Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-24 / 306. szám
1988. december 24., szombat NÉPÚJSÁG Történelem halványzöld tábori lapokban öreg szekrények mélyén gyűrött skatulyák, rossz re- tikülök mennyi emléket őriznek meg! Jól-rosszul sikerült fotográfiákat, .tábori lapokat, leveleket, képeslapokat, rongyos újságokat — hajdan volt hétköznapok tanúit. Dokumentumoknak nevezi ezeket a történész, ám az ő számára csak morzsák az óriás terepasztalon a névtelen sokaság személyes dolgai. Mégis érdemes böngészni, mert az egyetlen igazán fontos tényezőhöz, az emberhez juthatunk közelebb. Tartsanak hát velem, lássuk, mit írt 1943—44-ben, a világpusztító háború idején világoszöld tábori lapokon a frontról, orosz földről a magyar honvéd, a 22 éves békési parasztfiú, akinek gondolkodás nélkül mennie kellett, idegén országba, idegen célokért. S miről írt ugyanakkor itthon a Békésmegyei Hírlap? Bevezetőül mindehhez pusztán három mondat a történelemkönyv lapjairól: „Németország, hatalmas veszteségei ellenére, 1943 végén 10 millió 169 ezer katonát tartott fegyverben. Harcoló hadserege — amelynek fő erői a szovjet—német arcvonalon voltak — 6 millió 682 ezer embert (198 hadosztályt és 6 dandárt) számlált. Ugyanitt küzdöttek szövetségesei — Finnország, Magyarország, Románia — legharcképesebb csapatai, összesen 38 hadosztály és 12 dandár." * * * 1943, nyárvég. „Kedves Szüleim! írják sokan otthonról, hogy lényegesen nőtt egyes dolgoknak az ára, így például egy pár csirke 18-20 pengő, egy pár malac 200 pengő és így tovább. írjanak, hogy mi a helyzet otthon, hogy vannak a rokonok, ismerősök. Tisztelettel, fiúk, Sanyi.” Pár nappal későbbi dátum, újabb lap haza, Magyarországra, Csanád megyébe: „Kedves Szüleim! Ma jött a posta. Én osztom a levelet, körülöttem 100-150 ember várja, hogy a nevét szólítsam . . . Már vége, nincs több levél, egyik-másik ember szomorúan távozva vette tudomásul, hogy neki nem jött semmi... Én még csomagot is kaptam, és két levelet mellé, egyiket fehér borítékban, a másikat az öcsém írta, a csomagot meg a néném küldte, köszönöm. Üdvözlettel, Sanyi." Szűkszavú az újabb tábori lap: „Kedves Szüleim! Rég kaptam utoljára levelet. Pedig tudom, nyolc nap alatt többet írnak nekem egy levélnél, hiába, jól mondják, hogy muszkaföldön lassan jár a posta. Hát ez jól bevált. Talán már törnek is otthon. Itt kukorica egyáltalán nincs. Jól vagyok, az egész családot üdvözlöm. Sanyi.’’ Október végén keltek ezek a sorok: „Kedves Szüleim! A fehérneműcsomagot megkaptam. Nem is gondoltam rá, csak amikor kiabálják, hogy csomagom van. Nagyon jó lesz a télen, ha véletlenül itt kell maradni.” * * * S mit olvashattak az itthoniak ezen az őszön a lapokban, például a Békésmegyei Hírlapban? Részlet a november 17-i hírekből: „Különleges gyufákat gyártanak Amerikában az invá- ziós csapatok számára. A kommandóosztagok ugyanis gyakran derékig érő vízben gázolnak, míg partot érnek." Gyulai anyakönyv. Születtek: Kardos Tivadar és Sebestyén Zsuzsanna fia Ferenc József, Tompa u. 37.; Geszner Mihály és Petnehá- zi Róza fia Mihály József, Erzsébet u. 20. Elhaltak: Horváth Mátyás 20 éves, Siórét 100., Sebestyén Sándorné Stefanovics Katalin 34 éves, Horthy Miklós u. 10. November 21. A Körös hajózása megjavította Békés— Csongrád között a közlekedés viszonyait. A képviselőház ülése szaktémákat tárgyalt, a Kereskedelmi Minisztérium költségvetése volt a csendes lefolyású tárgyalás szőnyegén. December 15-én egyebek között azt adta hírül a lap, hogy: „Az 1941-es évi nép- számlálás 14 millió 679 ezer 573 lélekben állapította meg az ország népességét. Ebből 7 millió 225 ezer 260 a férfi és 7 millió 454 ezer 313 a nő.” Ugyanebben a lapszámban üzeni a frontról kisfiának december 3-án kelt levelében Jován Sándor őrveze- tő: „Édes pici fiam. Mivel a haza ideszólított, nem tudok otthon lenni veled. Arra gondolva, hogy Isten