Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

A pártértekezlet összehívásáról, tárgyalt a megyei pártbizottság

ÜHiWl-fiTH------------------------------------------1988. december 20., kedd

a munkamódszer és a munkastílus kérdéséről

vetően befolyásolja az egész megye gazdasági teljesítményeit, lakossági hangulatát.

Sajnos, az utóbbi években a mezőgazdasági ágazat, ezen belül is a szövetkezeti szektor gazdálkodása egyre súlyosbodó gondokkal, feszültségekkel küzd. A hat év óta tartó aszály, a népgazdaság kényszerű elvonó jellegű intézkedései, a termelési szerkezet változtatásának korlátái együttesen jelentkezve kilátástalan helyzetbe sodorták mezőgazdasági üzemeinket, amit a Mezőgazdasági Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége is jelzett már a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának. A nyereségtermelés fokozatosan csökken, az üzemi tartalékok kimerültek, rohamosan nő az adósságállomány, likviditásuk egyre romlik, eszközállományukat nem tudják a kívánt szinten megújítani, a dolgozók jövedelemnövekedése elmarad az országos átlagtól, a jelentős nagyságrendet kitevő háztáji termelés is a külső hatások miatt visszaesőben van.

Élelmiszeripari termelésünk a jelenlegi támogatási rendszer mellett még jövedelmező, de a várható támogatásleépítés itt is komoly feszültségeket okozhat a jövőben.

Ügy érezzük, hogy saját erőfeszítéseink nem elegendőek gondjaink megoldására, ezért szükségesnek tartanánk azt, hogy a kormány figyelembe véve speciális helyzetünket — a mezőgazdasági termelés meghatározó része alaptevékenység, melyet a hat éve tartó aszály jelentősen visszavetett termelési színvonalában és jövedelmezőségében egyaránt — fokozottabban segítse az aszály okozta kiesések rendezését, ezen keresztül az ágazat összeomlásának elkerülését.

A megyei pártbizottság elindította azt a munkát, amelynek során az új helyzetnek megfelelően áttekintjük egész eddigi agrártevékenységünket, közösen kimunkáljuk a jövő elképzeléseit, feladatait. Ennek megfelelően kívánjuk üzemeinket olyan helyzetbe hozni, hogy a jövő feladatait a megnövekedett gondok ellenére sikeresen megvalósítsák.

Ehhez kérjük a kormány megértését és támogatását.”

A Minisztertanács levele: .

„A Békés megye mezőgazdasági ágazatának gondjait feltáró levelüket köszönöm. Előttünk is ismeretesek a jelzett feszültségek. A Tervgazdasági Bizottság és a kormány ebben az évben többször foglalkozott az agrárgazdaság problémáival. A mezőgazdasági nagyüzemekben az aszály által okozott károk enyhítésére a Tervgazdasági Bizottság a szeptember 21-ei ülésén áttekintette a várható terméskieséseket.

Az ország ismert gazdasági egyensúlyi gondjai miatt csak a legsúlyosabb, az aszály által veszteségessé vált nagyüzemek helyzetén tudunk segíteni. A két évvel ezelőtti szélesebb kört érintő aszálykárral összefüggő intézkedés megismétlésére nem volt lehetőség. A veszteségnek a szanálás keretében gyorsított eljárással történő rendezése mellett, lehetővé tettük a kereseti adó és adósságrendezési megállapodás nyereségfeltételének aszálykárral összefüggő módosítását. Az aszályzugos termelőszövetkezetekkel kiemelten foglalkoztunk a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége és a Kormány vezetői közötti novemberi megbeszélésen. A jövő évi termelés indulását elősegítő, az agrársajátosságokat figyelembe vevő általános hitelezési magatartás kialakítására —, levelükkel is összefüggésben — felkértem a Magyar Nemzeti Bank elnökét.

