Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

NÉPÚJSÁG 1989. január 27., péntek Elhunyt Béniám József Bcniám József, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitünte­tettje, aki 1938 óta volt a párt tagja, 80 éves korában el­hunyt. Temetése január 28-án, szombaton délután 1 órakor lesz a gádorosi új köztemetőben. AZ MSZMP OROSHÁZI VÁROSI BIZOTTSÁGA Pártingatlanok hasznosítása Idegenforgalmi és lakossá­gi szolgáltatási célokra hasznosítanak Veszprém me­gyében az MSZMP tulajdo­nában levő ingatlanokat. A Veszprém új városnegyedé­ben álló pártoktatási intézet épületének egy részében rö­videsen szállodát nyit a Ba­latontourist Nord és a me­gyei pártbizottság gazdasági osztálya. Az oktatási intézet mellett levő vendégházat — térítés ellenében — rendsze­resen bérbe adják vállala­toknak, intézményeknek kül­földi és belföldi partnereik fogadására. A megye több községében is megkezdődött a csak részlegesen kihasz­nált párthelyiségek értékesí­tése vagy bérbeadása. Demokratikusabban — a személyi kérdésekről is... (Folytatás az 1. oldalról) A folytatásban a megyei KISZ-bizottság elfogadta 1989. évi költségvetését, amely reálértékben csak kétharmada az előző évinek. (A költségvetés részleteiről a későbbiekben tájékoztatjuk olvasóinkat.). Az utolsó napirendi pon­tot zárt ülésen vitatták meg. Bodor Tibor titkár a követ­kezőkről tájékoztatta lapun­kat: —1A Hazafias Népfront megyei elnöksége írásban megkereste bizottságunkat, hogy nyilvánítsunk véle­ményt a megyei tanács elnö­kének személyére tett elő­zetes HNF-ajánlásról. Állás­pontunk azonban eltér a je­lölés előkészítését illetően az elnökség által hozzánk el­juttatott tervezettől. Neveze­tesen: nem tartjuk szeren­csésnek azt, hogy a széles körű közvélemény ismerete nélkül, a vélemény-nyilvání­tást megelőzően foglaljanak állást a megyei tanács tag­jai, valamint az érdekképvi­seleti szervek a HNF elnök­sége által előzetesen ajánlott személyekről. Az sem sze­rencsés, hogy a megyei ta­nács testületének egy, ma­ximum két fő jelölését ter­vezi az elnökség. A megyei KISZ-bizottság szerint a feb­ruár 23-i időpont sem meg­felelő a megyei tanácselnök személyének megválasztásá­ra. — Mivel értettek egyet a testület tagjai a HNF által leírtakkal? — Megegyezik a vélemé­nyünk azzal, hogy az előké­szítés nyilvánosan, széles közvéleménykutatáson ala­puljon, ezért módosító ja­vaslatot tettünk az előkészí­tés menetére. — Hogyan foglalható össze a KISZ-es javaslat lényege? — Határozza meg az el­nökség saját maga számára azokat a szempontokat, ame­lyek alapján a jelöltek kö­zül kiválaszthatják a legin­kább alkalmasakat, és ezt a listát hozzák nyilvánosságra. (Az általunk fontosnak tar­tott szempontokról természe­tesen tájékoztattuk a HNF megyei elnökségét.). Javasol­juk. hogy kérjék- ki — a le­hető legdemokratikusabb módszerekkel — a megye la­kosságának véleményét! Ezt követően a felmerült jelöl­tek mellé tegyék oda saját, előzetes ajánlásukat, és így együttesen kérjék ki a me­gyei tanács tagjainak és az érdekképviseleti szervek vé­leményét. Javasoltuk, hogy a megyei elnökség az így ki­alakult javaslatokat vesse össze saját, korábban felál­lított alkalmassági szempont­jaival és alakítsa ki a dön­téshozók