Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988. december 22., csütörtök o Elfogadták a jövő évi költségvetést következik a negyvenharmadik hozzászóló! fejlesztési miniszter kért szót, hogy reflektáljon a külföldi működő tőkével kapcsolatos képviselői hozzászólásokra. Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.), a pécsvára- di Mezőgazdasági és Élelmezésipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója több képviselőtársához hasonlóan utalt arra, hogy az oktatás anyagi feltételei évről évre romlottak, s mára már megoldhatatlannak tűnő gondok halmozódtak fel. Balogh András (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 22. vk.), a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motorszerelője — soron kívül szót kérve — a munkásőrséggel kapcsolatos, a vitában korábban elhangzott állításokra reagált. Mészáros Győző (Somogy megye, 8. vk), a Balatonbog- lári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a költségvetési tervezet negyedik változatát támogatta, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, vajon a gazdaságpolitikusok várakozásának megfelelően reagálnak-e a vállalatok. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk). a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója szerint az idei terv várható alakulásából megállapíthatók a magyar gazdaság neuralgikus pontjai, s ezek a jövő évi költségvetést is döntő mértékben befolyásolják. Fodor Pál (Csongrád m., 15. vk.). a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát makói gyárának igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a most beterjesztett költségvetéstervezet még annyira sem részletes, mint az előző évi volt, bár az 1989-es három variációt is tartalmaz. (Folytatás az 1. oldalról) rétegei a létminimum küszöbén élnek, s a vállalatokat sem lehet további terhekkel sújtani, mert gazdálkodásuk lehetetlenné válik. Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.), a Budapesti Műszaki Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára szerint a kormány által előterjesztett második változat fogadható el a költségvetés kompromisszumos alapjaként. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi adórendszer, és az ehhez kapcsolódó egyéb intézkedések mindeddig nem hoztak fordulatot a termelési feltételek javításában. Király Zoltán (Csongrád megye, 5. vk.), az MTV szegedi stúdiójának szerkesztőriportere négy képviselőtársa nevében szorgalmazta a társadalmi szervezetek állami támogatásának radikális — 50 százalékos — csökkentését. További lehetősé-- geket kínál a társadalmi és tömegszervezetek vagyonának „újratársadalmasítása”. Ennek lényege, hogy párhuzamosan kiépült, nagy költséggel üzemelő intézményeiket ne egyszerűen értékesítsék, hanem adják át a krónikus gondokkal küszködő ágazatoknak, az oktatásnak, az egészségügynek. A képviselő üdvözölte a védelmi kiadások tervezett mérséklését. Javasolta a Magyar Honvédelmi Szövetség költség- vetési támogatásának jelentős mérséklését, a szervezet központi apparátusának leépítésével. Véleménye szerint a Munkásőrség, miután történelmi hivatását már betöltötte, „a diktatórikus szocializmus” intézményévé vált. Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), a Duna Cipőgyár műszaki kalkulátora szerint a kormány által beterjesztett költségvetési tervezetek közül egyik sem biztosítja a szerkezetátalakítás meggyorsításához szükséges feltételeket, s így veszélybe kerülhet a kibontakozási program végrehajtása. Ezért azt javasolta: a képviselők egyik változatot se fogadják el, hanem a kormány dolgozzon ki újabb költségvetési tervet. Kállai Ferenc (országos lista), színművész érzelmi indíttatású felszólalásában felhívta a figyelmet arra: társadalmunk morális állapota sok kívánni valót hagy maga után, s ezt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy újabban a megfontoltságot nélkülöző, beolvasó hangnem vált eliterjedtté. Annak a meggyőződésének adott hangot. hogy a kormánynak sürgős, gyakorlati teendőiről is tájékoztatnia kellene a közvéleményt,' mert fontos lenne, hogy a hitüket vesztett, pesszimizmusra nevelt emberek a bajok orvoslásának módjáról is halljanak, ne csak az unos-untalan ismételt gondokról. Moravszki György (Sza- bolcs-Szatmár m., 5. vk.), a Tiszavasvári Munka Mgtsz elnöke elgondolkodtatónak ítélte, hogy a nagy mértékű Legelőnyösebb kompromisszum Az agrárüzemek szempontjából melyik költségvetési változat elfogadása lenne előnyös, s a szabadabb vállalkozás és tőkemozgás vajon miilyen lehetőséget nyújthat majd az agrárszférának? Erről kérdeztük Szabó Istvánt, a Politikai Bizottság tagját, a TOT elnökét a parlamenti döntés előtti szünetben. — Szerintem, az ágazatnak, a népgazdaságnak is a negyedik költség- vetési tervvariáció az a keret, amely a legszélesebb érdekek kompromisz- szumát képviselheti a jövő évben. Mert a lehetőségek egyértelműen ebben a tervben nyújtanak legnagyobb mozgásteret a vállalatoknak. Bár az elvonás nem kevés, hiszen további négy százalék jövedelemelvonásról van szó. Am a közepes és gyenge mezőgazdasági üzemeknek ez sajnos, teljesen közömbös, hiszen náluk nincs nyereség, tehát úgy sem fizetnek majd jövedelemadót. Azt a variációt pedig, mely az elkülönített lakásalap befizetését írja elő, a falun élő embereknek nagyon nehéz lenne megmagyarázni. Az agrárszférának voltaképpen a vagyon utáni hozzájárulás lenne a legkedvezőbb. Tudom azt is, a negyedik variáció éppen a jól gazdálkodóktól veszi el a legtöbbet, de ma a lehetőségek figyelembevételével még ez látszik a legelőnyösebb kompromisszumnak még akkor is, lj,a ezzel többen nem értenek egyet. A külföldi tőke bevonásáról, a vegyes vállalatok létrehozásáról a következőket mondta: — Elsősorban a feldolgozóipar területén látok erre lehetőséget, illetve a tőkeerős szövetkezetek, állami gazdaságok esetében. S természetesen mindenekelőtt szervezeti váltással, tehát rt.-vel vagy közös vállalattal lehetnének vonzóak a külföldi tőkének. elvonás sem elegendő a költségvetés pozíciójának érzékelhető javulásához. Kovács László (Pest megye, 20. vk.,), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője arra keresett választ, hogy mi vezetett a költségvetési egyensúlyi folyamat megbomlásához. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a Csepregi Győzelem Mgtsz elnöke szerint a tervezet nem tudja kellő hangsúllyal kezelni a termelő- szférát, mint mondotta: a szólamok újak, a helyzet a régi. Ezt követően Somogyi László építésügyi és városA vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót. Válaszában elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete feletti vitában számos vélemény, javaslat hangzott el, és meglehetősen sok kritika is érte a kormányt. Az tény. hogy a jelenlegi költségvetési tervezési rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési reform végrehajtása keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat. amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javítását, szélesítését szorgalmazták. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzás továbbra is a kormány dolga, azt nem veheti át az Országgyűlés. Ezt követően Puskás Sándor. a terv- és költségvetési bizottság előadója lépett a mikrofonhoz. Beszámolt arról, hogy a szünetben a bizottság megvitatta a Király Zoltán által előterjesztett úgynevezett támogatási csomagtervet. Kedvezőnek értékelte, hogy ezek az indítváVillányi Miklós válasza nyok olyan szándékokat támogatnak, amelyek összhangban állnak a bizottság és a kormány szándékaival. Ezután a törvényjavaslat és az azt módosító, kiegészítő indítványok fölött szavazott az Országgyűlés. Végül az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetéséről szóló javaslat negyedik változatát — a már elfogadott részletekkel — általánosságban, kétséget kizáró többséggel — 26 ellenszavazattal és 6 tartózkodással — törvényerőre emelte. A vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő egyszeri kiegészítő adóról szavaztak a képviselők. A törvényjavaslatot a pénzügyminiszter terjesztette be, a terv- és költségvetési bizottság pedig azt javasolta, hogy a nyereségadó alapja után 4 százalékos kiegészítő adókötelezettséget állapítson meg a törvény. Az Országgyűlés a kiegészítő adóról szóló törvényjavaslatot kétséget kizáró többséggel — 41 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — fogadta el. Állásfoglalás a pápai üzenetről Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően az Országgyűlés tájékoztatást hallgatott meg a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását célzó pápai üzenetről. Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára elmondta — mint arról a képviselők a sajtóból már értesülhettek —, hogy december 9-én a Vatikán sajtóértekezlet keretében nyilvánosságra hozta II. János Pál pápa 1989. január 1-jén elmondandó újévi üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje síkra száll a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot diplomáciai úton eljuttatták a magyar kormányhoz is. Szűrös Mátyás ismertette a pápai üzenet lényegét. Eszerint az üzenet egyértelműen állást foglal a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok biztosítása az államok feladata és felelőssége. Hangsúlyozza, hogy jogállamban a nemzeti kisebbségeknek különleges jogokat kell biztosítani, s ezeket a létezéshez, a diszkriminációtól mentes állam- polgári jogegyenlősséghez, a Markánsabban kell képviselni a megye érdekeit Megyei képviselőinkkel a szünetekben beszélgetve többen is megemlítették: szükség lenne arra, hogy gyakrabban találkozzon a csoport. Így lenne lehetőség arra, hogy egymás véleményét igazán megismerhessék. Fekete János már korábban is javasolta az Országgyűlésnek egyik hozzászólásában, hogy a megyei csoportoknak itt a Parlamentben is lehetőséget kellene adni arra, hogy külön teremben összeülve egyeztethessék véleményüket. Hiszen több esetben csak néhány nappal az Országgyűlés előtt, vagy éppen aznap reggel kapnak olyan újabb információkat, melyek lényegesen megváltoztathatják előzetes döntéseiket. — Ezernyi jogos igény kerül napirendre a képviselő választói körzeteiben az utóbbi időkben. S ez várhatóan még több, még változatosabb lesz — mondja Szabó Miklós képviselő, a Békés megyei pártbizottság első titkára. — Ezt hűen mutatja a mostani parlamenti ülésszak, mely egyre hosszabbra nyúlik, annyi a képviselők mondanivalója. Véleményem szerint a megyei érdekeket ma már sokkal markánsabban és egységesebben kell képviselni, mint a korábbi években. Természetesen mindenkor figyelembe véve a költségvetés korlátozott lehetőségeit. S határozott megyei érdeket csak úgy tudunk a jövőben közvetíteni az Országgyűlésnek, ha mi, képviselők előzetesen többször tárgyalunk, ha kell itt a parlamenti viták kezdete előtt, s egységes álláspontot alakítunk ki. Mert ma csak így remélhetjük, hogy hathatós eredményt érünk el parlamenti munkánkban. közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra fejlesztéséhez, a más államok területén élő, de azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal történő kapcsolattartáshoz való jogban, valamint a vallásszabadságban összegzi. A külügyi bizottság azt javasolja, hogy az Ország- gyűlés állásfoglalása üdvözölje és biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat. A pápai üzenet hivatalosan 1989. január 1-jén hangzik el. Szűrös Mátyás végezetül kérte, az Országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottságot az állásfoglalásnak az elmondottak szellemében történő megfogalmazásával és nyilvánosságra hozatalával. Tóth Károly megyés püspök (országos lista) a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa nevében, a magyarországi nem római katolikus egyházak nevében, s ezen egyházak az Országgyűlésen is jelen levő vezetőinek egyetértésével kifejezte köszönetét, hogy a II. János Pál pápa békenapi üzenete nyomán az Országgyűlés figyelme újra ráirányul az egyházaknak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért folytatott küzdelmére. Javasolta, hogy az Országgyűlés kezdeményezze egy, az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadandó olyan nemzetközi dokumentum előkészítését, amely kodifikálja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához hasonlóan. Rámutatott, hogy egy ilyen ENSZ-dokumentumnak már voltak is előmunkálatai, s hogy ehhez a nemzetközi feltételek most kimondottan kedvezőek, és jobbak a kilátások. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának második munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Stadinger István, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Vida Miklós — befejeződött. Ma a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját a parlament. Az országgyűlési tudósításokat írta: László Erzsébet, Rákóczi Gabriella. A fotókat készítette Veress Erzsi. Folyosói pillanat
