Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ér ............ ................. ^ B oldog új évet kívánunk minden olvasónknak! Stastlivy novy rok zeláme vsetkym nasim citateloml La multi anil y 1988. DECEMBER 31., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XUII. ÉVFOLYAM, 311. SZÁM Tegnap ülésezett az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta az igazságügyminiszter előterjesz­tését az 1988. évi 28. számú tvr. 2. paragrafus (2) bekez­dése alapján felülvizsgált azon személyek ügyére vonatko­zóan, akikre a közkegyelem nem terjed ki. Az Elnöki Tanács 174 személy ügyének felülvizsgálata után 120 elítélt cselekményeit találta olyannak, amelyek miatt a jelentős időmúlásra figyelemmel szükségtelen, hogy továbbra is viseljék a büntetett előélet hátrányait. A testület a továbbiakban személyi kérdésekben hatá­rozott, bírákat mentett fel, és- választott meg, s egyénileg előterjesztett kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kádár József építésügyi és városfejleszté­si minisztériumi államtitkár és dr. Tóth László közleke­dési minisztériumi államtit­kárt e tisztsége alól, érde­mei elismerése mellett — 1988. december 31-i hatály­ával — felmentette. Több mint 1 milliárd 790 millió Az árak emelkedése ellenére nőtt a könyvforgalom A könyvárak emelkedése ellenére az 1987. évihez ké­pest hatszázalékos forgalom- növekedést könyvelhet el idén az Állami Könyvter­jesztő Vállalat. A kimutatások szerint 1988-ban összesen 1 milliárd 790 millió forintért vásárol­tak könyveket, s ez mintegy 100 millió forinttal több, mint az előző évben. Ezért az összegért megközelítően 23 miillió kötet könyv kelt el. Egy vásárlás során átlag­ban 160 forintot hagytak a könyvüzletekben, igaz, egy könyv átlagára 1988-ban 90 forint volt. Érdemes megem­líteni, hogy tíz esztendővel ezelőtt átlagosan még csu­pán 39 forintot kellett egy könyvért fizetni. Az idei kiadói kínálatot megfelelőnek ítélték az ÁKV szakemberei. A választékbő­vítést segítette, hogy idén több olyan kötetet is forgal­maztak. amelyek nem állami kiadó gondozásában vagy pedig magánkiadásban je­lentek meg. Gazdasági társaságok — nyereségadó — segélyek Januártól életbe lépő jogszabályok Számos fontos,, sokakat érintő magas szintű jogsza­bály lép hatályba január el­sején. Ezek között tallózott az MTI munkatársa. Néhány nappal ezelőtt fo­gadta el az Országgyűlés a minisztériumok felsorolásá­ról szóló törvény módosítá­sát: eszerint az új évtől Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium kez­di meg működését a koráb­bi Közlekedési, valamint Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium helyett. Több új törvény, illetve törvénymódosítás, valamint minisztertanácsi rendelet vo­natkozik a gazdasági élet kü­lönböző területeire. Egyik legjelentősebb közülük a gazdasági társaságokról szó­ló törvény. E meglehetősen vaskos szabálygyűjtemény — amely szerteágazó végrehaj­tási utasításrendszer nélkül lép életbe — a gazdaság résztvevőinek magatartását, tevékenységét szabályozza. A jogszabály célja — egyebek között —, hogy nőjön a di­namikusan fejlődő társas vállalkozásoknak a gazda­ságban betöltött szerepe, kor­szerűsödjön a termékszerke­zet, fokozódjon a népgazda­ság jövedelemtermelő képes­sége; váljék lehetővé az egyéni megtakarítások tör­vényes közösségi hasznosítá­sa, továbbá erősödjön a kül­földi működőtőke megjele­nése a magyar népgazda­ságban. A társasági törvény