Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-12 / 295. szám
1988. december 12., hétfő Nemzetiségiek kongresszusa Budapesten és Gyulán n Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Teljes jogú állampolgárok Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának képviseletében vett részt a kongresszuson, ahol a hozzászólások természetesen szlovák nyelven hangzottak el. — Ön, ha jól tudom, szlovák nemzetiségű. Láttam, hogy fejhallgatót kért, a tolmács segítségére szorult. Nem ért szlovákul? — Jól tudja, szlovák nemzetiségű vagyok, Tótkomlóson születtem — mondja Klaukó Mátyás. Sajnos, nem sokat értek szlovákul, de például a tótkomlósi, vagy a csabai piacon azért jól megértetem magam. — Végighallgatva a hozzászólásokat, mi a véleménye a Békés megyei szlovákok helyzetéről? — A szlovákok — ez el is hangzott a felszólalásban — teljes jogú állampolgárként élnek és dolgoznak országszerte. Ügy vélem, ha valaki most komoly nemzetiségi gondokat vetne fel, az távol állna az igazságtól. Persze, jogos kívánalmakat is hallottam, például az egynyelvű szlovák iskolák létesítése megyénkben. Ám erre ma még az oktatás nincs felkészülve. Tapasztaltam, s jó volt hallgatni, hogy a megyei küldöttek gyakran szóltak — a jobbítás szándékával — Békés megye gondjairól is... H. E. (Folytatás az 1. oldalról) hatásos együttműködés vezérli, és működik a közös haza építésében való elkötelezettség. Kifejtette, hogy a kongresszuson elhangzott bírálatokban joggal fogalmazták meg: a kinyilatkoztatások, az ünnepi szavak nem elégségesek, gyakorlati tettekre van szükség, és olyan változásokra, amelyek az intézményi munkát is érintik. Hangsúlyozta a kormány ezzel kapcsolatos felelősségét. A készülő nemzetiségi törvénnyel foglalkozva szólt arról: az elvi politikára való hivatkozás nem old föl az alól >a kötelezettség alól, hogy a törvényben és a gyakorlatban egyaránt a nemzetiségeknek megfelelő garanciákra van szükségük. A kisebbségeknek a többségi nemzetnek segítenie kell, és ez nem lehet egyfajta áldozat, hanem jól felfogott közös érdek. A hazánkban élő nemzetiségek nem elégedhetnek meg egy olyan törvénnyel, amely csakis az állami jószándékot fejezi ki. A törvénynek olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a benne foglalt jogok érvényesítéséhez szükséges feltételeket is, azokat mintegy kikényszerítve az államtól. Magyarország az átalakulás korszakát éli, és sok területen a politikai meghasonu- lás körülményei között kell keresni az utat. Ebben az útkeresésben alakulhat ki az igazi sorsközösség, és erősödhet meg a kapcsolat az anyaország és a nemzetiségek között. Jelezte, hogy olyan kormányzati intézményt, szervezetet kívánnak létrehozni, amely lehetővé teszi és ösztönzi azt, hogy a nemzetiségi kérdés az egyetemes magyar politika szerves részévé váljék. Az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a résztvevőket Mándity Marin, a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, és tolmácsolta a hazai nemzetiségi testvérszövetségek üdvözletét is. Korábbi felszólalásokra hivatkozva hangsúlyozta: a legnagyobb ajándék, amelyet a szülők adhatnak gyermekeiknek: az anyanyelv. A vitában többen hangsúlyozták, hogy a gyermekek nemzetiségtudatát elsősorban a családnak kell kialakítania. A szülőknek jelentős szerepük van abban, hogy a felnövekvő nemzedék elsajátítsa anyanyelvét. Szükségesnek tartották — amint azt az írásos előterjesztés is tartalmazta —, hogy a szlovákok lakta településeken megteremtsék a szlovák nyelvű oktatás feltételeit. A kongresszus megnyitó ülésén kormány- és miniszteri kitüntetéseket adtak át szlovák nemzetiségi pedagógusoknak, szervezeti aktivistáknak, újságíróknak, néptáncegyütteseknek. Ekkor nyújtották át a HNF, az Országos Béketanács és a TOT kitüntetéseit is. A magyar társadalomnak is érdeke, hogy a magyar- országi nemzetiségek megőrizzék anyanyelvűket, kultúrájukat, nemzeti—nemzetiségi identitásukat, elégedettek legyenek, s ne kényszerüljenek asszimilációra. A vitában felszólalók többsége a szlovákság nemzetiségi létével összefüggő tennivalókra hívta fel a figyelmet. Elégedetten állapították meg, hogy a szlovákok lakta megyékben — Nógrádban például —, az állami szervek központi intézkedést nem várva támogatják a nemzetiségi oktatást. Megjegyezték azonban, hogy a helyi szervek a szlovák nemzetiség számos jogos igényét kielégíthetnék jelentősebb költségek nélkül is, csupán több gondoskodással. Szóvá tették : a szlovák anyanyelvoktatás feltételei nem fejlődtek a szükséges mértékben az előző kongresszus óta. Az öt évvel ezelőtt felvetett problémák közül számosat még mindig nem oldottak meg. Szorgalmazták, hogy létesítsenek önálló szloyák tanszéket a Szarvasi Óvónőképző és az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán. A szlovák óvónő- és tanítóképzés jelenlegi szervezete nem kielégítő — mondották. Javasolták azt is, hogy a HNF, az Állami Egyházügyi Hivatal, az egyházak segítsék elő szlovákul tudó papi értelmiség képzését is, hogy az egyházi szertartásokon szlovákul beszélhessenek. II Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) lyek felmerülnek a két ország között, mert a félreértések békés úton való megoldása nemcsak a magyarországi román nemzetiségnek és a romániai magyarságnak lenne kedvező, hanem a szocialista közösség e két tagját alkotó többségi nemzetnek is. Mi Magyarországon élünk, ez volt, és ma is ez a hazánk, de nyelvünk és kultúránk révén ezer szál köt össze bennünket a szomszédos néppel, a nyelvországgal, Romániával. A román nemzetiség túléléséhez bizalomra és megértésre van szükség és nagyobb toleranciára a többségi nemzet részéről. Nem elég tehát csak deklarálni a nemzetiségi jogokat, hanem kedvező légkört is kell teremteni a nemzetiségi lét vállalásához. Csak így tudjuk féVita A kongresszuson összesen huszonketten szólaltak fel. A Foaia Noastra című román nyelvű hetilappal kapcsolatban elhangzott, hogy az aktuális politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életről való tájékoztatás mellett az újság fontos szerepet játszik a tájnyelv, megőrzésében. Az információk közvetítése azonban nem mindig elégíti ki az olvasók igényeit. Ezért hasznos lenne a különböző értelmezések, kommentárok megjelenítése, valamint a lap olvasótáborának növé- lése. Voltak, akik a tévé és a rádió nemzetiségeknek sugárzott műsoridejét ke- veselték. Szükség lenne gyermekfolyóiratot is kiadni a jövőben. Az ország sorsáért az itt élő román lakosság szintén felelősséget érez — hangsúlyozták többen is. A magyarok és a nemzetiségiek összefogásának jó példájaként került szóba: a két- egyházi iskola felújítására, bővítésére folytatott társadalmi munka értéke meghaladta az egymillió forintot. Az egyik pedagógus nehezményezte viszont, hogy a gyermekek nem kapták meg a negyedik osztályos román olvasókönyvet. Az árusítással beszerzéssel összefüggő gondokra vonatkozott a következő kérdés: vajon miért nem lehet a nemzetiségi tankönyveket, kezni az itt élő románság asszimilálódásának felgyorsulását, így tudjuk megmenteni nyelvünket, és csak így létezhet nemzetiségünk, amely részese kíván lenni az új társadalomnak. A szóbeli kiegészítő után Martyin György, a szövetség titkára az alapszabály módosítására tett javaslatot. Többek között kezdeményezte, hogy a szövetség elnökségét, tisztségviselőit és a Foaia Noastra főszerkesztőjét közvetlenül a kongresszus válassza. Javasolta továbbá, hogy ugyanazt a tisztséget két ciklusnál (tíz évnél) tovább senki ne tölthesse be, s legyen lehetőség a többes jelölésre is. Végezetül kérte, kerüljön az alapszabályba az, hogy országgyűlési képviselőre ajánlást tenni ne az elnökségnek, hanem a választmánynak legyen joga. kiadványokat Gyulán biztosítani ? Százhalombatta — ahonnan érkezik — messzi van... Hangsúlyozták továbbá a résztvevők, hogy az alsótól a felsőfokú oktatási intézményekig bezáróan meg kellene változtatni a nevelők szemléletmódját, ugyanis a nemzetiségi iskolákban bizonyos unifor- mizálódás tapasztalható. Az új oktatási törvény azonban lehetőséget ad majd az ilyen intézmények korszerű arculatának kialakítására, megújítására. A nemzetiségi nyelvű oktatás megszüntetését kifogásolták egyesek, sürgetve az egynyelvű óvodák létrehozását. Hozzátették, hogy minél előbb kerüljön Országgyűlés elé a nemzetiségi törvény. Egyebek között elhangzott: „Nem vagyunk daloló, táncoló nemzetiség. .., amelyről a sajtó korábban problémamentes képet festett. „Különben ebbe az idilli helyzetbe a kritikai hangvétel nem illett bele. Végül néhányan azt indítványozták, hogy a szövetség hozza létre a helyi és területi érdekvédelmi — érdekképviseleti szerveit. A kongresszus állásfoglalás- tervezetében szereplő fő feladatokra vonatkozóan többen jelezték, hogy a nemzetiségi identitástudat erősítése, a kultúra ápolása és megőrzése, valamint az anyanyelv családban való elsajátítása csakis akkor lesz eredményes, ha maga a nemzetiség is minden tőle telhetőt megtesz ennek érdekében. A párt-, állami és társadalmi szervek jelentős támogatása ellenére hiányérzet tapasztalható a kisebb csoportok tekintetében. Az lenne kívánatos, ha minél több településen tömörülnének a nemzetiségiek az egyesületekbe, amelyek azután klubokat, kul- túrcsoportokat tarthatnának fenn. Ebben kezdeményező lehet például a szövetség is, amely úgy adna segítséget, hogy a helyi települések önállóságát ne sértse meg. A román egyházhoz való kötődés szintén erősíti a nemzetiségi tudatot, mert ápolja az anyanyelvet, sőt érdekképviseletre és érdekvédelemre is vállalkozhatna az elkövetkezendő időben. Egyébként az egyház mindenkor közösségeket összetartó erőként működött, és értékmegőrző szerepet töltött be a nemzetiségi tudat erősítésében. Az állami szervek támogatása ellenére is nehézségek merültek fel a templomok restaurálásával kapcsolatban. A vitában nem csekély súllyal esett latba az utánpótlás biztosítása, s a fiatalok helyzete. Az a bajjiogy egyre kevesebben beszélik a románt, mint anyanyelvet, volt, aki — mint jeleztük —, az egynyelvű óvoda létrehozását szorgalmazta, míg egy másik résztvevő ezt nem helyeselte, mondván, hogy magyarul is meg kell tanulniuk a gyermekeknek. A továbblépés egyik járható útja az ösztöndíjak alapítása lehetne. Azok kapták ezeket az ösz- szegeket, akik saját műalkotásaikkal, vagy kutatási eredményeikkel, vagy egyéb formában járulnak hozzá a nemzetiségi lét megerősítéséhez. Az identitástudat megtartása, illetve fokozása érdekében előrehaladást jelentene, ha a szomszéd országok nyelvét is tanítanák a határ menti megyék középfokú oktatási intézményeiben. Csehák Judit felszólalása A vitában Csehák Judit is szót kért. Felszólalásában először a nemzetiségi politika általános jellemzőivel foglalkozott. Elmondta, hogy a nemzetiségekhez való viszonyt a legjobban Fábry Zoltán gondolata — „A kisebbségi jog: a demokrácia próbája” — fejezi ki. A demokráciának ezen a próbáján senki nem akar megbukni. Ezért tárgyilagosan kell a valóságot szemlélni, és be kell vallani, hogy nemzetiségi politikánkban számos gond van: sok a kampányszerű, a formális elem, és előtérbe kerültek a folklórt középpontba állító rendezvények. „Mit tehet a politikai irányítás, a nemzetiségpolitikai gyakorlat minőségének javításáért” — tette fel a kérdést a miniszterasszony, majd így folytatta: — Azt, hogy megfogalmazzuk a garanciákat a készülő nemzetiségi törvényben. A törvénynek szabályoznia kell a Magyar Népköztársaság állami keretében a nemzeti többség, és a kisebbségek társadalmi viszonyát, meg A gondok, a problémák ismertetése mellett a 40 év alatt elért eredményekről is szó esett. A magyarországi románság gazdasági, társadalmi, kulturális, felemelkedése a nemzetiségi politikánk következetes végrehajtásának tudható be; s nem utolsósorban annak, hogy a többség becsületes helytállással, szorgalmas munkálkodással járult hozzá a fejlődéshez. A napjainkban tapasztalható változások azonban új koncepciót, új munkamódszereket és új hozzáállást igényelnek. Megvan a remény arra, hogy ez a kisebbség — a többi hazai nemzetiséggel és a magyarsággal együtt — képes lesz megfelelni a jövő korszerű követelményeinek. kell állapítania az együttélés mindkét fél számára érvényes normáit, biztosítania szükséges a kisebbségek aktív védelmét, és a társadalmi változásokkal összhangban ki kell alakítania a nemzetiségek fejlődéséhez a jogi kereteket és ezzel elősegítenie a kisebbségek azonosulását a társadalom közös céljaival. A törvénynek tudatosítania kell a közgondolkodásban, hogy a Magyar Népköztársaság a magyarságnak és a kisebbségeknek közös állama és mindenképpen javítania a kisebbségi jogok gyakorlásához szükséges társadalmi közhangulatot, erősítenie kell a toleranciát, a szolidaritást és az internacionalizmust. A jog eszközeivel érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a Magyar Népköztársaság nem magyar nemzetiségű állampolgárai polgártársaikkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Nemzetiségi politikánk nem a nemzeti többség jóindulatán múlik, hanem az aktív kisebbségvédelem talaján áll, támogató jellegű. A törvénynek tehát ki kell mondania, hogy a nemzetiségek kollektív egyéniségének megőrzéséhez, nyelvük, kultúrájuk fejlődését is magában foglaló társadalmi felemelkedéshez szükséges politikai, jogi, kulturális és gazdasági-pénzügyi keretfeltételeket a szocialista állam biztosítsa. Rendkívül fontos annak az elvnek a rögzítése is, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikájának szubjektuma maga a nemzetiségi lakosság. Indokolt, hogy a nemzetiségiek élve a saját autonóm szervezetek alakítáJudit A kongresszus rendhagyó módon kezdődött. A küldöttek nevében Budai János, a gyulai román gimnázium igazgatója meleg szavakkal, és szinpompás csokorral köszöntötte névnapja alkalmából Csehák Judit miniszterasszonyt, aki később hozzászólásában így reagált a történtekre: „Mielőtt a hivatalos mondandómba kezdek, hadd köszönjem meg önöknek e teljesen zavarba ejtő névnapi köszöntést. Talán elhiszik nekem, nem azért fogadtam el a kedves meghívásukat, hogy magamnak egy nyilvános névnapot szervezzek. Köszönöm a köszöntést, és a jókívánságokat.” Lehetővé kellene tenni szlovák színház létesítését Békés megyében — ahol a hazai szlovákok 60 százaléka él —, és a szlovák művészeti csoportok kulturális körútját— mondták. Örömmel fogadták a résztvevők azt a bejelentést, hogy a Magyar Televízió a következő év elejétől az eddigi egy alkalom helyett naponta kétszer közvetít 30 perces szlovák magazin- műsort az I. programban. Köszönettel nyugtázták a Matica Szlovenszkától — a szlovákok világszövetségétől — kapott könyveket. Fontos lenne azonban — hangoztatták —, hogy önálló könyvkiadó gondozza a nemzetiségi könyvek, köztük a tankönyvek kiadását. Jakab Róbertné vitaösz- szefoglalója után a kongresszus elfogadta az országos választmány beszámolóját, valamint a határozatot, amelyben rögzítették szervezetük céljait, a következő öt évre szóló programját. Megválasztották a szövetség 73 tagú országos választmányát, s megbízták, hogy majd a gyülekezési és az egyesülési, a készülő nemzetiségi törvényt, s az új alkotmányt figyelembe- véve módosítsák a szövetség alapszabályát. Megválasztották a szövetség vezetőségét is. Az elnök dr. Sipiczky Mátyás, a főtitkár újra Jakab Róbertné lett. sának jogával érdekeik képviseletére létrehozhassák a döntéshozatali szinteknek megfelelő, azokkal partneri viszonyban álló választott testületeiket. Ezek összefogására, az érdekek országos szintű képviseletére, a nemzetiségi politika megvalósításának ellenőrzésére társadalmi szervezetüket, a szövetséget működtethetik. A törvényben elengedhetetlen annak rögzítése is, hogy a Magyar Népköztársaság síkraszáll a területén élő nemzetiségek és a velük egy nyelvű nemzetek, nemzetiségek kapcsolatainak szabad érvényesüléséért. Sok más egyéb elv mellett a törvénynek tükröznie kell, hogy az állampolgár szuverén személyi joga annak eldöntése, hogy valamely nemzetiségi csoport tagjának tekinti-e magát, avagy sem. Döntéséből sem politikai jogai, sem gazdasági lehetőségei szempontjából hátránya nem származhat. A Politikai Bizottság tagja hozzászólása befejező részében a magyar—román viszonnyal foglalkozott: A román nemzetiség helyzetét és társadalmi közérzetét minden pozitív politikai szándék ellenére közvetett módon hátrányosan befolyásolja a magyar—román viszony. Annak ellenére így van ez, hogy a párt és a kormány vezetése a vitás kérdéseket újra és újra megpróbálja a tárgyalóasztalnál rendezni. Fontosnak tartom ezúton is megerősíteni, hogy a párt nemzetiségi politikája szilárd, szocialista társadalmi rendszerünk alapelveiből fakad, általános politikánk fontos eleme és természetes része, azt aktuálpolitikai történések nem befolyásolják. Soha nem tartottuk túsznak az itt élő nemzetiségieket — s jól- rosszul —, de arra törekedtünk, hogy önök felemelt fejjel, mert nincs miért szégyenkezniük, és félelmek nélkül, mert nincs mitől félniük, élhessenek e hazában. A vita lezárását és Márk György összefoglalóját követően a küldöttek elfogadták a beszámolót, az annak alapján készített állásfoglalást, valamint az új alapszabályt. Ezt követően megválasztották az új, negyvenegy tagú választmányt, a 13 tagú elnökséget, és a szövetség tisztségviselőit. A főtitkár ismét Márk György, a titkár pedig Martyin György lett. Dr. Mihaiescu György személyében, aki a Tan- könyvkiadó nemzetiségi főszerkesztő-helyettese, új elnököt választottak. A. Z.—B. I.
