Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám
1989. január 18., szerda o Adószámításunk első éve Jövedelmi vallomás Magyarországon 1989., ha nem is új idő-, új adószámítás kezdetét jelenti. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján ugyanis ez év március 20-ig kell az adófizető állampolgároknak 1988-as jövedelmükről számot adniuk, és ezzel egyidejűleg tartoznak befizetni az adójukat. Vagyis, a tőlük levont, vagy általuk postára adott adóelőlegek és a tényleges adó végösszege közötti külön- bözetet. Az új adórendszer alapján most először készülnek adóbevallások, és az emberek túlnyomó többsége életében először készít ilyet. Nem csoda tehát, ha sokan elbizonytalanodnak, s a személyi jövedelemadó bevallására szolgáló nyomtatványt afféle titokzatos „mu-. musnak” tekintik: bonyolult rejtvénynek, felsőfokú vizsgafeladatnak, mely az egyszerű halandók számára csaknem olyan érthetetlen, mint az egyiptomi hieroglifák, vagy a kínai írásjelek. Pedig a négyoldalas adóív kitöltése, a hozzáadott útmutató gondos áttanulmányozása után, ha nem is gyerekjáték, de mindenki számára megoldható feladat. Idő mindenesetre kell hozzá — ezért szeretnénk ezen írással a munkát gyorsabbá, könnyebbé tenni. Jövedelemigazolás Eleve megkönnyíti az adófizetők feladatát, hogy a munkáltatók január 31-ig a jogszabály szerint kötelesek minden munkavállalónak jövedelemigazolást adni. És minden munkavállalónak érdeke, hogy ezt el is kérje. Ez az igazolás tartalmazza a munkáltatónál szerzett összes jövedelemre vonatkozó adatokat, feltünteti az adóalapot, csökkentő alkalmazotti kedvezményt, a szakszervezeti díjat, s az év folyamán levont adóelőleg összegét is. Azoknak, akiknek minden jövedelme egy helyről, azonos munkáltatótól származik — tehát más helyről nem kaptak adóköteles munkabért, egyéb jövedelemhez nem jutottak — elegendő ezen a nyomtatványon nyilatkozatot tenni, hogy más jövedelmük nem volt. Ezt követően a munkáltató leveszi vállukról az adózás gondjait, nem kell bevallást kitölteniük. Természetesen ugyanez vonatkozik azokra is, akiknek az egy helyről felvett összegek mellett egyszeri — alkalmi —munkavállalásokból, egy-egy szerződés alapján volt alkalmanként kétezer forintot meg nem haladó bevételük. Ebben a nyilatkozatban kell jelezni azt is, ha valaki valamiféle kedvezményre tart igényt: ilyen kedvezményt jelenthet a három, vagy több gyermek után járó adóalap-csökkentés, a súlyos testi fogyatékosság alapján nyújtott csökkentés, a közérdekű kötelességvállalásra, alapítványra fordított összeg, és így tovább. Abban az esetben, ha az év közben levont adóelőleg összege nagyobb, mint a megállapított adó összege — ez köny- nyen előfordulhat, hiszen az előleg megállapításánál úgy kell eljárni, mintha az adott hónapban megkeresett pénzt az év minden hónapjában hazavinné a dolgozó — a különbözet visszaigényléséről, kifizetéséről is a munkáltató gondoskodik. Kinek nem kell adóbevallást készítenie? Nem kell adóbevallást készíteni azoknak sem, akiknek összjövedelme nem éri el az adóköteles jövedelem alsó határát — ez mint ismeretes, 48 ezer forint —. figyelembe véve az adóalapot csökkentő kedvezményeket is, valamint a nyugdíjasoknak, ha a nyugdíj mellett más jövedelemmel nem rendelkeznek, avagy nyugdíjuk és egyéb jövedelmeik összege nem haladja meg a 96 ezer forintot. Természetesen az ő esetükben sem kell figyelembe venni az egy-egy szerződésből, alkalmi munkavállalásból származó, kétezer forintot meg nem haladó jövedelmeket, hiszen azok után a kifizetéskor már levonták a húsz százalékos egyenes adót. Ebből is következik, hogy azoknak sem kell adóívet kitölteniük, akik csak ilyen alkalmi bevételekkel