elé terjesztendő személyi javaslatát. — A KISZ-mb megítélése szerint miért van mindezek­re szükség? — Napjaink társadalmi kö­vetelményei elengedhetetlen­né teszik, az ilyen típusú kö­rültekintő előkészítést a sze­mélyi kérdésekben, mert csak így tehetünk eleget a nyi­tottság elvének, a demokra­tizmusnak. Ezek szerint a választás időpontja is csak a folyamat befejezésétől tehe­tő függővé. — A KISZ-mb-nek tehát most nem fogalmazódott meg konkrét véleménye? — Testületünk csak mind­ezek figyelembevételével, il­letve széles körű tájékozódás után tud megalapozott és konkrét véleményt megfo­galmazni. L. S. Nem hajlandók együtt dolgozni Lakatos Gyulával Levél a Kner Nyomba gyomaendrődi üzeméből A Kner Nyomda gyoma- tónak, Cs. Nagy Lajosnak, endrődi üzeméből 155 alá- az ágazati szakszervezet fő- írással levelet kaptunk, ame- titkárának, Solymosi György- lyet rajtunk kívül elküldték nek, a Kner Nyomda szb- Háromszéki Pál vezérigazga- titkárának, Kovács László­nak, a nyomda pártbizottsá- pártbizottság első tiktárának ga titkárának, Szabó Mik- és Fodor Lászlónak, a Nép- lósnak, a megyei pártbizott- , .... , . ság első titkárának, Kőris szava főszerkesztőjének. Elo­Györgynek, a gyomaendrődi szőr a kísérőlevél szövege: „Tisztelt Főszerkesztő Elvtárs! A Kner Nyomda gyomaendrődi üzemében folyó Lakatos­ügy legújabb fejleménye szerint Lakatos Gyulát a gyulai munkaügyi bíróság visszahelyezte eredeti állásába. A dön­tést Háromszéki Pál vezérigazgató tudomásul vette. A január 18-i munkásgyűlésen ismertetett döntés a dol­gozók többsége körében élénk tiltakozást és felháborodást váltott ki. Dolgozóink a munkásgyűlés után saját aláírá­saikkal nyíltan is kifejezik azon véleményüket, hogy to­vábbra sem akarnak együtt dolgozni Lakatos Gyulával. Kérjük a főszerkesztő elvtársat, hogy az általunk küldött fénymásolat és e levél alapján biztosítson nyilvánosságot véleményünknek. Gyomaendrőd, 1989. január 25. Tisztelettel a 155 aláíró nevében Szerető Endre főbizalmi." A 155 aláírást tartalmazó levél szövege: „Tisztelt Vezérigazgató Elvtárs! Az 1989. január 18-án megtartott munkásgyűlésen érte­sültünk róla, hogy a gyulai munkaügyi bíróság Lakatos Gyulát teljes joggal visszahelyezte igazgatói állásába. A bí­róság 1988. augusztus 25-i hasonló értelmű döntése után a gyomai üzem dolgozóinak túlnyomó többsége már kifejezte azt a határozott óhaját, hogy nem kíván együtt dolgozni Lakatos Gyulával. Ezen álláspontunk azóta sem változott és ennek a mai munkásgyűlésen is nyomatékot adtunk. Kérjük a vezérigazgató elvtársat, hogy a gyomaendrődi üzem veze­tőjét illető döntésénél vegye figyelembe a fent kinyilatkoz­tatott álláspontunkat, és tegyen meg mindent annak érde­kében, hogy dolgozóink számára elfogadható módon rende­ződjön az üzemvezető személye. Gyomaendrőd, 1989. január 18." A gyomaendrőd iek kérését teljesítettük, kommentárt nem fűzünk hozzá, csupán két dolgot jegyzünk meg. Az egyik: az Ü2em összlétszáma 193 fő, tehát a dolgozók több mint 80 százaléka írta alá a levelet. A másik nem is megjegyzés, inkább egy óhaj, s bizonyára nem csak a miénk: reméljük, mielőbb megnyugtatóan rendeződik a több hónapja húzódó ügy. Ülést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató Még tartott a Miniszterta­nács csütörtöki ülése, ami­kor Marosán György, a kor­mány szóvivője megtartotta tájékoztatóját, amelyen első alkalommal a hazai újság­írókon kívül külföldi sajtó- orgánumok képviselői is részt vettek. Bevezető nyilatkozatában elmondta: a kormány első napirendi pontként a Mun­ka Törvénykönyve módosí­tásáról és a sztrájkjog gya­korlásáról szóló törvényja­vaslatokról tárgyalt. A szé­les körű társadalmi vita eredményeként a Miniszter- tanács több lényeges ponton megváltoztatta a törvényter­vezetek szövegét. Az elfoga­dott javaslat a nemzetközi munkaügyi egyezményeknek megfelelően, továbbá a tár­sasági törvény alapelveit szem előtt tartva garanciát nyújt a kollektív szerződés, megkötésére, s azzal az eset­tel is foglalkozik, ha az érin­tett felek tárgyalása nem hoz eredményt. A sztrájkjo­got illetően a korábbi meg­fogalmazás olyan bevezető rendelkezéssel bővül, amely­nek értelmében a dolgozó­kat munkaviszonyuk kereté­ben jogos érdekeik védelmé­re illeti meg a sztrájk joga. Ezt egyébként végső eszköz­ként lehet alkalmazni. Végül a Minisztertanács meghallgatta az igazságügy­miniszter tájékoztatóját a Nagy Imre és társai elleni büntetőügyben, valamint az 1956. október 23-át követő eseményekkel kapcsolatban kivégzettek kegyeleti kérdé­séről. A hozzátartozók együt­tes óhajának megfelelően az eltemetésre a jelenlegi nyughelyen, a Kozma utcai temető 301-es parcellájában kerül sor. Ezt követően a kormány- szóvivő az újságírók kérdé­seire válaszolt. A Magyar Rádió munka­társa arról tudakozódott, mi­kor lesz Nagy Imrének és társainak a temetése, és nyilvános lesz-e az esemény, vagy szűk családi körben rendezik. Másik kérdése ar­ra vonatkozott, hogy a sze­mélygépkocsi-gyártással kapcsolatos eddigi vállalati tervek mindegyike zöld utat kap-e. A kormányülésen a teme­tés időpontjáról nem volt szó, de ez nem is a Minisz­tertanács hatáskörébe tarto­zik. erről az érintették ma­guk fognak dönteni. Arról, hogy nyilvános lesz-e a te­metés, ugyancsak a hozzá­tartozók határoznak — vá­laszolta Marosán György. A személygépkocsi-gyártás megteremtésével kapcsolat­ban vannak kormányzati, il­letve vállalati szintű felada­tok. A kormány abban ille­tékes, hogy megfogalmazza azokat az általános gazdasá­gi feltételeket, kedvezmé­nyeket. amelyek minden olyan vállalatra érvénye­sek lesznek, amely bekap­csolódik a személygépkocsi­gyártásba, vagy az alkatrész­ellátás javításába. Ezeknek a feltételeknek a kidolgozása a közeljövőben megtörténik. Az egyik lehetőségről, a már korábban felmerült szovjet— bolgár—magyar kooperáció­ról hamarosan felsőbb szin­tű tárgyalásokon döntenek. Az MTI munkatársa meg­kérdezte: hol tart az az ügyészi vizsgálat, amely az­zal a bejelentéssel foglalko­zik, hogy állítólag a magvar —román határon 18 lelőtt menekültet találtak? A Legfelsőbb Ügyészség vizsgálata még tart. ezért a végleges eredményről még nem tudok beszámolni — mondta a szóvivő. Amint a vizsgálat lezárul, a Legfőbb Ügyészség sajtótájékoztatót tart a témáról. Annyit sike­rült megtudni, hogy a mai napig a határon holttestre, nem bukkantak. Az is bizo­nyos, hogy a vizsgálat még ezen a héten befejeződik. A Magyarország munka- ' társa Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatban ar­ról érdeklődött, hogy az ex­humálásnál bevonnak-e ' ha­zai vagy külföldi szakértő­ket az azonosítás elvégzésé­be. Hazai és külföldi szakem­berek részvételéről nem volt szó, arról viszont igen, hogy a kormány szakértői mel­lett a hozzátartozók által felkért szakértők is részt ve­hessenek az azonosításban — válaszolta Marosán György. A Magyar Hírlap munka­társa Nagy Imre és társai te­metésére vonatkozóan azt a kérdést tette fel: tudják-e, hogy hol vannak a holttes­tek. Marosán György válaszá­ban kifejtette: az igazság­ügy-miniszter tájékoztatása szerint Nagy Imre, Maiéter Pál, Gimes Miklós és Szilá­gyi József sírhelyéről vi­szonylag pontos adatok áll­nak rendelkezésre. A bün­tetőeljárás alatt elhunyt Lo- sonczy Géza földi maradvá­nyainak azonosítását jelen­tősen mégkönnvíti a halála után végrehajtott boncolás. Tehát többé-kevésbé ponto­san megállapítható, hol nyugszanak ezek a szemé­lyek. Az azonosítás azért okoz gondot, mert a 301-es parcellában temettek el több halálbüntetésre ítélt sze­mélyt! Egy, a legutóbbi idősza­kig érvényes rendelet sze­rint — amelyet egyébként éppen Nagy Imre írt alá —, a halálra ítélteket jeltelen sírba kell eltemetni. A koalíciós típusú kor­mányzati munkával kapcso­latos kérdésre (MTI külföl­di adások szerkesztősége) válaszolva rámutatott: koa­líciós kormánynak, vagy kormányzatnak a' létrejötte egy folyamat eredménye, s ahhoz, hogy ez kialakulhas­son, a potenciális partne­reknek tisztázniuk kell a maguk politikai platform­ját és a többi partnerhez való viszonyukat. A kor­mány szempontjából, a koa­lícióhoz mindenképpen olyan partnerek szükségesek, akik mögött tömegek állnak, akik készek a kompromisz- szumra. az együttműködés­re és felvállalják a kor­mányzás felelősségét. A Reuter munkatársa Nagy Imre és társai elteme­tésének időpontjáról érdek­lődött, illetve megkérdezte: ki döntött arról, hogy a szóvivői értekezletek nem­zetközivé váljanak. A temetés időpontjáról — mondta a szóvivő — nem a kormány dönt. Valószínű, hogy a holttestek azonosítá­sa elhúzódik, ezért legelőbb március vége felé kerülhet sor a temetésre. Hozzáfűz­te: a kormány a hozzátar­tozók kérésnek tett eleget ezzel a kegyeleti intézke­déssel, amelynek a célja az emberiességi szempontok ér­vényre juttatása, és a tár­sadalmi megbékélés előse­gítése. A Dunántúli Napló mun­katársának kérdésére vála­szolva Marosán György el­mondta: a jelenleg érvé­nyes szabályozás szerjnt a külföldiek, ha nem rendel­keznek devizahatósági en­gedéllyel, nem árusíthat­nak a vásárokon és a pia­cokon. Ez a kérdés tehát nem igényel újabb minisz­tériumi vagy miniszterta­nácsi állásfoglalást. Az úgy­nevezett „KGST-piacok” ki­alakulása arra vezethető vissza, hogy a szocialista országokból hazánkba láto­gató turisták jelentős része nem rendelkezik a magyar- országi tartózkodáshoz szük­séges turistaellátmánnyal. A személygépkocsik ' ma­gánbehozatalával kapcso­latban felröppent hírekre — miszerint az adóhatóság ál­talános forgalmi adóval kí­vánja sújtani a magánim­portot (Magyar Rádió) —, reagálva Marosán György kifejtette: a közeljövőben semmiképp sem várhatók olyan döntések, amelyek a jelenlegi szabályozást meg­változtatnák.

Next

/
Thumbnails
Contents