Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
1988. december 3., szombat o Körkép Itt a vége — és jövőre? Eredmények, tervek három vállalatnál (Folytatás az 1. oldalról) piackutatást külföldön is. Várhatóan ebben az évben eredményünknek a felét ezek a pár éve kifejlesztett termékek adják. — Jövőre mennyire látja biztosítottnak munkájukat? — Sok a tennivalónk 1989-ben. Első és legfontosabb, hogy a részben ismert gazdasági szabályozók között kiigazodjunk, és ezután elkezdjük az intenzív munkát. Alapanyag-termelésben költségnövekedések lesznek. Van egy deklarált növekedés, de már látni, hogy a tényleges költségek magasabbak lesznek. Az a termelési szférában bizonytalanságot okoz, és még nem ítélhető meg pontosan a termelési szándék. Az értékesítés terén (belföldön) nem számolunk keresletnövekedéssel, inkább a csökkenés dominál majd. Exportunkat meghatározza a szovjet államközi szerződés, szerencsére napjainkban itt is rendeződés tapasztalható. A tavalyi, nagy mennyiségű igény megfelelő lehetőséget biztosít a jövő évi export- értékesítésben. — Arra viszont számítanunk kell, hogy a költségek további szigorított gazdálkodása ellenére és a további új termékeink piaci értékesítésével sem tudjuk megakadályozni, hogy az idei 100 millió forintot meghaladó eredményünk jövőre harmadára csökkenjen. * * * Megyénk legnagyobb felvásárlója és húsipari feldolgozó üzeme a Gyulai Húskombinát. Első önálló évükben, 1987-ben sem tudták teljesíteni felvásárlási tervüket, mert a megyében megjelent a konkurencia: a Miskolci Húskombinát, a szegedi szalámigyár, szaporodtak a regionális vágóhidak és még sorolhatnánk. Ugyanez a helyzet most is, 1988ban. Felvásárlási tervük például sertésből 700 ezer darab, ám úgy néz ki, hogy a szám 660 ezer darab körül alakul. Zahorán Miklós termeltetési és felvásárlási főosztályvezető : — A visszaesés oka a kistermelő faktorban keresendő. Csökkent az állomány, a versenyhelyzet csak erősödik és a jövő évi árak alakulása miatt még visszatartás is tapasztalható. — Mit tesz a húskombinát a termelők megtartásáért? — Sertésfelvásárlási árainkat például átlagosan 4 forint 50 fillérrel emeljük kilogrammonként. Emellett külön dotáljuk a jó minőségű exportalapanyagot mindazon területeken (darabolt húsáru, szárazáru, élő állat), melyek vállalatunk kiemelt feladatai. — A felvásárlási terv csökkenő tendenciája mellett is jó év volt 1988 — kapcsolódik a beszélgetésbe Varga Ferenc gazdasági igazgató. — Eredménytervünket túlteljesítettük, mert növeltük termékeink feldolgozottsági fokát. Értékesítési gondunk nincs, a korábbi évekhez képest most alig van raktáron készletünk. 1989 is biztató esztendőnek látszik, mivel jó néhány európai ország (Svédország, az NSZK, Hollandia, Jugoszlávia) jelezte exportigényét. Termékeinkkel mindig is elégedettek voltak, csupán ezrelékben kifejezhető mértékben küldtek vissza csomagolási hiányosságok miatt árut. — Lesz-e elegendő alapanyaguk jövőre? — Sajnos szerződésünk még alig van. Ennek az az oka, hogy a napokban jelentünk meg árajánlatainkkal. A MÉM árrendeletére vártunk, ám még csak a tájékoztatónak vagyunk birtokában. Az idő előrehaladása miatt azonban kényszerültünk felvásárlási áraink meghirdetésére, mert meg akarjuk tartani termelőinket. Azt el kell ismerni, hogy egyes kategóriákban a konkurencia árai jobbak. Hatását jelenleg nem tudjuk felmérni. Hízunk viszont abban, hogy az általunk kínált tartós partneri kapcsolattal, értékesítési biztonsággal, adott esetben pénzügyi segítségnyújtással megtarthatjuk eddigi körünket. Továbbá bízunk a húsipari vállalatok korrekt együttműködésében, hiszen a rabló- gazdálkodás végül is senkinek nem jó igazán. A termelői szándékokat felmérve azt hiszem, jövőre sem lesz alapanyaggondunk. — Lesz önöknél év végi hajrá? — Nem. A termelés terv szerint ment. Az exportigényeket december 20-ig teljesítjük. A belföldi piac pedig gyárunk méreteinél fogva igazán nem jelent gondot — mondta végül Varga Ferenc. * * * — Mi már teljesítettük ez évi exportfeladatunkat. Több év óta először fordul elő, hogy karácsony és újév között valóban pihennek a dolgozóink — mondja Lampert Lajos, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese. — Korábban ugyanis két ünnep között több árut szállítottunk, mint az őszi hónapokban összesen. Azért azt el kell mondanom, hogy a kiszállítások üteme ez évben volt először zökkenőmentes, ami elsősorban a MÁV rugalmasságának köszönhető. Szovjetunióba és Csehszlovákiába az államközi szerződések keretében 165 ezer tonna gabonát vittünk. A következő évi szerződéskötéseket termelő partnergazdaságainkkal sajnos csak a jövő év első hetében kezdjük el. A szerződés- tervezetet egyébként éppen ma tárgyalja Budapesten a Gabona Tröszt igazgató tanácsa. Későn jöttek ki az új központi árak, s ezért a lemaradás. Ha az igazgató tanács a terveket elfogadja. itt, a megyében nekünk még egyeztető tárgyalásokat kell folytatnunk a megyei területi tsz-szövetséggel. Elképzeléseink szerint úgy Szeretnénk a jövő évi szerződéses árainkat kialakítani, hogy ösztönözzék a gazdaságokat a minőségi termelésre. Véleményem, szerint azonban az első- és másodosztályú búza közötti árkülönbözet még mindig kevesebb, mint a két fajta közötti termőképesség. A jövő évi kereskedelmi tervünkről csak annyit, hogy hasonló lesz az előző évekéhez. Hiszen nálunk még most is a maradékelv érvényesül. Mert elsődleges feladatunk a lakossági és a hazai takarmányellátás, és csak a maradék gabona megy exportra. Ez is elsősorban az államközi szerződések keretében, részben dollár, részben rubel elszámolásiján. Az Agrimpexen keresztül ez évben 1500 tonna Iregi csíkos napraforgót exportálunk folyamatosan NSZK- beli, belga, dán, holland vásárlóknak madáreleségként. Jövő évi tervünkben is szerepel a napraforgó-termeltetés. Ellenőrzés — a békéscsabai István malomban készült archív felvételünk Fotó: Gál Edit Búza a Kaukázus lábainál — Többéves próbálkozás, kapcsolatteremtési kísérlet után végre sikerült. Most már a szórtvetéses búzatermesztés technológiája nemcsak itthon, hanem Szovjetunióban is bizonyíthat — mondja Hrabovszki Mihály, a Békésszentandrási Zalka Tsz elnöke, a hazánkban még ma is vitatott szórvavetéses technológia atyja. — A Kaukázustól 60 kilométerre levő kirovi tsz területén, Cser- keszk nevű kisváros közelében vetettünk el ez év szeptemberében 800 hektár búzát. A kiutazás, a vetőgépszállítás ügyintézése bizony nem ment simán. A vetőgép 5 nappal később érkezett, mint a magyar szakemberek. S ezért aztán hiába vitt magával a tsz-elnök traktorost és szerelőt, s szórvavető gépet nem tudták beüzemelni. Útlevelük időközben lejárt, haza kellett repülniük. — Féltem, hogy vajon nekem egyedül lesz-e időm a visszautazásig még arra is, hogy az itteni embereket megtanítsam a vetésre, a gépkezelésre és karbantartásra. De meg kell, hogy mondjam, rendkívül gyorsan megtanultak mindent. Bár igaz, a tolmács velem maradt, s így nyelvi nehézségekkel nem kellett küszködni. Csupán húsz hektár vetésénél tudtam ott lenni, mert az én útlevelem is lejárt. Azonban — mint legutóbbi levelükből megtudtam — a kirovi tsz emberei 800 hektárt elvetettek, s ma már szépen sorol a búza a cserkeszki határban. Tehát csak a búzatermés sikerétől függ, hogy a következő évben hány hektárra növelik