Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
IgmUkfJd 1988. december 7., szerda 0 Az utóbbi években igen jelentős összegeket fordítottak a rostfeltáró gépállomány fejlesztésére a Nagylaki Kenderfonó és Bútorlapgyártó Vállalat mezőhegyesi gyárában, népszerű nevén a mezőhegyesi kendergyárban. Ezzel lényegében megvalósították a kenderfeldolgozás teljes vertikumát az alapfonalgyártásig. Évente 5 ezer tonna ázott kenderből nyerik ki a rostot nagy teljesítményű gépek segítségével. Képünkön Bagyinszki Ildikó, nyújtós, fonásra készíti elő az alapanyagot Fotó: D. K. Hz őszi kalászosok fele gyenge minősítés! kapott — Végre itt az eső! — mondta egyik ismerősöm a minap. Talán mindenütt kikelnek az őszi vetésű gabonák — folytatta a mezőgazdaságban dolgozó szakember. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán elkészült az őszi kalászosokról az összesítő jelentés. Eszerint az őszi búza vetésterülete egy százalékkal nagyobb, mint az idei év termést adó területe, azaz meghaladja a 127 ezer hektárt. A szakemberek véleménye szerint az alkalmazott technológiában és a tápanyag-utánpótlásban előrelépés tapasztalható. Egyre nagyobb teret nyer a folyékony műtrágya alkalmazása a nagyüzemekben, és a művelőutas vetés is terjed, ennek aránya eléri a 34 százalékot. Az őszi talaj- előkészítési munkálatokat az idén is nehézzé tette az aszály, különösen ott, ahol a kukorica és a napraforgó után 'került földbe az őszi kalászosok magja. Szokatlan témát vitatott meg a közelmúltban a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének nőbizottsága: a szövetkezeti tagság fogyasztói kultúrájának helyzetével, fejlesztésével összefüggő feladatokat, amelyek azonban túl is mutatnak a szövetkezeti kereteken. A termelés, a felvásárlás, a kereskedelem a szövetkezeti tagság mellett érzékenyen érinti és egyaránt befolyásolja a lakosság szokásait is. Ezért úgy gondolom, hogy a vita megállapításai érvényesek minden háztartást vezető család, egyén számára. „A lakossági fogyasztás az utóbbi 15 évben jelentősen •nőtt. Bővült és szerkezetében is megváltozott a kereskedelmi hálózat. A termelési, kereskedelmi és fogyasztói kultúra viszont alig érzékelhetően változott” — kezdődik a beszámoló. A napjainkban bekövetkezett gazdasági változások feltétlenül hatással vannak a vásárlói szokásokra, az életvitelünkre. A vásárlók — gyakran tájékozottságuk hiányában — nem képesek fogyasztói érdekeik felismerésére: A vitában sok érdekes. megszívlelendő bírálat és javaslat hangzott el. Megállapítást nyert például, hogy döntően a jövedelmi viszonyok befolyásolják a fogyasztást. De mik is azok A vetést október 9. és 28-a között jó ütemben folytatták a gazdaságok. A hazai fajták aránya 77 százalék, ezen belül a szegedi fajtáké 51, a martonvásáriaké 26 százalék. Sajnos, tovább csökkent a kiváló minőségű első,és másodfokú vetőmagvak aránya. Ennek pénzügyi és forgalmazási okai vannak. A vetett csíraszám 7,2-8 millió hektáronként, számítva jövőre is a szárazabb évjáratra. Ami a minősítéseket illeti, megállapítható: azok a gabonák kaptak jó minősítést, amelyek október első heteiben kerültek a földbe, és az ebben az időszakban lehullott csapadék hatására egyenletesen keltek. Ezek aránya a tavalyi 27 százalékkal szemben az idén 19 .százalékot tesz ki. A közepes minősítést azok a kalászosok kapták, amelyeknél az állomány 70 százaléka kikelt, de a csapadékhiány miatt fejlődésükben visszamaradtak. Ez az arány megegyezik az elmúlt évivel, 32 a fogyasztói szokások? Egyik legjellemzőbb az elaprózott vásárlás, a hagyomány motivációja (kenyér, tej, felvágott — mindennapi vásárlása). A fogyasztók ezen cikkeket általában akkor sem veszik meg hosszabb időre, ha eltarthatósága azt megengedi. Sokszor rutinból vásárolunk. Nem tekintjük át a teljes kínálatot, nem vesszük észre az új (esetleg olcsóbb) termékeket. A tervszerűtlen vásárlás egyik formája az esetleges, vagy impulzív vásárlás. Rossz példa lehet más családok, hagyományok, munkahelyi tapasztalatok kritika nélküli átvétele. Sorolhatnánk még más kedvezőtlen élelmezési vagy öltözködési példát is. Az igények változásával sajnos nem járt együtt a háztartások gazdálkodásának a fejlődése. Egy reprezentatív felmérés szerint a lakosságnak alig egy tizede képes rendszeresen előre megállapított havi összeget félretenni. Az alapvető szükségletek kielégítése pedig még hosszú ideig a családok feladata marad. Az élet nem igazolta a szolgáltatások (patyolat), a gépesítés, a gyermeknevelés közösségi megoldásainak egyed- uralkodását. Nehezíti a fejlődést. hogy a háztartás feladatköre napjainkban össztársadalmi szinten leértékelődött. A nők munkába álszázalékot tesz ki. Sajnos, gyenge minősítést kapott a búza vetésterületének csaknem 50 százaléka. A novemberi gyors, hirtelen lehűlés a kelést és a fejlődést visz- szafogta, de a november 21- én hullott 10-15 milliméteres hó jótékony hatású volt. A vetésterület hat százalékán erős mezeipocok-fertőzés van, amely ellen a szükséges védekezést megtették a nagyüzemek. Az előrejelzések a korábbi évinél is nagyobb mezeipocok- és futrinkakártételre figyelmeztetik a szakembereket, összességében megállapítható, az őszi kalászosok állapota az időjárási körülményekhez képest megfelelő 1988 őszén. Az őszi árpa és a rozs korai vetésidejénél fogva kikelt, jól fejlett, az állományok összképe biztató a jövőt illetően. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt év őszén mindössze 27 százalék volt a jó minősítésű vetések aránya, s ez év nyarán a második legjobb átlagtermést érték el búzából a megye nagyüzemei, úgy a mostani minősítések alapján egy kedvező téli és tavaszi időjárás esetén bizakodva várhatjuk az 1989. évi aratást. Persze addig még sokat hál kint a gabona. v. 1. lásával párhuzamosan nem alakult ki a családban az ésszerű munkmegosztás. A családban a több generáció együttélésének hiánya miatt alig érvényesül az ismeretek átadása. Mindezek felismerésével és a tapasztalatokból adódóan több hasznos feladatot javasoltak a szövetkezeti mozgalomnak : A szövetkezeti kereskedelemnek jobban figyelnie kell a differenciált igények kielégítésére. Az olcsóbb cikkek kínálatát növelni kell. Szorgalmazni szükséges az ipari termelő üzemektől a közvetlen beszerzést. A szakboltellátottságot felül kell vizsgálni, és más szempontok szerint kialakítani. A reklámpropaganda tevékenység messze elmarad a munkateljesítményektől. Az előrecsomagolásnak, a csomagküldő szolgálatnak nagyobb szerepet lehetne szánni. A nyereségre való törekvés elsősorban a kínálatban mutatkozzon meg. A fogyasztói érdekvédelem erősítésére szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a helyi fogyasztói tanácsokkal. A háztartási ismeretek oktatásában is előre kellene lépni: itt fel lehetne használni az iskolaszövetkezeteket is. A bevásárlónaook, árubemutatók kapjanak nagyobb propagandát, és* a községekben is fokozzák ezek szerepét. Nincsenek olcsó szakácskönyvek, olcsón elkészíthető ételekkel. A jó módszerek elterjesztését szorgalmazni kell. H. M. 0 háztartás ábécéje Vita a fogyasztói kultúráról Mikroelektronika és a társadalom Ami tegnap még hihetetlennek tűnt, ma már nem az, s amit ma utópisztikusnak kiáltanak ki, az holnap már... A fejlődés, az élét bármely területét nézve, nem áll meg. A mikroelektronika befészkelte magát közénk, nem is tudunk ma már meglenni nélküle •— szerencsére. Ennek a nélkülözhetetlen tudománynak a társadalomban elfoglalt helyéről kérdeztük dr. Szentgyörgyi Zsuzsát, az Ipari Minisztérium főtanácsosát. — Sok-sok példát lehetne felsorolni