való­ban hatékony működése, gaz­daságszervező erejének érvé­nyesülése megkívánta, hogy a hozzákapcsolódó területe­ken is megszülessenek a kor­szerű, illetve korszerűsített jogszabályok. Ezek közül már elfogadta az Országgyűlés a külföldiek magyarországi be­fektetéséről szóló törvényt, s módosították a Polgári Tör­vénykönyvet, a Büntető Tör­vénykönyvet, valamint az ál­lami pénzügyekről szóló tör­vényt; ezek szintén most lépnek életbe. Novemberben alkotta meg a Parlament az egységes vállalkozói nyereségadóról szóló törvényt. Ennek alap­ján január 1-jétől megszűnik a korábbi vállalati jövede­lemszabályozási rendszer. E törvény azonos gazdálkodási feltételeket teremt a pénzin­tézetek, a vegyesvállalatok, a vállalkozók és a vállalatok számára, ám bizonyos kü­lönbségek továbbra is fenn­maradnak. Elsősorban a kis­vállalkozóknak előnyös pél­dául az a rendelkezés, amely hárommillió forint adóalapig 50 százalék helyett csak 40 százalékos adót ír elő. Ugyancsak az ő helyzetüket javítja az a lehetőség, hogy adózhatnak a személyi jöve­delemadózás szabályai sze­rint, amennyiben teljes nye­reségüket bérként számolják el. Ugyanez a lehetőség adott a társas vállalkozóknak is. Számos adózással kapcso­latos szabály is módosul az új évtől, így a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló törvény is. A jövedelemadó­tábla így alakul 1989-ben: 0—55 000 Ft között 0 százalék 55 001—70 000 Ft az 55 000 Ft-on felüli rész 17 százaléka 70 001—100 000 Ft 2550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 23 százaléka 100 001—150 000 Ft 9450 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 29 százaléka 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 00 Ft-on felüli rész 35 százaléka 240 001—360 00 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 42 százaléka 360 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 49 százaléka 600 001 Ft felett 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56 százaléka Megváltoztak az általános forgalmi adóról szóló tör­vény, valamint a nem la­kás céljára szolgáló épít­mények adójáról szóló tör­vény egyes rendelkezései is. Kormányrendelet szabályoz­za januártól a társadalmi szervezetek gazdálkodó te­vékenységét és az alapítvá­nyok gazdálkodási rendjét. A munkaviszonyt érintő egyik legjelentősebb rendel­kezés, hogy január 1-jétől bevezetik a munkanélküli ; segélyt. Ezt az teszi indo- : kolttá, hogy a kormánynak ! határozott szándéka a fel­gyorsított szerkezetváltás, j amely az eddiginél lényege- ] sen nagyobb munkaerőmoz- j gással jár. A miniszterta­nácsi rendelet értelmében j az részesülhet e juttatás- | ban, akinek munkaviszonya 1 egy évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá aki iga- j zolni tudja, hogy az utolsó j 3 év alatt legalább 18 hó- I napot dolgozott. A segély | mértéke attól függően vál- I tozik — az illető előző évi j átlagkeresetének 50 és 70 : százaléka között —, hogy milyen bejegyzés került az j igénylő munkakönyvébe. Üj szabályok vonatkoz- i nak ezentúl a terhesség- . megszakításra. Az erre vo- j natkozó kormányrendelet j csupán a feltételeket és az i elbírálás szempontjait tar- 1 talmazza, a többi kérdést I a szociális és egészségügyi ; miniszter rendelete szabá­lyozza majd. Lényeges vál­tozás, hogy első fokon meg­szűnnek az abortuszbizott- : ságok, feladatukat a csa­lád- és nővédelmi tanács­adók veszik át. E beavat­kozás térítési díját 2 ezer forintra emelik fel, viszont ' bővítik a térítésmentes ese­tek körét. Reprezentatív településvizsgálat Reprezentatív település­vizsgálatot kezdtek a Ma­gyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Köz­pontjának szakemberei. Je­lenleg Borsod, Baranya, Bács-Kiskun megye számos községében, falujában ta­nulmányozzák a települések helyzetét és jövőjét megha­tározó tényezőket, a lakos­ság számának, életkörülmé­nyeinek alakulását. Alapku­tatásaikkal a gazdasági, tár­sadalmi folyamatok helyi vetületeiről kívánnak képet alkotni, tapasztalataikat azonban hasznosíthatják a települések gazdái, a helyi állami szervek is. A későb­biekben az ország más me­gyéiben folytatják a vizsgá­latot. Helyszíni kutatásaik so­rán figyelembe veszik a nemrég befejezett statiszti­kai elemzéseik következteté­seit. Az ország összes tele­pülésének földrajzi, gazda­sági viszonyaira, szerkezeté­re, infrastruktúrájára, lako­sai számára, fejlődési irá­nyaira való adatokat szám­ba véve megállapították: az ország településeinek fej­lettsége, jellege nagyon kü- különböző. A hátrányos helyzetű apró falvakban például nincs munkalehető­ség, következésképpen az intézmények, a lakosok szá­ma csökken. Ezek a tele­pülések az eddigieknél las­sabb ütemben ugyan, de fokozatosan elnéptelened­nek. A fiatalok,- a munka­képes nők és férfiak köz­ségekbe, városokba költöz­nek. Számos faluban — Vas megyében például —a lakosságnak több mint a fele 60 évesnél idősebb, más falvakban — Zala me- { gyében például — nincs ' egyetlen iskolás korú gyer­mek sem. Lassan „elárvul­nak” a tanyák is, főleg a tiszántúliak. Egyes falvak­ba, tanyákra városi csalá­dok költöztek az utóbbi időben,, ezek száma azon­ban sokkal kevesebb a kis­településekről elvándorol- takénál. Kedvezőtlen az 5—10 ezer lakosú falvak helyzete is, ezek lakosainak ! száma szintén fogyatkozik. ! Viszonylag kevesen hagyják ; el az agrár-, vagy ipari, il- ; letve üdülő jellegűvé vált i nagyobb településeket. Wir wünschen unseren Lesem ein glückliches neues Jahr l Sv im nasim citaocima zelimo srecnu Nova godinul i .......--- —J A I'amuttextilművek Békéscsabai Gyára kevcrmesi tele­pének cérnázójában három műszakban dolgoznak azon a 10 cérnázógépen is, melyeket a közelmúltban befejezett fejlesztés során telepítettek Kevermesre. Képünkön Kot- roczó Károlyné betanított munkás szálszakadást köt, majd az üres csévéket cseréli. Fotó: D. K. Ötször öt szilveszterkor 1. Mi volt az ön számára az év eseménye? 2. Mi az év sikere? 3 Mi az 1988-as esztendő kudarca? 4. Ki az év embere? 5. Mi az év vicce? Ezt az öt kérdést tettük fel az év utolsó munkanap­ján öt embernek. Íme, a megkérdezettek, s az „öt­ször ötös” válaszok: Nagy Mari színművész- nő, a Jókai Színház tag­ja: ' — Év végi beszélgetés? Én összegez­tem a dolgai­mat. Számot vetettem. Saj­nos, nem tu­dok semmit felmutatni. A hitemet elvették. A fiatalabb kollégáknak azt kívánom, hogy soha ne ismerjék meg ezt az érzést, csak az öröme­it ennek a gyönyörű pályá­nak. Húsz évvel ezelőtt sok mindent másként képzel­tem el. Nem, nem vagyok keserű, csak őszinte. A bé­késcsabai közönségtől vi­szont annyi szeretetet kap­tam. én azt sose tudtam megköszönni. Ezúttal sze­retném, és boldog új évet kívánok mindenkinek. Ak­kor jöhetnek a kérdések. Ka­pásból, és hangsúlyozom, őszintén válaszolok. 1. Ha szabad egészen sze­mélyes dolgot említenem, (Folytatás a 4. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents