Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1988. december 30., péntek------------------------ — ' .................■" ■ ....................H fl jövő évi népgazdasági terv fö céljai, előirányzatai (Folytatás az 1. oldalról) II piac áralakító szerepe b) A terv megvalósításának alapvető feltétele a hatékony ár- és pénzügypolitika, a szigorú, de szelektív vásárlóerő­szabályozás és a határozott antiinflációs kormányzati maga­tartás is. Ezért a szabadárak körének bővülésével és keve­sebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerepe. Az áraknak a hatékonyság növelésére kényszerítő hatását az importverseny erősödése, a világpiaci, külkereskedelmi árak nagyobb befolyásoló szerepe, a támogatások mérsék­lése is fokozza. A kormány határozott szándéka, hogy — amennyiben a béremelések a teljesítményekkel összhang­ban alakulnak — az áremelkedés mértéke alacsonyabb le­gyen az 1988. évinél. Az inflációs hatások felerősödését pi­acépítő tevékenységgel, szigorú költségvetési és morális gya­korlattal, a rendelkezésre álló árhatósági és intervenciós eszközökkel (taktikai vásárlásokkal, az állami készletek mo­bilizálásával, célzott kínálatbővítő akciókkal) kívánja meg­gátolni. A kormány az év közben szükségessé váló intéz­kedéseknél is azokat fogja előtérbe helyezni, amelyek ke­vésbé járnak az árszínvonal növekedésével. Az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainál, a termelői és fogyasztói támogatásoknál szigorú takarékosságot kell érvé­nyesíteni. A kormány nagyobb szerepet szán a piaci hatá­sokra megvalósuló szelekciónak, csökkenti a központi tá­mogatásokat, beleértve a gazdálkodók differenciálódását gátló támogatások és preferenciák megszüntetését. Elő kell segíteni a felszámolási és szanálási jogszabályok érvényesí­tését, gyorsítani az e téren meghozott döntések végrehaj­tását. A költségvetés szükséges bevételei érdekében átme­netileg a gazdálkodó szervezeteknek 4 százalékos pótadót kell fizetniük. A monetáris irányítás a külső és belső pénzügyi egyensú­lyi követelmények folyamatos összehangolását a lakossági és vállalati megtakarítások ösztönzésével, szelektív hitele­zéssel, a hatékony területekre történő tőkeáramlás felgyor­sításával, a. pénzmennyiség szabályozásával segíti elő. En­nek érdekében aktív kamat- és árfolyampolitikát szükséges folytatni. Csökken a gazdaságtalan export támogatása A stabilizációs program végrehajtása érdekében a kor­mány előkészületeket tesz arra, hogy 1990-től átfogó, lépé­seiben összehangolt ár-, költségvetési, bér» és szociálpoliti­kai reform indulhasson meg. Ezzel is összefüggésben foly­tatódik a kormányzat szervezeti rendszerének korszerűsí­tése. c) A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforga­lomban döntően a gazdaságos kivitel fokozása biztosítsa az export szükséges növekedését. A kivitelt a külpiaci pozíciók megtartása és javítása mellett, főleg a fejlett tőkés és a fi­zetőképes fejlődő országok piacán kívánatos bővíteni. A gaz­daságtalan exportot és az ehhez kapcsolódó támogatásokat gyorsabb ütemben kell leépíteni. d) A termelés szerkezetének változását mindenekelőtt a tartósan gazdaságos konvertibilis export erőteljes növelése, továbbá a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és színvonala — az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi követelmények nyomán — igen diffe­renciáltan alakul. Az élelmiszergazdaságban számottevő támogatáscsökkenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igényekhez és a hazai kereslethez. Az állattenyésztésben a gazdaságtalan ter­melés egy részét fel kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazdaságos és alacsony importigényű szántóföldi termelés; a zöldség- és gyümölcstermelésben fenn kell tar­tani a kistermelők érdekeltségét. A konvertibilis export nö­velése elsősorban a magas feldolgozottságú, megfelelő ára­kon értékesíthető élelmiszergazdasági termékekből kívána­tos. e) Az infrastruktúrában a távközlés jelentősen fejlődhet. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciójához a szolgáltatá­sok dinamikus növekedéséből származó saját források, a vállalati és a lakossági tőke bevonása, valamint az állami támogatás szolgáljanak anyagi fedezetül. A távbeszélőhelyek száma 5 százalékkal nő; a telexhálózat- és az informatika­szolgáltatásokban az adatállomások száma bővül. f) A beruházási politikának a termelésben a technológiai korszerűsítést kell szolgálnia. Az állami beruházások aránya csökken, a vállalati beruházások részesedése nő. g) A közösségi fogyasztás a költségvetési kiadások szük­séges visszafogásával összhangban reálértékben csökken. Különösen nagy mértékben mérséklődik a védelemre, a köz­ponti államigazgatásra fordítható pénzeszközök reálértéke. h) A nagyobb arányú szerkezetváltás következtében a munkáltatók által kezdeményezett munkaerőmozgás, a mun­kaerő területi és szakmai mobilitása gyorsul. A struktúraváltás hatására a munkanélküliek száma emelkedik. A szakképzetlen munkaerő munkában maradási és elhelyezkedési lehetősége romlik, és egyes szakmákban nehezen lesznek munkába állíthatók a pályakezdők is. Az átmenetileg munka nélkül maradók szociális biztonsága ér­dekében be kell vezetni a munkanélküli-segély rendszerét. Az 1988. évi mintegy kétszeresére nő a Foglalkoztatási Alap összege. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigaz­gatási szervek aktívan segítsék a pályaváltásra kényszerülő dolgozók elhelyezkedését, folytassanak pályakorrekciós ta­nácsadást és szervezzék az átképzést. Emelkedő árak — szociális intézkedések A gazdasági szerkezet átalakításának forrásigéftye és a külkereskedelmi egyensúly javításának követelménye miatt a lakosság fogyasztása nem növelhető, a reálbérek — az ideinél kisebb mértékben (4—5 százalékkal) — tovább csök­kennek. Az elkülönült keresetszabályozás megszűnik, a bé­rek növelésében, ágazati arányainak kialakításában nagyobb szerepet kap az intézményes érdekegyeztetés. Az egészség­ügyben, oktatásban, és közművelődésben dolgozók bérle­Vendéglátóinkkal a santaréml pártszékház előtt A rövid pihenő után ven­déglátóink — akiknek min­denre kiterjedő figyelmessé­ge végigkísért — vacsorázni vittek bennünket. A vendég­lő, ami a párt egyik szimpa­tizánsáé volt, amolyan ha­lásztanyához hasonlított. A farönkökből ácsolt asztalok és székek, a falakon elhe­lyezett relikviák, az épphogy pislákoló lámpák meghitt hangulatot teremtettek. Tu­lajdonképpen ekkor tudtunk először beszélgetni, portugál- szakértő tolmácsunk, Kaszab Piroska segítségével. Csak úgy záporoztak felénk a kér­dések: miért volt nálunk or­szágos pártértekezlet, mit ha­tároztak ott, milyen a megye élete? Mi az ő életükről ér­deklődtünk: mit jelent nem hatalmon levő párt tag­jának lenni, hogy tudnak így beleszólni az ország életébe, hány városban, községben van kommunista vezetés, és hogy boldogulnak a kor­mányzó pártokkal? Még az éjfél is ott talált bennünket a kis halásztanyában, pedig másnap, és azután a többin is, sűrített programok követ­keztek. Ugyanis egy nappal később érkeztünk, így ven­déglátóink öt nap programját négybe zsúfolták. Az első délelőttön került sor a santerémi területi párt- szervezet vezetőivel való ta­lálkozásra. Szűk mellékutcá­kon jutottunk egy zöldes­szürke épülethez. Recsegő falépcső vezetett fel a két egymásba nyíló majdnem üres terembe. Ez volt a párt székháza. Körbeültük