Emellett nagyon fontosnak tartjuk és támogatjuk a megyei párt- és állami vezetésnek a megye agrárgazdaságának megújítását célzó munkáját. Az ott gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek és kistermelők, alapvetően maguk tudnak változtatni helyzetükön, a termelési szerkezet módosításával, a veszteséges tevékenységek átalakításával, a többlábon állás megteremtésével, az adottságokhoz igazodó gazdálkodó szervezet és belső érdekeltségi rendszer kialakításával. E munkájukat az országos programokban és a jövő évre kidolgozott szabályozási feltételekkel a lehetőségekhez képest kiemelten segítjük. Megemlítem, hogy ennek keretében például továbbra is fenntartjuk a kedvezőtlen földadottságú mezőgazdasági nagyüzemek támogatását. A nyereségadó mértéke az ez évihez képest jelentősen csökken. Az elmaradott térségek és a gazdasági szerkezetváltás által érintett területeken gazdálkodó üzemek vállalkozási nyereségadó kedvezményben részesülnek.”

(Folytatás az 1. oldalról)

ítélését kell a párttagságtól kérni — ami hosszabb felkészülést igényelne —, hanem azt, hogy a jelen időszakban egy megyei pártértekezlet megrendezése milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járna. A testület 43 szavazattal, 16 ellenében Szabó Miklós első javaslatát fogadta el.

Jogok és kötelességek

A megyei pártbizottság a továbbiakban megvitatta és elfogadta a jelentést, amelyet a testület munkastílusának, munkamódszerének javítására készített egy ideiglenes munkabizottság. A dr. Lovász Matild megyei titkár vezetésével működő munkabizottságot július 7-i ülésén bízta meg a feladat elvégzésével a testület. A vélemények, javaslatok alapján megállapítható — olvashatjuk a jelentésben —, hogy a megye jövendő fejlődése a korábbitól erőteljesebb, kezdeményezőbb párt- politikai jelenlétet igényel.

A megyei pártbizottság munkastílusának, mai irányítási gyakorlatának átalakítása a párt politikai, mozgalmi jellegének erősödése, demokratizmusa kiteljesedése mellett a megye lakossága érdekeit kifejező átgondolt, aktív, célirányos politika meghonosítását Veil hogy szolgálja.

Érdekközvetítő, -érvényesítő funkciója erősítésével növelje szerepét, kezdeményezőkészségét az országos döntések befolyásolásában, összegezze-továbbítsa, illetve saját hatáskörében kezelje a párttagság, a területi pártszervek felvetéseit, javaslatait. A megye sajátosságainak megfelelően érvényesítse a párt politikai irányvonalát. Álláspontjának kialakításával rendszeresen adjon választ a párttagságot, a szélesebb közvéleményt foglalkoztató aktuális politikai és politikai jelentőségű kérdésekre. Megyei szinten legyen kezdeményezője a felkészült, korszerűen gazdálkodó. eredményes, etikus vezetők kiválasztódásának.

Az előterjesztés részletesen foglalkozik a megyei pártbizottság tagjainak jogaival és kötelességeivel. A korábbiakkal szemben új elem, hogy nemcsak saját, illetve környezetük véleményét joguk és kötelességük ismertetni a pártbizottság ülésén, hanem az őket delegáló pártszerv álláspontját is. Joguk továbbá: a testületi ülésen közérdekű bejelentést tenni; a napirenden nem szereplő kérdésekben is véleményt nyilvánítani, információt kérni, fontosnak ítélt kérdések napirendre tűzését kezdeményezni; a döntéselőkészítésben feladatokat vállalni; testületi munkájukhoz az apparátustól segítséget igényelni. A döntés után kisebbségben maradók joga: ellenvéleményüket a testület ülésein felvetni, és kezdeményezni a döntés meghatározott időn belüli újratárgyalását. Kötelességük: a testület állásfoglalásait az üléseken kívül is képviselni és a helyi pártszerveket, a tagságot azokról tájékoztatni; részt venni a delegáló fórum, a helyi pártszerv ülésein; állandó kapcsolatot tartani a terület párttagságával.

