Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
1989. január 23., hétfő o ±Tci Családi jövőkép Milyennek képzeled a házasságét? Az osztály, akikkel beszélgettünk A felnőttélet már egészen korán foglalkoztatja a gyermeket. Az óvodás kislány anyát játszik á babáival, szeretve gondoskodik róluk, s van, aki mondja is: én jó anya vagyak. Aztán nagyobbak lesznek — iskolások —. és szélesebb képet formálnak maguknak a világról. A jövőről. A házasságról. Mint itt, most, a békéscsabai 9-es iskola 8. b osztályának gyerekei, a 14-15 éves fiúk, lányok. Az osztálylétszám 35 (!), de ma csak 33 tanuló szorong a szűkre szabott teremben. Épp a felének lenne kényelmes a hely. De már megszokták. ahogy az órák utáni örökös vándorlást ,s. Szól a csengő. Mennek tovább. Én meg kézbe veszem a lő fiú és 18 kislány vallomását, elképzelését a nem is olyan távoli házasságról. Fontos a megfontolás „Én nem fogok korán megnősülni... A jó házasság két ember szövetsége: véd- és dacszövetség. Amelyben mindenki jól érzi magét, mindenről őszintén lehet beszélni. Nem jó, ha korán születnek gyerekek, előbb jól meg kell ismerni egymást...” „Ha dolgozni fogok, jól kereső ember leszek, takarékoskodók a pénzzel, otthonom. lakásom lesz, akkor megyek házasodni.. . Szeretnék két gyereket fölnevelni, békességben élni, de biztos A felmérések eddigi adatai szerint a lakásépítési célok teljesültek: tavaly összesen 55 ezer új otthonnal gazdagodott az ország. Ebből 5 ezer otthon épült állami lakásként. Hasonlóképpen megvalósultak a lakásfelújítási és -korszerűsítési előirányzatok is. A lakások közvetlen piaci értékesítésére vállalkozó kivitelezők pedig megközelítően háromszázzal több új otthont építettek az előző évinél. lesz majd olyan idő, amikor veszekszünk... A gyerekekkel sokat foglalkozom, tudjanak a szakmámról, és mindenre megtanítom őket, amihez én értek.” „A házasságot nem szabad elkapkodni, előtte jól meg kell gondolni, mert ha nem, válás lesz a következménye. A házasság másik alapfeltétele: a gyermek. Szerintem gyermekek nélkül nem jó a házasélet.” „A házasságtól sok mindent elvárnék. Elsősorban nagyon meggondolnám, hogy csak akkor menjek férjhez, ha hozzám illő férjet találnék, mert nem szeretnék rabszolgasorba jutni.” Milyen is legyen? „A házasságom úgy képzelem el, hogy a férjem kedves, szimpatikus, megértő és segítőkész. Akkor mindig őszinték, vidámak, kedvesek leszünk. De a gondokat is megbeszéljük, ha az egyiket sérelem, baj éri, akkor a másik vigasztalja és megpróbál segíteni neki. Szerintem, ha valaki azt mondja, hogy sohase veszekedtek, akkor nem jó a házasság, mert nem beszélgetnek, nincs mondanivalójuk.” „Jó szakmával, tanult legyen a feleségem. Megértő, türelmes a gyerekekhez és hozzám. Szeressen kirándulni. A»dohányzást és az italt mellőzze. A jó feleség testileg erős. csinos, sokat iör5- dik magával (tisztálkodás). És be tudja osztani a pénzt.” „Olyan férjet szeretnék, aki nemcsak hazajön a munA tavaly kötött lakásépítési szerződések alapján a kivitelezőknek már hároméves garanciát kellett vállalniuk munkájukért. Ez a szigorítás jelentősen hozzájárult a minőség javításához. Ezt mutatja, hogy az átadási jegyzőkönyvekben rögzített hibás, vagy elmaradt munkák értéke összességében a felére csökkent. Az építőiparban a kereslethez igazodóan jelentős átrendeződés történt az ágazat szervezeti, ' szakmai struktúrájában. Az utóbbi kából és beül a fotelbe újságot