a szórvavetett gabonát a Szovjetunióban. De a terméseredmények alapján eldől az is, hogy jövőre megalakul-e az a szovjet—magyar közös vállalat, amelyik Cserkeszkben ráállna a HSZV—12-es szórvavetőgép sorozatgyártására. Az elképzelések szerint a kecskeméti Agrikon Gépgyár és a Nová- tori Mezőgazdasági Kombinát lenne az alapító. Itthon gyártanák az apró elemeket, míg a nagyobb részegységeket és az összeszerelési munkákat kint végeznék. Reméljük, hogy a 800 hektár búza valóban bizonyítani fog s megindulhat egy olyan kölcsönös gazdasági együttműködés, mely mindkét ország mezőgazdaságában gyümölcsöző lehet. R. G. Növekszik a tejtermelés, | ezt bizonyítják a MÉM által i közzétett adatok. Október vé- i géig mintegy három száza- s! lékkai több tejet vettek át a S feldolgozó vállalatok a ter- ü melőktől, mint a múlt év S hasonló időszakában. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest 61 millió literrel emel- ; kedett a felkínálás. Október- . ben az átlagosnál nagyobb l mértékben nőtt a termelés, ' mintegy 4,4 százalékkal — az elmúlt év azonos időszakához képest. A mezőgazdasági nagyüzemek kínálata mindkét szektorban bővült. Az átlagosnál jobban az állami gazdaságokban, mintegy öt százalékkal, a termelőszövetkezetekben 3,7 százalékkal haladták meg október végéig az elmúlt évi teljesítményeket. Készül a baromfipárizsl Orosházán, a Baromfifeldolgozó Vállalat : konzervüzemében. Tartalmas, könnyen emészthető, diétásoknak ? is ajánlott, olcsó árfekvésű. A lakosság megkedvelte. Az ország I nagyobb városainak, községeinek élelmiszerüzleteibe Orosházáról I biztosítják a folyamatos ellátást. Budapestre rendszeresen közlekedő túrajáratok útján jut el a közkedvelt csemege Fotó: D. K. Szükség van-e mindig elnökségre? Gondolatébresztő cikk jelent meg — „Félre a formális jegyekkel a közéletből!” címmel a Népfront című folyóirat novemberi számában. Szerzője sok olyan momentumra hívja fel a figyelmet, amely rossz szokáson, beidegződésen alapszik. Ilyen például az elnökségi asztal, amelyet nyugodtan ki lehetne iktatni a különböző tanácskozások, fórumok rekvizitumai közül. Többektől magam is hallottam, hogy nem szívesen ülnek ki oda, a pulpitus mellé. Jobban érzik magukat a hallgatóság soraiban, így nem kell állandó önfegyelmezéssel végighallgatniuk azt, aki unalmasan beszél. Természetesen akadnak ellenpéldák is; amikor a „nagytekintélyű”, magas beosztású vendég ugyanúgy pöf- feszkedik, mint a helyi „hatalmasságok” egynémelyike. Nem csoda, ha az ilyen „mi itt, ti ott” — tudat megosztja a jelenlévőket. Sokat ronthat a helyzeten, ha az előadó motyogva vagy hadarva; teljesen érzéketlenül, kifejezéstelenül olvssa fel a szöveget és egyetlen egyszer sem mer (vagy nem akar) a résztvevőkre rátekinteni. Pedig a külső érzelmi megnyilvánulásra is szükség van, különösen napjainkban, amikor az emberek tömegei egyre kíváncsibban követik az eseményeket. Még a kevésbé iskolázott egyén is hamar rájön, hogy őróla, vagy valami számára teljesen idegen témáról esik szó. Az üres szólamokkal, frázisok pufogtatásával, a reális alapokat nélkülöző ígéretekkel — köznyelven szólva — már nem lehet odafigyelésre késztetni a hallgatóságot. A statisztikai számtengerrel megtöltött írásos előterjesztések, jelentések és egyéb irományok sem alkalmasak a résztvevők aktivizálására. Annak sincs semmi értelme, hogy egy-egy értekezleten a napirendi pontok csak úgy hemzsegnek. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a levezető elnök versenyt fut az idővel, és az utolsó témákat az ülésezők csak néhány perc alatt intézik el, gondolva arra, hogy már régen eljött az ebéd, vagy a vacsora ideje. A gyenge szónoki képességgel, rossz beszédtechnikával, hibás nyelvhasználattal „megáldott” emberek (hosszú) előadások megtartására ne vállalkozzanak, mert csak közönyt, ellenérzést, gúnyt vagy éppenséggel haragot válthatnak ki környezetükből. A minden logikát és lényeges mondanivalót nélkülöző, összefüggéstelenül „ledarált szószt” a többség még egyszer már nem veszi be, így aztán nem kell csodálkozni azon, ha a következő rendezvényen csupán néhány otthon unatkozó, vagy melegedni vágyó „érdeklődő” jelenik meg. Abban is igaza van az említett írás szerzőjének, hogy száműzni kell a bürokratikus eljárásokat és az egyéb formaságokat jó néhány tanácskozásról, mert így lelkileg is közelebb lehet kerülni a köznéphez; a különböző lakó- és munkahelyi közösségekhez, de magához az egyes emberhez is. Mind az előadók, mind a hozzászólók legyenek tájékozottak az adott kérdésekben; és ha szükséges, merjenek vitába szállni egymással, ki-ki fölsorakoztatva a különböző érveket. A csaknem másfél évtizedes tapasztalataimra gondolva jóleső érzéssel állapíthatom meg, hogy ez a kötetlenebb, őszinte beszélgetésre épülő eszmecsere mindinkább kezd elterjedni a különböző üléseken, bár itt-ott még felbukkan a merev hivatali stílust tükröző, nem egyszer fölényeskedő, vagy a lényeget elkenő-elkendőző tanácskozási forma. Bukovinszky István Magyar—lengyel építőipari vegyesvállalat alakult A Magyarországon dolgozó lengyel építők együttműködése a magyar partnerekkel új, az eddiginél szorosabb formát öltött azzal, hogy budapesti székhellyel létrehozták az első közös építőipari vegyesvállalatukat: a Hun- garopol Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságot, Az alapító négy magyar partner, a debreceni Hőstop Építőipari Szövetkezet, az Üjfehértói Faipari Szövetkezet, a Magyar Hitel Bank leányvállalataként működő Ingatlan- forgalmi és Beruházásszervezési Kft., valamint a budapesti Építőipari Kivitelező Vállalat. A három lengyel alapító nevében pedig a Bu- dostal 2. számú Építőipari Vállalata, a Wroclaw! Műszaki Egyetem, továbbá ennek leányvállalata, a Sto- reylift képviselői írták alá a társasági szerződést. Az induló tőke 72 millió forint, amelyből a magyar fél 53. a lengyel pedig 47 Százalékkal részesedik. Az együttműködés korszerű magyar és lengyel építési technológiák közös felhasználásán alapul. Modern lengyel módszer egy födémemelési építési technológia, amelynek lényege, hogy az épület összes födémjét előre elkészítik a ház alapterületén, s innen hidraulikus szerkezetekkel emelik fel és rögzítik sorjában a megfelelő emelet szintjén. A magyar alapítók egy energiatakarékos padlófűtési rendszerrel és a cementkötésű faforgács- lapok, az úgynevezett Durj- sol elemek gyártási technológiájával társultak a közös vállalkozáshoz. Ezekkel a módszerekkel gazdaságosan és rövid idő alatt lehet felépíteni lakóházakat, irodaházakat és parkolóházakat. A beruházóknak két épületet tudnak mintául mutatni: a Gellérthegyen egy lakóházat, az Alagút közelében pedig egy komplex iroda- és lakóépületet. A közös vállalat azzal számol, hogy budapesti és magyarországi tevékenysége később kiterjed Lengyelországra és harmadik országokra is. A szükséges formaságokat, egyebek között a cégbejegyzést követően hivatalosan január 1-jétől kezdi meg működését az új vállalat. A Békéscsabai Május 1. Mgtsz eladásra kínálja fel a gerlai Körös-holtág melletti zártkertjeit, 805—810 négyzetméteres területekkel, 76,— Ft négyzetméteres áron. Érdeklődni lehet a tsz központjában (Dobozi úton) személyesen vagy a 28-422-es telefonszámon a földügyi ügyintézőnél. FEKTESSE PÉNZÉT INGATLANBA! JÓL JÁR! Növekvő tejtermelés