A jelentésben olvasható az az igény is, hogy a pártbizottsági tagok ne csupán az előterjesztéseket minősítsék, hanem a helyzetet, és ezáltal a döntések érdemi alakítói legyenek. Ismerjék meg és testületi ülésen képviseljék környezetük, a területükön működő pártbizottságok javaslatait, álláspontját.

A dokumentum a továbbiakban részletesen foglalkozik a megyei pártbizottság munkamódszerének főbb követelményeivel. Ebben a részben többek között az alábbiakat találjuk: „A döntési mechanizmus korszerűsítésével, a kapcsolatok, az együttműködés fejlesztésével, kialakításával, az apparátusi munkaszervezet átalakításával kell biztosítani a pártbizottság feladatainak hatékony érvényesülését.

A pártbizottság a megválaszolandó, állásfoglalást igénylő kérdéseket a párttagsággal folytatott érdemi vita alapján mérlegelje. Döntéseit szakértők, tanácsadók véleményeinek, javaslatainak figyelembe vételével alapozza meg, és építsen a pártmozgalom megyei tapasztalataira, tanulságaira. Munkája során támaszkodjon az alapszervezetekre, és a dolgozók széles tömegei érdekeinek szolgálatával növelje a politika iránti bizalmat. Igényelje az értelmiség és az ifjúság részvételét a megye fejlődése szempontjából létfontosságú fordulat megvalósításában.”

Képviselet helyett partneri kapcsolat

Fokozottan támaszkodjon a társadalmi és tömegszervezetek, valamint tömegmozgalmak tapasztalataira, javaslataira, vegye figyelembe a különböző csoportosulások, egyesületek törekvéseit, politikai jelentőségű kérdésekben kialakított véleményét. Kritikai elemzésekkel vegye számításba azokat saját álláspontja alakításánál. Az állami, társadalmi és érdek- képviseleti szervezetek álláspontját, tevékenységét az ott dolgozó kommunistákon keresztül befolyásolja. A különböző testületekben meglévő kölcsönös képviseletet váltsa fel a politikai partneri viszony.

Törekedjen olyan politikai feltételek biztosítására, kialakítására. amelyek segítik a vállalatoknak a gazdaság- politiki célkitűzésekkel összhangban álló tevékenységét. A pártbizottság a párttagság és a lakosság szélesebb rétegeit foglalkoztató társadalompolitikai kérdéseket tűzzön napirendre. Elemzései során vegye figyelembe a regionális és helyi érdekeket is. A pártbizottsági döntések tartalmazzák azok megvalósításának módját, eszközeit és az ellenőrzést.

A pártbizottság —• az előterjesztés szerint — üléseit a politikai szükséglet szerint, de legalább kéthavonta tartja, feladatterv, munkaprogram alapján. Pártbizottsági ülés összehívására azonban akkor is sor kerülhet, ha a választott tagok 25 százaléka írásban ezt kezdeményezi, vagy a kezdeményezéssel egyetért. Kívánatos, hogy legyenek rendszeresek a megyei pb-tagok regionális (városi és város környéki) tanácskozásai. A párt- bizottság ülése munkaidőn kívül többnapos is lehet. Erről a testület dönt. Ugyanabban a témában több alkalommal is folytatható testületi vita. A kisebbségi javaslat újratárgyalása kötelező, amennyiben azzal a pártbizottsági tagok 25 százaléka egyetért. A pártbizottsági tagok visszahívását a delegáló (választó) és a megyei pártbizottság egyaránt kezdeményezheti.

Némiképp változik a végrehajtó bizottság funkciója is, aminthogy a továbbiakban az ténylegesen is a párt- bizottság végrehajtó szerve lesz. Nem lehet feladata például a pb-napirendek előzetes véleményezése. Szervezeti, személyi vonatkozásban

viszont előkészíti a pártbizottság üléseit, szervezi a pártbizottság döntéseinek végrehajtását. Ellenőrző munkája során elsősorban a határozatok végrehajtását vizsgálja. Végzett munkájáról rendszeresen köteles számat adni a pártbizottság előtt. Működésében új elem, hogy segíti a pártbizottság! tagok munkáját.

Az előterjesztés szerint megszűnnek a megyei párt- bizottság munkabizottságai, helyettük szükség szerint egyes konkrét kérdések megvizsgálására, előterjesztések, javaslatok kidolgozására, határozatok ellenőrzésére ideiglenes munkabizottságokat hoznak létre. Egyidejűleg létrejön a megyeipártbizottság mellett egy tanácsadó testület. (Személyi összetételének kialakítására a párt- bizottság jelölőbizottságot állított fel.) A tanácsadó testület feladata a megyei párt- bizottság politikai irányító munkájának szakmai-tudományos megalapozása és alternatív javaslatok kidolgozása.

Változó szerepkör

Változik a megyei pártbizottság apparátusának helye és szerepe is. A dokumentum egyértelműen leszögezi:

„Az apparátus a megyei pártbizottság munkaszervezete, annak megbízásából, irányításával végzi munkáját. Fő feladata a pártbizottság tevékenységének segítése, politikai és szervezési feladatokat lát el. A testület működési feltételeit biztosítja. Nem irányítja az alsóbb pártszerveket és azok apparátusait, azokkal munkakapcsolatot folytat. A megyei pártbizottság apparátusa — a testület felhatalmazása alapján — a párttagságra, a pártszervezetekre támaszkodva, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, szakmai és tudományos intézmények véleményét, javaslatait és tapasztalatait hasznosítva végzi munkáját.

Feladatkörébe tartozik: a testületek döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtást szervező és ellenőrző munkájának segítése; a testületi előterjesztések, személyi javaslatok, jelentések előkészítése; külső szervek javaslatainak, előterjesztéseinek véleményezése; a megye politikai, társadalmi, állami, gazdasági, ideológiai és kulturális folyamatainak, tevékenységének, jelzéseinek figyelemmel kísérése, tapasztalatok összegzése és elemzése, javaslatok kidolgozása; a pártbizottság megbízása alapján részvétel a határozatok végrehajtásának, a pártmunka gyakorlatának segítésében, ellenőrzésében, beszámolás a pártbizottságnak a tapasztalatokról; területi munkacsoportokban az együttműködés, a jelzés, a visszajelzés új formáinak alkalmazása.

Az apparátus tagjai olyan elkötelezett, politizálni tudó, kapcsolatteremtésre képes, elemző munkára alkalmas pártmunkások legyenek, akik a munkakör által támasztott követelményeknek megfelelő szakmai felkészültséggel és személyes tulajdonságokkal, a politikai szakmában kellő gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek. A megyei pártbizottság apparátusa munkájának tartalmát, szervezeti felépítését és működését a megyei pártbizottság munkarendjében és munkamódszerében történő változásokhoz igazítva szükséges átalakítani. Ennek megfelelően meg kell szüntetni a közigazgatási és adminisztratív osztályt, erősíteni az összapparátusi szemléletet — az osztályok (csoportok) még szorosabb együttműködése által.”

A közigazgatási és adminisztratív osztály megszűnésével egyidejűleg a megyei pártbizottság első titkára mellett munkacsoport (mb- iroda) alakul. Ennek feladata: az állami, jogpolitikai és közigazgatási témák és a biztonságpolitikai kérdések elemzése, valamint a párt- bizottság és a végrehajtó bizottság testületi munkája összes feltételeinek biztosítása (munkatervek, testületi anyagok előkészítésének koordinálása, megyei szervek tájékoztatása, pártkoordináció működtetése, a két testület munkájáról szóló tájékoztató előkészítése, a megyei tanács kommunista csoportjával való tanácskozás megszervezése, a testületi anyagok, információk, háttéranyagok eljuttatása, a testület tagjainak ülésen kívüli és testületi munkájának technikai feltételeiről való gondoskodás.

A pártbizottság apparátusának eddigi osztályai megszűnnek. Helyettük — kibővített feladatkörrel új osztályok alakulnak: társadalompolitikai osztály, pártpolitikai osztály, gazdaság- és szociálpolitikai osztály, gazdálkodási osztály. Az átszervezés során a megyei párt- bizottság jelenlegi 37 fős politikai létszáma mintegy 10 százalékkal csökken.

A, pártbizottság a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette.- Egyben úgy döntött, hogy az mb-iroda élére dr. Her- czeg Ferencet, a közigazgatási és adminisztratív osztály eddigi vezetőjét nevezi ki.

A testület ezután — keretjelleggel — elfogadta jövő évi munkatervét.

A levél és a válasz

A tanácskozás befejezéseként Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára ismertette a kormány válaszlevelét. Mint arról korábban hírt adtunk, a pártbizottság november U-i ülésén határozott arról, hogy bemutatva a megye agrárágazatában kialakult súlyos helyzetet, levélben kér segítséget az aszályos üzemek számára a kormánytól. Az alábbiakban közöljük a pártbizottságnak a kormányhoz küldött levelét, illetve Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes aláírásával a kormánytól kapott választ, ismertetjük a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának a megyei testülethez küldött levelét.

Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter válaszlevelében

egyetértett azzal a megállapítással, hogy a sorozatos elemi károk, az agrártermelés piaci és jövedelmezőségi viszonyainak megváltozása, a jövedelemközpontosítás növekedése hátrányos helyzetbe hozta a megye gazdálkodó egységeit. Az új kihíváshoz a megye agrárgazdaságának pénzügyi-gazdasági ereje szűkösnek bizonyult. Az ipari tevékenység erőteljesebb fejlesztése, valamint az élelmiszertermelés vertikumának közös érdekeltségre alapozott kiépítése enyhíthette volna a feszültségeket. Váncsa Jenő elismeréssel nyugtázta a megyei párt- bizottságnak az agrárpolitika megújulására tett kezdeményezését. Javaslatot tett arra, hogy a megye elképzeléseinek részletesebb áttekintésére a jövő év első negyedévében térjenek visz- sza.

Ami az aszálykárokat illeti, azok mérséklésére a minisztérium vezetése több kezdeményezést is tett. A mai helyzetben azonban az aszálykár csak igen kis hányadának rendezésére van lehetőség, döntően a veszteséges üzemek körében. Az említett üzemek veszteségét nagyobbrészt vissza nem térítendő forrásból, gyorsított állami szanálás keretében lehet majd rendezni. A termelés folyamatossága és a jövő évi feladatok teljesítése érdekében a mezőgazda- sági kormányzat a kereskedelmi bankoknál hitelátütemezési intézkedést kezdeményezett.

Az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Kovács Imre levelében megállapította, hogy az aszály okozta terhek rendezésének megoldási módjait a KB gazdaságpolitikai osztálya is figyelemmel kíséri. A végleges rendezéshez azonban meg kell várni az év végi mérleg eredményeit.

A megyei pártbizottság befejezésül a megye agrárágazatának helyzetelemzésére és jövőbeni feladatainak kidolgozására külön bizottságot választott azzal, hogy az a jövő év első negyedévében kezdje meg munkáját.

Á. Z.—K. J.—S. F.

A megyei pártbizottság levele:

„Az MSZMP Békés Megyei Bizottságának 1988. november 11-i ülése elemezte megyénk politikai, társadalmi és gazdasági helyzetét, keresve a kibontakozás, a megújulás lehetséges területeit és módjait. Az előterjesztés és az azt követő vita is kiemelten foglalkozott Békés megye élelmiszergazdaságának már jelen levő és várhatóan a jövőben tovább fokozódó gondjaival. A megyei pártbizottság arra az álláspontra jutott, hogy erről tájékoztatja a kormányt és kéri ez irányú gondjaink megoldásának segítését.

Békés megye, agrárjellegéből adódóan jelentős szerepet tölt be az ország élelmiszertermelésében, illetve exportjában. Adottságainknak és hagyományainknak megfelelően megyénkben meghatározó jelentőségű az élelmiszergazdasági tevékenység, melynek fejlődése vagy megtorpanása alap-