Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

1989. január 4„ szerda o Bővülő erőmű Pakson Tekintélyes helyet foglal el az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság épülete Budapesten, a belvárosban. A laikusnak nem könnyű elképzelnie, mivel foglalkozik tulajdonképpen a bizottság, milyen feladatokat lát cl. Az OMFB feladatai közé tartozik például, hogy időn­ként áttekinti a különböző ágazatok helyzetét. Méghoz­zá úgy, hogy minden fontosabb témakörről tanulmányt készít (vagy készíttet), melyben a szakemberek rávilá­gítanak, milyen területeken van szükség további kuta­tásokra és fejlesztésekre. Pakson például két darab ezer MW-os erőműblokkal ' bővítik a már meglévő erő­művet. Ennek a feladatnak a végrehajtására készült egy OMFB-tanulmán.v néhány* évvel ezelőtt. Az érdekesség az egészben az, hogy e ta­nulmány még abban az idő­ben látott napvilágot, ami­kor az illetékesek azon vi­tatkoztak. hány megawattos blokkot létesítsenek a meg-, levőkhöz. Nyolcvanötben született a döntés, miszerint négyszáz- negyven megawattos létesít­mény elegendőnek bizonyul. Mert — hangoztak az ér­vek — Magyarország kicsi területéhez képest egy ezer megawattos blokk nagy len­ne. Vita vitát követett. Ér­vek. ellenérvek hangoztak el. Mindezek előtt az OMFB mindenkitől függetlenül, csak úgy magánszorgalom­ból elkészítette a maga ta­nulmányát a másik variáció­ra. Akkor még nem gondol­ták, hogv egv-két év múlva nem csak a készítők tanul­mányozzák a dolgozatot. Mert megkésve bár. de meg­született a végleges döntés: kell két darab ezer mega­wattos blokk, és magasabb szintre kell emelni a bizton­sági követelményeket. És hirtelen — Elek János főosz­tályvezető szerint — a tanul­mányból élő változat lett. S noha a tanulmány csak álta­lánosságban említi meg a feladatokat, mégis kitűnően betöltheti a súgó szerepét. Jóllehet, a valóságos, a már folyamatban lévő blokktele­pítés konkrét feladatok el­készítését követeli meg, s ezek a tanulmányban nem szerepelnek, mégis általános képet ad a tanulmány az előkészületekről, munkála­tokról. Amit az említett ezer me­gawattos erőműről tudni kell: szovjet típusú, ilyet te­lepítettek már Voronyezsben és Bulgáriában is. De az egész szocialista táborban, ahol erőművet terveznek, ezt a típust veszik át. Az erőműnek olyan biztonsá­gosnak kell lennie, mondta a főosztályvezető, hogy pél­dául erős földrengést is ki­bírjon. olyant is, amilyen nálunk még nem fordult elő. De a nvugalom kedvéért in­kább bizonyos túlbiztosítás­ra szavaztak az illetékes szakemberek. A két blokk telepítése te­hát folyamatban van, vár­hatóan kilencvenötre felezik be a munkákat. Villamos- energra-igényeink folyama­tosan nőnek. S bármennyire I is igyekszik az ország az I energiaigényességet csők- I kenteni, akármilyen megta­karítási program van ér­vényben, valamilyen értel­mű felzárkózás az európai színvonalhoz — akár lakás- kultúrában, akár az ipar­ban — hosszabb távon min­denféleképpen a villamos energia felhasználásának nö­vekedését hozza magával. Vízenergiánk csekély — mondta Elek János —, szén­erőművekkel kapcsolatban vannak lehetőségeink, de a különböző szennyeződések miatt sokba kerülnek. Jár­ható útnak marad tehát az atomerőmű, annak bővítése, esetleg majd még egy, a pak­sihoz hasonló atomerőmű lé­tesítése. Amire már ma gondolni kell, és keresni a helyet a megvalósításhoz. Hiszen amikor annak ide­jén az atomerőműre voksolt az ország. megteremtette egvúttal a bázisát egy majd­nem négyezer megawattos erőmű telepítési lehetőségé­nek. Ezt mindenképpen fej­leszteni kell. Az atomerőmű több szempontból a legjobb: biztonságos, gazdaságos és a legkevésbé környezetszeny- nvező. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogv sem­miképpen nem kell aggódni az atomerőművek miatt. Ér­dekes. hogy éopen azoknak az embereknek, akik Pakson dolgoznak. nincs semmi oroblémáiuk az erőművek­kel. Inkább azok háborog- nak. akik igencsak messze vannak a létesítménytől. A paksiak tudják, biztonságos a berendezés, és a megenge­dettnél nagyobb mértékű szennyezettségtől nem kell tartani. Ha megfelelő társadalmi nyilvánosságot kapott volna és kapna a téma pozitív ol­dala is, talán kevesebb fél­reértés, félrevezetés adódna, . -haj­A Magyar Tudomány profilváltásra készül A Magyar Tudományos Akadémiai elnöksége Köpe- czi Béla akadémikus bízta meg a Magyar Tudomány cí­mű folyóirat főszerkesztői tisztségének ellátásával. A testület legutóbbi ülésén megvitatta a folyóirat pro­filjának változtatására vo­natkozó javaslatokat. A Magyar Tudomány szer­kesztőbizottsága alapvetően egyetértett az elképzelések­kel, feladatának tekinti a lap közéleti jellegének foko­zását, színvonalának emelé­sét. a nemzetközi tudomá­nyos irányzatok eredményei­nek bemutatását. Ügy vélte azonban, indokolt megőriz­ni a lap akadémiai jellegét, azt, hogy hathatósabban képviselje az elnökség, s az Akadémia egyéb tudomá­nyos testületéinek tudo­mánypolitikai irányvonalát, vállalja a tudományos élet, a kutatóhelyek problémái­nak közlését. Különösén a tudománypolitikai és -szer­vezési nézetek közreadásá­nak fontosságát hangsúlyoz­ták az ülésen. pusok meghatározása. Ezek birtokában lehetett haté­kony talajerő-gazdálkodást, vetésforgórendszereket kiala­kítani, és ezek szolgáltak támpontul a különböző ta­lajjavítások elvégzéséhez is. Ezzel párhuzamosan ke­rült sor az állami gazdasá­gok állattenyésztő-telepein a tömeg- és abraktakarmá­nyok, keveréktakarmányok vizsgálatára. Kutatásaink • ma már kiterjednek a bel- tartalmi értékek, aminósav- összetételek vizsgálataira, mikrobiológiai és toxikoló­giai kutatásokra is, amelye­ket számítógépesen feldol­gozunk és szaktanácsadással együtt bocsátunk az igény­lők rendelkezésére. Alapte­vékenységünkhöz tartozik még bizonyos geodéziai szakszolgálat, erdészeti szak- irányítás (mintegy 25-30 mezőgazdasági üzem részé­re) és felállítottunk egy me­zőgazdasági tervezőrészleget is. — Hogyan gazdálkodnak? — Vállalatgazdálkodási rendszerben, tehát a kiadá­sokat bevételekből kell fe­dezni. Ily módon az alapokat is saját forrásokból tudjuk finanszírozni. — Mi lehet az oka, hogy éppen Békés és Csongrád megye között alakult ki ilyen jó kapcsolat? — ezt már Ta­kács Ferenc igazgatóhelyet­testől kérdezem, aki maga is megyénkből származik. — Az állami gazdaságok történetében változott a me­gyék között a felügyelet kérdése. Volt úgy, hogy szakmánként két megyének volt igazgatósága, de volt, hogy külön-külön működött megyei felügyelet. 1953-ban alakult meg a Békés és Csongrád Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága. Ez, átszervezések után, ’67- től főosztályként működött. Ennek a hagyományából, párhuzamosan a szolgáltatá­si szervezettel alakult ki a mai kétmegyés intézmény, a felügyeleti szervezethez iga­zodva. — Milyen Békés és Csong­rád megye összetartozása, más megyékhez képest, az ország többi tíz szakszolgá­lati állomásával összevetve? — Más, más minden szak- szolgálat profilja, mások a sajátosságok. Mi talán ab­ban járunk előbbre néhány témában, hogy hamarabb alakultak ki az állami gaz­daságokon kívüli kapcsola­taink. Így ma már csak a nevünkben vagyunk állami gazdaságok szakszolgálata, mert térségünkben tulajdon­képpen a mezőgazdaság egész tevékenységét át tud­juk fogni. — Hogyan térül meg a be­fektetés a szakszolgálaton? — Az éves árbevételünk a termelési értéknek ezrelé­kekben ki nem fejezhető ré­sze. Tehát igen hasznos szel­lemi beruházás ez. — Milyen szakemberekből áll össze a kutatógárda? — Harminchat főiskolát, illetve egyetemet végzett munkatársunk van. Ez a kör azonban bővül. Az agrár­mérnököktől a bányamérnö­kig. a mikrobiológusoktól a I vegyészekig, talajmechanikus I szakemberekig sokféle szak- képzettséggel dolgoznak itt. Még építészmérnökünk is van. így az állomás szolgál­tatásai az üzemeknek szinte minden tevékenységét át­fogják és össze tudják han­golni. Ennyiben más tehát a mi dolgunk, mint a ter­melési rendszereké. — Milyen a kapcsolat a tudományos műhelyekkel?