Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-07 / 291. szám

1988. december 7., szerda II magyar sajtó napja Békéscsabán Pusztai Ferenc miniszterhelyettes látogatása megyénkben A főiskolán dr. Főldesi Béla igazgató köszönti a vendégeket (balról a harmadik), mel­lette, középen Pusztai Ferenc miniszterbelyettes Fotó: Gál Edit (Folytatás az 1. oldalról) ről. Vajon hogyan lehet re­formgondolatoktól és -moz­galmaktól nyüzsgő világunk­ban reformmódon ünnepel­ni? — tette fel a kérdést. Most a pluralizálódó társa­dalomban, amikor az embe­rek politikai érdeklődése megsokszorozódott, az őszin­teség, a nyíltság iránti igény, a kritikus szellem az uralkodó, fokozódik az új­ságírók valóságfeltáró szere­pének jelentősége. A meg­növekedett felelősségű vi­lágban csak a sokoldalúan művelt, önmagát állandóan képező, a társadalom, a nép iránt elkötelezett újságíró felelhet meg feladatának. Hangsúlyozta a megyei saj­tó fontosságát, a nemzetisé­gi lapok, a rétegújságok és a városi sajtó szerepét. Ünnepi beszédét követően kitüntetéseket adott át Fo- dorné Birgés Katalin. Az MSZBT aranykoszorús jel­vényét nyújtotta át Gyurkó- né Nagy Ágnesnek. Kiváló dolgozó lett dr. Serédi Já­nos olvasószerkesztő, Ignácz Mihályné szakelőadó és Mol­nár Istvánná takarítónő. Többen kaptak törzsgárda- jutalmat. délelőtt a szerkesztőség és a lapkiadó vállalat társa­dalmi szerveinek képviselői koszorút helyeztek el a me­gyei pártbizottság falán le­vő Népszava-emléktáblánál. Aj Padrah Lajos Általános Iskola kórusa énekelt. * * * Hagyománnyá vált, hogy a sajtónapon a postásokat is köszöntjük. A Békés Megyei Népújság szerkesztőségében Csala János, a lapkiadó vál­lalat igazgatója köszöntötte a meghívottakat és átnyúj­totta a Népszabadság-emlék- plakettet Kata Imrénének (Szeghalom), Kulcsár József- nének (Mezőhegyes), Kádár Ignácnak (Kötegyán) és Bé­kési Károlynak (Bucsa). Dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgató­Nyers Jlezső, _ az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter, mondott beszédet Szakasits Árpád szobrának tegnapi budapesti avatási ünnepségén. Az egészalakos szobrot, Marton László alkotását a Szakasits Árpád út és a Tétényi út kereszteződésénél helyezték el, a politikus születésének 100. évfordulója alkalmából. A beszéd elhangzása után koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán. Előzőleg a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteon­jában, Szakasits Árpád ur­nájánál is elhelyezték a tisztelet, a megemlékezés koszorúit. Szakasits Árpád, a szoci­áldemokrata mozgalom ki­emelkedő alakja száz éve született. 1938-ban lett a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt főtitkára, helyettese ezt a plakettet Budapesten vette át. Lapunk főszerkesztője, dr. Árpást Zoltán a Népújság emlékplakettjét adta át Ege­rest Lászlónak (Békés), Ko­miszár Györgynének (Mező- berény), Pacsika Andrásnak (Békéscsaba), Strifler József­nek (Békéscsaba), Szántó Istvánnak (Békéscsaba) és Váczi Imrénének (Sarkad). majd a Népszava főszer­kesztőjeként dolgozott. ♦ * * Ugyancsak ünnepséget tar­tottak kedden a SZOT szék­házában. A szakszervezetek tevékenységének, törekvései­nek megismertetésében ered­ményes munkát végző új­ságíróknak Szalay Ferenc, a SZOT titkára a SZOT el­nöksége által adományozott Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetést, valamint SZOT- nívódíjakat adott át. Megemlékezést tartottak a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságán is. Borbély Sándor országos parancsnok köszöntötte az ünnepségen megjelent újságírókat, majd — kiemelkedő tevékenysé­gükért — kollektív és sze­mélyi elismeréseket adott át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem különböző fokoza­tait és az országos parancs­nok jutalmát 26-an vették át. (Folytatás az 1. oldalról) Később, ha már biztosítottak a szakmai