Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI 1989. JANUÁR 24., KEDD Ára: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Mai számunkból: R rendőri intézkedés jogos volt (3. oldal) Diákcsínyek (4. oldal) Parlamenti agrárlobby (5. oldal) Békés megye esélyei a megújulásra (5. oldal) Sztálint halálba „segítették”? (6. oldal) Ünnepség Szarvason, a magyar kultúra napján A nehézségekről ezen a napon is nyíltan kell beszélni A békéscsabai 635. Számú KuKch Gyula Ipari Szakmunkás- képző Iskolában „Kulich Gyula-napok elnevezésű rendez­vénysorozattal emlékeznek meg névadójuk születésének 75. évfordulójáról. Tegnap délután az iskola falán levő emlék­táblánál helyeztek el koszorút a diákok és tanárok képvi­selői Fotó: Fazekas Ferenc az egészségügyi dolgozók központi bérezése „Balsors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt, / Megbűnhődte már e nép / A múltat s jövendőt!...” — szavalta Korom Éva, óvónő­képzőé hallgató Kölcsey Fe­renc Himnuszát tegnap este Szarvason, az óvónőképző­ben rendezett ünnepélyen, a magyar kultúra napján. A Hazafias Népfront felhívá­sára, hogy minden év január 22-én, aznap, amikor 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt, minden település és közösség ünnepelje meg az egyetemes magyar kul­túrát — Szarvason a Ha­zafias Népfront Városi Bi­zottsága és a közelmúltban először megjelent Szarvasi Krónika című művelődéstör­téneti és közművelődési fo­lyóirat szerkesztőbizottsága városi ünnepséget kezdemé­nyezett. Ennek bevezetője­ként — dr. Daróczy Erzsé­bet, óvónőképző intézeti igazgató köszöntője után — mondta el az intézet hall­gatója Kölcsey Himnuszát, majd dr. Becsei József kan­didátus, a Békés Megyei Ta­nács elnökhelyettese mon­dón. ünnepi beszédet „A ma­gyar kultúra napján, Békés megyében” címmel. Beszéde első részében a kulturális szférát meghatározó ténye­ket elemezte, megjegyezve, hogy mára alapvető mozgás­formává vált a közvetlen emberi kapcsolatok világá­nak és a szervezetek és in­tézmények világának szét­tartó mozgása. Ennek leg- megfoghatóbb elemei és je­lei a közösségek hiánya, va­lamint a kultúra rendező pontjainak, az értékeknek bizonytalanná válása, eró­ziója, hamis minták, önki­zsákmányoló és önpusztító stratégiák előretörése, illet­ve a viszonylag bomlékony, vagy kevés új érték. Az elmúlt esztendők gya­korlatától eltérően, egy hét­tel korábban, tegnap kezdő­dött a téli vásár országszer­te. Hogy milyen volt az ér­deklődés megyénkben az el­ső napon, ezt kérdeztük meg Békéscsabán a Centrum Áruházban, a Déltex boltjá­ban és a lakástextilüzletben, Gyulán a Revüben, Szeghal­mon a Delta, és Orosházán a Csillag Áruházban. A Centrum Áruházban, így délután 1 órakor bizony nem tolonganak az emberek. Leginkább az előtérben el­helyezett sapka, sál után kapkodnak vagy nyolcán. — Való igaz, most nincse­nek sokan, de megfigyeltük, hogy hullámokban lepik el az áruházat — adja a felvi­lágosítást Plenter Éva fő­könyvelő. — 3 millió 800 ezer forint értékben von­tunk be az akcióba méter-, lakástextil-, női, férfi- és gyermekkonfekciót, kötött holmikat, divattáskákat, női, férfi- és gyermekcipőket. — Nem hagyhatjuk figyel­men kívül — folytatta ez­után —, hogy abban a nem­zetközi viszonyhelyzetben, amelyben élünk, nehézsé­geink meghatványozódtak. A fejlett ipari társadalmakban az elmúlt évtizedekben olyan jelentős szerkezetváltás ment végbe, amely csak az ipari forradalom által kiváltott szerkezetváltáshoz hasonló. Magyarországon ebben a vo­natkozásban nem csak meg­késés, hanem a fenti folya­mat leblokkolása tapasztal­ható. A magyar művelődési rendszer az extenzív fejlő­désnek az alsó peremén mozgott, amikor az 1980-as évek elején az újabb fékek beléptek, s így fokozatosan elszakadtunk az európai mű­velődéstől. A magunkra kényszerített provincializ­mus által okozott informá­cióvesztés és az ebből követ­kező kulturális elszegénye­dés már most is olyan szé­leskörű, hogy csak nagyon hosszú távon, és nem akár­Érdekes, a méter- és lakás­textilből kevesebbet adtunk el az elmúlt évinél, de en­nek talán az a magyarázata, hogy ez évben két hétig úgynevezett fehér heteket tartottunk, s a lakástextil­ből ekkor vásároltak