajlik a határőrök élete, tevékenysége. A kapudöngetés céljával is mintha melléfogtak volna az MDF gyulai prominensei. A menekülttábor létrehozásával a kormányzat illetékesei ugyanis foglalkoznak. A döngetett kapu tehát nyitott, de más a jó szándék, az akarat és más a konkrét politikai, anyagi, technikai feltétel. Nos a levél szerzői gondolkodhattak úgy is, hogy szerve­zetük a közvélemény előtt még makulátlan. Abból kiindul­va, hogy nemrég alakultak. Sok jó kezdeményezésük van, nem terheli őket nyomasztó felelősség, illetve gond sem a múltat, sem a kibontakozást tekintve, ez a gondolkodásmód majdnem elfogadható. Csakhogy nem mindegy az, hogy egy új képződmény, akár egy szép vidéki kisváros sejtje is ho­gyan mutatkozik be, mit akar, mennyire meggyőzőek az ér­vei, milyen a szavahihetősége. Vallják tehát be legalább önmaguknak, hogy ez a bemutatkozás nem sikerült. A jogászok dolga az objektív igazság kiderítése. A jog és erkölcs azonban nehezen választható szét. A komolysá­got, a szavahihetőséget illetően ott van tehát a pötty, ami a tévedés — istenem, emberi dolog — beismerésével elhalvá­nyítható, ellenkező■ esetben folttá hizlalható. Káli József határőr alezredes A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat közületek és magánszemélyek részére rövid határidőre vállalja: víz-, gáz-, fűtésszerelő, lakatos-, villanyszerelő, hidegburkoló munkák kivitelezését. Érdeklődni: Békéscsaba, Kétegyházi u. 3. I. e. Telefon: 22-788. fl szervezeten belüli reformtervről, a közéletről, a nem eladó KISZ-iskoláról, az alternatívokról Beszélgetés Szabó Bélával, a KISZ megyei első titkárával Eladja-e megyénkben is a KISZ az iskoláját, mekkora összeggel gazdálkodnak, milyen mértékben csökkentik az apparátusi létszámot, miként befolyásolják az új tí­pusú szerveződések a megyei KISZ-bizottság döntéseit? Ezekről a kérdésekről, és a szervezeten belüli merész re­formtervekről, a KISZ mind gyakoribb közéleti szerep­léséről, tehát a nyilvánosságot napjainkban élénken fog­lalkoztató témákról folytattunk beszélgetést a KISZ Békés Megyei Bizottságának a héten megtartott ülése apropóján Szabó Bélával, a KISZ megyei bizottságának első titkárával. — A csütörtöki testületi ülésükön meglehetősen hosz- szú vita bontakozott ki a szervezeten belül tervezett reformokról, és a KISZ köz­életi szerepléséről is. — Valóban! Az egyik cso­mópont az ifjúsági szövetség belső átalakításával függ össze. A másik a politikai folyamatokban való részvé­telünkhöz kötődik. Az át­alakítás lényege a KISZ- szervek és -szervezetek elté­rő szerepfelfogása attól, ami a korábbi gyakorlat volt. Amíg eddig a felülről tör­ténő irányítás dominált a szervezet működésében, a jövőben arra kell töreked­nünk, hogy ez csak a szük­séges minimális szinten ma­radjon. Helyette az alsó szintek együttműködésén ala­puló valós szövetség legyen a működés vezérlő elve. Mi abból indultunk ki, hogy a KISZ, mint politikai szerve­zet mindig is olyan érdekek megjelenítésén fáradozik, amely tagjainak akaratán alapul. Ennek csak úgy tud eleget tenni, ha azoknál a pontoknál képes a befolyá­sát