feltételek, lehet majd a profil gazdagításával foglalkozni. Békés-Tarhos sorsát már évek óta nem sikerült meg­nyugtatóan rendezni. A ja­vaslat országos hatáskörű énektanár- és karvezető-to- vábbképző intézet létrehozá­sáról szól, Ehhez először is a zenepavilont — amely je­lenleg a gyógypedagógiai in­tézeté — kellene kiváltani és felújítani. Probléma, hogy ho­vá tartozzon Békés-Tarhos. A kérdés eldöntésében a váro­si, a megyei vezetők és a minisztériumi képviselők azonos véleményt képvisel­nek: a profil és a nagyság nem indokolja az önállósá­got, az egyik megyei felső­fokú Intézményhez kellene kapcsolni Békés-Tarhos ügyét. A megbeszélést követően a Debreceni Tanítóképző Főis­kola kihelyezett tagozatán dr. Ffldesi Béla igazgató és dr. Pap Miklós főigazgató fogadta a vendégeket. Esz­mecseréjükön szó volt & fő­iskola fejlesztéséről, szakmai és az ifjúságot érintő kér­désekről. Délután Békés- Tarhoson folytatódott a mi­niszterhelyettes programja, ott Verbai László, Békés vá­ros tanácselnöke és Varga Imre, a Tarhosi Gyógypeda­gógiai Intézet igazgatója kö­szöntötte a vendégeket. Az egynapos látogatás Szarvason zárult, az Óvónőképző Inté­zetben Daróczi Erzsébet dr., igazgató fogadta a vendége­ket. N. K. Szakasits Árpád szobrának avatása Budapesten juhász Károly-emlékSIés a gyulai kórházban Megtartották a KISZ országos demonstrációját A Békés Megyei Tanács Pándy Kálmán Kórház-Ren­delőintézetében 16 éves ha­gyomány a Juhász Károly tudományos emlékülés meg­rendezése. A kórház irányí­tói a gyakorlati gyógyító­munka mellett az azt segítő tudományos kutatásokat is támogatják az orvosok és szakdolgozók körében. Ju­hász Károly fiatalon elhunyt tehetséges urológus szakor­vos emlékét őrzi a fiatal szakembereknek teret nyúj­tó tudományos emlékülés. Néhány éve a rendezvény­hez kapcsolódott az Alkotó Ifjúság pályázatának értéke­lése és díjátadó ünnepsége. Szepesvári Elemér, a kórház főigazgató-főorvosa nyújtot­ta-át a díjnyerteseknek ju­talmukat. A legjobbak kö­zött köszöntötte dr. Bányai Tivadart, aki a pajzsmirigy betegségeinek diagnosztiká­járól írt. dr. Márk Lászlót és dr. Liszkai Gizellát, akik a gyári és a mezőgazdasági munkások életének és egész­ségi állapotának összefüggé­seit kutatták. A szakdolgo­zók között díjat nyert Hal­mos Miklósné, aki a 14—18 évesek szexuális ismereteiről készített dolgozatot, Rábai Julianna, valamint Tőgye Ildikó, az infarktusos bete­gek. körében végzett vizsgá­lataik tapasztalatainak ösz- szegzéséért. A kórház dolgozói közül nagyon sokan eljöttek az emlékülésre, ahol hat elő­adást hallgattak meg tegnap délután a műtétes szakmák, az ideggyógyászat és az egyéb szakterületek köré­ből. B. Zs. Aláírásgyűjtő táblák, fák­lya- és téglajegyárusok, transzparensek szegélyezték a margitszigeti sétányt, a KISZ országos demonstrá­ciójának idején. A szigeti szökőkút előtt tartott meg­mozduláson budapesti fia­talok és a megyek küldöt­tei vettek részt, hogy ily módon is szorgalmazzák a lakáskérdés átfogó rendezé­sét. A dobozokból épített há­zak és a transzparensek fel­iratai is jelezték: az ifjúság kilátástalannak érzi a la­káshoz jutást, az első lakás megszerzését. A Borsod, Veszprém, Heves, Békés és Pest megyei küldöttek kép­viselői felszólalásaikban a lakásgazdálkodás átfogó re­formját, a szociális létbiz­tonság növelését követelték. Valamennyien kiálltak a KISZ lakáskoncepciója mel­lett, hangoztatva, hogy ha más szervezetnek vagy a kormánynak van ennél jobb elképzelése, azt is készek támogatni. Kifejezték remé­nyüket, hogy a demonstrá­ciót követően a szerdai kor­mány—KISZ-vezetői találko­zón megegyezés születik a lakáskérdésben is. A demonstráció végéig mintegy 1500 aláírást gyűj­töttek a helyszínen és a megyékből is több tízezer aláírás érkezett a KISZ KB- hoz, a lakáshelyzet javítá­sát sürgetve. Este arról még nem volt pontos adat, hogy hány téglajegyet sikerült eladni, az azonban biztos, hogy ezt az összeget a KISZ egy gyermekintézmény ja­vára ajánlja fel. Kudarc vagy siker? Jelöltjelöltek a csabai pártértekezleten A békéscsabai pártértekez­leten a személyi kérdésekről folytatott vitában a KISZ-es ■küldöttek arra tettek javas­latot, hogy jelöljék a városi pártbizottsági titkári funk­cióra Szabó Bélát, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, és Bálint Tibort, a békéscsa­bai városi pártbizottság munkatársát. (A pártértekez­leten egyébként sem Szabó Béla, sem Bálint Tibor nem volt küldött.) A levezetőelnök szavazásra bocsátotta a ja­vaslatot, de végül nem ke­rültek fel a jelölőlistára. — Milyen előzményei vol­tak mindennek, és önt ho­gyan érinti az ügy? — kér­deztük a hét elején Szabó Bélától. — Engem az elmúlt héten, kedden meg­keresett az egyik KISZ-es küldött azzal, hogy a párt­értekezlet fia­tal küldöttei­nek csoport­beszélgetésén szóba került: engem a váro­si pártbizottság gazdaságpo­litikai titkárának jelölnének, s mit szólok ehhez. Elmond­tam, hogy először is nagyon meglepett, ez volt az első gondolatom. A második pe­dig az, hogy nagyon meg­tisztelő, ha engem, aki nem városi szervnél dolgozom, a város fiataljai ilyen funkció­ra alkalmasnak tartanak. Ugyanakkor közöltem azt is, hogy én ezen a pártértekez­leten nem vagyok küldött, sem meghívott, továbbá, ■hogy tudomásom szerint a jelölőbizottság csak a párt- alapszervezeti taggyűléseken szóbakerülő jelölteket veszi figyelembe. Megkérdeztem azt is, hogy tud-e erről a javaslatról a jelölőbizottság? Merthogy véleményem sze­rint a jelölőbizottság, ha tud róla, dönthet arról, elfogad­ja-e ezt a jelölést, fölveti-e ezt a javaslatot a pártérte- kezleten. Másrészt érdeklőd­tem, hogy tud-e erről a vá­rosi - pártbizottság első tit­kára, hiszen az esetleges megválasztást követően na­gyon fontos, különösen veze­tői szinteken ,hogy olyan em­berek dolgozzanak együtt, akik hasonló gondolkozásé, dinamizmusé, illetve egymás tulajdonságait jól kiegészítő vezetők. Erre ők azt vála­szolták, hogy a következő lé­pésben megkeresik a jelölő- bizottságot és az első titkárt. — Ez megtörtént? — A jelölőbizottság egy tagját megkeresték, de az el­ső titkárt, amint ma meg­tudtam, nem. Ennek az okát még nem tudom. — Hogyan ítéli meg ezt az egész kezdeményezést? — Az alakuló, színesedő közélet valószínűleg több ha­sonló jelenséget hoz magá­val a jövőben, szaporodik a spontán jelölés. Ezt meg kell szokni, és meg kell tanulni kezelni. Az ügy hasznosítha­tó tapasztalata, hogy a fiatal küldöttcsoport velem kapcso­latos elképzelése későn szü­letett, emiatt ez a kezdemé­nyezés széles körben nem is válhatott ismertté. Ha ez ko­rábban felvetődik, akkor a pártalapszervezetünk esetleg ilyen elképzelés mellett en­gem választhatott volna kül­döttnek. — Elképzelhető, hogy egy ilyen pozíciót elfogadna? — Ha a jelölés teljes kö­rültekintéssel történik, sza­bályos, és ha megválaszta­nak, akkor igen. — Ügy hírlik, távozni ké­szül a KISZ megyei első tit­kári székéből? — Véleményem szerint ter­mészetes, hogy a KlSZ-veze- tőkről időnként fel-felröp- pennek ilyen hírek, hiszen ez egy olyan funkció, amelyben az ember nem maradhat nyugdíjig. Betöltöttem a 36. évemet, több mint 8 éve dol­gozom a megyei KISZ-bi- zottságon, magam is idősze­rűnek tartom, hogy belátha­tó időn belül más munka­körben dolgozzam, Hogy ez mi lesz, nehéz lenne megjó­solni. Szívesen vállalok a jö­vőben is közéleti funkciót, azonban tény, hogy soha nem volt tőlem idegen a gondo­lat, visszatérni az eredeti szakmámba — agrármérnök vagyok —, a végzettségem­nek megfelelő munkakörbe. — Nem tart-e attól, hogy ferdeszemmel nézik ezután, és hátrányára válik ez a je­lölési javaslat? — Biztos, hogy szokatlan volta miatt különbözőképpen csapódik le, különböző véle­ményeket szül. Tartani attól lehet, hogy ferdeszemmel néznek rám, mint ahogyan azzal már találkoztam, hogy őszinte szívvel gratuláltak. De félnivalóm nincs, elsősor­ban is azért, mert ebiben a kérdésben jómagam az érvé­nyes szabályok szerint jár­tam el. Másfelől, úgy hiszem, ez egyre inkább természetes­sé válik közéletünkben. Fe­lesleges tehát retorziótól tar­tani. Bálint Tibortól is azt kér­deztük először, tudott-e a fiatalok szándékáról, illetve hogyan jutott mindez a tu­domására? — Igen, tud­tam róla — felelte —, de hadd kezd­jem egy ki­csit mesz- szebbről: az előkészítő munka során a pártbizott­ság úgy fog­lalt állást, hogy küldött­ként húsz KISZ-es fiatal is vegyen részt a tanácskozá­son. A pártalapszervezetek feladata volt, hogy a tag­gyűlésen mérlegeljék a ja­vaslatot, és ha úgy ítélik meg, akkor válasszák meg küldöttnek az illető KISZ- fiatalt. Ezek után a KISZ- esek úgy érezték, akkor jár­nak el helyesen, ha lelkiis­meretesen felkészülnek a pártértekezletre, végiggon­dolják, egyeztetik feladatai­kat, mérlegelik azt, milyen ifjúsági témákról kell ezen a fontos fórumon szólniuk. Természetesen személyi kér­désekről is szót váltottak, hiszen miután a pártértekez­let előkészítése számos új elemet tartalmazott, ilyen új elem volt az is, hogy a jelö­lőbizottsági tagok külön meg­kérdeztek minden küldöttet a tisztségviselői funkciókról is. Ebből a meggondolásból vitatták meg a KISZ-es kül­döttek is ezt a témát. A sze­mélyemre vonatkozó javasla­tokat a fiatalok a pártérte­kezletet megelőzően három nappal tudomásomra hozták. — Hogyan fogadta ezt? — Az első reagálásom az volt, hogy nem kis megtisz­teltetés, a munkám értékelé­sét látom ebben. De el­mondtam nekik; az előkészí­tés során olyan rendezőelvet fogadott el a pártbizottság, miszerint a pártalapszerve- zetek által megválasztott küldöttek, illetve a pártbi­zottsági tagságra jelöltek kö­zül választható az új pártbi­zottság — ezek figyelembe­vételével tehát a javaslatnak nincs realitása. Ám, ha a pártértekezlet, mint a leg­magasabb fórum, mégis úgy dönt. hogy elfogadja a kül­dötteken kívüli jelölést is, akkor ezt vállalom. Ez a ja­vaslat a széles körű demok­ratikus előkészítő munka eredményeképpen születhe­tett meg. A párton belüli nyíltság, a jobbítás szándé­kát látom a fiataloknál, akik úgy ítélték meg, hogy élhet­nek ezekkel a lehetőségek­kel. — Kudarcnak érzi, hogy végül is nem került a jelö­lőlistára? — Semmiképpen. Ügy ér­zem — s ha elvonatkoztatok a személyemtől — az a véle­ményem, egybeesőén az or­szágos pártértekezlet állás- foglalásával, hogy a párton belül szükséges a megújulás, és ez a párton belüli viszo­nyok korábbitól eltérő for­máiban is megnyilvánul. Persze nem lehet elvonat­koztatni a személyemtől, te­hát én elismerésnek és nem kudarcnak tekintem mind­ezt. Magam is úgy fogtam fel, hogy a küldöttek jogo­sultak véleményt formálni, dönteni, a megméretést ők végezték el. Már csak azért sem érzem kudarcnak, mert száznyolcan azért a szava­zólapra való felkerülésnél mellettem szavaztak, illetve a titkos választás után har- mincegynéhány voksot kap­tam. Mindezzel együtt az a véleményem, hogy a küldöt­tek a rendelkezésre álló in­formációk alapján felélős- séggel döntötték. — Nem vált feszültté a viszony, hiszen ön a városi pártapparátusban dolgozik? — Éppen az apparátusi ér­tekezletről jövök. A pártér­tekezlet óta sok minden ka­varog bennem, de most ez az értekezlet arról győzött meg, több munkatársam is azt elemezte, mennyire nehéz napjainkban, az új helyzet­ben dönteni. Másfelől most a legfontosabb feladata az apparátusnak a pártértekez­let határozatának végrehaj­tását haladéktalanul meg­kezdeni. Ha egyesek arra gondolnak most, hogy nem maradok a helyemen sokáig — nos, meggyőződésem, hogy a közvetlen reagálásnak ez a módja idegen a párttól. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents