Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLOT. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Tanácskozik az Országgyűlés Elfogadták a jövő évi költségvetést Tegnap délelőtt 9 órakor az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó előterjesztések feletti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schöner Alfréd főrabbi (országos lista) indítvánnyal fordult az Országgyűléshez: a törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelső Tanácsához címzett táviratban fejezze ki együttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. Az Országgyűlés egyetértett a javaslattal. Folytatták a pénzügyi vitát Az első felszólaló dr. Kádár Magdolna (Szolnok m., 6. vk.) kiskunhegyesi körzeti orvos véleménye szerint a reformfolyamatok a termelésben és a piaci viszonyokban még nem gyökeresedtek meg olyan mértékben, hogy erősödésük reformköltségvetéssel kiszolgálható lenne. Kérte, az APEH és a bankok irodaház és bankpalota célú beruházásaira felhalmozási adó megállapítását. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), ráckevei körzeti állatorvos véleménye szerint a beterjesztett költségvetési tervezet rossz, és lényegesen jobbá nem is tehető. Indoklásképpen elmondotta, hogy nem lehet jó költségvetés az, amelynek bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai. Radnai Gábor (Budapest, 48. vk.), a MÁV Vezérigazgatóságának mérnök ügyintézője csak a négyes variációt tartotta elfogadhatónak, ez van összhangban a pénzügypolitika által korábban meghirdetett céllal, miszerint vissza kell szorítani a költségvetés újraelosztó szerepét. Fábián Károly (Győr-Sop- ron megye. 13. vk.), a Pető- házi Cukorgyár igazgatója gazdasági és morális értelemben válságosnak minősítette az ország jelenlegi helyzetét. Az ígéretek rendre beteljesületlenek maradtak, és hiányzik a perspektíva, pedig égető szükség volna a lépésváltásra. Keszthelyi Zoltán (Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye, 1. vk.) részletesen beszélt a Magyar Államvasutak jelenlegi gondjairól. Elmondta, hogy a vasút kritikus helyzetbe került, műszaki-technikai állapota folyamatosan romlik. Szalai Gyula (Fejér megye. 1. vk.), az Alba Regia Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetője az ország jelenlegi gondjait boncolgatva elszomorítónak nevezte, hogy bár mindenki a kétkezi munkásemberek képviseletében lép fel, valójában sokan kiszorításukra törekszenek, s csupán annak a rétegnek az érdekeit próbálják előtérbe állítani, amelyhez tartoznak. Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze kemény szavakkal bírálta a jelenlegi pénzügyi politikát, amely arra biztatja a vállalatokat, hogy termeljenek többet, ugyanis így az elvoA kupola alatt feldíszítve áll az ország fenyőfája nás mértéke is növekedhet. Nehezményezte, hogy a bürokratikus apparátus leépítése változatlanul igen lassan halad. Bánfalvi András (Sza- bolcs-Szatmár m.. 4. vk.), az Üjfehértói Lenin Mgtsz elnöke felrótta a pénzügyi kormányzatnak, hogy a költség- vetés egyensúlyának javítását a vállalatokat, a termelőszövetkezeteket sújtó terhek növelésével kívánja megvalósítani. Reidl János (Somogy megye, 5. vk.), a Videoton Elektronikai Vállalat tabi gváregységének csoportvezetője elmondta, hogy ez év nyarán felhívta a pénzügy- miniszter figyelmét az 1951 óta változatlan összegű napidíj tarthatatlanságára. Mivel sem az előterjesztés, sem a miniszteri expozé nem foglalkozott a napidíjak kérdésével, indítványozta, hogy a groteszk helyzet megoldása érdekében a pénzügyminiszter az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal közösen dolgozzon ki megoldást, és erről tájékoztassa az Or- szággvűlést. Horváth Ferenc (Somogy megye, 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos arról beszélt, hogy jó néhányszor az ideológiai szempontok érvényesülése okozott értékzavart például a piac szérepé- nek tagadásával. A továbbiakban arról szólt, hogy a túlzottan központosított. bürokratikus adminisztráció leépítése a reform kibontakozásának feltétele. A nehéz gazdasági helyzetben is szaporodnak a közpénzeken épülő, szuperluxus igénveket kielégítő üdülők, vadászházak, ahová nem ritkán személyi használatú helikopterrel érkeznek a hazai vendégek, nagvhatalmú, befolvásos emberek. Mindez sokakban kérdéseket vet fel: hogvan gazdálkodnak a köz pénzéből? A kormányzat vajon jó helvre teszi-e a személyi jövedelemadóval kiiz- zasztott forintokat? Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Mgtsz elnöke elmondta: a dolgozók meglepetéssel olvassák, hogy ebben az évOlcsó tolinak folyik a leve Pártfőtitkárunk nem figyel, s én ezért figyelek rá. A karzatról rálátok a padjára. Vajon mi történt az ujjával? Nézegeti. Törölgeti, szájába veszi. Talán szálka ment belé? Nem lehet kellemes. Be is gyulladhat. S a szünet még oly messze van. Addig pedig nem lehet a kellemetlenségtől megszabadulni. Hirtelen zsebkendőt ránt elő, biztosan vérzik is — gondolom. Ám nem az ujját bugyolálja be, tollát kapja fel a pádról. Tisztogatja, rendületlenül, s én megkönnyebbülök. Csak a tolla mondta fel a szolgálatot. Folyik a tinta, ragad mindenhová. S nyilván most már 6 is tudja, az olcsó tollak beszerzésével legfeljebb a költségvetési hiányon lehetne enyhíteni. Azon viszont nem a tollak fognak segíteni, legalábbis az árukkal nem. ben sikerágazat lett a mezőgazdaság, hiszen Bács- Kiskunban nem ezt tapasztalják, a gazdaságok jó részének még szűkös tartalékait is fel kell élnie. Nem tartják valósághűnek azt a tájékoztatást, hogy az ágazatban 1989-re meghirdetett felvásárlási áremelések fedezetet nyújtanak a költségnövekedésekre. Dr. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás állatorvosa szerint alapvetően változtatni kell a gazdaságpolitika és a költség- vetés szerkesztésének gondolatmenetén. A mostani gazdasági szerkezetben a bevételek sem a lakosságtól, sem a vállalatoktól történő elvonásokkal nem növelhetők tovább. A lakosság nagy (Folytatás a 3. oldalon) Követelmény a tájékozottság Lassan megszokottá válik, hogy a parlamenti sajtó- tájékoztatók alkalmával, az egyes témákkal, illetve az Országgyűlés működésével kapcsolatban különböző bejelentések is elhangzanak. Faragó András, a Sajtóiroda vezetője legutóbb ugyancsak figyelemre méltó bejelentést tett, miszerint az Országgyűlés párton kívüli képviselői javaslattal fordultak a Ház elnökéhez, amelyben önálló képviselői csoport létrehozását indítványozták. Indoklásként említették, hogy a párttag képviselők ülésszak előtt rendszeres tájékoztatást kapnak. A nem párttag képviselők felelősségteljes munkájához több információra van szükség, önszerveződéssel létrehozott önálló képviselői csoport alakítására egyébként a készülő új házszabályok értelmében lehetőség nyílik. A Békés megyei képviselőcsoportból ketten — Balogh László és Sebest Lászióné — párton kívüliek. Mindkettejüket arról kérdeztük, hogyan értékelik ezt a kezdeményezést és mit várnak a leendő új csoport munkájától? Balogh László: — Feltétlenül szükségesnek tartom a csoport létrehozását, hiszen a tájékozottság követelménye rendkívül megnőtt. Minden olyan fórumra igényt tartunk, ahol a soron következő ülésszak napirendjével kapcsolatban értékes információkkal gazdagodhatunk. Sebesi Lászlóné: — Ügy gondolom, ami a párttagokat megilleti, az úgyanúgy bennünket is. örülök a kezdeményezésnek, ha megalakul a csoport, szívesen részt veszek a munkájában. Egy évvel ezelőtt nyitotta meg betétgyűjtő pénztárát Nagyszénáson a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet. E rövid idő alatt az egyetlen üzlethelyiség szűknek bizonyult. Ezért határozott úgy a szövetkezet igazgatósága, hogy félmillió forintért külön épületet vásárol, melyet a helyi tanács költségvetési üzeme újított fel. A külső megjelenésében is tetszetős kirendeltségi üzletház létrejöttéről tegnap délelőtt szólt Sebesi Sándorné, a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. Ezt követően Kaczkó Mihály, a nagyközség tanácsának elnöke adta át rendeltetésének a kirendeltségi üzletházat. Ezután Tanai Ferenc, a Mészöv titkára méltatta a szövetkezet eredményes fejlődését. Balkus I. Grósz Károly látogatása a KISZ KB-nál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán az esti órákban ellátogatott a KISZ KB székházába, ahol megbeszélést folytatott a szervezet vezetőivel. A kötetlen eszmecserén szó volt a párt és az ifjúság kapcsolatáról, az MSZMP előtt álló feladatokról, a KISZ újjászervezéséről. Ez utóbbiról szólva Grósz Károly támogatásáról biztosította a KISZ újszerű kezdeményezéseit. Tanácsülésekről jelentjük Békéscsaba ötórás, kimerítő ülést tartott „évzáróul” tegnap Békéscsaba Város Tanácsa dr. Gally Mihály tanácselnök elnökletével. Elsőként a megyei tanács végrehajtó bizottságának jelölése alapján Békéscsaba Város Tanácsa — egy tartózkodás mellett — kinevezte dr. Simon Mihályt a városi tanács vb-titkárává, 1989. január 1-jei hatállyal. Ezt követően a tanácselnök beszámolt a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról. Az itt elhangzottakhoz kapcsolódva a tanácstagok sürgették az új autóbusz-pályaudvar kezelői jogának mihamarabbi rendezését, valamint a Kazinczy utcai és a Hunyadi téri épületek sorsának eldöntését. A tanácskozás folytatásaként a művelődési bizottság elnöke, Medovarszki János számolt be a bizottság e választási ciklusban végzett tevékenységéről. A tanácstagok felvetették, hogy a bizottság vizsgálja meg a nemzetiségi, valamint a közoktatás helyzetét és színvonalát a megyeszékhelyen. A testület . ezt követően módosította a városi tanács szervei szervezeti és működési szabályzatát. A városi népfront és a városi szak- szervezeti bizottság tisztség- viselői által is megvitatott 1974-es tanácsrendeletet a lakó- és utcabizottságok szervezéséről, választásáról és működéséről hatályon kívül helyezte, és új rendeletet alkotott. Ebben a határozatlan időre történő kinevezések mellett döntött a testület, amelynek előnye: a munkáját nem megfelelően ellátó lakó- és utcabizottsági tagokat a lakóközösség új választás kiírása útján bármikor visszahívhatja. A tanácsülésen új rendeletét alkottak a lakóépületek és ingatlanok használatának rendjéről, a házirend szabályozásáról is. Nagy vitát váltott ki a városi tanács 1989- re szóló költségvetési tervezete, amelyhez Szakái Jó- zsefné, a pénzügyi osztály vezetőhelyettese — a fórumokon felvetődött kérdésekre is válaszolva — fűzött szóbeli kiegészítőt. Az ország költségvetéséről, mivel még aznap tárgyalta az Országgyűlés, a testület csak stratégiai kérdésekben foglalhatott állást. A tanácstagok azt javasolták, hogy ne csökkenjen a tartalékalap, fordítsanak nagyobb figyelmet a lakosság közérzetét javító egészségügyi, oktatási és kommunális fejlesztésekre, beruházásokra. A tanácstagi alapot 60 ezer forintban minimálták, amely növekedhet az anyagi helyzet esetleges javulása esetén. A várhatóan növekvő elvonások — állapították meg — a város hiteltörlesztését is megnehezítik. Arról is határoztak, hogy szakértők bevonásával bizottságok vizsgálják meg az intézményi háttér (költségcsökkentésének lehetőségeit. A végleges költségvetési tervet a tanácsülés januárban fogadja el. Végezetül Táborszky László megyei tanácstag számolt be munkájáról, amelyet a tanácstestület elismeréssel fogadott el. A bejelentések, interpellációk sorában nagy vitát váltott ki a tanyák kialakításáról szóló rendelkezés. Tekintve, hogy ez földforgalmi és építésrendészeti kérdés, s a tanyák mértékét a Földtörvény szabja meg 1500 négyzetméterben, a tanyasorok fejlesztésének kérdését csak részben határozhatja meg a tanács. A bejelentéseket követően dr. Cs. Tótné dr. Boros (Folytatás az 5. oldalon)