érvényesíteni, ahol a tagjait érintő kérdésekben döntés születik. így megíté­lésünk szerint egy megyei döntéshozási szintnél elen­gedhetetlen megjelennünk. Ennek lényegéről és műkö­déséről fogadtunk el testü­leti ülésen egy felhívást, amelyet valamennyi telepü­lésünkre el kívánunk jut­tatni. • — Új típusú megyei szer­veződések miként befolyá­solták a testület mostani döntését? — Ügy pontosítanám, hogy a megyei szerveződések még nem, de az új szerveződések léte mindenképpen hatást gyakorol egy-egy döntésünk­re. Ezen szerveződések meg­jelenésével a társadalmi élet számos területén verseny­helyzet jött létre, amelyet az ifjúsági szövetség sem hagy­hat figyelmen kívül. így a legutóbbi döntéseinknél a felhívásunk megfogalmazá­sakor is ezt szem előtt tart­va döntöttünk. — És a megyei tanács új elnökének megválasztásával kapcsolatos állásfoglalásukra is volt hatásuk? — Itt mi a nyilvánosság és a demokrácia elvének maradéktalan érvényesülése érdekében tettünk olyan ja­vaslatot, amely a lap pén­teki számában volt olvas­ható. Az viszont kétségtelen tény, hogy a nyilvánosság és a demokrácia nagyarányú kiszélesedésében nem elha­nyagolható az alternatívok szerepe. Itt jegyzem meg egyébként, hogy az MDF több helyi csoportjával a területi KlSZ-bizottságaink- nak van eseti kapcsolatuk és ez kiegyensúlyozottnak te­kinthető. Amikor megyei bi­zottságunk képviselője a március 15-e megünneplését előkészítő békéscsabai ta­nácskozáson részt vett, az MDF helyi ideiglenes ügyvi­vőinek ott képviselt állás­pontját megfontoltnak és konstruktívnak tartotta. Ez persze nem jelenti azt, hogy más kérdések kapcsán nem lehet majd vita közöttünk a jövőben, de nem hiszem, hogy ezt természetellenesnek kellene tartani. Minden olyan nézetütköztetést hasz­nodnak tartunk, amely nem a másik lejáratására, vagy mondvacsinált indokok alap­ján a kikezdésére irányul. — A második napirend ke­retében a költségvetést vi­tatta meg a testület. Hall­hatnánk erről közelebbit? — A KISZ költségvetési támogatása reálértékben több mint 50 százalékkal csökkent 1988-hoz képest. Ez ugyan megyénkben nem je­lentett ilyen súlyos csökke­nést, de a tavalyihoz mér­ten így is harmadával keve­sebb a pénzünk, s akkor még nem számítottam sem azt, hogy a társadalombizto­sítási járulék 10-ről 43 szá­zalékra emelkedett, sem az áremeléseket, ami különösen az energiafogyasztásunknál jelent komoly költségtételt. 20,6 millió forint a költség- vetési támogatásunk. A fel­osztásnál elsődleges szem­pont az volt, hogy működő- képességünket megtartva a mozgalmi-politikai felada­tokra fordítandó hányad ne csökkenjen, az intézménye­ink legyenek önfenntartóak, és ahol csak lehet, megtaka­rításokat érjünk el. Ez utób­bi vonzata, hogy ahol bé­relt helyiségekben dolgo­zunk, onnan kénytelenek le­szünk rövid időn belül ki­vonulni és olcsóbb megol­dást találni. Ezen túlmenő­en ez év május elsejétől a megyében gyakorlatilag fe­lére csökkentjük a politikai állomány létszámát. Az ad­minisztratív és a technikai létszám esetében is csökke­nést határoztunk el. — Végül hányán lesznek a KISZ személyi állományában a