rendelkeznek. Mindazok viszont, akik az elmúlt évben több helyről jutottak jövedelemhez, nem tudhatják le adófizetési kötelezettségüket nyilatkozatokkal. Adóbevallást kell készíteniük. Vagyis azok, akik több helyen vették fel munkabért, avagy a munkabéren kívül más forrásokból, így például ingatlanértékesítésből, szellemi tevékenységből, mezőgazdasági kistermelésből, esetleg a találmányok hasznosításából befolyó díjakból szereztek jövedelmet, adóbevallást kell tenniük. Hogyan kell adóbevallást tenni? Ezek az adófizető állampolgárok a postahivatalokban, vagy az adóhatóságoknál díjmentesen kaphatják meg az úgynevezett egység- csomagot: az adóív két példánya mellett egy harminc oldalas útmutatót, egy megcímzett, bérmentesített borítékot, amelyben az adóbevallást majd postára lehet adni, és — természetesen — egy befizetési csekket is. Az útmutató, azon túl, hogy minden részletre kiterjedő tájékoztatást ad az egyes rubrikák kitöltésével kapcsolatban, lehetőséget nyújt arra is, hogy a benne található — az egyes magyarázatokat illusztráló — munkalapokat afféle piszkozat- ként használják fel az adófizetők. Így sok fáradság, és bizonytalanság miatt elrontott adóívnyomtatvány megtakarítható ... Maga az adóív négy lap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennek a négy oldalnak mindenki, minden rubrikáját köteles kitölteni, hiszen fölöttébb valószínűtlen, hogy egy és ugyanaz a személy a munkaviszonyból származó bevétel mellett egyszerre rendelkezzen szellemi tevékenységből, mezőgazdasági kistermelésből, találmányhasznosításból és más forrásokból származó jövedelmekkel. Ugyanígy valószínűtlen, hogy valaki a törvényben biztosított kedvezmények mindegyikére jogosult legyen. Egy-egy átlagos adófizetőnek tehát csak a nyomtatvány viszonylag kis részével kell foglalkoznia. Az adóívet — a rendelkezésre álló dokumentumok, jövedelemigazolások és más iratok alapján — két példányban, nyomtatott betűkkel vagy írógéppel kell kitölteni. Az egyik példányt kell beküldeni az adóhivatalnak, míg a másik példány az adófizetőnél marad. Ezt — mivel az adóbevallás tételes ellenőrzésére öt éven belül sor kerülhet — 1993. december 31-ig meg kell lőrizni, a dokumentumokkal együtt. Célszerű eltenni az útmutatót is, amelynek munkalap- . jait az adó kiszámítására használtuk fel. A kitöltés részleteire még visszatérünk. Csík István Beköszöntött az igazi tél a Mátrában. A téli sportok kedvelői kihasználva a kedvező időjárást, ezrével keresik fel a kedvelt kiránduló- és síterepeket, közöttük a Kékestetőt Fotó: H. Szabó Sándor Megyénk mezőgazdasága és az időjárás I. Az utóbbi néhány hónapban minden napra esik egy vagy két nyilatkozó, aki élőszóban, vagy újságcikkben teszi közzé gondolatait az agrárágazat múltjáról, jövőjéről. Akadnak jócskán, akik minden eddigi lépést hibásnak ítélnek és visszarendeződést, a földosztást tartják az egyetlen járható útnak. Merre halad a mezőgazdaság? Tartok tőle, hogy azok, akik így gondolkodnak (tisztelet a kivételnek) nem húzták az igát ott, ahol az élelmiszerek alapanyag-termelése folyik, a földeken, az istállókban, a termelésszervezés mezején. Nyugodtan aludtak, míg sok ezren hosz- szú éveken keresztül hajnalban keltek. Addig, míg megvan a kenyerünk és a rá- való is, könnyebb ítélkezni, pálcát törni az eddig elért eredmények felett is. Sokunk véleménye, hogy az agrárágazat, közötte megyénk mezőgazdasága is, komoly küzdelmek árán tette meg azt az utat, amelyen szekéren indult el és különböző márkájú műszaki csodákra váltva haladt számtalan eredményt elérve. A szövetkezésben, az ' egységes akarásban nagy erő van. Itt a föld, a munkaerő, az eszközháttér, mégha szegényes is. Az is igaz, hogy