Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
igmuwM 1988. december 5., hétfő Decemberi telefon Rajki Lászlóval Vannak még csodák! A telefon — úgy tűnik — mégiscsak munkaeszköz lesz kis hazánkban is. Péntek reggel van, vagy inkább kora délelőtt. Háromnegyed kilenc. Csengetek egy szentendrei számot: (26) 11-097. Rajki László szobrászművész műterme, a Lukács-fivérek utcában. Szülővárosom fia ő is, orosházi. Földink itt mindenkinek. Sűrűn hazalátogató földink, rendszeresen kiállít Orosházán, rokoni szálak is kötik, és jól érzi magát az ifjúkor színterein ... A' telefon kicseng, és itt következnek a csodák: a harmadik csengetésre kattanás, és Rajki László kellemes hangja mondja, hogy „halló”. — Hogy milyen idő van nálunk? — mondja az első kérdésre, hogy „fáztok-e”? — Nincs meleg, de azért kellemes nap lesz a mai, feltehető. Ahogy kinézek az ablakon, látom, hogy a tízcentis hóra ráfagyott az éjszakai jeges eső, és fénylik, mint a tükör. Hát otthon? (Kissé szomorkásán válaszolok, hogy borult, esős, latyakos, de semmi nincs a hangsúlyaimban, ami nemcsak az esőre vonatkoztatná a helyzetjelentést. Pedig az is lehet(ne) borult, esős, latyakos, de hát lehet még szép, havas is, lehet olyan is, hogy „fehér karácsony", meg aztán télre mindig jön a tavasz. A március.) Közben elhangzik a második kérdés, hogy milyen év volt Rajki László számára 1988? Közhelyes a kérdés, de semmi okunk, hogy „fellegekben járókat” kérdezzünk bárkitől is. — Közepes. Jó is volt benne, meg rossz is. Jó az, hogy elkészítettem rengeteg érmét és veretet, például az orosháziak megrendelésére Eötvös Józsefről, a szoboravatáskor. Ebből az Eötvös- veretből ezüstöt is kértek. Gyűjtőknek. Az egykori orosházi múzeumalapítót, Juhász Balázst is egy verettel tiszteltem meg, készítettem Krúdyt, és egy érmét az orosházi gimnáziumnak az angol nyelvi verseny legjobbjait jutalmazandó. Közben elnyertem a Magyar Nemzeti Bank pályázatának díját: a labdarúgó Európa- bajnokságot az én 100 forintos érmémmel köszöntötA Nagy Madár hat év előtti kis változata te a bank, nyilván külföldi megrendelésre. (Más? Még 1988-ból?) — A közepes minősítés elsősorban abból adódik, hogy nagy, köztéri szobrot nem csináltam. Illetve megcsináltam egy régi, kis vázlatszobor alapján a Nagy Madár emlékművét, de egyelőre csak itt áll a műteremben gipszből, bronzból kiönteni nincs rá pénzem, megrendelő kellene. Netán „sponzor”, akit érdekelne ez a szobor. Hogy mit szimbolizál ez a kissé stilizált, átírt Nagy Madár? A természet szeretetét. A madár régóta kedvelt motívum, engem is megfogott. Több éve készítettem a mostani nagy szobor kis vázlatát. Talán daru, talán más: madár. Mondhatnám a nemrég elhunyt kiváló karmesterrel, Doráti Antallal együtt: „A teremtés szimbolikája”. (Az Orosháza melletti Kardoskút „madárrezervátumában" nem lenne jó helye?) — Dehogynem! Csak ki kellene önteni, odavinni. Pénzkérdés, mert én, a szobrász, is élni akarok. Megélni, a családommal együtt. (Mecénás nélkül, nem könnyű ...) — Nem is mecénás kell, hanem figyelem. Közfigyelem, hogy mit csinálunk. Hogy ki hogy van azzal, mainapság is, hogy alkotás. Hogy művészet. Meg az ember. Esetleg nélküle. (Valahol olvastam, hogy azt kérdezte egy újságíró egy művésztől: „Megkukultál?" Amaz csüggedten válaszolt: „Nem tudok mit mondani..." Rajki László tud mit mondani?) — Tud. Például a Nagy Madárral azt, hogy a természet törvényeinek betartása nélkül nagy bajok lehetnek. Hogy szeretni kell a természetet és az ember harcait. A humánus küzdelmeket ... Azt is mondhatnám, mondom is, hogy új sorozatot készítek. (Az előző, az tréfás kerámia portrésor volt a gárdonyi művésztelep nagyrészt orosházi résztvevőiről.) Ez az új lényegében a monotonitás (mely benne van a levegőben) és a humánum harcát fejezi ki a terrakotta eszközeivel, groteszk, sőt ironikus módon. Például egy nagy kocka, amilyenek a lakótelepi tömbök és egy vele küzdő kis emberi figura. Persze, van ebben a groteszk és ironikus mellett jó adag szürrealizmus is. Lehetne a lényegét kifejteni így: az elidegenedés és a humánum gigászi küzdelme, jószerével humorosan, de Karinthy- módra, hogy nem ismerek benne tréfát. (És a „happy new year" után? 1989-ben?) — Kiállításra vagyok hivatalos Örkénybe, és haza Orosházára. Itt, Szentendrén is lesz egy összefoglaló tárlatom. Kisportré- vagy éremsorozatot kezdek jeles orosházi emberekről, a múlt század végétől napjainkig. Justh Zsigmond, Székács József, Veress József, Győri Vilmos szerepel a terveimben, elsők között. Meg ahogyan az élet hozza. Azt a Nagy Madarat szeretném kint látni valahogy, . a ter• mészetben .. . (Utazások?) — Orosházára, karácsony előtt. Ez így van minden évben. Kiállításom is lesz ott, a művelődési központban. Az új sorozat öt-hat, esetleg több darabját hazaviszem, megmutatni azoknak, akik figyelnek rám, akik mindig is hazavárnak. Sass Ervin Vonalban voltunk Kardoson Változik-e az adó a kistermelőknél? Táppénz nem jár - Lesz harang az iskolában? Tiszta vizet a pohárba! Igaz, az elmúlt hétfőn mindösszesen ketten telefonáltak Kardoson, de az a két bejelentés — szerencsénkre — tízzel is felért. Nem is tudom, hogy ők miért akartak a névtelenségbe burkolózni, azt kérték, hogy a nevük ne jelenjen meg a lapban. Tiszteletben tartjuk ezt a kérésüket. Az első telefonáló azt kérdezte — többek között —, várható-e az új adórendszer bevezetése a kisállattenyésztőkre vonatkozóan ? Dr. Kovács Árpád, az APEH osztályvezetője válaszol: — Talán először azt tisztázzuk, mit is tartunk mezőgazdasági és állattenyésztési kistermelésnek. Munka- viszonyon kívül végzett növénytermesztés, a kertészeti termék előállítása — kivéve a virágokat és dísznövényeket — az élő állatok és állati termékek előállítása — kivéve a sportló, versenyló, élő vad, lőtt vad, kutya, macska, laboratóriumi állat, dísz- és állatkerti állat, az agancsok, agarak és trófeák gyűjtése. A kistermelőknél (is) a jövő év első felében várható a személyi adórendszer értékelése, ahol arról is döntenek majd. hogy indokolt-e a jelenlegi rendszeren változtatA következő kérdés úgy szólt, hogy miért nem jogosult táppénzre a kistermelő? A választ Lagzi Györgyné- től, a Békés Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság csoportvezetőjétől kaptuk: — Az egyénileg gazdálkodók havi 850 forint társadalmi járulékot fizetnek. Ezért anyasági, temetési segélyre és családi pótlékra jogosultak, továbbá nyugellátásra és baleseti táppénzre. A baleseti táppénzt viszont csak üzemi balesetre vehetik fel. Ez azt jelenti, hogy a juttatás csak a kistermelői tevékenységgel összefüggő munkavégzés közben elszenvedett balesetnél jár. A jelenleg érvényben levő jogszabály értelmében semmi más betegségre nem kaphatnak táppénzt. Kifogásolták Kardoson, hogy nem állították fel a jelenleg szabadidőközpontként funkcionáló, volt iskolában a harangot. Szabó Józseftől, az Egyetértés Tsz főagronómusától megtudtuk, hogy rövid idő múlva eredeti helyére kerül a harang. Azért nem állították még fel, mert a faragott oszlopok, amire felteszik, még nem készültek el. Második telefonálónk arra volt kíváncsi, van-e Kardoson munkalehetőségük az asszonyoknak? Szabó József vállalta a feleletet erre a kérdésre is. — A termelőszövetkezetben dolgozó asszonyoknak tudunk munkalehetőséget biztosítani „házon belül”. A többiek elhelyezése már nem a tsz-re, hanem a tanácsra tartozik. Kérdezte még a második telefonáló, elérhetik-e valaha, hogy a községben egészséges vizet ihassanak? A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól Csete János, az üzemviteli csoport vezetője válaszolt: — A nyáron valóban gond volt Kardoson a víz minőségével. Amikor ezt észleltük, azonnal hálózattisztítást végeztünk és a fenti gondok megszűntek. Hozzánk ezidáig nem érkezett panasz a víz minőségére. Ha ilyen jön, vagy a Köjál jelez valami problémát, a vállalat azonnal elvégzi a hálózat tisztítását és fertőtlenítését. Béla Vall Száz éve született Kiss Lajos, a KMP egyik alapító tagja „Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak: Legkülönb ember, aki bátor S csak egy különb van, aki: bátrabb." (Ady) Kiss Lajos 1888. december 5-én született Gyomán, sok- gyermekes, kisföldű parasztcsaládban. Miután elvégezte a hatosztályos elemi iskolát, a gyomai Kner Nyomdába került betűszedőnek. A felszabadulása után — az akkori szokásoknak megfelelően — vándorútra kelt, és bejárta a művelt nyugat-európai kapitalista országokat, öt azonban már nem annyira a mesterségbeli tökéletesedés hajtotta, mint