olvasni, közben iszogatni a (drága) sört, hanem, áld segít is valamit a háztartásban” ... „A feleségem vagy az élettársam is dolgozzon, de végezze el otthon is a munkát ...” „Ügy képzelem el, hogy amikor a férj és feleség hazajön, leülnek, megbeszélik a másnapi teendőket, problémákat... Az nem jó házasság, ahol a férj dirigál, de a papucsférj sem jó... Olyan férfit nem választanék, aki iszik vagy cigizik ...” „Szerelem, megértés, türelem, jó anyagi helyzet (jó állás) szükséges. Mert ha szeretjük egymást, akkor az tovább is fokozható a házassággal. de a pénzt se kell elhanyagolni, mert a mai gazdasági helyzetben nagy szükség van a szerelmen kívül a pénzre is.” „Én bírálom azokat, akik nem a boldogságért házasodnak össze, hanem a pénzért ...” „A mindennapi életet úgy képzelem el, hogy a férj munka után kocsival elmegy a feleségéért, hazamennek, az asszony megfőzi a vacsorát, a férfi kimegy kertet ásni, vagy télen segít a feleségének. Vacsora után a feleség elmosogat, a férj eltö- rölget...” „A házassághoz «türelem, megértés, szerelem, boldogság pénz, lakás béke és ész kell.” „Szeretném, ha a házasságom »örökházasság“ lenne, vagyis csak férjhez menni akarok, válni nem. egy évben 400 kisszervezet alakult, ugyanakkor csökkent a nagyvállalatok száma, és apadt a megmaradók termelése is. összességében jelenleg mintegy 280 vállalat és szövetkezet, valamint 1250 kisszervezet működik az ágazatban. így az igényekhez gyorsan igazodó kisszervezetek tevékenységének aránya az egy évvel korábbi 15-ről 23 százalékra növekedett. Munkájuk volumene is emelkedett. Amíg ugyanis a vállalatok és szövetkezetek teljesítménye 10 százalékkal visszaesett, addig a kisszervezeteké 45 százalékkal növekedett. E!z nagyon nehéz, de szerintem ez az igazi.” „A férj és feleség hűséges legyen egymáshoz.” Válás nélkül „Akkor jó a házasság, ha a feleségem nem csal meg, hanem hű hozzám és jó, és persze én is . hűséges leszek.” „Én a házasságomat olyannak képzelem el, mint a szüléimét. Az újságokban, könyvekben sokszor lehet olvasni, hogy akinek a szülei elváltak, azoknak nagyobb része szintén el fog válni. Nekem a szüleim együtt élnek és nagyon kötődöm hozzájuk. Szerintem egy gyerek életében nagyon fontos, hogy mindkét szülőjével együtt legyen...” „Nem szeretném, hogy ha valamilyen oknál fogva elválnánk, hanem, hogy a háA magyar sajtó hírt adott a Magyar—Francia Baráti Társaság megalakulásáról. Nem valamiféle rendkívüli eseményről van itt szó, hiszen köztudott, hogy a magyar—francia kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza. 1910-ben írta egyik irodalmi folyóiratunk: „A magyarságnak nem idegen a francia szellem. Történelmi tradíciók fűznek hozzá. Hiszen évszázadokig élt latin szellemi koszton, s Pázmány Péter kemény és erős prózája éppúgy latin, mint Berzsenyi Dániel vasból faragott versei.” De vegyük csupán a huszadik századot. Az 1920 és 1951 között működő La Fontaine Irodalmi Társaság jelentős szerepet vállalt a külföldi — köztük a francia — irodalmi alkotások migesmertetésében, valamint a magyar irodalom határainkon túli terjesztésében. Alapítói és tagjai között a századelő olyan neves személyiségei voltak, mint Vikár Béla, Babits Mihály, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szabó Lőrinc, Benedek Marcell, és Kosztolányi Dezső. Utóbbi így vall a francia nyelvről: „Aki tudja a francia nyelvtant, nemcsak okosabb lesz általa, hanem becsületesebb is. Ez