Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-21 / 303. szám
1988, december 21., szerda o igum-fiid Reális alternatíva a 2-es és a 4-es variáció A költségvetés tervezetétének ma már négy variációja közfll kell a képviselőknek választaniuk. Vajon a népgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése szempontjából melyik variáció a legkedvezőbb? — kérdeztük Mcd- gyessy Péter miniszterelnök- helyettest. — A 2-es és a 4-es variáció lenne ehhez a legmegfelelőbb. Mind a két változat egyébként fő vonalaiban hasonló. Mégpedig a tekintetben, hogy a kiadások csökkentéséből teremti elő a fedezetet a fizetőképesség megőrzéséhez. S az ma mindennél fontosabb, hogy ne a gazdálkodók és az emberek legfájóbb pontját, az adókat tovább növelve teremtjük meg a fedezetet. Mindkét variáció egyébként maximum 17 százalékos inflációt jelenthet jövőre. Ez több semmiképpen nem lehet, inkább kevesebb. Rövid a szünet, sok a megbeszélnivaló ség 40 százalékát, összegszerűen mintegy 22 milliárd forintot vonna el ily módon a költségvetés. A második előterjesztett variáció szerint a vállalkozások 1989. évi eredményük után egyszeri, kiegészítő adót fizstnénc' . Ez kizárólag a jövő évre vonatkozna, és a számítások szerint 15 milliárd forint bevételt eredményezne a vállalkozási nyereségadót fizetők köréből az ott érvényesülő kedvezményekkel együtt. Az adó mértéke a nyereség 6 százaléka. Az első változat alapvetően a költségvetés bevételeinek a növelésére épül, a másik két változat a támogatások, a kiadások további csökkentésével is számol. Egyik változat sem tökéletes, mindegyiknek van nemkívánatos hatása. Az első változat alapvetően az eddigi folyamatok továbbélését jelenti. A második változat a nagyobb léptékű támogatás-szigorítás miatt — különösen rubel-relációban — népszerűtlen, de a népgazdasági célokkal összhangban levő intézkedést jelent. Viszont a többnyire infrastrukturális beruházások közel 3 milliárd forintos csökkentése a reformot keresztező intézkedés. A közvélemény támasztotta követelménynek felél meg, hogy e változatban közel 5 milliárd forinttal csökken a védelmi és egyéb fegyveres testületi támogatás, 0,7 milliárd forinttal a társadalmi szervek támogatása. Negyven százalékkal kevesebb tartalékost hívnak be. csökkentik a hadgyakorlatokat, korszerűsítik a minisztérium szervezetét. Egymil- liárd forinttal csökkennek a központi és a megyei tanácsok apparátusának igazgatási kiadásai, ahol így a rendelkezésre álló források vásárlóereje további 10 százalékkal mérséklődik, miután az első változat sem biztosított fedezetet a béremelésekre. vagy a működési költségeknél jelentkező áremel ked ések re. Ugyanakkor az oktatási, a kulturális, a kutatási, az egészségügyi és a szociális területek védettsége fennmarad. Az egyéb költségvetési intézmények pénzügyi lehetőségei — a környezet- és természetvédelem, a vízgazdálkodás és az út-, hídfenntartás kivételével — szintén 10 százalékkal, 1,7 milliárd forinttal csökkennek az első változathoz képest. De így sem biztosítható, hogy a hiány a kívánt szinten maradjon, ezért a szükséges költségvetési bevételt az 1989. évi eredményre kivetett egyszeri adó pótolná. A harmadik változat az első kettő kombinációjából épül fel. Tartalmazza mindazt a támogatáscsökkentést, mely része a második változatnak, a vállalatok terhelését pedig a Lakásfinanszírozási Alaphoz való hozzájárulás jelentené. 