inkább a nyugaton már fejlettebb szinten álló proletármozgalmak megismerése. Hazatérése után azonnal bekapcsolódott a munkás- mozgalomba, szociáldemokrata, majd kommunista lett. 1918-ban a KMP alapító tagjai között volt A Tanácsköztársaság idején Budapest egyik legforradalmibb kerülete, az V. kerület pártszervezetének titkára, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság és a Budapesti Központi Munkástanács tagja. Részt vett az üzemek munkájának megszervezésében, a munkások ellátásának javításában, és a Vörös Hadsereg felfegyverzésében. A Tanácsköztársaság megdöntése után letartóztatták, és a Horthy-rendszer gyorsított tanácsa nyolcévi börtönbüntetésre ítélte. A szegedi Csillag börtönben raboskodott, amikor 1921 októberében egy fogolycsereakció keretében sikerült kiszabadulnia. A Szovjetunió hat fehér tisztet adott érte. Ezután Moszkvában telepedett le. Előbb betűszedőként dolgozott, majd aktívan bekapcsolódott a társadalmi életbe. Részt vett a „Sarló és Kalapács” című folyóirat szerkesztésében. Itt kezdte közölni folytatásokban A vörös város című regényét, mely 1931-ben Kun Béla előszavával könyv alakban is megjelent Moszkvában. Itthon csak 1959-ben adták ki átdolgozott formában. Könyvében a Tanácsköztársaság eseményeit írja le részletesen, életszerűen. Leginkább a tömegek, a háborúellenes sztrájkmozgalmak ábrázolásával kelt mély benyomást. „A vörös város — írja Lengyel József — az első-forradalmi proletár regény a magyarországi proletárforradalomról, amelyet munkás írt munkásnak.” Ma már elsősorban mint irodalomtörténeti dokumentum említendő, művészi egyenetlenségei miatt nehezen olvasható. Az 1930-as évektől a Szovjetunióban a sztálini túlkapások miatt fokozódott a bizalmatlanság az emigránsokkal szemben is, s ez megnehezítette életét. Sok társát letartóztatták, s látva a 'nemes eszmék eltorzulását, teljesen visszavonult a közéletből. 1943-ban evakuálták Üzbegisztánba. Ekkor már súlyos beteg volt, s még ez év telén, 55 éves korában Taskentben meghalt. 1968-ban, születésének nyolcvanadik évfordulóján szülővárosa gimnáziumot nevezett el róla, méltó emléket állítva kiváló fiának. Jubilált a kunágotai Önkéntes Tűzoltó Egyesület A napokban ünnepi közgyűlést tartott a kunágotai önkéntes Tűzoltó Egyesület abból az alkalomból, hogy 100 évvel ezelőtt alakult meg ezen a településen. A centenáriumi rendezvény jó lehetőséget teremtett a számvetéshez, azaz az elmúlt évtizedekben végzett tevékenység értékeléséhez. A 35 tagot számláló egyesület elnöke Balázs Zoltán, parancsnoka Varga Mihály. Mindketten 1976 óta kellő szakértelemmel és felelősséggel töltik be a tisztséget, csakúgy, mint Gyöngyösi Károly testnevelő tanár, aki az úttörő tűzoltóraj vezetője. Az ő lelkes munkájuknak is köszönhető, hogy évek óta eredményesen szerepelnek a felnőtt és gyermekcsapatok a különböző szintű versenyeken. Legutóbb októberben gyulladt ki egy szénakazal, és az állami tűzoltóságnál hamarabb értek a helyszínre. Pedig a kunágotai egyesületnek még nincs vonójárműve. A közgyűlésen ezért is vetődött fel igényként egy ZSUK-, vagy más típusú gépkocsi beszerzésének szükségessége. Az oltást nagyban megköny- nyíti' viszont az, hogy minden utcában 300 méterenként tűzcsapokat szereltek B. I. Savanyú talajon rossz a termés. Kertjeink földje mészbcn szegény. Segít a gondon a cukorgyár! mésziszappor Ősszel vagy tavasszal a földbe munkálva már 0,5 kg négyzetméter meghozza a sikert, a nagyobb hozamot. VÁSÁROLJON ÖN ISI 20 kg-os fóliazsákos csomagolásban kapható a megyei mezőgazdasági boltokban. Gyártja: A Sarkad! Cukorgyár. Forgalmazza: Az Agroker Vállalat %SCS^ A Városgazdálkodási Vállalat, Békéscsaba, FELVÉTELRE KERES: — mikrobnszra gépjárművezetőt — gyakorlattal és képesítéssel rendelkező gépjármű-ügyintézőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a Kállai Éva úti telepen a szállításvezetőnél. Most megéri megvenni! Karácsonyra ajándék. 2300,— FT-TÁL OLCSÓBB a CTV 64 személyi számítógép Régi ár: 12 100,— Ft. Üj ár: 9800,— Ft. Felhasználói és játékprogramok gazdag választékát ajánljuk magán- és közületi vevőinknek. Beszerezhető: a Vídia Kereskedőház Szolnok Megyei Kirendeltségétől, Szolnok, Landler Jenő u. 31. Kapható: a műszaki boltokban, áruházakban.