a nyelv mind értelmi, mind erkölcsi tekintetben tisztít. Nem enged hazudni. Próbáljunk csak lefordítani franciára holmi fontoskodó bölcseletet, holmi embermegváltó szélhámosságot, holmi nagyképű ürességet. Lehetetlen. Nyomban szemünkbe szökken, hogy mekkora butaság. Ami barbár, lapos, szellemtelen, az — amint ők mondják — nincs franciául1. Náluk a nyelvzasság tizedik évében is úgy szeretnénk egymást, mint az első évben. De ha az első házasságom nem sikerülne, a másodiknál biztos körültekintőbb lennék.” „A házasság úgy jó, ha minden nehézséget együtt, négyszemközt megbeszélnek, akkor biztos nem lesz válás. He. mégis válásra kerülne sor, nem kell teljesen haragban maradni, azért még lehetnek barátok, találkozhatnak is. Szerintem egy házaspárban elválás után is, még van egy kis szerelem...” „Ha valaki tudja, hogy úgyis el fog válni, akkor jobb, ha meg sem házasodik, inkább éljenek együtt néhány évig, hogy jobban megismerjék egymást. Egy házasság, ha elromlott, nagyon nehéz megjavítani ...” * * * A vélemények, elképzelések önmagukért beszélnek. Csak kiegészítésül jegyzem tan, stilisztika és erkölcstan egy.” A francia nyelvnek, a francia kultúrának nemcsak voltak, de vannak is barátai Magyarországon. Mégpedig egyre nagyobb számban. Ennek ékes bizonyítéka a Magyar—Francia Baráti Társaság alakuló közgyűlése. Az érdeklődés jóval nagyobb volt, mint azt a szervezők remélték. Olyannyira, hogy az előre elkészített, mintegy 200 belépési nyilatkozat gyorsan elfogyott. Már az első alkalommal több mint négyszázan léptek be a frissen alakult társaság tagjainak sorába. A társaság szervezői között több neves újságíró volt, közöttük Várkonyi Tibor, a Magyar Nemzet munkatársa, aki az előkészítő bizottság elnöki tisztét is betöltötte. Ifjú Fasang Árpád zongoraművészről pedig annál is inkább szólni kell, mivel ő a korábbi években több hasonló szervezet — köztük a Magyar— Finn, a Magyar—Holland, a Magyar—Japán Baráti Kör — megalapításának is kezdeményezője volt. Az alakuló közgyűlésen megválasztott elnökség tagjai a francia kultúra barátainak széles skáláját képviselik. A tíztagú testületben — egyebek közt — költő, újságíró, filmrendező, tanár, bankigazgató és egyetemi hallgató vállalt feladatot. A tagság alapszabályban deklarált célja a magyar— francia társadalmi, művelődési kapcsolatok erősítése, a francia kultúra magyar- országi, illetve a magyar kultúra franciaországi népFotó: Veress Erzsi meg, hogy szinte minden kislány igényli a férje segítségét a házi munkához. S több mint ötven százalékuk kizáró oknak tekinti az ivást és dohányzást, a kettőt mindig együtt említve. A mai megélhetési nehézséget az összesből csak kettő — két fiú — érinti, mintha a boldogulás útja a régebbihez hasonló volna, elhelyezkedési és egyéb problémák nélkül. E fő jellemzők azt is mutatják, hogy az otthoni munkamegosztás a nők részéről elemi követelmény; a káros szenvedélyek elleni propagandának pedig számottevő hatása van az ifjúságra, főleg a lányokra. S végül: a veszélyhelyzet — a lehetséges munkanélküliség stb. — felismeréséhez, tudatosodásához ebben az életkorban idő kell. Vass Márta szerűsítése. Tagja lehet minden magyar, vagy Magyarországon élő külföldi állampolgár, aki a célkitűzéseket elfogadja, és tevékenyen részt vesz azok megvalósításában. A Magyar—Francia Baráti Társaság társadalmi szervezet. Működését nem önálló jogi személyként folytatja, hanem a Hazafias Népfront