megyében? — A politikai állományban 29 fő, valamint 12 fő az út­törőapparátus, a feltételeket biztosítók száma — a por­tástól a könyvelőig — 38 fő. — Említette, hogy a költ­ségvetés csökkenésével nagy­mértékű létszámleépítésre kényszerültek. Alkalmas lesz-e a megmaradt appará­tus a feladatok ellátására? — Egy-egy kényszerhelyzet sokszor felszínre hozza a nem ismert tartalékokat. Va­lószínűleg most is igaz ez. Egyetlen kollégáról sem mondok le szívesen, hisz a távozók között vannak olya­nok is, akik hosszú idő óta önfeláldozó munkásai a mozgalomnak. Tudom, túl­zásnak hat — hisz a mozga­lom presztízse nem a leg­jobb —, de azért remélem, sokan elhiszik nekem, hogy azok, akik vállalják a poli­tikai munkát, nem kényelmi okok miatt teszik, nem az előnyökért és nem a pén­zért. — Az utóbbi napokban nagy vihart kavart több me­gyei KISZ-iskola ügye, mert átadták a KISZ KB tulaj­donába. Nálunk mi a hely­zet ezzel kapcsolatban? — Az alaphelyzet nálunk több szempontból más. Egy­részt nálunk a KISZ-iskola döntően társadalmi munká­ból, túlzás nélkül állíthatom, az egész megye fiataljainak összefogásával épült. A ki­vitelezésre egyértelműen mondhatjuk ezt, de az épí­tőanyag jelentős részét is így állították elő. Ma is önfenn­tartó a KISZ-iskola. Ami a másik fontos dolog: az in­tézmény kihasználtsága. Je­lenleg az egyik épületrész középiskolás kollégiumként üzemel, 53 diáknak nyújt szállást. Van egy elkülöní­tett épületrész, ahol 9 helyet olyan fiatalok számára ala­kítottunk ki, akik nevelőin­tézetből kerültek ki, s nem megoldott a lakhatásuk. Itt jelképes bérleti díjért lak­hatnak, kötelezően takaré­koskodnak, s emellett figye­lemmel is kísérhetjük őket. A tornateremben rendszeres vendég a Lakóterületi Sport Egyesület, itt tartja testne­velési óráit néhány általános iskolai osztály, esténként pe­dig a város különböző mun­kahelyein dolgozó fiatalok kergetik a labdát. Az intéz­mény számtalanszor házigaz­dája városi sport- és kultu­rális rendezvényeknek is. Ügy gondolom tehát, a hasz­nosítás elég sokoldalú ahhoz, hogy emiatt ne érhessen bí­rálat bennünket. — Tudomásom szerint Szarvason van még a me­gyei KISZ-bizottságnak egy pihenőháza, valamint Sza- nazugban egy ifjúsági és út­törőtábora ... — A szarvasi üdülő teljes egészében, a szanazugi tá­bor több mint kétharmad­részben a Központi Bizott­ság céltámogatásából léte­sült. Ezeket a tavalyi évben átadtuk a KISZ KB-nak. Ha viszont már e témáról be­szélgetünk, kifejteném a vé­leményem erről az egész kér­déskörről. Én ezt a földhi­vatali átírást nem tartom olyan súlyú politikai kérdés­nek, amire esetleg egy-két helyen megjelent informá­cióból következtetni lehet. Indokáról már szóltam! Te­hát nem tekintem az állami tulajdon „átmentésének” a KISZ fennhatósága alá. Sze­rintem vita a tulajdonnal kapcsolatban csak azon le­het, hogy ezt a társadalmi­lag hasznos célra használ­juk-e. vagy sem. — Ami a bírálatot illeti, ebben most úgy tűnik, nincs hiány a KISZ házatáján. — A KISZ a hatalmi struk­túra részeként működött, így nyilvánvalóan nem vonhatja ki magát az alól a társadal­mi megítélés