az öreg asztalokat, és Raimun- do Cabral, a Portugál Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a párt Santarém megyei vezetője — aki már járt Békés megyé­ben — sorra bemutatta mun­katársait, a tanácsi, a ter­melőszövetkezeti, a szakszer­vezeti, a közigazgatási mun­káért felelős aktivistákat. Az­tán Santarém megyéről, a pártról, a politikai harcról, a gazdaságról beszélt. A me­gye területe 7 ezer négyzet- kilométer, lakóinak száma 500 ezer. A 21 járásból — ezek viszonylag kis lélekszá- múak — öt kommunista ve­zetésű. A párt tagjainak szá­ma meghaladja a 10 ezret, 200 alapszervezet működik. A tagság elsősorban a mun­kások, a parasztok, a mun­kanélküliek köréből verbu­válódik, viszonylag kevés az értelmiségi és a fiatal. „So­kan meghátráltak, elkedvet­lenedtek az utóbbi években, ezért fel kell rázni a tagsá­got, új célokat kell állítani." — fogalmazott Raimundo Cabral és lényegében el­mondta mindazt, amit a már említett XII. kongresszuson később megfogalmaztak. „Rossz a helyzetünk, de op­timisták vagyunk, és nem ad­juk fel” — summázta hatá­rozottan. Ezt az elszántságot, már- már fanatikus, de tiszteletre­méltó hitet mindvégig tapasz­taltuk. Igen, hiszik, hogy ki­forgatják sarkából a világot. Legalábbis az ő Világukat, ami az utóbbi időben a kom­munista párt megítélése sze­rint nem azon az úton halad, amin 1974-ben elindult. Megtorpant az agrárreform, visszaszivárog a nagytőke, a Közös Piac pedig, amit kez­dettől fogva elleneztek, csak kihasználja az ország gazda­ságát. Mi is a problémájuk vele valójában? A kérdés lényegében leszűkíthető a paradicsom—eukaliptusz há­borúra. Tudni kell, hogy Santarém megye az ország paradicsomtermelósének 40- százalékát adja, és mint mun- kigényes növény, több tíz­ezer embernek ad kenyeret. A párt egyik elsőrendű cél­ja pedig a parasztság meg­élhetésének biztosítása. A Közös Piac viszont azt mondja, nem kell annyi — és itt viszonylag drágán ter­melt — paradicsom a tagor­szágokba, helyette növeljék az eukaliptusz-ültetvényeket, ez pénzbe sem kerül, és né­hány év múlva a fa- és pa­píriparának lesz alapanyaga. Ez jó a tagországoknak és Portugáliának is, mert kor­szerű, nagy kapacitású fel­dolgozóipart teremt. Igen ám, de mi lesz a több tízezer emberrel, aki eddig a para­dicsomültetvényeken talált munkát. A fák nőnek ma­guktól is, oda nem kell em­ber. Aztán az eukaliptusz vízigényes növény, kiszipo­lyozza az egyébként is gyen­ge földet. Kinek van igaza? A kérdés nem könnyű, talán csak az idő tudja majd el­dönteni. De mi lesz addig? (Folytatjuk) Seleszt Ferenc és eszközrendszere maradásának mérséklését az átlagos béremelésen felül 4,1 milliárd forint összegű központi bérnövelés szolgálja. A központi ár- és díjváltozások a ráfordításokat jobban tükröző árarányok kialakítását, a költségvetési támogatá­sok mérséklését, a takarékosabb felhasználást segítik elő. A jelentősebb termék- és szolgáltatáscsoportok közül az át­lagosnál jobban drágulnak egyes alapvető élelmiszerek, a háztartási energiahordozók, a személyszállítás, a gyógyszer, a vezetékes ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a személygépko­csi, a hírlapok, valamint egyes postai szolgáltatások. Az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának há­romnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellátásban ré- szesülteknél ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyug­díjak, a nyugdíjszerű rendszeres ellátások, a házastársi pót­lék, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi se­gélye januárban 360 forinttal, májusban további 100 forint­tal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 fo­rintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi réteg- kénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösz­töndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A szakmunkástanu­lók teljes köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyer­mekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyersanyagnormákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociá­lis támogatás lehetőségei. A lakásellátottság javítását 45—50 ezer — ezen belül 4000 állami — lakás építése szolgálja. A személyi tulajdonú la­kások építésére, vásárlására felvehető kölcsönök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakossági terheket a gyermekszámtól függően differenciált törlesztési támogatás és emelkedő szociálpolitikai kedvezmény mérsékli. Na­gyobb vállalati támogatás segítse a fiatalok első lakáshoz jutását. Az általános iskolákban a csökkenő gyermeklétszám nyo­mán javulnak az elhelyezési feltételek: külön program se­gíti a hátrányos helyzetű iskolákat. A középfokú oktatás­ban a nagy létszámú korosztályok elhelyezése érdekében a meglevő — eddig más célra hasznosított — helyiségek át­vételével és újak építésével tovább kell folytatni az intéz­ményhálózat bővítését. A Szakképzési Alap bevezetésével növekszik a vállalatoknak a gyakorlati képzésben való ér­dekeltsége. A gazdaságpolitika és az 1989. évi népgazdasági terv jó­váhagyásával a kormány tudatosan a korábbi évekhez ké­pest jóval nagyobb kockázatot vállal annak érdekében, hogy a gazdaságban bővüljön a vállalkozói mozgástér, fo­kozódjon a piaci viszonyok térhódítása és a verseny szelek­ciós hatása. Az import kezdődő liberalizálása magában rejti annak a veszélyét, hogy a konvertibilis áruforgalom előirányzott aktívuma — a behozatal számítottnál nagyobb növeke­dése miatt — kevesebb lehet, másrészt az új bérgazdálko­dási rendszerben fennáll annak a kockázata, hogy a bér­emelések jelentősen meghaladják a teljesítményekkel alá­támasztott mértéket. A kormány az árak, a bérek és a külgazdasági egyensúly alakulását év közben folyamatosan figyelemmel kíséri. Be^ avatkozni azonban csak a tervezettől lényegesen eltérő fo­lyamatok korrekciója végett áll szándékában. Ezt elsősor­ban az ár- és az árfolyampolitika, a fiskális és a monetá­ris irányítás eszközeinek alkalmazásával kívánja elérni. A Pamuttextilművek Békéscsabai Gyárának igazgatója PÁLYÁZATOT HIRDET főmérnöki munkakör BETÖLTÉSÉRE. A főmérnök fö feladata a gyárnál folyó tevékenység irányítása, műszaki feltételeinek és gazdaságosságának biztosítása. A munkakör betöltésének feltételei: — műszaki egyetemi vagy könnyűipari műszaki főiskolai végzettség — 5 év szakmai és vezetői gyakorlat (textilipari gyakorlattal rendelkezők előnyben) — erkölcsi feddhetetlenség — maximum 45 éves életkor. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: — jelenlegi munkahelyének, beosztásának és jövedelmének megnevezését — részletes szakmai tevékenységének leírásával bővített önéletrajzát — az alkalmazás feltételének meglétét igazoló okmányait, illetve annak másolatait — erkölcsi bizonyítványt. Besorolási bér: megegyezés szerint. A pályázat beérkezési határideje: 1989. január 15. A pályázatokat az alábbi címre küldjék: 5601 Békéscsaba. Pf.: 43. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad a gyár személyzeti vezetője. Telefon: (66) 28-388. A pályázatokat bizalmasan kezelik, annak eredményéről a pályázókat írásban értesítik. 1 DB 255-ÖS TÍPUSÚ autóbusz eladó Telefon: (66) 25-977. Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Az Eleki Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Elek — Telefon: 3. 56. feliratú BÉLYEGZŐJE elveszett Használata 1988. december 28-tól érvénytelen.

Next

/
Thumbnails
Contents