— | kérdezem újra az igazgatót. I — Ez taggazdaságaink igé­nye szerint alakul. Élő szer­ződésünk van a szegedi bio­lógiai központban működő Biotechnológiai Rt.-vel, a talaj nitrogén-túltrágyázá- sával kapcsolatos témában. Nagyon fontosnak tartjuk az OMFB Fehérjeirodájával fennálló kapcsolatunkat. De igen eredményes az együtt­működésünk a Szegedi Ga- bonakutatá Intézettel is, bi­zonyos agrotechnikai kérdé­sekben. * * * Sorozatcímünk arra utal, hogy a szomszédos megyék, települések, gazdaságok mit tesznek megélhetésünk, az élelmiszergazdálkodás „kö­zös asztalára”. Mi kerül a terítékre tudásban, terme­lési tapasztalatban — mert attól függ, hogy mit és mennyit tehetünk az asz­talra ... Mindannyiunkéra. Következő beszélgetésün­ket még mindig a közös szakszolgálati központban folytatjuk, „feltalálók” kö­rében. (Folytatjuk) Pleskonics András Kór(házi)kép Orosházáról Ez nem csak esztétikai hiányosság ... Az orosházi kórházban az a hír járja, nem jó beteg­nek lenni. Vajon miért? A válaszra nem kellett sokáig várnunk, mert a kórház igazgató főorvosával, dr. An­tal Mihállyal, a minap vé­gigjártuk az épületet a pin­cétől a padlásig. Láttunk ilyet is, olyat is. De inkább olyat, hogy..., közel 40 be­tegre jut egy vécéhelyiség, egy fürdő, málló vakolat kí­séretében; szűkösek a kór­termek; lógnak az elektro­mos vezetékek, és mindezt 80—100 csőtörés tetézi éven­te. A felsorolás nem teljes, nem is lehet az, hisz nap mint nap újabbnál újabb hibák (rosszabb esetben a víz), törnek felszínre. Az orosházi kórház műszaki ál­lapota napjainkra teljesen leromlott, még a működése is kétségessé vált. Eddig ezt senki nem vette észre? — kérdezheti bárki. De­hogynem! A nyolcvanas évek elején a kórház veze­tői szóvá tették aggályaikat, de 1982-ig semmi nem vál­tozott. Egy sajnálatos (ha­lálos) balesetnek kellett be­következnie ahhoz, hogy az épület villamoshálózatának rekonstrukcióját megkezd­jék. A kezdeti nekibuzdu­lás azonban hamarosan alábbhagyott. A tetteket felváltotta a taktikázás, az aktatologatás. íme, néhány példa: 1987. június 18. — Me­gyei felmérés Orosházán, a városi tanács egyesített gyó­gyító-megelőző intézményé­ben. A feljegyzésből csu­pán néhány mondatot eme­lünk ki: „A főépület jelleg­zetes tömbkórház, amely 1967-ben épült. A korábbi évek téves szemlélete miatt (mondván a kórház új léte­sítmény) az időszerű, szük­séges felújítások elmarad­tak, Az eredeti homlokzat- vakolat elavult, a lapostetők szigetelése, bádogozása fel­újításra szorul, hiányosak a szociális létesítmények, a megkezdett villamos re­konstrukció folytatása ha­laszthatatlan. A feladatok nagyságrendje 100 millió forinton felüli ráfordítást igénvel. Az előkészítés és a legszükségesebb feladatok elvégzése elodázhatatlan.” A következő dátum 1988. február 18. — A feljegyzés tárgya a megyei felmérés­ből adódó feladatok pénz­ügyi kihatása. Ezek szerint az 1988. évi munkálatokra a kórház saját felújítási há­nyada mellett a városi ta­nács támogatásából 3 millió forint, "az elmúlt évi pénz- maradványból pedig 2 mil­lió forint biztosított. Már­cius közepéig à fennmaradó egyeztetést tesz szükségessé, 4,4 millió forint további de a városi tanács illetéke­sei a 6,4 millió forintnyi pénzmaradvány visszatérí­tésének igényét, jogosságát elismerik, elfogadják. (Csak éppen fizetni nem tudnak!) Mi történik ez után? 1988. március 10-én a helyszíni bejárás alkalmával illeté­kes megyei, városi, párt-és állami vezetők megállapít­ják, hogy a kórház főépüle­tének és kiszolgálóhelyisé­geinek az állagmegóvó, biz­tonságos és gazdaságos üze­meltetéséhez nagyobb ösz- szegű felújítási pénzeszköz szükséges. Miközben egyik levél jön, a másik megy, a sür­gős, életveszélyt elhárító felújítási munkákat ter­mészetesen megkezdik Oros­házán, de újabb nehézségek jelentkeznek a mosoda, az élelmezési üzem, és a pat- hológia működtetésében. Erről bővebben dr. Antal Mihály igazgató főorvos tá­jékoztatta lapunkat: — Levélben kértük a me­gyei tanács vb tervosztályá­nak hozzájárulását ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy a mosoda és az élelmezési üzem tervezése ne csak ta­nulmányterv szinten, hanem végleges kiviteli tervként ké­szüljön el. A november 16-i területi konzultációt követő­en olyan értesítést kaptunk, hogy nem támogatják a mo­sodaépítés megkezdését, a kórházi rekonstrukció folyta­tásával viszont egyetértenek, de az évi 5 millió forintos megyei hozzájáruláison felül többet nem tudnak adni. Mint megyei tanácstag gon­doltam, írok a megyei tanács elnökének és az MSZMP me­gyei bizottsága első titkárá­nak. Decemberben Gyulavári Pál és Szabó Miklós elvtár­sakhoz címeztem levelemet — mondta az igazgató főor­vos. Érdemes néhány részletet kiemelnünk a levélből: „Rendkívül súlyos helyzetünk miatt 1987 júliusában, illet­ve az ősz folyamán több al­kalommal tárgyaltunk az il­letékes megyei osztályokkal. Problémánk nagysága az ígért lehetőségeket is messze túlszárnyalja, és távolról sem nyújt biztosítékot működő- képességünk megőrzésére. A korábban ígért komplex programterv változatlanul csak ígéret maradt. Tisztelt Titkár Elvtárs! írásomat szí­veskedjék úgv tekinteni, mint a megoldás irányába tett utolsó és kétségbeesett pró­bálkozásomat.” — Hol tart most a kórház rekonstrukciójának ügye? — December 20-án a megyei tanács vb tervosztályán egyeztető tárgyaláson vet­tünk részt. Egyetértettünk abban, hogy a kórház nem csak a város intézménye, te­hát működésének, felújításá­nak és fejlesztésének költsé­ge jelentős megyei támoga­tást igényel. A megyei ta­nács testületi ülésén egyéb­ként jóváhagyták az 1989— 90. évekre — a VII. ötéves tervben ütemezett 20 millió forint megyeközponti támo­gatáson felül — az évi 5 millió forint rendkívüli re­konstrukciós támogatást. A mai napon pedig, december 21-én. azonnali intézkedést kívánó feladatainkról dön­töttünk. illetve próbáltunk dönteni. _797 — Üjabb határidőt kap­tunk. Ezúttal január 31-ét, mert ekkor készül el az oros­házi kórházra vonatkozó re­konstrukciós szakmai-műsza­ki program. Utána ezt a do­kumentációt további egyezte­tésre. illetve jóváhagyásra terjesztik ... — Kérem, ne folytassa! Ez megint csak rengeteg idő, is­merve a bürokrácia útvesz­tőit! — Igen, de nincs más vá­lasztásunk. Ettől függetlenül a működést közvetlenül érin­tő helyreállítáiSokon. felújí­tásokon. épületgépészeti munkákon továbbra is dol­goznak a szakemberek — mondja az igazgató főorvos, hangjában némi keserűség­gel. Ügy tűnik, a küzdelem, a tennivalók sora nem ér vé­get egyhamar. Az ..illetéke­sek” terveznek, számításokat végeznek, feljegyzéseket ké­szítenek. egyeztetnek, enge­délyeztetnek, és ki tudja még mi mindent csinálnak, mi­közben az egészségügyi dol­gozók a kórtermekben, a műtökben emberi életekért küzdenek embertelen körül­mények között — Orosházán. 1989-ben. Csefe Ilona A mosodában sem jobb a helyzet Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents