Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
1988. december 30., péntek------------------------ — ' .................■" ■ ....................H fl jövő évi népgazdasági terv fö céljai, előirányzatai (Folytatás az 1. oldalról) II piac áralakító szerepe b) A terv megvalósításának alapvető feltétele a hatékony ár- és pénzügypolitika, a szigorú, de szelektív vásárlóerőszabályozás és a határozott antiinflációs kormányzati magatartás is. Ezért a szabadárak körének bővülésével és kevesebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerepe. Az áraknak a hatékonyság növelésére kényszerítő hatását az importverseny erősödése, a világpiaci, külkereskedelmi árak nagyobb befolyásoló szerepe, a támogatások mérséklése is fokozza. A kormány határozott szándéka, hogy — amennyiben a béremelések a teljesítményekkel összhangban alakulnak — az áremelkedés mértéke alacsonyabb legyen az 1988. évinél. Az inflációs hatások felerősödését piacépítő tevékenységgel, szigorú költségvetési és morális gyakorlattal, a rendelkezésre álló árhatósági és intervenciós eszközökkel (taktikai vásárlásokkal, az állami készletek mobilizálásával, célzott kínálatbővítő akciókkal) kívánja meggátolni. A kormány az év közben szükségessé váló intézkedéseknél is azokat fogja előtérbe helyezni, amelyek kevésbé járnak az árszínvonal növekedésével. Az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainál, a termelői és fogyasztói támogatásoknál szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. A kormány nagyobb szerepet szán a piaci hatásokra megvalósuló szelekciónak, csökkenti a központi támogatásokat, beleértve a gazdálkodók differenciálódását gátló támogatások és preferenciák megszüntetését. Elő kell segíteni a felszámolási és szanálási jogszabályok érvényesítését, gyorsítani az e téren meghozott döntések végrehajtását. A költségvetés szükséges bevételei érdekében átmenetileg a gazdálkodó szervezeteknek 4 százalékos pótadót kell fizetniük. A monetáris irányítás a külső és belső pénzügyi egyensúlyi követelmények folyamatos összehangolását a lakossági és vállalati megtakarítások ösztönzésével, szelektív hitelezéssel, a hatékony területekre történő tőkeáramlás felgyorsításával, a. pénzmennyiség szabályozásával segíti elő. Ennek érdekében aktív kamat- és árfolyampolitikát szükséges folytatni. Csökken a gazdaságtalan export támogatása A stabilizációs program végrehajtása érdekében a kormány előkészületeket tesz arra, hogy 1990-től átfogó, lépéseiben összehangolt ár-, költségvetési, bér» és szociálpolitikai reform indulhasson meg. Ezzel is összefüggésben folytatódik a kormányzat szervezeti rendszerének korszerűsítése. c) A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban döntően a gazdaságos kivitel fokozása biztosítsa az export szükséges növekedését. A kivitelt a külpiaci pozíciók megtartása és javítása mellett, főleg a fejlett tőkés és a fizetőképes fejlődő országok piacán kívánatos bővíteni. A gazdaságtalan exportot és az ehhez kapcsolódó támogatásokat gyorsabb ütemben kell leépíteni. d) A termelés szerkezetének változását mindenekelőtt a tartósan gazdaságos konvertibilis export erőteljes növelése, továbbá a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és színvonala — az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi követelmények nyomán — igen differenciáltan alakul. Az élelmiszergazdaságban számottevő támogatáscsökkenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igényekhez és a hazai kereslethez. Az állattenyésztésben a gazdaságtalan termelés egy részét fel kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazdaságos és alacsony importigényű szántóföldi termelés; a zöldség- és gyümölcstermelésben fenn kell tartani a kistermelők érdekeltségét. A konvertibilis export növelése elsősorban a magas feldolgozottságú, megfelelő árakon értékesíthető élelmiszergazdasági termékekből kívánatos. e) Az infrastruktúrában a távközlés jelentősen fejlődhet. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciójához a szolgáltatások dinamikus növekedéséből származó saját források, a vállalati és a lakossági tőke bevonása, valamint az állami támogatás szolgáljanak anyagi fedezetül. A távbeszélőhelyek száma 5 százalékkal nő; a telexhálózat- és az informatikaszolgáltatásokban az adatállomások száma bővül. f) A beruházási politikának a termelésben a technológiai korszerűsítést kell szolgálnia. Az állami beruházások aránya csökken, a vállalati beruházások részesedése nő. g) A közösségi fogyasztás a költségvetési kiadások szükséges visszafogásával összhangban reálértékben csökken. Különösen nagy mértékben mérséklődik a védelemre, a központi államigazgatásra fordítható pénzeszközök reálértéke. h) A nagyobb arányú szerkezetváltás következtében a munkáltatók által kezdeményezett munkaerőmozgás, a munkaerő területi és szakmai mobilitása gyorsul. A struktúraváltás hatására a munkanélküliek száma emelkedik. A szakképzetlen munkaerő munkában maradási és elhelyezkedési lehetősége romlik, és egyes szakmákban nehezen lesznek munkába állíthatók a pályakezdők is. Az átmenetileg munka nélkül maradók szociális biztonsága érdekében be kell vezetni a munkanélküli-segély rendszerét. Az 1988. évi mintegy kétszeresére nő a Foglalkoztatási Alap összege. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segítsék a pályaváltásra kényszerülő dolgozók elhelyezkedését, folytassanak pályakorrekciós tanácsadást és szervezzék az átképzést. Emelkedő árak — szociális intézkedések A gazdasági szerkezet átalakításának forrásigéftye és a külkereskedelmi egyensúly javításának követelménye miatt a lakosság fogyasztása nem növelhető, a reálbérek — az ideinél kisebb mértékben (4—5 százalékkal) — tovább csökkennek. Az elkülönült keresetszabályozás megszűnik, a bérek növelésében, ágazati arányainak kialakításában nagyobb szerepet kap az intézményes érdekegyeztetés. Az egészségügyben, oktatásban, és közművelődésben dolgozók bérleVendéglátóinkkal a santaréml pártszékház előtt A rövid pihenő után vendéglátóink — akiknek mindenre kiterjedő figyelmessége végigkísért — vacsorázni vittek bennünket. A vendéglő, ami a párt egyik szimpatizánsáé volt, amolyan halásztanyához hasonlított. A farönkökből ácsolt asztalok és székek, a falakon elhelyezett relikviák, az épphogy pislákoló lámpák meghitt hangulatot teremtettek. Tulajdonképpen ekkor tudtunk először beszélgetni, portugál- szakértő tolmácsunk, Kaszab Piroska segítségével. Csak úgy záporoztak felénk a kérdések: miért volt nálunk országos pártértekezlet, mit határoztak ott, milyen a megye élete? Mi az ő életükről érdeklődtünk: mit jelent nem hatalmon levő párt tagjának lenni, hogy tudnak így beleszólni az ország életébe, hány városban, községben van kommunista vezetés, és hogy boldogulnak a kormányzó pártokkal? Még az éjfél is ott talált bennünket a kis halásztanyában, pedig másnap, és azután a többin is, sűrített programok következtek. Ugyanis egy nappal később érkeztünk, így vendéglátóink öt nap programját négybe zsúfolták. Az első délelőttön került sor a santerémi területi párt- szervezet vezetőivel való találkozásra. Szűk mellékutcákon jutottunk egy zöldesszürke épülethez. Recsegő falépcső vezetett fel a két egymásba nyíló majdnem üres terembe. Ez volt a párt székháza. Körbeültük az öreg asztalokat, és Raimun- do Cabral, a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a párt Santarém megyei vezetője — aki már járt Békés megyében — sorra bemutatta munkatársait, a tanácsi, a termelőszövetkezeti, a szakszervezeti, a közigazgatási munkáért felelős aktivistákat. Aztán Santarém megyéről, a pártról, a politikai harcról, a gazdaságról beszélt. A megye területe 7 ezer négyzet- kilométer, lakóinak száma 500 ezer. A 21 járásból — ezek viszonylag kis lélekszá- múak — öt kommunista vezetésű. A párt tagjainak száma meghaladja a 10 ezret, 200 alapszervezet működik. A tagság elsősorban a munkások, a parasztok, a munkanélküliek köréből verbuválódik, viszonylag kevés az értelmiségi és a fiatal. „Sokan meghátráltak, elkedvetlenedtek az utóbbi években, ezért fel kell rázni a tagságot, új célokat kell állítani." — fogalmazott Raimundo Cabral és lényegében elmondta mindazt, amit a már említett XII. kongresszuson később megfogalmaztak. „Rossz a helyzetünk, de optimisták vagyunk, és nem adjuk fel” — summázta határozottan. Ezt az elszántságot, már- már fanatikus, de tiszteletreméltó hitet mindvégig tapasztaltuk. Igen, hiszik, hogy kiforgatják sarkából a világot. Legalábbis az ő Világukat, ami az utóbbi időben a kommunista párt megítélése szerint nem azon az úton halad, amin 1974-ben elindult. Megtorpant az agrárreform, visszaszivárog a nagytőke, a Közös Piac pedig, amit kezdettől fogva elleneztek, csak kihasználja az ország gazdaságát. Mi is a problémájuk vele valójában? A kérdés lényegében leszűkíthető a paradicsom—eukaliptusz háborúra. Tudni kell, hogy Santarém megye az ország paradicsomtermelósének 40- százalékát adja, és mint mun- kigényes növény, több tízezer embernek ad kenyeret. A párt egyik elsőrendű célja pedig a parasztság megélhetésének biztosítása. A Közös Piac viszont azt mondja, nem kell annyi — és itt viszonylag drágán termelt — paradicsom a tagországokba, helyette növeljék az eukaliptusz-ültetvényeket, ez pénzbe sem kerül, és néhány év múlva a fa- és papíriparának lesz alapanyaga. Ez jó a tagországoknak és Portugáliának is, mert korszerű, nagy kapacitású feldolgozóipart teremt. Igen ám, de mi lesz a több tízezer emberrel, aki eddig a paradicsomültetvényeken talált munkát. A fák nőnek maguktól is, oda nem kell ember. Aztán az eukaliptusz vízigényes növény, kiszipolyozza az egyébként is gyenge földet. Kinek van igaza? A kérdés nem könnyű, talán csak az idő tudja majd eldönteni. De mi lesz addig? (Folytatjuk) Seleszt Ferenc és eszközrendszere maradásának mérséklését az átlagos béremelésen felül 4,1 milliárd forint összegű központi bérnövelés szolgálja. A központi ár- és díjváltozások a ráfordításokat jobban tükröző árarányok kialakítását, a költségvetési támogatások mérséklését, a takarékosabb felhasználást segítik elő. A jelentősebb termék- és szolgáltatáscsoportok közül az átlagosnál jobban drágulnak egyes alapvető élelmiszerek, a háztartási energiahordozók, a személyszállítás, a gyógyszer, a vezetékes ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a személygépkocsi, a hírlapok, valamint egyes postai szolgáltatások. Az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának háromnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellátásban ré- szesülteknél ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyugdíjak, a nyugdíjszerű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 forinttal, májusban további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi réteg- kénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A szakmunkástanulók teljes köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyermekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyersanyagnormákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociális támogatás lehetőségei. A lakásellátottság javítását 45—50 ezer — ezen belül 4000 állami — lakás építése szolgálja. A személyi tulajdonú lakások építésére, vásárlására felvehető kölcsönök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakossági terheket a gyermekszámtól függően differenciált törlesztési támogatás és emelkedő szociálpolitikai kedvezmény mérsékli. Nagyobb vállalati támogatás segítse a fiatalok első lakáshoz jutását. Az általános iskolákban a csökkenő gyermeklétszám nyomán javulnak az elhelyezési feltételek: külön program segíti a hátrányos helyzetű iskolákat. A középfokú oktatásban a nagy létszámú korosztályok elhelyezése érdekében a meglevő — eddig más célra hasznosított — helyiségek átvételével és újak építésével tovább kell folytatni az intézményhálózat bővítését. A Szakképzési Alap bevezetésével növekszik a vállalatoknak a gyakorlati képzésben való érdekeltsége. A gazdaságpolitika és az 1989. évi népgazdasági terv jóváhagyásával a kormány tudatosan a korábbi évekhez képest jóval nagyobb kockázatot vállal annak érdekében, hogy a gazdaságban bővüljön a vállalkozói mozgástér, fokozódjon a piaci viszonyok térhódítása és a verseny szelekciós hatása. Az import kezdődő liberalizálása magában rejti annak a veszélyét, hogy a konvertibilis áruforgalom előirányzott aktívuma — a behozatal számítottnál nagyobb növekedése miatt — kevesebb lehet, másrészt az új bérgazdálkodási rendszerben fennáll annak a kockázata, hogy a béremelések jelentősen meghaladják a teljesítményekkel alátámasztott mértéket. A kormány az árak, a bérek és a külgazdasági egyensúly alakulását év közben folyamatosan figyelemmel kíséri. Be^ avatkozni azonban csak a tervezettől lényegesen eltérő folyamatok korrekciója végett áll szándékában. Ezt elsősorban az ár- és az árfolyampolitika, a fiskális és a monetáris irányítás eszközeinek alkalmazásával kívánja elérni. A Pamuttextilművek Békéscsabai Gyárának igazgatója PÁLYÁZATOT HIRDET főmérnöki munkakör BETÖLTÉSÉRE. A főmérnök fö feladata a gyárnál folyó tevékenység irányítása, műszaki feltételeinek és gazdaságosságának biztosítása. A munkakör betöltésének feltételei: — műszaki egyetemi vagy könnyűipari műszaki főiskolai végzettség — 5 év szakmai és vezetői gyakorlat (textilipari gyakorlattal rendelkezők előnyben) — erkölcsi feddhetetlenség — maximum 45 éves életkor. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: — jelenlegi munkahelyének, beosztásának és jövedelmének megnevezését — részletes szakmai tevékenységének leírásával bővített önéletrajzát — az alkalmazás feltételének meglétét igazoló okmányait, illetve annak másolatait — erkölcsi bizonyítványt. Besorolási bér: megegyezés szerint. A pályázat beérkezési határideje: 1989. január 15. A pályázatokat az alábbi címre küldjék: 5601 Békéscsaba. Pf.: 43. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad a gyár személyzeti vezetője. Telefon: (66) 28-388. A pályázatokat bizalmasan kezelik, annak eredményéről a pályázókat írásban értesítik. 1 DB 255-ÖS TÍPUSÚ autóbusz eladó Telefon: (66) 25-977. Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Az Eleki Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Elek — Telefon: 3. 56. feliratú BÉLYEGZŐJE elveszett Használata 1988. december 28-tól érvénytelen.
