Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-14 / 297. szám
1988. december 14., szerda o Pártírtekezlet előtt Gyulán II pártbizottság politikai súlyát kell növelni Dr. Marsi Gyula első titkár nyilatkozata Szóvivői tájékoztató a külföldön élő magyarokról A gyulai városi pártbizottság szeptemberi ülésén megvitatták azt a feladattervet, amelyet az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján készítettek. A jelentés alapos tájékoztatás alapján született. A testület tagjai ennek ellenére azt hangsúlyozták, hogy szükség van a pártbizottság munkamódszerének és stílusának áttekintésére, s erre a legalkalmasabb lenne a városi pártértekezlet. Mindenképpen a pártbizottság politikai súlyát kell növelni. Ezek a hozzászólók abból indultak ki, hogy a pártbizottság tagjainak a munkáját leginkább a választók, a párttagság jogosult minősíteni. Ugyanakkor kijelentették: kapkodás nélkül, higgadtan mérlegeljenek. Egyetértettek abban, hogy az alapszervezetekkel folytatott eszmecsere, elbeszélgetés után tudnak csak dönteni arról: legyen-e pártértekezlet Gyulán. Végül novemberben úgy határoztak, hogy 1989 januárjában megtartják a városi pártértekezletet. Ideiglenes munkabizottságot hoztak ..létre, amely a pártbizottság munkastílusát és módszerét vizsgálta. Ennek a bizottságnak a vezetője dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára elmondotta, hogy a tapasztalatokat a napokban összegezték. A beszélgetések alapján a pártbizottság személyi összetétele is megváltozik. Tizennégy pártbizottsági tagot felmentettek tisztségéből, 15 tagot pedig helvettük a területi elv figyelembevételével az alapszervezetek delegáltak a testületbe. Ugyanakkor a munkabizottság javasolta, hogy a közeljövőben a területi képviselet következetesebb érvényesítése miatt a pártbizottsági tagokat közvetlenül az alapszervezetekben válasszák meg és küldjék a városi testületbe. Fontosnak tartják: ezek a tisztségviselők rátermettek, politikailag és erkölcsileg feddhetetlenek legyenek, élvezzék a párttagok bizalmát. Azt sem hallgatják el, hogy a pártélet is reformálásra szorul. A pártbizottság és a párt- alapszervezetek kapcsolata bürokratikus, gátolja a cselekvést, az önállóságot. Közvetlenebbé kell tenni a pártbizottsági tagok és az alapszervezetek közötti személyes együttműködést. Az alapszervezetek önállóságának egyik előfeltétele, hogy a pártbizottság ne határozatokkal irányítson, hanem döntései előtt alaposan ismerje meg a párttagok véleményét. Nyíltságot és nagyobb nyilvánosságot szükséges teremteni a pártmunkában, hogy a párttagok érdeklődését ki tudják elégíteni. Ennek eszközei lehetnek a taggyűlések, a személyes beszélgetések, a titkári értekezletek, az aktívaülések, a sajtó és később a kábeltelevízió. A pártbizottsági ülések nyíltabbá tételére is vannak lehetőségek. Ilyen lehet például az a módszer, hogy a pártbizottsági ülés vitáin ott lehessenek a témát jól ismerő párttagok, szakemberek is. A városi pártbizottság első titkára arról is szólt: az ideiglenes bizottság feladatául kapta, hogy vizsgálja meg a párttestületek munkamódszerét, és február 15- ig tegyen javaslatot a korszerűsítésre. Ugyanis a pártbizottság munkaprogramjának tartalmaznia kell a várospolitika főbb feladatait. Hogy politikai, gazdasági, kulturális-ideológiai, szociálpolitikai kérdésekben megismerjék az emberek, a párt- bizottság véleményét, álláspontját. A rövid-, középtávú és távlati programok olyanok legyenek, hogy a legjobb megoldásokat tartalmazzák, és a megvalósítás során a pártbizottság rendszeresen adjon választ az aktuális politikai kérdésekre. Konkrét feladatokat csak nagyon indokolt esetben hozzon a párttestület, azt is úgy, hogy ne sértse a gazdálkodó egységek önállóságát. A pártértekezlet előkészületei megkezdődtek. A decemberi taggyűléseken a pártalapszervezetek megválasztják küldötteiket a januári pártértekezletre. Az egytestületes üzemi, községi pártbizottságok munkájának kedvező