alól. amely a korábbi időszak politikai döntéseinek vonzataként ma éri. Ehhez társulnak az ál­talunk elkövetett hibák. A kettő együtt nyugtalanítóan hat a KISZ-re, és személy szerint azokra is, akik ma bármely szintjén tisztséget viselnek. Sokszor lemérhető ez a környezet ítéletalkotá­sában, amely nyilván nem véletlenül alakult így, s per­sze a megkülönböztetés ne­hezen várható el. Ezzel azt is mondom, hogy mi helyt adunk a bírálatnak, bár biz­tosan vannak olyan kérdé­sek, amiben vitatkozunk és nem értünk egyet azzal. Ma sem eléggé szervezett, átgon­dolt a KISZ cselekvése, sok a kapkodás, és esetenként születnek nem elég megfon­tolt döntések. Ezek hibák! Miért ne lehetne bírálni? A bírálat nemcsak bántani tud, ösztönözni is, és sokat segít­het a fogyatékosságok felis­merésében. Más kérdés per­sze, hogy ma még elég ke­vés gyakorlatunk van ezen a téren nekünk, magyarok­nak, de nagyon remélem, hogy mielőbb képesek le­szünk elérni egy olyan tár­sadalmi állapotot, amikor az érdekütköztetések kulturált formában és kiépült mecha­nizmuson keresztül érvénye­sülhetnek. Szükség van ma a magyar társadalomban nyugalmi állapotra ahhoz, hogy a kibontakozás megva­lósulhasson. T. I. Ki miért mennyit dolgozik? A belgrádi Ilustrovana Politika táblázatot közölt arról, melyik országban mennyit kell dolgozni egy- egy termékért. A jugoszlá­viai, svájci, olaszországi, franciaországi és nyugat­Egy liter benzin Egy kilogramm marhahús Egy kilogramm kenyér Egy liter tej 20 dkg csokoládé Egy doboz cigaretta Egy üveg sör Egy liter étolaj Egy kilogramm cukor Újság Ing Kabát Mosógép Színes tévé Gépkocsi németországi adatokat sze­repeltető kimutatást hazai­akkal is megtoldottuk. Mi havi 7000 forintos átlagfize­téssel és 182 órás munka­idővel számoltunk. Az egyes kai vettük figyelembe: ben­zin 24 forint; marhahús 150 forint; kenyér 12 forint; tej 13 forint; csokoládé 42 fo­rint; cigaretta 18 forint; sör cukor 28 forint; újság 5,30 forint; ing 400 forint; ka­bát 3500 forint; mosógép 20 000 forint; színes televí­zió 30 000 forint és gépkocsi termékeket az alábbi árak­19 forint; étolaj 42 forint; 176 000 forint (Skoda). Magyarország Jugoszlávia Svájc Olaszország Franciaország NSZK 37 perc 39 perc 3 perc 6,6 perc ^ 7,5 perc 2,7 perc 3 óra 54 perc 6 óra 6 perc 1 óra 40 perc 44 perc 1 óra 55 perc 1 óra 50 perc 19 perc 29 perc 13 perc 10 perc 20,9 perc 11,2 perc 20 perc 18,5 perc 5,1 perc 5.1 perc 6,5 perc 4,2 perc 1 óra 6 perc 2 óra 15 perc 16,5 perc 14,5 perc 9,7 perc — 28 perc 27,5 perc 9 perc 10 perc 8,6 perc — 30 perc 23 perc 2,5 perc 6 perc 7 perc 3,5 perc 1 óra 6 perc 2 óra 10,5 perc 12 perc 14 perc 25.2 perc 44 perc 1 óra 35 perc 3,6 perc 6,5 perc 9,6 perc 7 perc 8 perc 18,3 perc 4 perc — 6,2 perc 2,45 perc 10 óra 24 perc 12 óra 2 óra 15 perc — 4 óra 35 perc 3 óra 20 perc 91 óra 152 óra 45 óra 22 óra 45 óra 45 perc 19 óra 35 perc 2 hónap és 20 nap 2 hónap 7 nap 12 nap 10 nap 16 nap 15 nap 4 hónap és 6 nap 6 hónap 15 nap 17 nap 18 nap 10 nap 2 év és 1 hónap 5 év 5 hónap 8 hónap 9 hónap 6 hónap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents