Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
NÉPÚJSÁG 1988. december 5., hétfő „Feddhetetlen, jól politizáló vezetőket akarunk látni a pártban” Városi pártértekezlet Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) Kedves Elvtársak! Pártunk taglétszáma városunkban és körzetében 7810, s 218 alapszervezetben tevékenykednek. 1985 óta taglétszámunk lényegesen csökkent, amikor is 9035-en voltunk. Ennek oka, hogy 1988. január 1-je óta megyei közvetlen irányítással dolgozik Újkígyós és Kondoros községi pártbizottsága 748 párttaggal, meghaltak 422-en. Pártszervezeteink kizártak 37 és töröltek 270 párttagot. Kiléptek különböző okok miatt 575-en, zömmel a tagkönyvcsere időszakában. Könnyű lenne a csökkenést azzal elintézni, hogy kevesebben maradtunk, de nélkülük erősebbek vagyunk. Bizonyára van közöttük ilyen is. Mégis azt javaslom, hogy ne feledkezzünk meg róluk és jövőnk szempontjából is értékeljük, milyen okok vezettek távozásukhoz. Tegyünk azért, hogy párton- kívüliként is éljenek, dolgozzanak hatókörünkben. Almikor megújulásról beszélünk, felvetődik a múlthoz való viszony kérdése is. Városunkban sok az idősebb korosztályhoz tartozó elvtársunk, akik tevőlegesen vettek részt a társadalmi rendszerünkért folytatott harcban, az elmúlt 43 esztendő építőmunkájában. Bennünk, de a fiatalabbakban is felvetődik, hogy miután más úton kell mennünk, tagad- juk-e meg erőfeszítéseiket, hittel és tiszta szívvel vállalt áldozataikat? Ne tegyük! Gyökereinket tépnénk ki, történelmünk részévé vált múltunkat tagadnánk meg. Az előzőhöz hasonló fontos kérdés a fiatalokhoz való viszonyunk és a fiatalok viszonya hozzánk. Amennyire értelmetlen lenne az idősebbek elmarasztalása, any- nyira az lenne fiataljainkon számon kérni, miért nem értik meg az elmúlt évtizedek változásait, fejlődését, miért nem viselik nagyobb türelemmel a mai nehézségeket? Jobban tesszük, ha gondjaikkal azonosulunk, ha megnyerjük őket törekvéseinknek, ha elfogadjuk, hogy türelmetlenségük akkor is természetes lenne, ha nem küzdenének anyagi gonddal. Végezetül, de nem utolsósorban egy olyan területről szeretnék szólni, melyről talán a legtöbb konkrét észrevétel hangzott el. Ez a várospolitika, elsősorban a városi tanács munkája. A várospolitikával kapcsolatos párttevékenységet igen sok kritika érte. El kell fogadnunk, hogy a városi pártbizottság az elmúlt években inkább a városi tanácsban folyó tevékenység pártirányításával, mint átfogó várospolitikai koncepció széles társadalmi bázison alapuló kidolgozásával, a részek ebbe illesztett megfogalmazásával és politikai eszközökkel történő érvényesítésével foglalkozott. Ezt a hiányt a következő pártértekezletig pótolnunk kell, még akkor is, ha valószínű, nem tudunk ötök érvényűt alkotni, a valósággal, lehetőségekkel ütköztetve folyamatosan készenlétben kell tartanunk. Tisztelt Pártértekezlet! A.zt szeretnénk, ha tanácskozásunkon olyan egységteremtő, nyílt vita folyna, mely hozzájárul városunkban és a környező községekben is a pártmunka megújításához, a korszerű szemlélet és gyakorlat mielőbbi meghonosításához. Köszönöm figyelmüket! II pártértekezlet vitája A vitában 32 küldött szőrűt fel, a következő sorrenden: Dariday Róbert (szín- áz), Medovarszki András baromfifeldolgozó vállalat), Jankó János (V. kerület), dór Baranyai Gábor (rend- rkapitányság), Tóth Sándor ÁÉV), Benyó András (Fóron), dr. Túrák Vince nyug- íjas (igazságügy), lvanics latalin (közművelődés), dr. tally Mihály (városi tanács), dazán Mátyás (2. sz. általá- os iskola), Szabó Lászlóné társadalmi és tömegszerve- etek), Tábor Antal (SZMT), Zovács Ferenc (SZMT), dr. Zovács Zoltán (városi ta- ács), Popol Pál (KISZ MB), 1 Iföldi Károly (MÁV), Ádász stván (II. kerület), Percze .