azok, akiknek szükségük volt rá. Azért talán nem rosszabb a kereslet, Ha az elmúlt évi­hez viszonyítunk. Délután 2 óráig 720 ezer forint értékű árut adtunk el, ez pedig 30 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Déltex Áruház: Varsányi Pálné boltvezető: Köztudott, hogy a Déltex Szabadság téri boltjában exkluzív a választék. Nyil­ván ez az árakban is mu­tatkozik. Milyen százalék­ban árazták le a bevont cikkeket? Hányán juthatnak szebb, olcsóbb áruhoz? —1 500 ezer forint érték­ben határoztuk meg a leára­zásra kerülő holmikat. Fér­fi-, női télikabátokat, -dzse­milyen áron lehet ellensú­lyozni. Dr. Becsei József ezután azt elemezte, hogy a kulturá­lis terület „deklarált ideoló­giai fontossága ellenére" egyre súlyosabb anyagi gon­dokkal, finanszírozási hiá­nyokkal küzd. Szólt az élet­mód alakulásáról, a műve­lődés változásairól, az isko­lázottság kérdéséről, megem­lítve, hogy „o közép- és fel­sőfokú végzettségűek ará­nyát tekintve Magyarország Európában az egyik utolsó helyen áll." A nehézségekről a ma­gyar kultúra napján (is) nyíltan beszélve vette sorra az átalakuló társadalom, a kulturális kihívás tényeit, és azokat a tennivalókat, me­lyeket kultúránk érdekében vállalnunk kell. — A mai feladatok közül az egyik legfontosabb, hogy kultúránk ügyét az egész magyar társadalom, egy szé­les körű társadalmi üggyé tegyük — mondotta. — A kiket, szoknyákat, kordbár­sony és szövetpantallókat, térti-, női pulóvereket. 40 százalékos volt a leértékelés mértéke. A női csizmákra pedig 30 százalékos a ked­vezmény. Az első nap mér­lege déli 1 óráig 60 ezer fo­rintos, ez bizony közepes el­adásnak számít. Volt olyan vásárlónk, aki kerek-perec megmondta, hogy már a jövő télre veszi meg a csiz­mát, mert fél attól, hogy az esetleges ismételt áremelke­dést már végképp nem bír­ná ... Véleményem szerint ez az előre hozott árleszál­lítás nem volt éppen sze­rencsés. Hiszen hó vége felé kinek van annyi pénze, hogy ha még leszállítva is, de jól bevásároljon? Jóval keve­sebb a vásárlónk, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Az Univerzál 2. sz. méter­lakástextil boltjából Restye Erzsébet: (Folytatás a 3. oldalon) kultúrához tartozik a jövő is, amelyet egy társadalom a gyermekei és unokái számá­ra előkészít. A kulturális politikának, valamint az eh­hez csatlakozó közösségi kulturális stratégiáknak ar­ra kell törekedniük, hogy meghatározó szerepet bizto­sítsanak a humán tényezők­nek: az igazságosságnak, er­kölcsnek, közösségiségnek, tudásnak, a személyiség ki­bontakozásának. Az előttünk álló évtized egyik legfonto­sabb kérdése az emberek közérzete, tudati-morális ál­lapota. A megoldást legtöb­ben egy következetesen vé­giggondolt és végigvitt gaz­dasági reformban látják. A gazdaságot is át kell hatni kultúrával! Napjainkban el­ső lépésként meghatározó szemléleti változásra van szükség, annak világos ki­fejtésére és érvényesítésére, hogy a kultúra nem kizá­rólag ágazati téma. Befejezésül arra mutatott rá, hogy „tovább lehetne fejleszteni a jó értelemben vett fogyasztóorientációjú kulturális demokráciát”, és ami a legfontosabb: „A po­litikai, a gazdasági és a kul­turális szféra szintézise alapján új kapcsolatot te­remtenünk kultúránk egé­szével, úgy mint az európai kultúra szerves részével”. Dr. Becsei József beszédét követően dr. Tóth Lajos kandidátus, a Szarvasi Kró­nika felelős szerkesztője „Kultúra, hagyomány, meg­újulás Szarvason” címmel adott széles körű tájékozta­tást a város kulturális éle­téről, változásairól. Az ünnepélyen közremű­ködött Csasztvanné Vass Edit (ének), Mótyán Tibor Kántor Zsolt A kultúra éb­redése című versét szavalta, a városi kamarazenekar pe­dig — Pechan Zoltán ve­zényletével — Haydn: D- dúr divertimento című mű­vét adta elő. Szarvason az óvónőképző­ben ez alkalomból nyitották meg a Szarvason alkotó képzőművészek tárlatát, va­lamint azt a helytörténeti kiállítást, melyen az 1945— 1988 között megjelent kiad­ványokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. S. E. Eurocsekket bocsát ki az OTP Az Országos Takarékpénz­tár megkezdte az eurocsek- kek és eurocsekkeket iga­zoló kártyák kibocsátását deviza-, illetve