Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
o1988. december 31., szombat NÉPÚJSÁG Békési pantheon Dr. Karácsonyi lános Karácsonyi János emléktáblája a róla elnevezett utcából. Gyuláról Ötször öt szilveszterkor Hatvan évvel ezelőtt, 1929. január elsején hunyt el az akkor a királyi Romániához tartozó Nagyváradon. Karácsonyi János Gyulán született, 1858. december 15-én egy erdélyi-örmény származású nyolcgyermekes szűcsmester családjában. Az apja által asztalosinasnak szánt Karácsonyi János Grócz Béla káplán közbenjárására iskoláit Nagyváradon, az egyházmegye Szent József Fiúnevelőintézetében, majd a váradi premontrei gimnáziumban végezte. Ez utóbbi helyen ismerkedett meg a 48-as eszmékkel, s itt erősödött meg benne a katolikus elhivatottság. Nagyváradi tanulmányai befejeztével Pestre került papnövendéknek. Felszentelése után Békésen, majd Nagyváradon volt káplán, később pedig, a doktorátus megszerzése után teológiai tanár, az egyházmegye székhelyén. Békésben kötelezte el magát a helytörténetírásnak, melynek talán legértékesebb terméke a millenniumra elkészült háromkötetes monográfia Békés vármegye történetéről. Karácsonyi János a nyolcvanas évek végén többször járt Rómában. Innen magabiztos, az egyháztörténet iránt elkötelezettséget érző történészként érkezett haza. Visszatérése után nem sokkal, a századfordulón jelent meg a több történész által főművének tartott ,.A magyar nemzetiségek a XIV század közepéig” című háromkötetes munkája. Karácsonyi időközben (1894-ben) — hogy több időt fordítson a kutatómunkára — leköszönt a teológiai tanárságról, és Biharpüspö- kibe ment plébánosnak. Innen 1904-ben Budapestre került, ahol a hittudományi karon egyháztörténeti katedrát kapott, s ekkor választották meg a Magyar Tudományos Akadémia renKemény László Holnap lenne kilencven éves. Kemény László színművész 1899. január elsején született Okányban. Különös életutat járt be, 1970- ben Budapesten bekövetkezett haláláig. A szakmát a főváros Színiakadémiáján tanulta ki. 1918-ban megkezdett tanulmányait a történelem megszakítana vele: 1919-ben beállt vöröskatonának, s az akkor szerveződött Engels Színháznak is a tagja lett. A színi diploma megszerzése után 1922-ben Kolozsvárra szerződött Janovics Jenő színtársulatához. Csak nyolc év múltán költözött vissza Magyarországra, ahol Sebestyén Mihály nagyhírű miskolci színtársulatához szegődött el színész-főrendezőnek. Innen újabb nyolc év elteltével állt odább. egyenesen Budapestre. A fővárosban több színháznak tagja volt: a Magyar, a Madách és a Nemzeti Színházaknak. Egy időben tanított a főiskolán, szerepelt a rádióban és a televízióban. A felszabadulás után több filmszerepet vállalt. A legemlékezetesebb alakításokat des tagjává is. Nem sokáig maradhatott azonban itt, mert a király kinevezte Váradra, a káptalan tagjává. A következő évtized eleje külföldi utazásokkal telt el. Karácsonyi János megfordult többek között a Szentföldön és Egyiptomban. Az 1911. esztendő fordulópont volt életében, olyan hatás érte, amely kihatott további éveire. Életrajzíróinak egyike, Csorba László a következőket írja erről: „...1911-ben a nagyváradi papnevelde magyar és román növendékeinek össze- szólalkozása döbbentette rá a magyarországi nemzetiségi kérdés egyik olyan neuralgikus pontjára, amelyről úgy vélte, a szaktörténész eszközeivel feltárható és orvosolható. Az ún. történeti jog, a ’ki volt itt előbb?' ősi problémájáról, a múltér- telmezésből jogot, hatalmat származtató szemléletről van szó. Sokat vitatkozott hazai és külföldi írókkal, történészekkel, olyan érveket fogalmazva meg, amelyek csak a két világháború között lesznek a magyar hivatalos történettudomány sztereotip tételei. Más értékhangsúlyokkal ugyan, de a harmincas években már Horváth Jenő is helyesen vette észre, hogy e kérdéskörbe»■ Karácsonyi úttörő szerepet játszott.” Ez irányú tapasztalatait és véleményét 1916-ban megjelent „A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig” című munkájában foglalta össze. Erdély Magyarországtól való elcsatoló- sa után Váradon maradt, s innen támogatta az erdélyi magyar kulturális életet Nem sokkal 70. születésnapja után, 1929. újévén munka közben aludt el örökre Gazdag, felfedezésre érdemes, történeti, helytörténeti, egyháztörténeti örökséget hagyott hátra. a Mágnás Miska, a Valahol Európában, a Különös házasság, az Állami Aruház, a Föltámadott a tenger, a Láz, a Szegény gazdagok, a Házasságból elégséges című filmekben, a Hétköznapi történet, az Othello Gyulaházán, a Máglyák Firenzében és Baleset című tévéfilmben nyújtotta. Több kiváló színházi szerepe volt. A közönség általában Idős szereplők karakterisztikus megszemélyesítőjeként, nagyszerű jellemszínészként ismerte. Munkásságáért 1965-ben Érdemes Művész címet kapott. íFolytatás az 1. oldalról) 1988 eseménye nekem az volt. hogy ebben az évben sikerült végre édesanyámmal együtt összekapni magunkat — apám és öcsém halála óta (1982, 1985). 2. Az év sikere a Lili bárónő volt, a közös játék Dénes Piroskával. Hatvanban megosztva nyertük a legjobb epizódszerepért járó díjat. 3. Az év kudarca, hogy Tasnádi a főrendező. Igen, számomra ez az elmúlt esztendő legnagyobb szakmai kudarca, és ezt meg is lehet írni, vállalom. 4. Számomra már több éve Gorbacsov az év embere. Szívemre tett kézzel mondom ezt, mert egyszerűen csúcs mindaz, amit ez a politikus véghezvisz. Csodálom és nagyra becsülöm. 5. Az év vicce: két rendőr beszélget: „Azt mondják rólunk, hogy nem értünk semmihez. Valami olyat kellene felkutatnunk, amire senki sem képes. Meg kellene tanulnunk vízen járni.” Járnak a vízen, a Dunán. Valaki odaszól az egyik hídról: „Mi van, még úszni se tudnak?” Dr. Soós József, megyei szakállatorvos: 1. Az első kérdést kettéválasztanám. A nagy- politika eseményeként természetesen a két világhatalom csúcstalálkozóját, hazánkban pedig az MSZMP országos tanácskozását tartom az év eseményének. 2. Számomra az olimpia volt az év sikere. 3. Hat oldalon tudnám felsorolni a kudarcokat. Santarém megye az ország területének 7,5 százalékán terül el, és itt él a lakosság 5 százaléka, félmillió '•mber. Jó föld, homokos pusztaság, ártér váltogatja egymást. Sok a fenyő- és tölgyerdő, újabban — az elátkozott — eukaliptusz. Fő növényei a már említett paradicsom, gabona — ebből az ország termésének 30 százalékát adja — olívaolaj, bab, dinnye, no és a parafa. Az út mentén gyakran láttunk a törzsükön parafaruhájuktól megfosztott fákat, valahogy úgy néztek ki, mint a kopasznyakú csirkék. Az időjárás mellett a folyók, mindenekelőtt a Tejo (Tézsó) szeszélyeinek van kitéve a mezőgazdaság. Tavasszal hatalmas árvizek pusztítanak, több tízezer hektár