ászló (Kner), Szabó Imre Kner), Fehér Ibolya (víz-és sa tornamű vállalat), Bagi Sándor (közúti igazgatóság), Ac him Mihály (KISZ MB), Galisz Géza (II. kerület), Borgula Ilona (közgazdasági szakközépiskola), Gyulafalvy Ernő (611-es ipari szakmunkásképző), Szak Bálint (Kemény Gábor szakközépiskola), Nagy Sándor (635-ös ipari szakmunkásképző), Rákóczi István Péter (KSH megyei ig.), Kiss Endre (Ge- rendási Munkácsy Tsz), Zátonyi Sándor (szlovák gimnázium), Erdélyi Mihály (DTCSV), Trézing Gábor (Május 1. Tsz). A felszólalók szinte mindegyike foglalkozott a pártélettel, a közélet erkölcsi tisztaságával, a negatív^ jelenségek romboló hatásával. Egyikük Váci Mihály szavait idézte: „Nem elég a célt látni, járható útja kell.” Ezt Alternativ vélemény A lelátón néhány ember ült. Nagyobb érdeklődésre számított mindenki. A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes ügyvivője, Szarka Péter végig jelen volt a pártértekezlet vitáján. — Az elhangzottak alapján mi az ön véleménye a városi, és egyáltalán a pártélet megújulásáról? — Amiben egyetérthetünk, az a pártapparátus és az állam hatalmának szétszálasztása, a fiatalság gondjainak érdemi felvállalása, bár egyelőre ez csak szóban létezik, pedig övéké a jövő, és a pártonkívüliekkel való igazi politizálás megvalósítása. Azonban az ország, Békés megye, de Békéscsaba jelenlegi helyzete szerintem sokkal kritikusabb pártértekezletet is eredményezhetett volna. Itt ma nem néztek szembe a teljes valósággal. Az alternatív szervezetekkel kapcsolatban azt fogalmazták meg a küldöttek, hogy a pártnak igyekeznie kell a megújulásban, mert lemarad a politikai versenyben. A félelem nem alaptalan. A mostani helyzet hangulatilag egyáltalán nem kedvező az MSZMP-re a közeljö- vőbeni választások tekintetében. Viszont az is igaz, hogy az alternatív szervezetek és az MDF jelenleg még nem erős. Véleményem szerint párbeszédre van szükség. Az MDF és az MSZMP radikális reformszárnya között van nézetazonosság. Egyébként még annyit: rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a város életét a jövőben meghatározó pártértekezletre csak néhányan voltak kíváncsiak. az utat kellene valóban megmutatni, ha ez nehéz és küzdelmes is. Szóltak az élet árnyékos oldaláról: a korrupcióról, az elvtelen összefonódásokról, amelynek felelős vezetők estek áldozatául. Sajnos, ezektől megyénk és Békéscsaba sem mentes. Itt is volt garázsügy, csúszópénzt követelő gépjárműoktató és kereskedő, van bundabotrány. Kívánatos, hogy ezek a visszaélések minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak, mert ez visszatartó erő. Mások úgy látták: az országos bajnoknak az volt az oka, hogy hiányzott a társadalmi ellenőrzés. Legyen a jelszavunk a tisztesség és a becsület, és aki ezt megsérti nem lehet vezető! Hangsúlyozták: olyan pártbizottságot kell választani, amely nyílt káderpolitikát folytat, és minden fontos kérdésben kikéri a tagság és a lakosság véleményét. Javasolták: az új pártbizottság kezdjen politikai vitát az értelmiséggel, a munkásokkal, az alternatív szervezetekkel. Elhangzott olyan véleménv is, hogy sokan változásért kiáltanak, mégis félnek a megújhodástól. Figyelemre méltó megállapításokat hallhattunk a pártesvség megbontásáról, a bizalmi válságról. Ennek az esvik oka, hogv a párt programja az utóbbi években nem hozta meg a kívánt eredménvt. a másik pedig a nártvezetőkkel .szembeni bizalmatlanság volt. A párt tö- mesbefolyásának a megtartásához feltétlenül szükséges, hogv legven stratégiája és taktikája. Üira hitet kell adni az embereknek, hogy a párt képes a megújulásra. A nártvála'ztásnál még élnek és hatnak a régi mechanizmusok. Elmondották: meg kell szüntetni azt a rossz párt- építési gyakorlatot, mely a tagfelvételeknél statisztikai szemlélettel választotta ki az embereket. Sokszor a karrieristák kaptak helyet, s ezek jó része most, amikor már semmi érdeke nem fűződik hozzá, megválik tagsá- eától. A jövőben a párt politikája érzelmileg és értelmileg kell hogv megnyerje az embereket, elsősorban a fiatalokat. Olyan személvek dolgozzanak az apparátusban. kik valóban kénesek együttműködni a tagsággal. Nem kell megelégedni a párt demokratizálásával, hanem igazi demokráciát kell megvalósítani a megújuláshoz. A reformfolyamatok radikálisabb változását sürgető fiatal kommunistáknak, a KISZ-eseknek meg kell adni a lehetőséget, hogy kreatív, alkotó módon részt vehessenek a hatalomban. Határozottan szét kell választani a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet összekuszált szálait. A Hazafias Népfront városi szervezetének igazi szövetségesnek kell lennie a várospolitika, a város életének demokratikus formálásában. Közösen kell megteremteni a város, de tá- gabb értelemben a megye gazdasági és szellemi nívójának feltételeit, valamennyi politikai és társadalmi szervvel, beleértve az alternatív szervezeteket. A városi pártbizottság állásfoglalás-tervezetéről elmondták egyebek között, hogy a helyzetelemzés megfogalmazásai kellően megfontoltak, viszont a feladatmeghatározások igen általánosaik. Mások hiányolták a tervezetből a kritikát, az önkritikát és a közérthetőséget. A megingott tekintély és a bizalmi válság időszakában ez az utolsó lehetőség a párt megújulásához, s ennek programját nem szabad szemináriumi szakzsargonban megfogalmazni. „Feddhetetlen, tiszta, jól politizáló vezetőket akarunk látni a pártban” — fogalmaztak. A várospolitikáról szólva többen kifogásolták * a korábbi vezetők városhoz való kötődését. Kérték az új párt- bizottságot, hogy a város és lakói sajátos tulajdonságait figyelembe véve tervezzék a jövőt, és ne csak a felsőbb akarat utasításait kövessék. Nagyvárosnak szűk, szolgáltatásait és infrastruktúráját tekintve kevésbé vonzó város Békéscsaba. A megye- székhelyen nem általában vezetőellenes a hangulat, a bizalom csak a méltatlanná vált emberekkel szemben rendült meg. Biztosítani kell a fiatalok életfeltételeit (a lakást és a foglalkoztatás lehetőségeit), csak így lehet megállítani az elvándorlást. Szóltak arról is: az 1985- ben megalkotott oktatási törvény nem képes betölteni funkcióját. Javasolták: vizsgálják felül ezt a törvényt, amely az alsófokú oktatásban öncélú kísérletezés, középfokon tantervi maxi- malizmus. Ilyen törvénnyel aem lehet előbbre jutni sem az országban, sem a városban. Elodázhatatlan az oktatás reformja, a felnőttoktatás sokszínűbbé tétele és a kultúra munkásainak megbecsülése. Értelmiség nélkül nem fejlődhet a város. A gazdaságról szólva elmondták: az elkapkodott döntések is jelentősen hozzájárultak a gondokhoz. A vállalatoknál a termelésirányító típusú párt helyett a termelési kontroll szerepét betöltő szakszervezetnek kell megerősödnie. Többen kiemelték: a meghatározó jellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés sajátosságai nagyobb hangsúlyt kapjanak. A hat éve tartó aszály és az egyre nyíló agrárolló a város és megye gazdaságának eredményességét alaposan megnyirbálta. A mezőgazdasági gondokról szólva hallottuk, hogy mintha a párt elfeledkezett volna a munkásosztály nagy szövetségeséről, a parasztságról és érdekvédelméről. A vitában felszólalt dr. Tétényi Pál akadémikus, az MSZMP KB tagja, az OMFB elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a város csaknem 8 ezer kommunistáját képviselő tanácskozásnak. Elmondotta, hogy reményekre jogosító, de ellentmondásos időszak áll előttünk. A közhangulatban gyakran érzékelhető az a csalóka elképzelés, hogy a fordulat, a szerkezetváltás valamilyen csoda következtében egyik pillanatról a másikra végbemehet. Ez csak következetes munka révén lehetséges. Hangsúlyozta, hogy olyan intézményrendszert kell létrehoznunk, amely kifejezi a különböző érdekeket, de ehhez a túlhaladott eszméket és a belénk rögződött dogmákat fel kell adni. Az emberek túlnyomó többsége a szocializmust akarja, és joggal teszi hozzá: egy jobb szocializmust. Űj munkastílus, vitatkozó-meggyőző módszer kell a pártban, és párbeszéd az új szervezetekkel — mondotta többek között. Felszólalt a városi pártértekezleten Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is, aki a vitában elhangzottakhoz fűzte mondanivalóját. A megyei pártértekezletre vonatkozó javaslat kapcsán elmondta: a megyei pártbizottság soha nem volt pártértekezlet-ellenes, úgy ítélte meg a helyzetet, hogy választható a másik út is, amennyiben azonban a megye párttagsága úgy dönt, hogy szükségesnek tartja a megyei pártértekezletet, természetesen kötelességünk, hogy ezt a lépést megtegvük. A felszólalásokra utalva így fogalmazott Szabó Miklós: „Ügy érzem a hozzászólásokból. hogy a múltat nem értékelhetjük le, és ha most rossz is a lakosság hangulata, azért a valódi értékek létrejöttek, megvannak, és az utókor bírálja majd el, szigorú tények és nem a hangulat alánján, hogy miképpen értékelendő ez az időszak, hogy történt e fejlődés, és milyen értékek születtek”. Hozzászólása befejező részében arra emlékeztetett Szabó Miklós, hogy 1985-ben a megyei pártértekezlet szembenézett a megye valóságával, elmaradottságával és harcol a felzárkózásért. Az egyre nehezedő körülmények között azonban ez nem úgy halad, ahogyan eltervezték, de a folyamat elkezdődött. Valóban sok minden van Békéscsabán, ami elkedvetlenít, de: e város, e megye fejlődésének ügyét csak azok tudják előrevinni, akik szeretik szülőhelyüket, ez adhat igazi muníciót, erőt a munkához — mondta a megyei pártbizottság első titkára. Hozzászólásra jelentkeztek, de időhiány miatt már nem jutottak szóhoz, ezért írásban nyújthatták be mondandójukat: dr. Földesi Béla (tanítóképző főiskola), Végh Zoltán (KSH megyei ig.), Oláh József (SZÜV, Békéscsaba), Kepenyes János (Népújság—Lapkiadó), Kovács Mátyás (Mezőgép), Poroszlói Mihály (BHG). dr. Szentkereszty András (egészségügy). Hideg András (KTSZ'DTCSV), Tóth József (VII. kerület). Szak Bálintné (oktatási intézmények). Tóth Istvánná (városgazdálkodási vállalat). Rázga József (köz- művelődési. Finta János (Forcon). Győrfi Károly CTsz- szövetség). Cséffai János iKörösmenti Skála. Telekgerendás). dr. Zsilinszky Tibor (Rózsa Ferenc Gimnázium) és Trefil Károly (VI. kerület). A vita, a hozzászólások után szünet következett, majd Kutas Gyula mondott összefoglalót. „Magunkról beszéltünk. a városi pártmunkáról beszéltünk elsősorban. Azt tapasztaltuk, hogy mindenki nagyon felelősen készült, és azt is mondhatnánk, hogy nem egyéni vélemények hangzottak el, hanem nagyon felelősen a küldötteket választó közösség véleményét tolmácsolták.” — kezdte a városi pártbizottság első titkára. Ezután sok egyéb között foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miért alapvető a város kulturális élete: a kultúra értékteremtő erő a jövőre nézve — mondta. és hangsúlyozta az értelmiség. s nyomban ezután az ifjúság szerepének fontosságát. Szólt a közélet tisztaságáról. mondván: „A közélet tisztaságában a legnagyobb visszatartó erő a nyilvánosság.” Részletesen foglalkozott a pártalapszervezetek alapvető szerepével, a káder- politika nyíltságával, a nyilvánossággal. információ- áramlással. demokratizmussal és a várospolitika kapcsán a „csabaisággal”. A pártértekezlet második napirendi pontja volt. mint a bevezetőben említettük: szervezeti és személyi kérdések. A jelölőlistára első titkárnak Ami kimaradt Dariday Róbert, a Békés megyei Jókai Színház művésze elsőként kapott szót a vitában. Beszédét a megszabott 10 percnél kicsit hosszabbra tervezte, ezért nem tudta végigmondani. Megkérdeztük, mi maradt el az írásban beadott, de szóban el nem hangzott gondolatokból: — A színház tudatformáló, érzelemgazdagító hatásáról a mai világban sem szabad megfeledkezni. Hiába nem „termelőszféra”, de nélküle üresebb lenne az élet. A másik fontos gondolatom gazdasági jellegű: a megyei pártbizottság sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a színház 5 millió forint ismételt támogatást kapott a megyétől. Ezt azonban nem a művészi működtetésre. hanem a rekonstrukcióra adták. Ügy érzem, ezt tisztáznunk kellett. A működtetésre 1986-ban megszavazott 5 millióból hármat kaptunk meg, és a dologi kiadásokra a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott 8 százalék helyett is csupán 5 százalékot. Egyik esetben sem a fizetések miatt emelek szót, hanem a színház létéért. A köz- és pártélet erkölcsi tisztaságával kapcsolatban a magam és társaim nevében annyit fűzök a vitához; mindenkit lebeszélek arról, hogy kilépjen a pártból, a nehézségek, sem a korrupt vezetők leleplezése miatt nem vagyok hajlandó megtagadni az elmúlt 42 év elveit. Kutas Gyulát, titkároknak pedig dr. Szemenyei Sándort és Zsilinszki Andrást szavazták, majd a titkos szavazás után őket is választották meg, mégpedig a következő arányban: Kutas Gyulára — 281 küldött közül — 264-en, dr. Szemenyei Sándorra szintén 264-en, Zsilinszki Andrásra 222-én szavaztak. Tóth Jolán titkár, aki a végzettségének megfelelő szakmában kíván elhelyezkedni, eleve visszalépett a jelöléstől. A tisztségviselők után a küldöttek megválasztották a pártbizottságok tagjait, valamint a megyei pártbizottságba delegálták dr. Tímár Juditot (Földrajzkutató), Nagy Sándort (pedagógus pártbizottság) és dr. Kovács Gyulát (Kner Nyomda). A városi pártbizottság tagjai: Kutas Gyula‘ (264 szavazat), a városi pártbizottság első titkára, dr. Szemenyei Sándor (264), a városi párt- bizottság titkára, Zsilinszki András (222) a városi pártbizottság titkára, Áchim ' Mihály -(262) KISZ MB, dr. Barta Kálmánná (271), OTP, Báthori Miklósné (268), ci- pészszövetkezet. Bokor Lajos (272) Hafe, Borgula Ilona (247) pedagógus pb, Dariday Róbert (266) Jókai Színház, Farkas János (271) Agroker, Gajdács Gábor (273) Univer- zál, Győrfi Károly (229) Te- szöv, Bagi Sándor (222) közúti igazgatóság, dr. Gally Mihály (251) városi tanács, Halmágyi Antal (262) Gabona M. V., Hankó György (277) tervező vállalat, Ha- nyecz András (227) pedagógus pb. Hosszú Szilárd (268) víz- és csatornamű, Iva- nics Katalin (246) közműv. int., Kelemen Sándor (268) Démász, Kepenyes János (264) Népúj, ság-Lapkiadó, Kopcsák Mihály (274) posta, Kovács Mátyás (261) Mezőgép, Lakatos Elemér (272) gyógyszertár, Lisztóczki Mi- hályné (258) Centrum Áruház, Mór Baranyai Gábor (243) városi rendőrkapitányság, Moravszki Pálné (223) Fűszert, Nagy Istvánná (272) Húsker, Nagy Szilárd (274) Generál, Poroszlai Mihály (265) BHG, dr. Simon Imre (264) tud. és tömegszerv, Szabó Tamás (261) Béta Szöv., Szakái János (272) Szabadság Mgtsz, Szász Imre (270) Kiosz, Sziklai György (265) Közúti Építő V., Tóth János (226) állami gazdaság. Tímár Vince (267) FLR, Trézing Gábor (273) Május 1. Tsz. dr. Túrák Vince (204) igazságügy, Valentényi Mihály (238) munkásőrség, Va- lyuch Lászlóné (274) József Attila-lakótelep, Végh Zoltán (270) KSH, dr. Zsilinszky Tibor (251) pedagógus pb. (A nevek után feltüntetve a szavazatok száma és a küldő pártszervezet.) Az új városi pártbizottság tagja továbbá az a húsz fő, akiket a delegálási joggal bíró pártbizottságok korábban már megválasztottak, s akiknek a névsorát november 23—i számunkban már közzétettük. Éjfél múlt három perccel, amikor Michelsz László levezető elnök bezárta a tanácskozást. A tudósításokat készítették: Bede Zsőka, Rákóczi Gabriella, Seres Sándor, Tóth Ibolya. Fotó: Kovács Erzsébet.