utazásiszám- la-tulajdonos ügyfelei ré­szére — jelentették be az OTP vezetői hétfőn tartott sajtótájékoztatójukon. El­mondták, hogy az eurocsekk földrészünkön a legnépsze­rűbb lakossági fizetési esz­köz, 40 ország 15 ezer bank­ja és 211 ezer bankfiókja nyújt szolgáltatást csaknem 40 millió eurocsekk-, illetve kártya tulaj donosnak. Az OTP hazai ügyfelei az utóbbi években mind na­gyobb számban nyitottak de­viza-, illetve utazási szám­lát. Számuk jelenleg megkö­zelíti a 400 ezret. A deviza- és utazási számlákat az or­szágban 70 OTP-fióknál ve­zetik. s a takarékpénztár most látta elérkezettnek az időt, hogy számlatulajdonos ügyfelei részére a széles kör­ben elterjedt készpéneki- emelő fizetési eszközt beve­zesse. Az idén 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre az egész­ségügyi dolgozók bérének emelésére — hangzott el az Edosz székházában hétfőn tartott sajtótájékoztatón, melyen az egészségügyben dolgozók központi bérrende­zésének idei feladatairól in­formálták a sajtó képviselő­it. A bérpolitikai kérdésekről szólva dr. Győrfd István szo­ciális és egészségügyi mi­niszterhelyettes kijelentette: az egészségügyi dolgozók bérezésének javítását a mi­nisztérium egy többlépcsős, szisztematikus elemzésre építkező folyamatnak tartja. Két-három év alatt szeret­nék elérni azt, hogy bérszín­vonalúik utolérje a népgaz­dasági átlagot. Egyben szán­dékuk egy olyan bérmecha­nizmus bevezetése, amely megakadályozza, hogy a le­maradás ismételten újrater­melődjék. Elmondta: az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezető­ségének a sajtótájékoztatót megelőző ülésén egyeztették az 1,7 milliárd forint fel­használásának módját. En­nek megfelelően január 1-jé- től emelik az ügyeleti és a készenléti díjakat. Erre a célra összesen 300 millió fo­rint áll rendelkezésre. A mi­nisztérium ezzel kapcsolat­ban olyan javaslatot tett, amely megteremti az ügye­leti díjak értékállóságát. A július 1-jed fizetésrendezés — összesen 1,4 milliárd fo­rint — elsősorban a három műszakos egészségügyi fizi­kai szakdolgozókat és a men­tőszolgálat szakembereit érinti. Az ápolónők és a szo­ciális otthonok három mű­szakos gondozónői mintegy kétezer forintos bérfejlesz­tésben részesülnek. A men­tésben részt vevők, vagyis a háromezer mentőápoló és mentőtiszt, valamint a 2900 gépkocsivezető 2000 forintos, a kétszáz mentőorvos 4500 forintos béremelést kap. Az 1,4 milliárdból fennmaradó összeget — amely mintegy 10 százalékos bérfejlesztésre ad lehetőséget — a többi egészségügyi dolgozó béré­nek emelésére használják fel, ennek mértékéről az in­tézmények saját hatáskör­ben döntenek. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy a minisztérium szorgalmazza egy átfogó ke­resetpolitika megalapozását az egészségügyben. Az in­tézményeknek azt ajánlják, hogy minden lehetőséget együttesen figyelembe véve alakítsák ki az 1989. évi és a hosszabb távú keresetpoliti­kájukat. Vagyis, együtt vegyék fi­gyelembe a mostani bérren­dezést a korábbiakkal: az automatikusan rendelkezés­re álló hatszázalékos bérfej­lesztéssel, a tavaly október­ben meghirdetett évi* 300 millió forintos réteges bér­emeléssel, valamint a gyógy­szertári központok 280 mil­lió forint bázis-bérkorrek­ciójával. Ez utóbbi az új gyógyszertámogatási -rend­szer bevezetésével kapcso­latos többletmunkák elisme­rése. összességében, éves szinten 5,5-5,6 milliárd fo­rinttal nő az egészségügyi szociális ágazat bérkerete — jelentette ki a miniszterhe­lyettes. Dr. Fűzi István, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete főtitkára feltette a kérdést: mi a garancia arra, hogy az egészségügyi dolgo­zók bérének évtizedes lema­radását meg tudják szün­tetni? Az — válaszolta —, hogy az idén a népgazdasági átlagnak megfelelő 6 száza­lékos bérfejlesztésben, ezen túlmenően a mostani köz­ponti bérintézkedésben ré­szesült az egészségügy, s életbe lép az úgynevezett bérkövető mechanizmus is az ágazatban. A téli vásár rajtja Csizma a jövő szezonra — Nem szerencsés az előrehozott leárazás — Csendes volt a forgalom Dr. Becsei József: „Kultúránk ügyét széles körű társadalmi üggyé kell tenni” Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents