Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988, december 22., csütörtök o Adhat-e újra tekintélyt? Az ezüst- és aranykalászos tanfolyam A termelés, legyen az bárminemű vállalkozás, ma már alapos tudást igényel. Enél- kül a jövőben tartós sikerre aligha lehet számítani. Főleg kockázatos a mezőgazda- sági termelés, hiszen szuper- érzékeny biológiai folyamatok és tőlük független környezeti hatások olykor teljesen keresztülhúzzák a gazdálkodók számítását. A kistermelői képzés jelentőségét felismerve a MÉM oktatási főosztálya a TIT-et és a tanácsok helyi szerveit kérte fel a szervezésre. Ám a közös erőfeszítéseket vajmi kevés siker koronázta az elmúlt két évben. S napjainkban, amikor a mezőgazdasági kistermelők verseny- képes vállalkozása elengedhetetlen feltétele a mező- gazdaság megújulásának, az ágazat irányítása képzésüket az igazi eiismerést jelentő ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok újraélesztésével szándékozik megoldani. De vajon milyen módon lehetne elérni, hogy a kistermelők információigénye s a megszerezhető tudás összhangban legyen? Felmerül az a kérdés is, vajon a tanfolyamok elvégzésével kivívhatják-e maguknak azt a rangot és elismerést, amelyet valamikor jelentett egy ezüst- vagy aranykalászos gazda cím. Hz érdektelen hivatal A valóságban sajnos a kistermelői tanfolyamok szervezése felhívások, jelentkezési nyomtatványok postázását, legfeljebb átolvasását jelentette. A hivatali lépcsők végén általában a „papírkosár állt”, kevés kivételtől eltekintve. S így történhetett, hogy két év óta megyénkben is alig volt említést érdemlő szervezés. — A levelek, felhívások teljesén hidegen hagyják az embereket. Nem beszélve arról, hogy a valóságtól elszakadó, elvont tudományos előadás teljesen elriasztotta az egyszerűen gondolkodó kistermelőket — mondja dr. Böö István, Kamut község állatorvosa, aki néhány tanfolyamon előadóként is részt vett. Tizennyolc éves gyakorlati munkájának tapasztalatait eddig négy kiadott ismeretterjesztő könyvben egyszerű, érthető megfogalmazásban szerette volna eljuttatni a kistermelőkhöz. Ám az érdeklődés ellenére — mint beszélgetésünkkor megtudtuk — a kiadott könyvek jó része Budapesten az V. kerületi raktárban feküdt el. Tapasztalatai is azt igazolják, hogy a hivatalos (Folytatás az 1. oldalról) Erzsébet, az ügyrendi és igazgatási bizottság elnöke beterjesztette a békéscsabai városi ügyészség összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos indítványát Vantara János tanácstaggal szemben az Előre SC vesztegetési ügyében. A tanácsi testület — öt tartózkodás mellett — az összeférhetetlenségi eljárást megindította, és megbízta az ügyrendi bizottságot, hogy alapos vizsgálatot követően terjessze a következő tanácsülés elé döntésre a vizsgálat eredménye alapján készült határozati javaslatot. (bse) Mezöberény A mezőberényi tanácsháza nagytermében már tegnap karácsonyfa díszelgett, szervezési procedúra módszereitől a későbbiekben sem várható eredmény. Pedig a kistermeléssel foglalkozóknak és áruikra igényt tartó kormányzatnak valós igénye van a szakképzés nem kevés haszonnal kecsegtető eredményeire. Hiszen az utóbbi években egyre inkább tért hódító vállalkozó jellegű kistermeléssel, mely szakosodott, s méreteiben többszöröse a hagyományos ház körüli családi termelésnek, rendkívüli módon megnőtt a gazdálkodó kockázata. Ám, ha megfelelően informált, ha úgy tetszik, az alapvető tudás birtokában van a vállalkozó, lényegesen csökkenhet a kockázat, s az előállított termék, vagy nyersanyag minősége többletforintokkal látványosan mérhető — mondja határozottan az állatorvos. II jó gazdákat megnyerni! Talán nem a TlT-nek, a tanácsnak, s a különböző egvéb hivataloknak kellene felülről megmondani, mit és hogyan tanuljanak a falusi emberek. A több mint 18 éve praktizáló, s az emberekkel naponta együttélő állatorvos és több falun élő szakember véleménve is az. hogv maguk a termelők tudhatják csak igazán, milyen információra és milyen jellegű szaktudásra lenne igényük. * Régen a faluban minden területnek megvolt a mintagazdája. Munkájuk eredménye után az emberek elfogadták véleményüket, hallgattak rájuk. Sőt. megtiszteltetésnek vették, ha szakmai hozzáértésüket megosztották a többiekkel. Vajon miért tud több tejet termelni, vagy mi az oka annak, hogy takarmányozásától jobban gyarapodnak állatai? — Ennek csírái még ma is megvannak a vidéki kisközösségekben. Kimondva, vagy kimondatlanul, egy-egy faluban ma is pontosan tudja mindenki, ki az az agrármérnök, ki az a kistermelő, aki tudása, tapasztalata révén ér el eredményeket, s ki csupán a szerencse lovagja ilyen-olyan összeköttetés révén — mondja a falusi életet igazán jól ismerő beszélgetőpartnerem. Elsősorban valóban ezeket az elismert embereket kellene felkérni, vagyis megnyerni az ügynek. S máris a képzés sikere, eredménye — rá- szervezések, rendelkezések, anyagi áldozatok nélkül is — látványos lehetne. Hiszen ezekben az emberekben még mindig van hit, jobbító ami egyrészt azt jelentette, közel az ünnep, másrészt, hogy ez a tanácsülés utolsó az 1988-as évben. Több érdekes téma szerepelt a Mezőberényi Nagyközségi Tanács tegnapi ülésének napirendjén. A szokásoknak megfelelően Szűcs Lajos tanácselnök elsőként beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről. Ezt követően ugyancsak a tanácselnök adott számot a kormány- program helyi feladatainak végrehajtásáról, amiről egyebek mellett megállapították, hogy az folyamatos, és az egyre nehezebbé váló körülmények ellenére olyan létesítményekkel gyarapodtak, mint a 90 személyes középiskolai diákotthon, az 1200 adagos napközis konyszándék. életüket, magatartásukat, erkölcsi normáikat nem formálta át a mindenáron való pénzhajsza. — Én valóban csak egy alulról jövő önszerveződési képzésben látok realitást, s remélek olyan sikert, melyet ma mindenki joggal vár el — mondja meggyőzően dr. Böő István. Valódi integrációs érdek kell Ám a kistermelői szándék, s a megszerzett tudás a jelenlegi termelési feltételek között kevésnek bizonyulhat. Csak akkor számíthatunk igazán sikerre, ha valódi esélyegyenlőséget adunk a kis- és nagyüzemi integráció résztvevőinek. Hiszen ma minden kistermelő valamilyen formában kapcsolódik a nagyüzemhez. Ám a túlszabályozások, különböző központi intézkedések és a nagyüzemek többszintű irányítása megnövekedett adminisztrációs munkája miatt a kistermelés évek óta nem a kölcsönös érdekviszonyoknak megfelelően kapcsolódik a folyamatba. Ugyanis a nagyüzemek gazdasági, pénzügyi, vagy szociálpolitikai terveik játékszerévé tették sok helyen a kistermelőket. így aztán előfordul, hogy a kisüzem terheit aránytalanul nagymértékben átvállalja a nagyüzem, van olyan is, ahol éppen a mentőöv szerepét tölti be, és a fizetési gondok áthárítására szolgál. Egyre általánosabb jelenség. hogy az eladásból származó többletbevételből a nagyüzem nem osztozik a kistermelővel. Ügy kellene a közös érdekeltséget kialakítani. hogy mind a nagy-, mind a kisüzem megtalálja igazi érdekeltségét. A szaktudás, a szorgalom, a rátermettség lehet csak az elérhető nyereség alapja. S ha minden feltétel összhangba kerülne, akkor valóban megindulna egy olyan lakossági kistermelés, meivet az objektív piac mérettet meg. Akkor valóban számíthatunk arra, hogv a ma még elmaradott vidéki körzetekben felpezsdül a termelési kedv, javul az életszínvonal, s meglesz a népgazdasági elvárásoknak megfelelő, a többletagrárexport dollár- bevétele is. S csak mindezek után lehetnek majd olyan igazi, maguknak tekintélyt kivívó gazdák, akik tanfolyamtól, oklevéltől függetlenül ezüst- vagy aranykalász címre érdemesek. Rákóczi Gabriella ha, az autóbusz-pályaudvar, és közel 200 lakással. Lakossági összefogással elkészült közel 9 kilométer szennyvízvezeték, és mintegy 25 kilométer gázvezeték. Még nagyobb érdeklődés és figyelem kísérte a következő napirend előterjesztését az 1989. évi költségvetésről, különösen ami a tervezett fejlesztéseket illeti. EJzt Szabó Istvánné, a végrehajtó bizottság titkárhelyettese terjesztette a testűié elé. Lényege, hogy a következő évben a fejlesztésekre mintegy 62 millió forint kellene, ebből 31 milliót várnak a megyei tanácstól, a 180 férőhelyes középiskolai diákotthon befejezéséhez. Bővítik a Petőfi Sándor Gimnáziumot 6 új tanteremmel. El kell készíteni a második autóbuszváró épületét, és bár kevesebb lesz a szükséges támogatás, tovább folytatják főleg lakossági társulás útján az 1982-ben Tőkés társat cserélt a Skála Társat cserélt a színes televíziót gyártó budapesti Se- lectronic Kft-ben a Skála, amely két évvel ezelőtt az ITT céggel alapította meg vegyesvállalatát. Az ITT helyére a finn Nokia cég lépett, megvásárolva annak a vegyesválilalatha adott alaptőkéjét. A tőkerészt azért értékesítette az egyesült államokbeli konszern — legalábbis a magyar partnereket így tájékoztatták —, mert az ITT kivonul Európából. A finn Nokia eddig jószerivel ismeretlen volt hazánkban, sőt, másutt se nagyon ismert, mivel termékeinek egy részét más, neves cégek — így az IBM, az Ericsson, a Control Data — márkaneve alatt hozza forgalomba. A Nokia a világ egyik vezető rádiótelefongyártója, Nyugat-Burópában a harmadik legnagyobb televíziógyártó, amely ezeken kívül egyebek közt személyi számítógépeket, komputerképernyőket , a bankoknak pénzkezelő automatákat gyárt. Csaknem 30 ezer embert foglalkoztat, termékeinek több mint 60 százalékát exportálja. Az ITT-nél ki- terjedtebb profillal kíván részt venni a most már magyar—'finn vegyesvállalattá alakult üzletben. A Selectronic Kft-ben folytatják a színes televíziókészülékek gyártását, a berendezéseket ITT—Nokia márkanévvel hozzák forgalomba itthon és külföldön. Bővül a vegyesvállalatnál gyártott ügyviteltechnikai berendezések választéka, és különféle telekommunikációs berendezések gyártását is előkészítik. A Skála közvetítésével, a Magyar Kábelművekkel postai kábelgyártó vegyesvál,latot létrehozásáról tárgyalnak. A Selectronic egyébként a Skála-Coop Rt. egyik legsikeresebben működő vegyesvállalata. A kft tavalyi forgalma 1,1 milliárd forint volt, és ennek ötödét nyereségként könyvelhette el. Idei árbevétele várhatóan eléri az 1,6 milliard forintot. A Hajdú Megyei Tejipari Vállalat kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván tisztelt partnereinek. elkezdett gázvezeték építését. Kevesebb pénz jut az ivóvízminőség-javító program megvalósítására, viszont 2 millió forinttal tudják támogatni a lakáshoz jutást, az úgynevezett prog- ramos családoknak. Befejeződik Csárdaszálláson az általános iskola bővítése, valamint OTP-beruházásként a Népköztársaság úton megkezdődik 40 új lakás építése. Megkezdik a telefon- központ 400 vonalas bővítését, amely Köröstarcsa lakosságának telefonigényét is kielégíti. Nyolc és fél millió forint áll rendelkezésükre felújításokhoz. Arra számítanak, hogy jövőre a társadalmi munka értéke eléri az 50 millió.forintot. Ezt követően a megyei tanácstag számolt be munkájáról, módosították a lakásügyi tanácsrendeletet, majd bejelentésekkel, a tanácstagok által feltett kérdések megválaszolásával ért véget a tanácsülés. b. o. Tanácsülésekről jelentjük nyíráskor szabad-e a birka bőrébe vágni? December 2-án, rövid tudósításban tájékoztattuk olvasóinkat a kondorosi tanácsülésről. Beszámoltunk arról, hogy a túlmunkáért nem fizetést, hanem szabadnapot kérnek a dolgozók, s ez így kapott szabadnapot a háztáji termelés fejlesztésére fordítják. A túlmunkának, mint pénzforrásnak, bevételnek, jövedelemnek Kondoroson nincs tekintélye, becsülete, mert az adótörvény előírásainak alkalmazása után az állami elvonások olyan magasra rúgnak, hogy a dolgozókat egyszerűen érdektelenné teszik a munkában. Akkor az is elhangzott, hogy az Egyesült Tsz-ben és a takarmánykeverő közös vállalatnál visszaesett a grnk-k teljesítménye, sőt, utólag megtudtuk, hogy a tsz gépműhelyében korábban jól, eredményesen működő két gmk 1988-ban felfüggesztette további munkáját. Az ok: az adófelügyelőség 160 ezer forint adót szeretne rajtuk behajtani, úgy — mondotta Farkas József, az egyik ex-gmk vezetője —, hogy költségeiket is adótételnek minősítették. Így pedig már egyáltalán nem éri meg. hogy szombaton és vasárnap is dolgozzanak. A Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalatnál többen felháborodtak a pénzügyminiszter egyik nyilatkozata hallatán, amikor azt állította, hogy a személyi jövedelemadónak nincs teljesítmény-visszatartó hatása. Itt szombaton és vasárnap lasszóval sem tudnak a vezetők munkást fogni, hogy olasz megrendelésre szarvasmarhatápot gyártsanak melléktermékekből. Tavaly 1.6 millió dollár bevételhez juttatta ez a közös vállalat az országot. Volt anyagi érdekeltség, s hét végén jött. akit hívtak és dolgozott. Most hiába hívják az embereket, mindenki keres valamilyen kibúvót, hogy a túlmunkából kimentse magát. De a gmk-val kapcsolatban kivetett külön 20 százalékos adó a közös vállalat érdekeltségét is megkérdőjelezi. így a vállalat annak örül, ha a gmk nem működik, mert a jövedelméből nem kell még külön adót is fizetnie. Vissza is esett az olasz export, az idén a tavalyi dollárbevétel felével számolnak. A különböző adók, amelyek a takarmánykeverőt terhelik, a gyakorlatban nem a kapacitások célszerű kihasználását eredményezik (mely az ország pénzügyi .egyensúlyának javítását lenne hivatott szolgálni), hanem a termelés, a teljesítmény további degradálását idézik elő. így nagyon körülményes lesz a kibontakozás! Igen, körülményes, mert a főmunkaidőben végzett becsületes munkának már évek óta nincs tekintélye, most az újabb intézkedéssel a többletmunka becsületét is megkérdőjelezik. Az Egyesült Tsz gépműhelyében gmk-ban olyan alkatrészeket gyártottak, melyeket exportra kerülő gépekbe építettek be, vagy importot pótoltak vele. Mast nem gyártanak egyetlen alkatrészt sem, mert várják, hogyan számol el velük az adóhatóság, ahol a gmk-ban végzett munkát szolgáltatásnak tüntetik fel, mert így adóztatható. Ők azt mondják, hogy az alkatrész és a gépegységek gyártása nem szolgáltatás, hanem gyártás, új termék előállítása. De nézzük mit is gyártottak? Az Orosházi Mezőgépnek kuko- ricaadapter-alkatrészeket, a Budapesti Vili. Gép Ktsz- nek gyorsdaraboló tengelyeket, gázkazánba keringtető szivattyúkat, villamos meghajtású köszörűhöz különböző alkatrészeket, import mezőgazdasági gépekhez nehezen beszerezhető csavarokat, exportra kerülő kistraktor- utánfutókhoz tengelyeket, fékdobokat. Tehát nem is akármilyen munkát vállaltak tavaly, könnyítve az alkatrészgondokon. Az idén ezeket nem csinálják, mert féltek, félnek, nem mernek dolgozni. Hogy mennyire jogos a félelmük, nem tudjuk, de tény, hogy a velük szemben folyó APEH-eljárás hónapok óta tart és azóta bizonytalanságban élnek, de nemcsak ők. hanem már azok a vállalatok is elbizonytalanodhattak exportterveik teljesítésében, a belföldi fogyasztói igények kielégítésében. ahová a kondorosnak bedolgoznak. Kár lenne ebből a kondorosi példából bármilyen általánosításra is vállalkozni. Tény, hogy az utóbbi időben életbe léptetett különböző adók itt a teljesítmények visszatartását okozták. Máshol is hasonló megfigyelések tapasztalhatók. A dolgozók különböző fórumokon elmondják fenntartásaikat, de ezeket az illetékesek nem akarják meghallani. Egy valamikori francia pénzügyminiszter jut eszembe, aki azt mondta, hogy az adót úgy kell kivetni, ahogyan a birkát nyírják: nem szabad a birka bőrébe vágni, mert ott soha többé nem nő gyapjú. Dapsi Károly Az Üjkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet faipari ágazatának korszerűsítésére 2,5 millió forintot költöttek az utóbbi hónapokban. A rekonstrukció a termelés fejlesztését szolgálta. Az egykori székidomüzemet átrendezték és falemezgyártásra alkalmassá tették. Ezentúl itt forgácslapokat furnéroznak, és rétegelt falemezt gyártanak. Ez idő alatt nagy erőkkel dolgoztak a bútorlapteriték-üzemükben, ahol november végéig 1 millió 200 ezer négyzetméter furnérlapot táblásítottak a hazai bútorgyárak megrendelésére. A faipari ágazat 17,2 millió forint árbevételt teljesített 1988-ban bérmunkában. Ez hárommillióval több a tavalyinál. Vagyis a rekonstrukcióra költött milliókat az ágazat dolgozói egy év alatt kigazdálkodták. Képünkön Nieder- mayer Ádámné és Rákóczi Ferencné furnérlapokat táblá- sít. Fotó: D. K.
