Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-09 / 293. szám
EH25I023 1988. december 9., péntek o Nyugatnémet rendelésre kerámia korongozókat gyártanak az Orosházi Kazép Szövetkezetben. Az orosházi déli ipartelepen levő kisgépgyártó szövetkezeti üzemrészben az idén 300 korongozógépet készítettek, melyből elszállítás előtt az utolsó tizet csomagolja Kardos Pál csoportvezető Fotó: D. K. Hidrometeorológiai helyzet novemberben Az igazgatóság területén novemberben a megszokottnál jóval hidegebb, télies volt az időjárás, a hőmérsékleti minimum mínusz 16—19 fok körül alakult. A hőmérséklet átlagértéke mínusz 1,6 C fok volt, amely 6,8 C fokkal alacsonyabb a sokéves átlagnál. Csapadék: Az igazgatóság területén novemberben 22,9 mm csapadék hullott, ez a mennyiség 23,9 mm-rel alacsonyabb az 50 év november havi átlagcsapadékánál. A csapadékmérő-állomások közül a legnagyobb csapadékmennyiséget, 30,1 millimétert Endrődön mérték. A legkevesebb csapadék Szanazugban hullott, amely 9,3 milliméter volt. 1988. január 1. és november 30- ka közötti időszakban az igazgatóság területén 470,8 mm csapadék hullott, ez a mennyiség 27,8 mm-rel kevesebb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén novemberben vízfolyásonként a következő csapadékmennyiség hullott: Berettyó Székely- hídnál 12,1 mm; Sebes-Körös Bánfihunyadnál 20,8 mm, Borodnál 37 mm, Nagyváradnál 4,1 mm; Fekete- Körös Vigyázónál 36,1 mm, Petru Groza 24,9 mm; Bi- harfüred 70 mm; Fehér- Körös Honctőnél 20,4 mm; Kisjenőnél 19,7 mm. Talajvízszint: a talajvízszint a sokéves átlag közelében helyezkedik el, a terepszint alatt 210—410 mm-en, Vízszintváltozást nem észleltek. Árvízvédelem: 1988. novemberében árvízi esemény nem volt. A duzzasztott üzemelés az alábbiak szerint alakult; Gyula 180 cm, Békés 460 cm, Békésszent- andrás 480—340 cm. Belvízvédelem: novemberben belvízi esemény a Vízig területén nem volt, a belvízvédekezésre való felkészülés keretében folyamatosan történik a csatornák gaztalanítása. öntözés, mezőgazdasági vízhasznosítás: A Kövizig területén a vízszolgáltatás csak a biharugrai halastavak részére történt. Sikeres üzempróba volt a villamosított szeregyházi úszóműnél. A Szeghalmi ág. két új öntözőtelep kialakítását tervezi, ennek már a helykijelölési eljárását lebonyolították. Vízminőségvédelem: 1988. november 17-én rendkívüli szennyeződés történt, gázolaj került az Élővíz-csatornába a Veszély csárda parkolójának csapadékvíz-elvezető rendszerén keresztül. A külföldi rendszámú kamionból leengedett 200—250 liter gázolajból 50—100 liternyi jutott az Élővíz-csatornába. Az igazgatóság a kárelhárítási tevékenységet 3. fokú vízminőségvédelmi készültség keretében azonnal megkezdte, a csapadék- csatorna kitorkolásánál földelzárással az Élővíz-csatornán merülőfalas elzárással akadályozták meg az olaj továbbjutását. A vízfelszínről az olaj megkötése és eltávolítása perlittel történt, a csapadékvíz-elvezetőrendszeréből a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat a gázolajat kiszippantotta és elszállította. Az Élővízcsatorna szennyezett parti növényzetének eltávolítása után három napig tartó 3. fokú vízminőség-védelmi készültség megszűnt. A szeny- nyezés észlelésével egyidejűleg a határőrséget és a rendőri szerveket értesítette az igazgatóság a további intézkedés miatt. Felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált követelményrendszer szerint 1988. novemberében a következő: Fehér-Körös Gyulavárinál 1, Fekete-Körös Sarkadnál 2, Sebes-Körös Körösszakálnál 2, Kö- rösladány Vízmérce 1, Kettős-Körös mezőberényi duzzasztó közútit hídnál 1, Hármas-Körös Békésszent- andrás duzzasztó . felett 1, Élővíz-csatorna békési torkolati zsilipnél 2, Békéscsaba Veszely-hídnál 2, Hortobágy—Berettyó, Mezőtúr— íEndrőd közúti hídnál 2. A felszíni vizek minősége a szokásos tél eleji állapotnak felel meg. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) Jenei Bálint (Gyomaend- rőd) arról beszélt, hogy a településen anélkül, hogy hosszú évek óta pénzt kaptak volna gyermekintézményekre, tanácsi és lakossági erőből bölcsődét, tantermet, óvodát, napközis konyhát építettek. A szakmunkásképzés feltételeinek javítása azonban már ezen az úton nem valósítható meg. Az észrevételekre dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, Bereczki András és Kovács Mihály válaszolt. A vita után a testület úgy döntött, hogy a várható központi döntések után (melyre az országgyűlés decemberi ülésszakán kerül sor), a februári tanácsülésen döntenek véglegesen az 1989. évi költségvetésről. Egyetértett a testület azzal, hogy ad hoc bizottság vizsgálja meg az említett három településen az iskolaépítés lehetőségeit. Ugyanakkor az igazgatási és jogi, valamint a szám- vizsgáló bizottságot megbízta, vizsgálja meg, milyen takarékossági intézkedéseket lehet foganatosítani a megyei tanács által működtetett in- • tézményeknél. Mindkét bizottság a februári tanácsülésen terjeszti elő jelentését. n könyvtárak tevékenysége A következő téma a megye közművelődési könyvtárainak helyzetéről, a megyei könyvtár tevékenységéről szóló beszámoló volt, amelyet dr. Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója terjesztett elő. A hetvenes évek elején kezdett tudatos könyvtárfejlesztés eredményeként, a helyi szándékok központi és megyei támogatásával megyénkben országosan is elismert, a rohamosan változó társadalmi körülményekhez és igényekhez jól alkalmazkodó könyvtári hálózat jött létre. Nőtt a könyvtárak alapterülete, kevesebb, de minőségileg igényesebb választékot nyújtottak, és jobb körülményeket biztosítottak a szakmai munkához a könyvtárakban. Javult a technikai felszereltség, több lett az audiovizuális eszköz. 1395- ben átadták az új megyei könyvtárat, ahol megteremtődtek az új szemléletű hálózatba szervezett igényes könyvtári munka feltételei. A biztató jelek mellett gondok is jelentkeztek, és a gazdasági nehézségek a könyvtári szolgáltatásokat is gátolják. A könyvtárosok bére igen alacsony, ezért nagyon nehéz szakképzett, jól kvalifikált, az olvasókat igényesen ellátó szakembereket hosszú távon megtartani. A meggondolatlan intézményi összevonások, az anyagi támogatás csökkenése fokozza a könyvtárak munkaerőgondjait. Kevesebb lett a szolgálati hely, mégis növelni tudták a lakossági könvtárhasználat gyakoriságát. A könyvtári munka középpontjába a szolgáltatói készség és képesség kifejlesztése került. Ma a könyvtárak állományának rendezettsége, ösz- szetétele, feltártsága lényegesen jobb a tíz, tizenöt évvel korábbi állapothoz képest. Differenciált szolgáltatásokat nyújtanak, például fénymásolást. videokazetta-lejátszást, magnókazetta-átjátszást. Az irodalomnépszerűsítő munkán túl jelentős a közművelődési tevékenységük, és a kiteljesedő nyilvánosság fontos színterei a társadalom és a tudomány egyéb területein. Az új megyei könyvtár magas szintű könyvtári ellátást és szolgáltatásokat nyújt nemcsak a megyeszékhelyen, hanem az egész megyében. A beszámoló több oldalon foglalkozik a megyei könyvtár tevékenységével. Fő alapelvük, hogy az információ, a nyíltság, a nyilvánosság, a megújulási folyamatok alapintézménye legyen a könyvtár. A feladatmeghatározások között első helyen szerepel a könyvtári dolgozók bérhelyzetének javítása. A könyvtári ellátás hálózati jellege bevált. Fontos feladatuk a dokumentumbeszerzés. Fejleszteni szeretnék a szolgáltatásokat, hatékonyabbá tenni a közhasznú információs rendszert. A megyei könyvtár vezetése javasolja, hogy a könyvtárak hozzanak létre könyvtárfejlesztési alapot, költségvetésük egy százalékának felajánlásával. Mihály András, a megyei tanács művelődési bizottságának vezetője elismerte a könyvtárosmunka szép eredményeit, de felhívta a figyelmet a könyvtárak megosztottságára is. Ésszerű takarékossággal felfoghatatlan, hogy miért kell különböző kis hatékonyságú szak- könyvtáraknak, rétegkönyvtáraknak lenniük a tanácsi könyvtárak mellett? — kérdezte. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára hangsúlyozta, hogy a könyvtáraknak a kölcsönzés mellett jelentős feladatuk a közművelődési tevékenység. — A megyei könyvtár szakmai munkájára méltán lehetnek büszkék a Békés megyeiek — mondta Soron László, a Művelődési Minisztérium képviseletében. — A könyvtár hatása a város határain kívül, az egész megyében kell, hogy érződjék. A különféle könyvtáraknak más és más a feladatuk, de egymást segítve kell munkájukat végezniük. A hozzászólásokra válaszolva Ambrus Zoltán arról beszélt, hogy a jövőben nem a könyvtárak számának gyarapítása, hanem a minőségi munka javítása a cél. A magyar könyvtárügy is csak úgy prosperálhat, ha a könyvtár a különböző társadalmi célokért aktivizálódó állampolgár megfelelő informátorává válik. Az állami felelősség a könyvtárak működtetésében senkire nem ruházható át. Kérte a tanácsi vezetőket és a testületet, hogy nyújtsanak segítséget a könyvtárak gondjainak megoldásához, és a könyvtári alap létrehozásához. Bejelentések — személyi kérdések A bejelentések sorában először Szilágyi Menyhért, az ügyrendi bizottság elnöke kért szót. Elmondta, hogy a Békés Megyei Főügyészség összeférhetetlenségi bejelentést juttatott el az ügyrendi bizottsághoz Araczki János általános elnökhelyettes ellen. A leirat részletesen ismertette a labdarúgó-bunda- ügy vizsgálata során feltártakat (erről lapunk novejn- ber 30-i számában írtunk) és megállapította, hogy Araczki János, aki a Békéscsabai Előre Spartacus SC társadalmi elnöke is, magatartásával kimeríti a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi helyzetet. Gazdasági tevékenysége ellentétben áll a nép érdekeivel, vezetői magatartása olyan viszonyok kialakulásához vezetett, amelyek ügyvitelileg és morálisan is lehetőséget jelentettek sportolók és hozzájuk kapcsolódó személyek vesztegetési gyakorlatának kialakulásához. Az állami pénzügyek intézésében közreműködők körében, s magában a gazdálkodásban is anarchikus viszonyok alakulhattak ki. Mindezek alapján indítványozta összeférhetetlenségi eljárás megindítását Araczki János ellen. Ezután Araczki János kért szót. Mint elmondta, felelősnek érzi magát a kialakult helyzetért, de bűnösnek nem, s számos, ellene felhozott vádat — amelyek egy részéről szavai szerint a sajtóból értesült —, nem fogad el. Beszélt a sportéletben meglevő joghézagokról, a szabályozás ellentmondásairól, a sportvezetőkkel szembeni elvárásokról. Kérte a megyei tanácsot. hogy az ügyészi kezdeményezést illetően mielőbb döntsenek, mert a bizonytalanság sem számára, sem a tanácsnak nem jó. A testület szavazással döntött arról, hogy megindítja-e az összeférhetetlenségi eljárást Araczki János ellen. A tanács 49 szavazattal — négy tartózkodással — az eljárás megindítása mellett döntött. Ennek értelmében az ügyrendi bizottság megvizsgálja az összeférhetetlenségi indítványt, s lehetőség szerint még decemberben rendkívüli tanácsülésen ismerteti annak eredményét. A testület ennek alapján dönt. A további bejelentések között tanácsrendeletet fogadott el a testület egyes helyi tanácsi szervek tevékenységének közvetlen megyei irányítás alá vonásáról, a rendkívüli események jelentési rendjéről, valamint korábbi interpellációkra adott válaszokat vett tudomásul. Elhangzott továbbá, hogy Antal József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője, aki sikerrel pályázta meg a Gyulai Húskombinát vezérigazgató-helyettesi állását, kérte felmentését. A testület elfogadta kérelmét és az állás végleges betöltéséig Han- kó László osztályvezető-helyettest bízta meg az osztály- vezetői teendők ellátásával. Az elnöklő Gyulavári Pál végül a következő bejelentést tette: ez év tavaszán megkereste az illetékes szerveket és jelezte, hogy a jövőre esedékes tanácsi választásokon, életkorára való tekintettel (58 éves) nem kíván indulni. Novemberben írásban kérte korkedvezményes nyugdíjaztatását, s ha ezt jóváhagyják,! a februári megyei tanácsülésen kéri felmentését. Ördögi körben Három település pályázik iskolaépítési támogatásra a költségvetésből; Gyoma- endrőd, Kondoros és Lökösháza. A művelődési bizottság vezetője felelősséggel érvel mellettük. Kéri, hogy a nehezen osztható forintok sorsáról helységenkénti szavazással döntsön a testület. „Ezeken a településeken a tanács minden fejlesztésről le kell, hogy mondjon azért, hogy a gyerekeket rendes iskolába tudja járatni” — mondja. László Lászlóné, a lökösházi ABC vezetője, megyei tanácstag felszólalásában ecsetelte sanyarú oktatási helyzetüket. A szünetben megerősítette igazát Horváth Jánosné tanácselnök és Csala István, a községi pártbizottság titkára. — A lakosság tavaly szavazott arról, hogy pénzt ad az iskolaépítéshez — szól Lászlóné. — A pénzüket, az áldozatkészségüket nem szabad veszni hagynunk és okosan kell hasznosítanunk. — A 2300 lélekszám körüli Lökösháza új telepítésű község — mondja a párttitkár. — Mi semmi anyagi, tárgyi előnyt nem örököltünk a múltból, hiszen errefelé uradalom volt. A felszabadulás után kellett építenünk iskolát, boltot, középületeket. A szép óvodából olajos padlójú, sötét tantermekbe kell mennie a gyermekeinknek. Ezért hagynak itt bennünket a szaktanárok is. A tanácselnökasszony számol: — Négy és fél millió forintunk van tanácsi költségvetésből, 2 millió a tehóból és a nyolc tanterem felépítéséhez 35 millió kellene. A hátrányos helyzetű településeknek szánt pénzekből sem kaphattunk, mert magunknak is tenni kellett volna hozzá. Nem volt miből. Az iskolaépítésről e hónapban tárgyalunk a kivitelezővel, az eleki költség- vetési üzemmel. Ha most nem kötünk szerződést, jövőre esetleg hiába szerzünk pénzt valahonnan, nem lesz építési vállalkozó. Ördögi kör ez, úgy érzem. Ez a szavazás... Lépten-nyomon találkozom a különböző testületi üléseken fejlődő demokráciánk bosszantó, vagy humoros vadhajtásaival, a gyorsan változó vélemények következményeként a döntést hozók tanácstalanságával. Végtelen könnyedséggel, ugyanakkor felelősséggel vezeti az elnök a megyei tanácsülést, amely igen nehéz szakaszához ér. Arról kell döntenie a testületnek, felkérik-e ügyrendi bizottságukat, végezzen részletes vizsgálatot az ügyészi iratban felsoroltak alapján: összeférhetetlenség van-e a felelős vezető beosztása, jogköre és tettei, döntései között. Az évtizedek óta együtt tevékenykedő munkatársak* a testületi tagok hajlanak erre is, arra is. Ellentmondásos érzelmek dúlnak bennük, de hát ők végül is nem magukat, hanem választóikat képviselik. Szavazásra bocsátják a döntést. Kezek lendülnek a magasba. A számlálásra felkért munkatárs a tér áttekintésének nehézségeivel küszködve frappáns módon summázza a látottakat: „Ez még kevés”. Az ilyen meghatározást azonban nem lehet jegyzőkönyvezni. Amikor újra szavaznak, pontosan számolnak, kiderül, majd minden jelenlevő azonos véleményen van. Lám, lám, időközben valami változott? Az álláspont, vagy a felmérés? B. Zs.—S. F.