Országos Tanácsának égisze alatt. S hogy tevékenységét mind hatékonyabban végezhesse, már most keresi a kapcsolatot a francia nyelvvel, kultúrával, valamilyen módon kapcsolatban álló intézményekkel, szervezetekkel. Különösen gyümölcsöző együttműködésre számítanak a budapesti Francia Intézettel. Ez egyfajta konkurenciát is jelent majd a két — állami, illetve társadalmi — szerv között. A baráti társaság vidéki bázisainak létrehozása még nem ma, hanem a távolabbi holnap feladata. De arra már most is lehetőség van, hogy kapcsolatokat keressenek és létesítsenek olyan vidéki iskolákkal, ahol a francia nyelvet oktatják. S ami természetesen nem maradhat ki a társaság céljai közül: szoros együttműködés a párizsi székhelyű Francia—Magyar Baráti Társasággal, egymás munkájának segítése, tartalmasabbá tétele. Az érdeklődést jelzi, hogy az alakuló ülésen Franciaország budapesti nagykövetsége is képviseltette magát. A Francia— Magyar Baráti Társaság pedig meghívta legközelebbi ülésére a budapesti társaság képviselőjét is. Lipták Judit Eladható a 3 évesnél fiatalabb gépkocsi Januártól eladhatók a háromévesnél fiatalabb személygépkocsik is — döbbentette meg a hír a változásokhoz már hozzászokott hazai autósokat, vagy leendő gépkocsitulajdonosokat. A néhány hete életbe lépett új rendelkezés milyen hatást gyakorol a piacra? — erre kerestük a választ. * * * — Inkább eladni akarnak, mint vásárolni — összegzi tapasztalataikat Bársony János, a Merkur használtszemélygépkoosi-ke- reskedelmi osztályának előadója. — A kínálat óriási, a kereslet kicsi; pedig az árak nem változtak számottevően. Budapesten elsősorban a Skodák iránt nagy az érdeklődés, de keresik a kis lengyel Fiatot is. Naponta 6-8 telefont kapunk. Az emberek alig hiszik el, hogy valóban értékesíthetik akár vadonatúj autójukat. Az árak nem sokat változtak, néha azonban irreálisak: a szabadpiacon kínálnak például egyéves Lada Samarát 320 ezer forintért. A Merkur ezzel szemben maximum a gépkocsi új — felemelt — árát ajánlhatja fel, leszámolva természetesen a saját árrését. * * * A Merkur békéscsabai használtszemély- gépkocsi-telepén most összesen 12 gépkocsi vár gazdára. — Január óta nem hoztak be túl sok autót. Az emlberek várnak, de a téli időszakban egyébként is kicsi a forgalmunk — véli Kovácsik Mihály telepvezető. — Az eladónak sokkal jobb lehetőségei vannak a szabadpiacon, ahol jelentős felárral adhat túl járművén. A vevő is jól jár, hisz többéves várakozástól — s netán egy-két áremeléstől — menekül meg. — Az elmúlt hetekben rengeteg telefont kaptunk. Főleg az iránt érdeklődnek az emberek, mennyit érhet az autójuk? Látatlanban persze nem tudunk becslésekbe bocsátkozni. — Milyen autók találnak legkönnyebben gazdára? — Kapósak a fiatal kiskocsik. Behoztak például nemrég egy 2 és fél éves kis Polskit, s még aznap elvitték 104 ezer forintért. Egyéves Trabant kelt el 86 ezerért, egy másfél éves Wartburg Touristot pedig 150 ezer forintért adtunk el. — Figyelik a szabadpiacot? — Igen, hivatalból. A két héttel ezelőttin mindössze 25 autót kínáltak, s csak néhány kelt el. * * % A piac egyelőre vár. Még nem múlt el az áremelés utáni csend. Hogy ki mit szeretne? A vevők bővülő lehetőségeket, az eladók stabil árakat, a Merkur nagyobb keresletet, és valamennyien azt, hogy végre javuljon a hazai személygépkocsi-ellátás. — gubucz — Átrendeződés az építőiparban Magyar—Francia Baráti Társaság alakult Budapesten