1989-ben a humán célokra tervezett ráfordítások. ha minden egyes nyugdíjasnál, gyermekes családban, vagy egészségügyi, oktatási, közművelődési intézményben a reálértéktartást nem is képesek teljesíteni, de a működőképességet garantálni tudják. A gazdaság új feltétel- rendszere kikényszeríti a munkanélküli-segélyezés bevezetését. A segélyek forrását a Foglalkoztatási Alapból a költségvetés biztosítja 1989-ben. Természetesen a cél nem a segélyezés, hanem a gazdaságos munkahelyteremtés és az átképzés. A korábbi ígéretnek megfelelően a személyi jövedelemadóból 1989-ben az egyes helyi tanácsok olyan arányban részesednek, amilyen arányt képvisel a területükön élők adója az országosan képződő összegből. Mivel ennek szóródására még nem rendelkezik adatokkal a kormány. Villányi Miklós azt javasolta, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe a tervezett személyi jövedelemadó-bevétel 98 százalékos mértékű teljesítésének garanciáját a megyei tanácsok számára. Ugyanakkor javasolta azt is, hogy ha 4 százaléknál nagyobb a többlet, azzal az állami költség- vetés rendelkezzék. Villányi Miklós arra kérte az Országgyűlést, hogy a kormány által beterjesztett 1989. évi költségvetési törvényjavaslatot vitassa meg. s a javasolt intézkedési változatok közül a legmegfelelőbbet kiválasztva, a törvényt fogadja el. Vila a költségvetésről Puskás Sándor, az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága előadója rámutatott, hogy szinte minden bizottságban elfogadták, helyesnek ítélték az oktatásra és az egészségügyre fordítható kiadások növelését. Bírálták viszont, hogy nem elegendő mértékű a honvédelmi kiadások csökkentése, és a rendőrség költségvetésének növelését is túlzottnak ítélték. A kulturális bizottság egyebek között további támogatást igényelt a jelenle- gi minimális — 1 százalékos — reálérték-csökkenés ellensúlyozására. Ugyancsak javasolta a tömegszervezetek kihasználatlan épületeinek, eszközeinek oktatási célú felhasználását. Az építési és a közlekedési bizottság nem fogadta el az utak, hidak építésére, karbantartására vonatkozó előirányzatokat. Indítványozta — egyebek mellett — az állami tulajdonú, vagy a költségvetési intézmények birtokában lévő szükségtelen lakások, üzlethelyiségek és más eszközök mielőbbi értékesítését. A kereskedelmi bizottság a kiemelt idegenforgalmi területek élelmiszerkereskedelmének és szezonális kedvezményeinek megszüntetését javasolta. Az ipari bizottság nem fogadta el a költségvetés egyik változatát sem. A terv- és költségvetési bizottság ülésén egyetértettek azzal: nem szolgálná a stabilitás folyamatát, ha a parlament elutasító magatartása miatt nem lenne, vagy csak átmeneti költség- vetése lenne az országnak. A lakásalap létrehozása szintén elfogadhatatlan a bizottság számára, mivel a képviselők szerint emögött a jelenlegi ésszerűtlen lakáskoncepció áll. Felkérték viszont a kormányt, hogy. 1989 június 30-ig nyújtson be a parlamentnek egy reális lakáskoncepciót. Gajdócsi István (Bács- Kiskun m., 13. vk.), a Bács- Kiskun Megyei Tanács elnöke felszólalásában helyesnek minősítette azt a célt, hogy csökkenjenek a közkiadások. Ugyanakkor helytelennek ítélte, hogy az állam a visz- szavonulását ott fokozza, ahol már ez a folyamat legalább egy évtizede tart. A lakáspolitikáról szólva kifejtette: csak úgy lehet ezen a területen előbbre lépni, ha a bérekben is elismerjük a lakásszerzés és a lakásfenntartás költségeit. Dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.), a Budapest Fővárosi Tanács Kórház-Rendelőintézetének csoportvezető főorvosa szerint elismerés illeti azt a törekvést, hogy jövőre a szociális és egészségügyi kiadásokra nagyobb összeget szán a költségvetés. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervezett 17,7 milliárd forintos növekedés fele a társadalombiztosítási járulék emelkedésének kompenzálására szolgál. A megmaradó másik fele — ami az elmúlt évekhez képest mintegy 15 százalékos emelkedést jelent — lenne hivatott Rekordok ülésszaka „Ilyen hosszú parlamenti ülésszakra még a legrégibb képviselők sem emlékeznek” — sóhajtott fel egy honatya az ülésszak kezdetén, mielőtt képviselői székébe ült. Valóban a korábbi két-, majd háromnapos ülések után kicsit soknak látszik a keddtől péntekig tartó program. Hátha még azt is hozzátesszük, hogy a „kevésbé fontos” témákat várhatóan január elejére halasztják. Ez is példa nélküli, no meg az is, hogy az ülésszak legnagyobb érdeklődéssel kisért napirendi pontjához az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslathoz és a kapcsolódó törvényjavaslatokhoz e nap délután 1 óráig összesen 42 felszólalási kérelem érkezett. így azután nem csoda, ha péntek délig nem sikerül a 12 napirendi pont — ez is csúcs! — végére érni. Nem is ez a fontos, hanem az, hogy egy kiegyensúlyozott parlamenti munka eredményeként korszerű, jól alkalmazható törvények szülessenek. ellensúlyozni az évtizedek során felhalmozódott hiányosságokat. Ez a látszólag hatalmas összeg sem lesz elég a gondok megoldására. Deák Géza (Hajdú-Bihar megye, 14. vk.), a Földesi Rákóczi Mgtsz elnöke szerint nem valóságos, érdemi választási lehetőségeket, hanem pusztán technikai alternatívákat terjesztettek a képviselők elé a költségvetési törvényjavaslat előkészítői. Ügy tűnik, hogy a törvényjavaslat nem vizsgálja elég alaposan az államháztartás oldaláról a költségvetést. Szigethy Dezső (Győr-Sop- ron megye, 14. vk.), a Sop- ron-Kőszeghegyaljai Intéző Bizottság főtitkára önálló idegenforgalmi törvény megalkotásának gondolatát ajánlotta az Országgyűlés figyelmébe. Véleménye szerint e törvény biztosíthatná a hatékonyan működő irányítási rendszer szervezeti feltételeit és a szilárd közgazdasági környezetet; Tóth László (Csongrád m., 12. vk.), a Szegvári Puskin Mgtsz elnökhelyettese bevezetőben a mezőgazdaság helyzetét elemezte. Különös hangsúllyal szólt arról, hogy a gazdasági szabályozásnak — fűzte hozzá — a legtökéletesebb verseny- és tevékenységsemlegesség mellett is vissza kell tükröznie azokat a sajátosságokat, amelyek a mezőgazdasági termelés elidegeníthetetlen velejárói. E sajátosságoknak tükröződniük kell az ár-, az adó-, a támogatás- és a hitelpolitikában egyaránt. Benjámin Judit (Budapest, 21- vk.), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főkönyvtárvezetője ismertette a választói által hozzá eljuttatott levelet, amelyben tiltakoznak a kormány lakbéremelési terve ellen. Véleményük szerint alapvetően elhibázott a házkezelés jelenlegi rendszere, s ennek terheit most a kormány a bérlakásokban élőkre akarja hárítani. Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.), a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója a költségvetés legszilárdabb pontjának a hiány elfogadható mértékű szinten tartását nevezte. Rámutatott: az a tisztességes szándék, amely a terhek megosztására törekszik a költségvetés, a vállalatok és a lakosság között, viszonylag rövid távon tartható csak. A vállalatok törekvése ugyanis az, hogy a terhek a fogyasztói árakban megjelenjenek. Péter Szigfrid (Tolna megye, 1. vk.), az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára megállapította: a költségvetési kiadások csökkentésére tett kezdeményezések még mindig bátortalanok, s az állami háttérintézmények támogatásának további csökkentését javasolta. Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.), a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gépgyártás-technikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója elmondotta: a jelenlegi költségvetési tervezetek szerint csupán 16,5 százalékkal bővül az oktatási ágazat költség- vetése. Ebből — figyelembe véve a fogyasztói árváltozásokat — csak arra futja, hogy a jelenlegi körülményeket fenntartsák. Csontos Jánosné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese megállapította, hogy a korábbi hibás, dogmatikus ideológia és az erre alapozott téves politika az úgynevezett nem termelő területek leromlásához vezetett Magyarországon. Ez a szemlélet a jelek szerint túléli az újabb közgazdasági felismeréseket. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi kamatpolitikát, amely az egyik legnagyobb inflációgerjesztő hatású tényező. Kedvezőtlen hatásai a többi között érezhetőek a vállalkozási kedv csökkenésében. Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke a költségvetéssel kapcsolatban megállapította, hogy nagyon kevés az új elem, igazi előrelépésről nem lehet beszélni. A lakosság egyre nehezebben tűri, hogy minden helyi fejlesztéshez anyagilag is hozzá kell járulnia, legyen az kórház, iskola vagy óvoda. Dr. Velkey László (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod Megyei Kórház Gyermek-egészségügyi Központ igazgatója, megyei szakfőorvos az általános költségvetési vitához kapcsolódva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes tárcák érdemi megrövidítése nélkül is fel lehet kutatni deficitcsökkentő forrásokat. A képviselő szóvá tette az indokolatlan reprezentációs kiadásokat, a díszvacsorákat, a közpénzen való italozást, a luxusüdültetéseket és a tanulmányutak, konferenciák nyakló nélküli szervezését. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. Kerületi Bizottságának titkára úgy vélte, hogy a beterjesztett három költségvetési variáció egyike sem megfelelő, ugyanis a lakásalap létrehozása — meggyőződése szerint — nem oldja meg a lakásproblémát: a vagyonadó — mivel nem illeszkedik szervesen a magyar adórendszerbe — szintén elfogadhatatlan, s irritáló a kettes variációban szereplő pótadó mértéke is. Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.), a Magyar Úttörők Szövetsége XX. kerületi elnökségének elnöke kiemelte: az oktatás, a foglalkoztatás, a lakáshoz jutás, a gyermeknevelés terén az elmúlt esztendőkben súlyos gondok halmozódtak fel. A költségvetési tervjavaslatban azonban ezeket a kérdéseket nem kezelik súlyuknak megfelelően. Sztrapák Ferenc, (Bács- Kiskun megye, 5. vk.), a Népszabadság főszerkesztőhelyettese szerint a költség- vetési kényszerpályáról kivezető utat, a jelenlegi parlament cselekvési szabadságát erősen korlátozzák az ország külföldi kötelezettségei. Kifogásolta, hogy az államháztartás jövő évi terve nem eléggé radikálisan csökkenti azokat a kiadásokat, amelyek a gazdaság jelenlegi állapotában luxusnak minősülnek. Ha nem tudjuk még elszántabban csökkenteni azokat a tételeket, amelyek a központi igazgatási, illetve felesleges újraelosztó szervezeteket, valamint a katonai és védelmi kiadásokat támogatják a minimálisan szükségesnél nagyobb arányban, akkor nem következhet be lényegi fordulat, nem képzelhető el stabilizáció. Mindez felveti azoknak a felelősségét is, akik hibás döntéseikkel előidézői voltak a jelenlegi válságnak. A képviselő üdvözölte a Szovjetuniónak azt a döntését, amellyel hazánkat is érintő egyoldalú csapatkivonást határozott el. így azok a lakossági feszültségek is csökkenthetők — vélte —, amelyek az idegenben állomásozó csapatok sajnálatos velejárói. Javasolta: a jövő év első negyedében — a választó- polgárokkal konzultálva —, írásban nevezzék meg a kormányzat számára, mely intézménytípusokat tartanak feleslegesnek, túl drágán működőnek. S a listát ismerhesse meg az ország közvéleménye is. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszakának első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Vida Miklós. Horváth Lajos, és Jakab Ró- bertné — befejeződött. A parlament ma reggel folytatja a költségvetési törvénytervezet vitáját. Az országgyűlési tudósításokat irta: László Erzsébet. Rákóczi Gabriella. A fotókat készítette Veress Erzsi.