a változásra, fejlődésre. ötven évvel ez el óit egy rádió a nagy sublót tetejét betöltő szobadísz volt. Jelenleg akár zsebre is rakható, és ugyanolyan minőséget és szolgáltatást nyújt, mint elődeik. Vagy a mintegy ötven évvel ezelőtt megépített első elektronikus számítógép hatalmas területet foglalt el, ma meg az ennél nagyobb teljesítményre, szolgáltatásra képes személyi számítógép az íróasztal felén elfér. A mikroelektronika, mint technológia teszi lehetővé, hogy az alkotóelemeket viszonylag olcsón, és nagy tömegben lehessen előállítani. Az otthonokban szinte mindenütt megjelent az elektronika, ma egy magyar családnak is négy-öt rádiója, olykor két tévéje is van, de lehet programvezéreit mosógépe, és számos technikai újdonsággal dicsekedhet. Es ezek csak átlagos, napi dolgok. Ami ennél fontosabb: létre lehetett hozni nagy adatbankokat, valamint olyan ipari eszközöket, amelyek biztosítják a viszonylag olcsó termelést, a nagy megbízhatóságot, a piacon való rugalmas igazodást. Persze, ne feledkezzünk meg a hátrányokról sem. Mert olyan technikai újdonság, megoldás, amely csak előnyökkel járt volna az emberiség életében, nincs. Valami módon mindig változásokat, hátrányos helyzeteket is teremtett a fejlődés. Amikor Jacquard feltalálta a programozható szövőgépet, takácsok ezrei váltak munkanélkülivé. Amikor feltalálták a gőzgépet, és az elterjedt, kézimunkások százezrei kerültek az utcára. Példák sorát lehetne még említeni. És most, amikor az elektronika — melynek alapja a mikroelektronikai technológia —, széles körben terjed, sok munkahely vagy megszűnik, vagy átalakul, és azzal jár, hogy emberek ezreinek kell új szakmát tanulniuk nálunk is. Sokat halljuk, hogy elmaradottak vagyunk, a hátrányunk folyton nő. Ez sajnos, igaz. Túlságosan lemaradtunk az elektronika fejlesztésében, különösen a mikroelektronikai technológiában. A szakemberek már a hetvenes évek elején sürgetően vetették fel: építsünk mi is mikroelektronikai gyárat. Akkor még viszonylag olcsóbban lehetett volna belépni az integrált áramkört gyártó országok sorába. Kétségtelen, hogy a tudás, a szakismeret akkor is elsősorban az amerikai cégek birtokában volt, és bizony, ha nem is létezett még a COCOM-lista, de azért voltak tiltások. Nem szívesen adtak el haladó technológiát szocialista országoknak. Ennek ellenére berendezkedhettünk volna a mikroelektronika fejlesztésére. Magam is részt vettem az előtanulmányokban, de sajnálattal mondhatom, késve és keveset értünk el. Kétségtelen, hogy az olajprogram fontos volt, hogy az olefinprogram is hasznot hozott. Ezeken túlmenően egy sor más területre ment el a már akkor is kevés pénz. A nyolcvanas évek elején született egy határozat: integrált áramköröket előállító gyárat kell építeni. Csak hát erre sem jutott annyi pénz, mint amennyi kellett volna. Végül az egész gyárat bezsúfolták egy meglevő telephelyre. Ennek később sajnálatos következménye lett. Megépült a g/ár, elkezdett üzemelni, aztán ’nyolcvanhat közepén kigyulladt, és leégett. Azóta megint ott tartunk, hogy nincs ... Sajnos, a versenytársak nem kérdeznek minket, patópálokat, hanem haladnak tovább a fejlődés útján, és azt kell mondani, ami reményünk még volt, lassan szertefoszlik. Persze megvehetünk mi készen például számítógépet, megrendelhetünk kész távközlési rendszereket is, ha van miből. Természetes, hogy nem nekünk kell mindent elkészíteni, de alkatrész nélkül, alapelem nélkül majdnem olyan egy iparág, mintha például minden acéllemezt külföldről hoznánk be. Az is igaz, hogy nem lehet a teljes választékot itthon gyártani alapanyagból sem, alkatrészből sem. De valamilyen alapanyagiparnak lennie kell! Hargitai Judit Meszezés a háztájiban Békés megyében a mezőgazdaságilag művelt területek jelentős hányada mésztel en, savanyú talaj. Természetesen ezt tapasztalják sokan azok 'közül is, akik hétvégi kertben, háztáji földeken, esetleg fóliában is gazdálkodnak. A savanyú kémhatású, mésztelen talajon a növények fejlődése, növekedése elmarad az optimálistól, normálistól. A kalcium hiányában a növények anyagcserefolyamatai megakadnak, ami jelentős terméskiesést eredményez. A hiánytünetek először a legfiatalabb leveleken jelentkeznek; a levelek kicsik maradnak, deformáltak, a csúcs és a levélszél kanalasan felkunkorodik. A házikertben gyakran tapasztalható tünetek egyike a paradicsom csúcsrothadása. A gyümölcs csúcsán, a héj alatt üvegesedő foltok jelentkeznek, amelyek hamarosan barnásfekete vagy fekete, bőrszerű, száraz foltokká alakulnak át. Ugyancsak gyakori a salátán a levélszél- és levélbarnulás; vagy az almában az ún. „stippesedés”; a betakarítás utáni gyakori foltosodás. Ezek a tünetek megszüntethetek. ha a talajt megfelelő talajtrágyázásban részesítjük. Ahhoz, hogy a talajélet, a talaj morzsalékonysága, víz- gazdálkodása, a talaj kalciumháztartása kielégítő legyen, különböző korszerű javító- és trágyaanyagok állnak rendelkezésre. Az egyik ilyen új termék a Sarkad! Cukorgyár által előállított cukorgyári mésziszappor, amely talajjavító és mész- trágyaanyag is. A forgalomba 20 kg-os zsákokban kerülő anyag por alakú, magas (75-80%) mésztartalom- mal, szervesanyag-tartalma 10%. A dózisa — a talaj savasságától függően — 0,5- 1,5 kg'négyzetméter lehet. Az optimális dózis meghatározásához pontos információkat adnak a talajvizsgálatok, amelyeket a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás talajlaboratóriuma végez, a mésztrágyadózison kívül a vizsgálatok alapján igény szerint műtrágvázási javaslatot is készít. Plavcczné Szojka Mária (agrokémiai szaktanácsadó) Üdülök a Dunakanyarban Az idegenforgalmi értékű dunakanyari üdülőterületek és a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan zártkerti területek arculatának védelmében az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium az érintett Komárom, Nógrád és Pest megyei tanácsokkal közösen országos tervpályázatot írt ki. A tervezőktől olyan üdülő- és zártkerti épületekre kérnek javaslatokat, amelyek a lakók célszerű elhelyezése és kiszolgálása mellett garanciát nyújtanak a tájba simuló, harmonikus beilleszkedésre, a környezet- és természetvédelmi követelmények teljesítésére. Javaslatokat várnak sík- és hegyvidéki területek beépítésére is. Az üdülőépületek hasznos területe 30—80 négyzetméterig, a zártkertieké 30 négyzetméterig terjedhet. Készülhet terv a zártkerti házak üdülővé alakításáról is. A pályázati kiírást átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s ugyanide kell eljuttatni a kész- terveket legkésőbb jövő év február 27-ig. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására 540 ezer forintot irányoztak elő. A pályázat eredményét legkésőbb jövő év március 31-ig hozzák nyilvánosságra. Értesítjük a t. lakosságot, hogy a békéscsabai kerekl zártkertekben Kocsis és társai részére épített kisfesz, hálózatot 1988. december 8-án FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZÜK. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász .Üzemigazgatóság, Békéscsaba „Qlfa” ÚJ VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLET Szeghalmon (Béke u. 16—18. sz.): — színes és fekete-fehér tv-k, videók — hűtő- és fagyasztószekrények — Hi-Fi-berendezések — elektromos háztartási cikkek — világítási eszközök és még sok más cikk. Nyitás: 1988. december 8-án. SZEGHALOM ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Az alábbi Ipnyomatú, ovál alakú/Jfflyegző érvénytel' BÉKÉS&SABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 4. ITALBOLT Békéscsaba, Orosházi út 136. Szerv, vez.: Sajti Ferenc