tapasztalatai alapján sokan javasolták, hogy szüntessék meg a végrehajtó bizottságot. Mások szerint átmenetileg, a kongresszusig maradjon, de lényegesen változzon meg a pártbizottság és a\ vb munkamegosztása. A többség azon a véleményen van, hogy a fegyelmi bizottság kivételével ne legyenek különböző munkabizottságok, hanem pártbizottsági tagok és szakemberek bevonásával, akkor alakuljon egy-egy bizottság, ha az feltétlenül szükséges. Az ideiglenes bizottság jelentését a december 15-1 városi pártbizottsági ülésen megvitatják, és döntenek a városi pártértekezlet végleges időpontjáról is. A Politikai Bizottság ülésén elhangzottakról — a kialakult szokásoknak megfelelően — délután Major László tájékoztatta az újságírókat. A szóvivő mellett foglalt helyet Kimmel Emil, akinek osztályvezető-helyettesi kinevezését mai ülésén hagyta jóvá a Politikai Bizottság. E tisztében a felállítandó sajtóiroda munkáját szervezi majd. Az első napirendi ponthoz kapcsolódva Major László emlékeztetett arra, hogy csaknem másfél milliónyira tehető azoknak a magyaroknak a száma, akiket az úgynevezett nyugati emigrációhoz sorolnak. Az Egyesült Államokban az 1980-as nép- számlálás alkalmával 730 ezren vallották magukat magyarnak, s további 1 millió amerikai állampolgár tartozik a második, harmadik ge(Folytatás az 1. oldalról) ménnyel az agrár ágazat nem központi devizaforrással oldotta meg gondjait. — Hétfőtől már érvényben lesz az a rendelkezés is, melynek értelmében a Gabona Tröszt az ország valamennyi részén minden leadott 100 kilogramm kukoricáért 110 kilogramm búzaárat fizet, természetesen guruló forintban. A kukorica-búza csereakció értékkülönbözetét a Gabona Tröszt saját nyereségéből fedezi. — A tájékoztatón elhangzott az is, hogy ha a későbbiekben a belső ellátás indokolja, akkor az állam gabonakészletéből mobilizál a kormány a termelőknek kukoricát a piacra, s a hiányzó tartalékkészletet kalászos gabonával pótolják. Szerencsére ugyanis a készlet kétharmada kukorica, és nerációs magyarsághoz; Kanadában 140 ezer a magyar származásúak száma, míg Nyugat-Európában csaknem 320 ezren vannak. Az óhaza és a diaszpóra kapcsolatainak tudatos javítását bizonyítja, hogy az MSZMP főtitkára külföldi útjai során mindig alkalmat kerített a magyarság képviselőivel való találkozásra. Ilyen párbeszédre nyílott lehetőség az Egyesült Államokban, Kanadában, illetve a legutóbb Franciaországban is, ahol olyan magyarokkal is találkozott Grósz Károly, akik immár négy évtizede gyakorlatilag minden kapcsolatukat megszakították Magyarországgal. Különösen nagy szerepet vállal a kapcsolattartásban a Magyarok Világszövetsége. Munkájának továbbfejlesztésében célszerű lenne a tárcsák egyharmada búza. Tehát az ország takarmányellátása érdekében az ágazati irányítás mindent megtesz azért, hogy se a nagyüzemeket, se a kistermelőket ne fenyegesse az a veszély, hogy nem juthatnak folyamatosan takarmányhoz, vagy ha igen, csak méregdrágán. A karácsonyi és új évi élelmiszerellátásról dr. Gaál Béla kereskedelmi osztály- vezető elmondta, hogy az árualapok minőségben és választékban rendelkezésre állnak. A helyi szakigazgatási szervek, a szállítók és az élelmiszeripari üzemek előzetes tárgyaláson egyeztették, hangolták össze az ünnepek előtti munkaprogramot annak érdekében, hogy az ország legtávolabbi sarkába is eljusson mindenféle fajta áru. Körültekintő gondossággal került megsadalmi jelleg erősítése. Hasznos lenne, ha a szervezet egyfajta híd szerepét tölthetné be a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségi kisebbségek és a „külföldön élő magyarság” között. A szóvivő elmondta azt is, hogy bizonyos adminisztratív korlátok még mindig hátráltatják a külföldön élő magyarok hazalátogatását. Ezeket az idegenrendészeti korlátozásokat mihamarabb le kell építeni, megkönnyítve ezzel a kint élők magyarországi látogatásait, illetve a végleges hazatelepülésüket. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a harmadik generációs magyarokkal való kapcsolattartásra is. Származásuk gyökereit kutatva, közülük mind többen vállalják magyar identitásukat. szervezésre a kenyér- és péksütemény-ellátás. A helyi tanácsok a magánkisiparosokkal is egyeztették az árualapokat. Meleg kenyeret ugyan nem ígérnek, de friss állandóan kapható lesz. Végezetül dr. Pigler József, MÉM osztályvezető a hazai élelmiszer-ellenőrzésről elmondta, hogy színvonala nemzetközileg is elismert, az USDA-szabvány szisztémájára épül. Ez lényegesen korszerűbb, mint a Közös Piac jelenleg alkalmazott módszere. Ezért nem kell tartanunk attól, hogy a magyar élelmiszerek közös piaci forgalmazásánál a minőség gond lesz. Sőt, a közös piaci tagországok feltett szándéka, hogy rövid időn belül ők is át- állnak az előbb említett USDtA nemzetközi rendszerre. — rákóczi — S. S. SZEMI-államtitkár megyénkben Rendkívüli intézkedések a kukoricahiány ellensúlyozására Tiszta vizet a pohárba! Milyen célt szolgáltak az ajándék könyvek? (Folytatás az 1. oldalról) a jelenlegi foglalkoztatási gondokban öltenek testet. A szociális juttatások többsége például munkaviszonyhoz kötődik. A szociálpolitika, amely alapfeltétele a gazdasági-társadalmi szerkezetváltozásnak, sok szektorúvá kell hogy váljon. Az irányítók gondolkodnak létjogon, állampolgári jogon járó szociálpolitikai juttatások bevezetéséről. Szükség van a nagy társadalmi erők összefogására és arra, hogy ezeket az erőket (egyházi, tömegszervezeti, egyéni) hagyjuk segíteni. A szociálpolitika társadalmi hatékonyságának emberi értelemben Is növekednie kelil, létbiztonságot és társadalmi biztonságot kell újrafogalmaznia. Biztosítani szükséges a minimális megélhetési garanciák lehetőségét. Elsősorban az ifjúság önálló élet- és pályakezdését, a gyermeknevelő családokat, az önmagukról gondoskodni nem tudókat, a halmozottan hátrányos helyzetű családokat, az idős embereket segíteni kell. Szorosan összetartozó fogalmak például az egészségpolitika és a lakáspolitika. Számolni kell a tartós foglalkoztatási gondokkal és az önhibájukon kívül munkát nem találók részére is tisztes szociális ellátást szükséges biztosítani. Ehhez nélkülözhetetlen a társadalombiztosítás reformja. Az emberi tartalékokat helyileg kell feltárni és felhasználni. A jövő szociálpolitikájának fő színtere a család. Ideológiai alapon nem szabad meghatározni, előírni, hogy ki hogyan éljen és ezért nem szabhat senki családmodell javaslatokat. Az ezredfordulóra az elöregedés, az öregség lesz az ország egyik legnagyobb ügye. Várhatóan 2005-re a lakosság egyharmada nyugdíjas korú. Fontos kérdés a szociálisan túlterhelt családok és a gyermeknevelés gondja. A szociálpolitika feladata a fogyatékosokkal, rokkantakkal, a cigányság egy részével, a menekültekkel, a veszélyeztetett gyermekekkel, a deviánsokkal, a munkanélküliekkel, az államilag eltartottakkal és neveltekkel való foglalkozás. A humán szolgáltatások jelentősége felértékelődik a jövő szociálpolitikájában. Számos fontos kérdés mellett szó volt a szakintézmények és szakhálózatok kiépítésének rendszeréről, a tanácsi szociális munka támogatásáról, a nevelőszülői hálózatról, a családsegítő központok jelentőségéről. A résztvevők kérdezhettek is az államtitkártól. Örömmel hallották a tanácsi szociálpolitika támogatásának változásait, de felvetődött, hogy a jogszabályok merevsége oldódik-e a jövőben? A válasz szerint az egészségügy irányítói dolgoznak ezen a témán, csakúgy, mint az állampolgári jogon járó különféle szociális ellátások kérdésén, a munkanélküli segély ügyén, a társadalombiztosítás tartalékalapjának képzésén, az idős szülők gondozásának témáján. Az esti órákban a gyulai gyermek- és ifjúságvédő intézetbe, a megyei egészség- ügyi gyermekotthonba látogattak a vendégek. Ma fontos szociálpolitikai kérdésekről tárgyalnak a megye pártós tanácsi vezetésével. Bede Zsóka Elajándékozott milliók címmel a Népszava december 12-i számában terjedelmes cikket közöl, melyben Lakatos Gyula, a Kner Nyomda gyomaendrődi üzemének volt vezetője saját szemszögéből meséli el a történteket. (Az eset olvasóink előtt bizonyára ismert, beszámoltunk lapunkban is az üzemben ellene szervezett sztrájkról, a munkaügyi bíróság visszahelyező ítéletéről, az annak nyomán kialakult további eseményekről.) Nem szándékozunk a cikkben foglaltakkal vitatkozni, van benne azonban egy rész — ez a könyvajándékozásokkal foglalkozik —, amely tisztázásra vár. Íme az említett rész: „De ha már itt tartunk, tessenek csak megtekinteni az 55/1987-es vezérigazgatói utasítást, amely a könyvelosztásról rendelkezik. A küldési rend g. pontja így szól: ’4 darab küldendő a megyei tanácsnak havonként egyszer összegyűjtve’. A h. pontban szó szerint ez áll: ’5 darab küldendő a megyei pártbizottságnak, név szerint külön címezve: Szabó Miklós első titkár, Csatári Béla titkár, Nagy Jenő titkár, dr. Lovász Matild titkár és Kárpáti József osztályvezető. Nevezettek részére havonként egyszer, összegyűjtve kell eljuttatni a könyveket’. Az i. pont így rendelkezik: ’1 darab küldendő dr. Ár- I pást Zoltán főszerkesztőnek. Cím: Békés Megyei Népújság szerkesztősége.. öntsünk tiszta vizet a pohárba jelszóval megkerestük Háromszéki Pált, a Kner Nyomda vezérigazgatóját, akit arról kérdeztünk, milyen indokok alapján, milyen célból kapják a felsoroltak a könyveket. — Azzal kezdem, hogy minden termelőüzemnek, amely áruval jelenik meg a piacon, van reklámköltsége. Így nekünk is, mégpedig erre az évre 1 millió 450 ezer forint. Ebben benne vannak a bélés külföldi vásárok, a hirdetések, a Kner Kupa reklámköltségei és a propagandacélú könyvek. Az, hogy ez az összeg sok-e vagy kevés, megítélés kérdése, de hadd mondjak el egy adatot, az éves termelési költségünk 1,7 milliárd forint, és ebből 1 millió 450 ezer forint a reklám. Azt hiszem, az is természetes, hogy nem hamutartót vagy tollat ajándékozunk, hanem a termékünket. Aki piacra termel, bizonyos rátartással termel, így mi is. Ha 5 ezer könyvet rendelnek, akkor nem lehet pontosan 5 ezret készíteni, mert hibás példányokkal és tartalékkal is számolni kell. Az elajándékozott könyvek a megtakarításból és a kijavított példányokból adódtak. — Miként kerülnek az ajándékozottak közé a felsoroltak? — Még évekkel ezelőtt megállapodtunk a megyei vezetőkkel, hogyha egy külföldi vagy hazai vendéget az általunk előállított könyvvel akarnak megajándékozni, ne alkalomszerűen kérjenek, mert előfordulhat, hogy az adott pillanatban nincs felesleg, hanem folyamatosan juttatjuk el, és szükségszerűen használják fel. — Szabályozza-e valami az ajándékozott könyvek mértékét? — Az Ipari Minisztérium 1982 szeptemberében írta elő számunkra a többletpéldányok nyilvántartási és elszámolási rendjét. Ebben többek között az áll, hogy az ajándékba adott egyes példányok értéke a 300 forintot nem haladhatja meg. Itt jegyzem meg, hogy a többletpéldányok felhasználásáról szigorú nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza, hogy ezeket mikor, milyen célra használtuk, kinek vagy milyen intézménynek adományoztuk. — Ez esetben milyen céllal adományozták a könyveket? — Mint már az előbb említettem, propagandacéllal, hiszen a megyében megfordult vendégek megajándékozására használták a könyveket, s így tulajdonképpen a megye, a nyomda reklámai voltak. Hozzá kell tennem, hogy több üzleti kapcsolat született már ennek . révén. Tudomásom szerint a könyvek más részét iskoláknak adományozták, a Népújság pedig rendszeresen ismertetést közöl az általunk készített könyvekről. Nem személyeknek szóló ajándékok tehát, hanem az általuk vezetett intézményeké, abból a megfontolásból, hogy egy nyomdának az általa készített könyv a legjobb reklám. s. t. A csorvási gondozóházban az idős emberek méltányos térítési díj ellenében kapnak ellátást és otthont, amelyet saját ízlésük szerint rendezhetnek be. Az újszerű kezdeményezés megnyerte az államtitkár tetszését Fotó: Kovács Erzsébet