megsegített és elérted második évedet, csak soraimmal tudom szeretetem kifejezni innen a messze Oroszországból születésnapod alkalmával. Én jól vagyok, nincs semmi bajom. . . Tisztelek mindenkit, a viszontlátásra." Témák a december 22-i lapszámból: Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter benyújtotta az országos érdekű vízimunkálatokról szóló törvényjavaslatot; Modern zuhanyfürdő Gyulának; Rövidesen megoldódik a tömegtisztálkodás problémája. * * * S mindeközben változatlan gyakorisággal érkeznek a halványzöld tábori lapok Csanád megyébe, egy takaros tanyába, a Sanyi fiútól: „Valahol Oroszországban 1943. X. hó 29. Kedves öcsém! írjál te is, ha van időd! Mit csinálsz most? Gondolom, szántod a földet. Vessetek sokat, mert csak úgy teremhet sok. Inkább az ipari növényt mellőzzétek, amennyire lehet, mert az ritkán sikerül. Csókol bátyád, Sanyi.” És másnap: „Kedves Szüleim! Péntek van, 30-a. Tegnap kaptam levelet utoljára, amely fehér borítékos. Jól vagyok. Nagyon nehezen felejtem két majdnem földim (bodzási) bajtársak elvesztését. A Pintér és a Kutori, akik közvetlen mellettem estek el. Tegnap egy borítékos levelet, ma három lapot tettem fel haza. Az egész rokonságot üdvözli, Sanyi". Aíz otthoni gondok a távolság ellenére foglalkoztatják a fiatalembert: „Kedves Szüleim! Az egyik levélben olvastam, hogy a derest megvették a Miska ló helyett ugyanannyiért. Csak most azt nem tudom, hogy csikaja is van-e, vagy pedig hasas. Mindenesetre akármelyik a kettő közül, megéri azt, amit a Miska, elég jó szándékú lónak ismerem, és nem nagyon öreg, persze maguk tudják. Tisztelettel, fiuk." * * * Elérkezett 1943 karácsonya. Tallózás a Békésmegyei Hírlap december 25-i számából. Az első oldalon Kállai Miklós miniszterelnök felsőházi beszédével foglalkozik a szerző, méltatva és dicsérve az elhangzottakat. Megtudhatjuk továbbá, hogy: „Megállapították az 1944. évi mezőgazda- sági munkabéreket. A Budapesti Közlöny most ismertette a minisztérium rendeletét, amely a mezőgazdasági napszámos munkabérének legkisebb és legnagyobb mértékét állapítja meg. Első osztályú munkás minimum és maximum napszámbére január hónapban minimum 3,20, maximum 4,80 pengő; ...” Az év utolsó napjaiban a Király Mozgóban, Gyulán az Anyámasszony katonája című filmet vetítették. A polgármester rendeletet hozott: „A természetes jég gyűjtése dolgában”. így érkezett el az 1944-es esztendő. A január 1-jei számban a vezércikkíró ekképpen fogalmaz: „Ismét fordult egyet az idő kereke. Súlyos gondok között eltöltött esztendőtől búcsúzunk és javíthatatlan optimizmussal indulunk neki az új évnek. Ez a generáció, amelynek mi is tagjai vagyunk, kevés nyugalmat és ajándékot élvezett a földi életből, ez azonban megedzette tes- tünk-lelkünk. A most lefolyt esztendő fényes bizonyítéka ennek. Véges emberi életünk a második — az előbbinél sokkal nagyobb — világháború megpróbáltatásaihoz szabtuk. Immár négy éve dúl az emberiség legkegyetlenebb, a védtelen emberekkel szemben is kimélyült pusztító vihara. Emberi élet, a történelem kultúr- kincsei, a tudomány alkotásai, a termelés és haladás eszközei, a hajlék, a templom és a munkahely az örök enyészet útjába került. Olyan mérhetetlen pusztítás vadult el, hogy ma már emberi ésszel el nem képzelt borzalmak hulláma csapkodja egész kultúránkat, összes értékeinket és az ártatlan embermilliók életét...” * * * „Kedves Szüleim! Kívánom, hogy lapom jó egészségben találja mindnyajókat az új ’44-es évben. A karácsonyi csomagot megkaptam. Már most egy vagy két hete nem jött levél, ezért írjanak minél többet, hogyha nem is mindet kapom meg. Itt most lesz karácsony, január 6-án, és újév 12-én. Itt aztán van karácsonyfa, végeláthatatlan erdőségben. Jól vagyok, egészséges. A mielőbbi viszontlátás reményében, tisztelettel fiuk, Sándor". Tóth Ibolya Lovagok — nemcsak Máltából fl nyolcágú kereszt fényében „Ma körülbelül annyi magyar lovag él szerte a világban, mint odahaza a negyvenes években. Szétszóródásukat sikerült helyi csoportok szervezésével ellensúlyozni. A még ránk váró feladatok legfontosabbja: magyarul érző, magyarul beszélő, hitvalló és önkéntes munkát vállaló, a tradíciókat tisztelő fiatal urakra és hölgyekre van szükségünk, hogy a sok száz éves magyar máltai múlt és a fél évszázados magyar szövetség munkájának gyümölcsei ne haljanak el a jövőben” — egyebek közt ezeket írja a szövetség emlékkönyvének a bevezetőjében dr. Kállay Kristóf, nagykeresztes tb. tartománynagy, a Magyar Máltai Lovagi Szövetség elnöke, szentszéki nagykövet. Ezt a kötetet számomra a szövetség főtitkára, Szokolay András adta át, aki Pe- ruggiában él, s akivel október elején Rómában, a Szent István zarándoklaton beszélgettünk. Ezt a találkozást igyekszik feleleveníteni az alábbi írás, a főtitkár felhatalmazásával pedig tallózunk a máltai magyar lovagok emlékkönyvében. Egy vadászsólyom béréért... — Mindenek előtt, mit is jelent az, hogy Máltai Lovagrend? — A jeruzsálemi Szent János Lovagrend ősi eredetéből annyi bizonyos, hogy a dél-olaszországi Amalfi város kereskedői az egyiptomi kalifától letelepedési engedélyt kaptak Jeruzsálem latin negyedében, a Szent Sír közelében. Ide templomot és rendházat építettek. Amikor 1099-ben a keresztes hadak elfoglalták Jeruzsálemet, II. Pascal pápa kiváltságokat biztosított az Ispotályos Háznak és a Szentszék közvetlen oltalma alá helyezte a barátokat, akiknek élső és legfontosabb feladatuk változatlanul a betegek ápolása maradt, melyhez az események kényszerítő hatása alatt, a kórházak és zarándokhelyek védelme is hozzájárult. Ezáltal a többi szerzetesrendtől teljesen eltérő jogi és igazgatási rendszerre volt szükség, amelyből a kor szellemének megfelelően lovagrend alakult ki. A rend hősi küzdelmei a hitetlenek ellen Európa-szerte ismertté tették a nyolcágú keresztet és az uralkodók hatalmas birtokadományokkal járultak hozzá a lovagok célkitűzéseihez. így alakult ki a nyolc „nyelv” is, mégpedig Provence, Auvergne, Franciaország, Itália, Aragon-Navara, Castília-Leon-Portugália, Anglia és Németország. A rend a végsőkig kitartott a Szentföldön, de 1291-ben a mohamedán túlerővel szemben kénytelen volt feladni a mai Akka helyén levő fellegvárát. Az 1300-as évek elején fokozatosan elfoglalták a Rodos szigetcsoportot, s megkezdődött a Rend teljes szuverenitása. Később. 1530-ban V. Károly császár pápai jóváhagyással egy vadászsólyom jelképes béréért megkapták Málta, Gozo és Comino szigeteket, valamint Tripolis erődítményét. Ezután a törökökkel kellett szembenézniük, de Jean Pa- risot de la Valetta nagymester diadalmasan visszaverte az ostromlókat, méghozzá a rendek segítségével. Ekkor nemzetközi tekintélyének csúcspontján álilt a szervezet, melyet jelez, hogy a német-római császár 1607-ben hercegi címet, utána főmagasságú megszólítást, a pápa pedig bíborosi rangot adományozott a mindenkori Nagymesternek. A katonadicsőség mellett azonban a lovagok hűek maradtak ispotályos tradícióikhoz is. A máltai nagy kórház, anatómiai és orvosi főiskoláival európai hírű volt. Egy egyetemet és nyilvános könyvtárat is alapítottak. Tulajdonképpen 1777-től napjainkig érvényes az alkotmányuk, a rend központja viszont többször változott. Előbb Messi- nába, majd Cataniába „költöztek” és 1834-től lett végleges székhelyük Róma. A Nagymester kivételével a szuverén tanács tagjait és a fő tisztségviselőket minden ötödik évben választják. A körülbelül 10 ezer lovag az kontinensen öt perjelségA jeruzsálemi Szent János Lovagrend egy magyar lovagjának sírfelirata be, három alperjelségbe tömörül. A Rend az Apostoli Szentszékkel és hat európai állammal — Ausztria. Málta, Olaszország, Portugália, San mari no és Spanyolország, továbbá 19 dél-amerikai, két ázsiai és 13 afrikai állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Emellett különböző nemzetközi szervezeteknél — így az Európa Tanácsban és az UNESCO- nál — hivatalos delegációkkal képviselteti magát. — Eddig még nemigen ejtett szót a Rend magyar vonatkozásairól. Petronilla volt az első nemes hölgy — Valóban ideje, hogy azzal folytassam. A Rend magyar tagozatának története több részre osztható. Magyarország kapcsolata a Szentfölddel az első évezred végén kezdődött, amikor István — még koronázása előtt — Jeruzsálemben zarándokházat létesített. A magyarok és az ispotályosok első oklevéllel igazolható találkozása a XII. század első feléhez fűződik, Petronilla volt az első magyar nemes hölgy, aki 1135-ben házat vásárolt Jeruzsálemben. Itthon Székesfehérvárt említhetjük afféle ősközpontként. A mohácsi vészt követő időben a magyar ispotályosok felmorzsolódtak a török elleni harcban, 1636-ban — ha ideiglenesen is — véget ért a magyar rendtartomány története. Űj szakasz 1924- ben kezdődött, amikoris Keresztelő Szent János napját a budavári koronázó főtemplom máltai kápolnájában ünnepelhették a magyar rendtagok. Perjelség felállítása egyelőre nem volt lehetséges, de szövetségé igen. A megalakulás dátuma: 1928. június 23., színhelye Buda. A Magyar Lovag Szövetség a hagyományoknak megfelelően az emberbaráti intézméür. Kállai Kristóf tartománynagy, a rend nagykövete a Vatikánban nyéknek támogatását tűzte zászlajára, s főleg alapítványok létesítésével igyekezett ehhez lehetőséget teremteni. Itt ismét ugorhatunk néhány évet, 1944-ig, amikoris a viszonyok egyre nehezebbé váltak és a szövetség hazai működése megszűnt. — A II. világháború után a szövetség tagjai szétszóródtak a nagyvilágban, a tartománynagy József főherceg például Bajorországban talált menedéket és 1954-re tehető, amikor ismét új fejezet kezdődött. Ügy tudjuk, a magyar máltai lovagok Rómában gyűltek össze, s egyik első ténykedésük volt, hogy az 1943-ban számon tartott 121 lovagot, káplánt és hölgytagot felkutassák. Végül is ma hányán tagjai a szövetségnek? — Ha megengedi, előbb egy pici kitérőt tennék. Az örök városhoz kapcsolódva elmondanám, hogy 1965-ben Rómában megindult a Szent István zarándokház építése, melyhez jelentősen hozzájárult a szövetség is. Ez azóta is a Rómába zarándokló magyarok és lovagtársaink szálláshelye, egyben a római magyar vallási élet központja is. A kérdésre válaszolva: százötven magyar máltai lovagot és dámát tartunk nyilván, s az egész világon körülbelül 10 ezren vagyunk összesen. Ne feledje; bár örülünk, ha minél többen, főleg fiatalok bekapcsolódnak a tevékenységünkbe, korántsem cél a magas létszám. Máltai lovagnak lenni nagy megtiszteltetés, a nemes és szép tradíciók őrzése mellett a lovagi szellem megköveteli, hogy tettekkel tegyünk tanúságot arról, a nemesi életideál nem üres formaság. Kivétel is lehet — Miben nyilvánul ez meg? — Már a lovaggá válás feltételeiben is. Csak az lehet rendünk tagja, aki „igazolással szolgál a római katolikus vallás gyakorlásáról, semmilyen kánonjogi vagy erkölcsi jogi akadály fennállásáról, köztiszteletben álló családba tartozás mivoltáról, a lakhelye szerinti illetékes plébános által kiállított és az illetékes püspökség által is láttamozott valláserkölcsi bizonylattal szolgál”. Sok más kitétel is szerepel még. Például régen csak nemeseket vettek fel, napjainkban viszont vannak kivételek is. A kiválasztási procedúra körülbelül egy fél évig tart. Csak érdekességként mondom, hogy például a tiszteletbeli lovag cím elnyeréséhez festett, címerekkel ellátott családfát is prezentálni kell, azt négy tiszteletbeli lovag aláírásával hitelesítve. A kérelmező anyagi helyzetére való tekintettel, kivételesen felmenthető a festett családfa bemutatása alól, de ez esetben is tartozik gondosan elkészített táblázatot benyújtani, a családfa adatainak áttekinthető feltüntetésével és a négy címer pontos leíráséval. Fábián István