most itt van előttünk a STOP-tábla és nem akarjuk megérteni, hogy és miért került elénk. Toporgunk, soroljuk hosz- szan, hogy megállásra késztetett az időjárás, a szabályozás, ami igaz is. Menni akarunk a kitaposott úton és várjuk, hogy valakik elhárítsák előlünk az akadályokat. Biztos, hogy van hiba elég: a keretben, amelyben gazdálkodni kell és házon belül is, de, akik jelenleg zsákban futásra vannak ítélve, azok a mezőgazdasági termelő üzemek: Engedjük tehát beszélni őket is, kérdezzük meg a településen élőket, hogy ők is vissza akarnak-e jutni a kiinduló ponthoz? A lóvontatta munkaeszközhöz, melyek múzeumba kerültek? À ma használatos eszközök, épületek nagy értéket képviselnek. Nem oszthatók. Bízzunk abban, hogy a szélsőséges nézetek csak nézetek maradnak és nem kapnak olyan teret, hogy rombolás árán kezdjen a mező- gazdaság a megújuláshoz. Hinnünk kell abban is és tenni érte, hogy a kormányzat reálisan mérlegeli az agrárágazat helyzetét, helyét, szerepét a népgazdaság egészén belül és lehetőséget biztosít arra, hogy a mozgástér bővüljön, a működés egyszerű és áttekinthető legyen, sallangoktól mentesen. Folyik a küzdelem a jövőért, a közgazdasági szabályozás kereteinek szétfeszítéséért. Addig is, míg az eligazodás és a tisztánlátás folyamataként megtaláljuk a jövőre nézve leginkább járható utat, gondoljuk át azokat a tényezőket, amelyek eddig is és a jövőben is jelentősen befolyásolják a várható eredmények alakulását. Okuljunk hibás döntéseinkből is, ne várjuk meg, míg mások olvassák a fejünkre. Évjárattól függően Az elmúlt hat aszályos év és a szabályozók elvonó jellege a lehetetlenülés határa felé sodorta megyénk mező- gazdasági üzemeit. Az idő múlásával hajlamosak vagyunk vitatni azt a katasztrófának is nevezhető aszálykárt, amely megyénket 1982 ősze óta sújtja. Pedig mióta világ a világ, a mezőgazda- sági termelés sajátosságaiból adódott és adódik, hogy élő szervezettel, földhözkö- tötten, az időjárási tényezőknek kitetten folyik a gazdálkodás. Az időjárástól való függőség „normál” évjárat esetén nem olyan mérTekintsük át- a mellékelt táblázatokat, melyek 1981- től 1988-ig foglalják össze a növénytermesztés jellemző adatait. Békés megye földterülete az országosnak 6 százaléka, 563 ezer hektár. Ebből a szántó 415 ezer hektár. Átlagos időjárási viszonyok esetén az országosan elért 15 millió tonna gabonából 10 százalék, 1,5 millió tonna megyénkben terem. Tehát megyénk mezőgazdaságának népgazdasági jelentősége is nagy. Megyénkben a sokévi csapadékátlpg 540 milliméter. A növényi élet számára az előző év októberétől a tárgyév októberéig lehullott csapadékösszeg mennyiségét és a mezőgazdasági üzemek összesített mérleg szerinti eredményét vizsgálva egyértelmű, hogy a vízhiány termést csökkenvű, hogy állandó hivatkozási alap legyen. lyet az alábbi táblázattal kívánok bizonyítani: Gazdasági év Csapadék mm Év Eredmény MFt 1981. X. 1.—1982. X. 1. 488 1982 1931 1982. X. 1.—1983. X. 1. 354 1983 1153 1983. X. 1.—-1984. X. 1. 331 1984 1099 1984. X. 1.—1985. X. 1. 407 1985 1347 1985. X. 1 __1986. X . 1. 559 1986 1839 1986. X. 1.—1987. X. 1. 436 1987 1470 1987. X. 1.—1988. X. 1. 456 1988 860 (várható) A csapadék időbeni és térbeni -eloszlása nagy (Szóródást mutat, voltak térségek, amelyek az átlagtól lényegesen rosszabb helyzetbe kerülitek. A terméscsökkentő hatást fokozta a kánikula, így egyszerre volt légköri és talajaszály. Legnagyobb kár 1988-ban volt. Ez történt 1988-ban A vetésszerkezetben lényeges változás nem volt, a gabonafélék területi aránya 62 százalék, 256 090 hektár. A napraforgó területe 2083 hektárral volt több az 1987. évinél, a szója vetésterülete 3659 hektárral. A többi növény vetésterülete a korábbi évekhez viszonyítva nem mutat lényeges eltérést, kivéve az egyéb növények kategóriájába tartozókat. A hozamkiesés a kukoricánál a legszámottevőbb, mert 110 891 hektár átlagában csak 5,5 tonna/hektár lett a termésátlag, míg 1982-ben 7,8 tonna'hektár volt. Annak ellenére, hogy a kalászosok termelése az utóbbi nyolc évből a második legjobb lett, a kukoricát ért aszálykár miatt az 1986-ban elért 1 533 345 tonna gabona, 1988- ban 134 609 tonnával kevesebb lett, 1 398 655 tonna. Kukoricából a kiesés óriási, 1986-hoz viszonyítva, amikor a legtöbb volt, 228 527 tonna, melynek értéke a jelenlegi szabadforgalmi áron számolva (4800 forint/ton- na) egymilliárd forint. A másik nagy aszálykáros növény a szója, melynek átlagtermése 1982-ben volt a legjobb, 2,3 tonna/hektár, 1988-ban 1,4 tonna/hektár. A napraforgó és cukorrépa hozama is alacsonyabb a tervezett szintnél, de területi arányuk kisebb és a kár mértéke is. Az aszályt ahány üzem, annyiféleképpen élte meg a csapadék mennyiségétől, elosztásától, termőhelytől, termelésszerkezettől, vetésszerkezettől agrotechnikától, fajtától és számos más tényezőtől függően. Az elmaradt haszon igazodásra késztette a termelő üzemeket, de vajon eléggé-e? A csapadék mértékét nem tudjuk befolyásolni, csak öntözéssel, amelynek fejlesztése megyénkben nagy teret nyert, de szántóterületünk egésze nem húzható öntöző- rendszer alá. Tehát azzal a ténnyel, hogy az időjárás továbbra is belebeszél gazdálkodásunkba, számolni kell, mert szántóterületünknek 5 százaléka öntözhető. A termőhely, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai kiismerhetők, hatásuk mérhető, alkalmazkodásra késztető, mert pl. azokban az üzemekben, ahol a föld minősége, vízgazdálkodása az átlagostól rosszabb, a kalászosok aránya lényegesen nagyobb, mint a kukoricáé. Valószínű, ez további lehetőséget is rejt magában. A kialakult termelésszerkezet is üzemenként eltérő. Ott, ahol a természeti és közgazdasági és egyéb adottságokhoz igazított ágazatok mérete közel optimális, ahol a vezetés szemléletben váltott, és tevékenységi kört bővített, ahol az állattenyésztés nagy szakmai igényességgel irányított, van takarmánykeverő, -szárító, vágóhíd, mező- gazdasági termékfeldolgozás és -forgalmazás, esetleg bármunkát végeznek, ipari tevékenység van stb., nagyobb esély volt a túlélésre. Ezekben az üzemekben is jelentősen csökkent az eredmény, de stabilitásuk lehetővé tette, hogy tartalékukat felélve, vonal fölött maradjanak. (Folytatjuk) Koltay Zsoltné, megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály Paplankészítő kft. Tízmillió forintos alaptőkével brokátpaplanok készítésére és magyarországi forgalmazásra paplankészítő kft.-t alapított a Magyar Selyemipari Vállalat, a ra- karnazi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat és egy, a paplankészítő szakmában jól ismert magán-kisvállalkozó. Jelenleg hazánkban nincs elegendő viszonylag olcsó, ugyanakkor jó minőségű paplan. A kft. ennek előállítására vállalkozott. A tervek szerint az idén 60 ezer paplant készít. A fogyasztói ára 1000 forint alatt lesz. Az MSV, amely a vállalkozás alaptőkéjéhez mintegy 40 százalékban járult hozzá, azt vállalta, hogy folyamatosan biztosítja a gyártáshoz szükséges paplanbrokátot. Az alaptőkéből 18 százalékkal részesedő Konsumex, részben az importalapanyag beszerzésében vesz részt, és rajta keresztül vásárolta meg a kft. a szükséges csehszlovák gyártmányú varrógépeket is. A termelőszövetkezet adja a kft. telephelyét és dolgozóit. A vállalkozás alaptőkéjéből egyébként 36 százalékkal részesedik. A magánvállalkozó a szállításhoz szükséges tehergépkocsival járul a kft. tevékenységéhez.