kerül víz alá, nyáron meg szinte át lehet gázolni i dunányi folyón. A mező- gazdasági lakosság 44 százaléka kistermelő, de sok a bérmunkás, köztük sokezren abból az egymillióból, akik a volt gyarmatokról jöttek vissza, és most alig találnak munkát. A megye ipara szegényes, papír-, fa-, textil-, bőrfeldolgozás a legjellemzőbb. Komoly gondokkal küzd az egészségügy és az oktatás, igen nagy a gyermek- halandóság, és még mindig sok az analfabéta. Jártunk olyan faluban, ahol a tanácselnök — igaz, másodikként indult a választási listán és az időközben elhunyt elnök helyébe lépett —i analfabéta. Nemcsak ő tehet róla! Az ember azt gondolná, elégedetlen vele a 4. Ahogyan a londoni BBC, én is Gorbacsov főtitkárt tartom az év emberének. 5. Rengeteg viccet tudok, de nyilván korlátozott az újság terjedelme, ezért csak kettőt: miért bukik felszínre a szovjet tengeralattjáró 10 percenként? Hát hogy az evezősök levegőt kapjanak! A másikat még hadd mondjam el: mi a legjobb szexfigura? A partnerek egymásnak háttal állnak, és mindenki akkor megy el, amikor akar... Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei titkára: 1. Az év legnagyobb eseménye számomra, hogy sikerült az országnak felkapaszkodnia a világgazdasági vonat utolsó kocsijának utolsó fülkéjébe. Szóval, rajta vagyunk a vonaton. 2. Az év sikere? Valósággá vált ebben az országban, hogy érdemes az egyes embernek is gondolatait, véleményét elmondania, és mindinkább megvalósulni látszik, hogy nincs szabad ország szabad állampolgárok nélkül. 3. Azt tartom kudarcnak, hogy egyre nagyobb az emberek pesszimizmusa, mind több a szegénysorban élők száma, és hogy a kultúra, a tudás, a műveltség, az értelem nem kapta meg ebben az évben sem az őt megillető elismerést, társadalmi megbecsülést. 4. Pozsgay Imre. 5. Kérdi minap a velem egykorú barátom: „Te hogy vagy otthon a házasélettel?” Én hirtelen, jobb híján. így feleltem: „Mikor fölül vagyok, szédülök, mikor alul, nem kapok levegőt, mikor meg oldalt, nem látom rendesen a tévét!” nép, holott éppen ellenkezőleg, nagyon is népszerű, mert sokat tett a faluért. Munkalehetőséget teremtett, a közeli erdőben szabadidőparkot, fürdőt létesített, ösz- szekovácsolta az embereket. Most sportcsarnokot akarDarvasi Sándor, a Kner Nyomda lapüzemének szedőmestere: 1. Üjságot olvasó ember vagyok, és nazarénus hívő. Érdekelnek a világ eseményei, s ezeket a Biblia szemszögéből is vizsgálom. Feltűnt ennek az évnek a politikai fordulata, és örömmel töltött el. Elgondolkodtam, ha így lett volna 30 évvel ezelőtt, akkor nem kellett volna vasöntést tanulnom. Elbocsátottak ugyanis a nyomdából, hát azt tanultam, amire szükség volt. Jó érzés tudni, hogy vallásszabadság van az országban. Bizony, nagy kárt látok az elmúlt 40 év vallási felfogása miatt, hiszen az erkölcs szorosan összefügg a vallással. Számomra az volt a szenzáció az idén, • hogy a régi helyről átköltöztünk a nyomdába. Ekkor kértek meg, hogy jöjjek segíteni — hiszen 9 éve már nyugdíjas vagyok. Jólesett, hogy szükség van a munkámra, és örülök, hogy segíteni tudok, hiszen jól bírom egészséggel is. 2. Az ország gazdasági helyzete, azt hiszem, mindenkire nyomasztóan hat, sikerről így hát nem tudok beszélni. Számomra talán az a siker, hogy a nyugdíjamat az itteni fizetésemmel kiegészíthetem. 3. Meglepett, hogy országunk ennyire eladósodott. Napi téma ez beszélgetéseinkben, hogy vajon mikor kerülünk gazdaságilag egyensúlyba. Bár én a bizakodók közé tartozom, és remélem. hogy egyszer csak talpra állunk. 4. Gorbacsov. 5. Én nem viccet mesélnék, hanem egy megtörtént esetet: 1956-ot írtunk, amlnak, amelyben több falu gyermekei is helyet kapnának, ugyanis épp a feltételek hiányában a testnevelés nem kötelező az iskolában. Voltunk egy új, viszonylag nagy sportcsarnokban, ahol órára be van kor szedtem a lapot. Az egyik cikk így szólt: „A vérengzés megakadályozása Újkígyóson a szovjet csapatok időben való megérkezésének volt köszönhető.” Én pedig így szedtem: „A vérengzés Újkígyóson a szovjet csapatok időben való megérkezésének volt köszönhető.” Időben észrevettük ugyan a hibát, de így is alaposan beleizzadtam... Göttler Vilmos, díjugrató lovas, a magyar válogatott keret tagja. az Orosházi Dózsa Tsz dolgozója: 1. Természetesen az olimpia. Szinte minden versenyt néztem, de főleg a lovasszámokat. Személyes ismerőseimnek, Gyáni János cselgán- csozónak és Bökfi János súlyemelőnek külön is drukkoltam. 2. A Magyar Díjugrató Derby megnyerése volt számomra az év sikere. Ezt a versenyt ez év augusztusában Unyban, Budapest tő- szomszédságában rendezték, s a mostani első után rendszeres lesz majd ez a derby. 3. Kudarc kettő is volt: a hortobágyi nemzetközi és a kaposvári magyar díjugratóbajnokság, ahol csak bronzérmes lettem. 4. Számomra Pierre Durand díjugrató Európa- és világbajnok az év embere, aki egy icipici kis lóval megnyerte az olimpiát. Szerény, nagyon szimpatikus fiatalember, tavaly ősszel Bécs- ben egy nemzetközi versenyen személyesen is találkoztunk. 5. Én akár a jövő év viccét is meg tudom előre mondani: az a valutakeret, amivel egy-egy nyugati versenyre a válogatott tagjai elindulnak ... Béla Vali— Nicdzlelsky Katalin— Tóth Ibolya Fotó: Fazekas Ferenc Ili. osztva, mikor, melyik iskola, felnőtt csoport tarthat benne foglalkozást. A párt egyik legfőbb feladatának tekinti a sportcsarnokok építését, ami rendszerint közös összefogással épül, és nagy politikai győzelemnek számít. Úgyszintén, ha sikerül néhány osztálytermet vagy egy iskolát építeni, mert kevés van belőlük, a képesítés nélküli pedagógusokból annál több. Vendéglátóink a vidéki programunkat természetesen olyan helyekre szervezték, ahol a kommunista párt van hatalmon. Elsőként egy építőipari gépgyártó szövetkezetei néztünk meg. Az 1974- es fordulat utón a gyártulajdonosok, nem látva biztosítottnak a jövőt, vagy azon nyomban elmenekültek, vagy a kivárásra játszottak, s közben fokozatosan elsorvasztották a gyárat. Itt az előbbi történt, a volt tulajdonos elment, és a dolgozókra maradt a gyár. Szövetkezetei alakítottak, de néhány év múlva csődbe jutottak, el kellett árverezni a gyárat. Amikor megtudták, hogy a volt tulajdonos is jelentkezett vásárlóként (ez a reprivatizálás, vagyis az államosított üzemek visszaadásának kezdetén volt) küldöttséget menesztettek Lisszabonba, és a kommunista képviselő segítségével a minisztériumtól hitelt kaptak, így újra övék lett a gyár. Mintegy 60-70 ember dolgozik a nem éppen korszerű üzemben, és betonkeverőket gyártanak. Az öntéstől a megmunkáláson át az összeszerelésig mindent maguk végeznek a régi kiBenavante járás kórházának bejárata Békés — Santarém Négy nap portugál testvérmegyénkben
