Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-19 / 301. szám
/ NÉPÚJSÁG 1988. december 19., hétfő Ami a sajtótájékoztatóról szóló tudósításból kimaradt II. Befejező összeállításunkban közöljük a megyei párt- bizottságon tartott sajtótájékoztatóra érkezett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat. — Miben látják az okát a pártvezetök a pártszervezetekben tapasztalható bizonytalanságnak? A pártélettel kapcsolatos kérdésekre Pataki József, a .megyei párbizottság osztályvezetője válaszol: — A jelenlegi helyzet okai: 1. az a korábbi, több évtizedes gyakorlat, amelyben az alapszervezeteknek döntően csak a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása jutott feladatul. 2. A pártoktatás és a káder- iképzés nem a mai feladatokra készítette fel a résztvevőket. 3. Az alapszervezetek titkárait, vezetőségi tagjait nem a mostani követelményekre való alkalmasság jegyében választották meg 1985-ben. 4. Az irányító pártbizottságok az utóbbi hónapokban nem adtak megfelelő útmutatást, segítséget az alapszervezetek számára. — Mikor fogjuk a helyi alap- szervezetekben érezni a párt megújhodását? — Akkor, ha olyan kommunista közösséggé válnak, amelyek működési területükön felelősen részt vesznek a politika alakításában, formálásában, olyan feladatokat határoznak meg önmaguk számára, amelyek végrehajtásával szűkebb és tá- gabb közösségük fejlődését segítik elő. Ha képesek az állandó párbeszédre egymással és a pártonkívüliek- kel, társadalmi és tömegszervezetekkel, alternatív csoportosulásokkal. A megújulás döntően az alapiszervezetek tagságától, vezetőségétől függ, de az irányító pártbizottságoknak is meg kell újulniuk, olyan politikai munkát kell végezniük, amely egyrészt „helyzetbe hozza” az alapszervezeteket, másrészt felkarolja, tovább viszi kezdeményezéseiket, javaslataikat, s végül, hagyja őket önállóan dolgozni. — A részben társadalmi munkában végzett titkári funkciókat meg kellene szüntetni, és közös választással, egy főállású funkcionáriussal kellene betölteni. Lehetséges-e hasonló megoldás? — Mind az alapszervezeteknek, mind a társadalominak inkább az az érdeke, hogy a politikai vezetőmunkát a kisebb közösségek élén ne főállású, hanem munkája révén az emberekkel szoros kapcsolatban élő, dolgozótársai által elfogadott és megbecsült elvtársak lássák el. — Mit tesz a pártvezetés annak érdekében, hogy a párt titkárai anyagi vonatkozásban ne függjenek a mindenkori gazdasági vezetéstől (például munkabér, jutalom, háztáji)? — Ügy tartjuk helyesnek, hogy a pártalapszervezetek titkárai a tagság támogatásával, önként vállalt társadalmi munkában, anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgozzanak. Munkabérük, jutalmuk, háztájijuk ne a párttitkári funkció betöltésétől, hanem végzett munkájuktól függjön. Sőt, határozottan ellenezzük azt, ha valaki bármilyen beosztása miatt külön javadalmazásra, „kiváltságra” tart igényt, vagy akárcsak elfogadja azokat. Természetesen azt sem nézzük tétlenül, ha egy párttitkárt a gazdasági vezetőkkel támadt konfliktus miatt beosztott dolgozóként hátrány, sérelem ér. — Milyennek ítéli a párt a kistelepüléseken megtartott évi 6-8 taggyűlést? Mivel a részvétel számtalanszor olyan alacsony, hogy bizonyos döntések nem időben, hanem alkalmanként születnek meg. — Pártunk szervezeti szabályzata szerint „az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet legalább kéthavonként össze kell hívni”. Ebből a szempontból tehát „szabályosan” működik az a pártszervezet, amely évente 6-8 taggyűlést tart. Ugyanakkor a taggyűlés ösz- szehívását elsősorban a mindenkori politikai szükségletek indokolják. Ha tehát olyan helyzet áll elő, hogy bizonyos kérdésekben dönteni kell, akkor a munkatervtől eltérően késlekedés nélkül össze kell hívni a taggyűlést. Ez nemcsak a titkár vagy a vezetőség, hanem a tagság felelőssége és kötelessége is. — Mikor lesz ellenőrzött káderpolitika? — A párt káderpolitikáját megvalósító kádermunka arra irányul, hogy meghatározott, politikai szempontból fontos funkciókat betöltő személyek ügyeiben a döntéseket az érintett párttagság véleménye alapján, demokratikusan, a lehetőségekhez képest nyilvánosan hozza. Most van folyamatban a káderhatáskörök áttekintése, módosítása annak érdekében, hogy zömében ne a felsőbb pártszervek, ha- «•nem az a kommunista kollektíva gyakorolja a káderhatáskört, amelynek az illető személy a tagja. — Miért nem tagja a Központi Bizottságnak a megyei első titkár? Olyan sok megyénk van, hogy talán helyhiány miatt nem fér be? — A Központi Bizottsági tagság nem beosztáshoz kötődik. E testület tagjait a pártkongresszuson választják meg. A legutóbbi választások idején a megyei pártértekezleteknek csak ajánlási joguk volt. A XIV. kongresszus előkészítésekor elképzelhető, hogy a KB-ta- gok egy részét a megyék delegálják, ez esetben a pártértekezlet küldötteinek a joga lesz a legalkalmasabb személyek kiválasztása. Egyébként a nem KB-tag megyei első titkárok a Központi Bizottság valamennyi ülésén meghívottként vesznek részt. — Igaz-e, hogy dr. Gonda József, az MSZMP orosházi városi bizottsága első titkára nyugdíjazását kérte? — Igaz. — Személyi ügyekben 11 kérdés érkezett, ezek tükrözik a közhangulatban meglevő fenntartásokat, kétkedéseket és bizalmatlanságot vezetőkkel és apparátusokkal szemben. Egy kérdés jogosan veti fel a „látszat- felelősségre-vonást", amikor az alkalmatlan vezetők más, de ugyancsak vezetői pozíciókba kerülnek. E megoldások egy része valóban hibás gyakorlatot tükröz, ugyanakkor meg kell adni azt a lehetőséget is, hogy valaki kisebb vagy más pozícióban már eredményes munkát végezzen. Van olyan vélemény, mely szerint kontraszelekciós a válogatás, és ebben azok is hibásak, akik szabadulni akarván saját káderüktől, „felértékelt”, hamis információkat adnak róla. Igazság ebben a kérdésben is van, jó, hogy az ajánlók „felelősségét” is felveti. Az ilyen őszintétlenséggel akkor lehet igazán szembesülni, ha beigazolódik az alkalmatlanság, és „visszaajánlják” ugyanarra a munkahelyre, netán magasabb pozícióba az érintett kádert. Persze a kontraszelekciónak más összefüggései is vannak, például az utóbbi években egyre kevésbé vonzó a párt-, állami apparátusban dolgozni, mára ez komoly feladatként is jelentkezik. — Tudjuk-e, mennyi volt a párt- és tanácsi apparátus 1946- ban? — A megyei pártapparátusról módunk van nyilatkozni: 1946-ban a megyei pártbizottság apparátusában 8-an dolgoztak, ma a 38 politikai státuszon 36-an. A kérdező összehasonlítást vár, illetve javasolja az 1946-os szintre csökkenteni az apparátust. Az akkori történelmi körülményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, »sem a .mai realitásokat. Röviden'- így lehetne hasonlítani az 1946-ban és 1988-ban működő apparátusokat: akkor a megyei párt- bizottság 7 egységet (Békéscsaba város és 6 járás) irányított — 10 000 körüli volt a párttagság száma megyénkben; ma 22 egységet irányít, több mint 33 000 a párttaglétszámunk. Igaz, a már említett „ügyintéző” munkastílus növelte az apparátust, ami később csökkent, és lehetséges még további csökkentése is. — A megyei pártbizottság apparátusában milyen a személyi megújulás? — Az elmúlt két évben a megyei pártbizottság apparátusában 13 fős, több mint 30 százalékos volt a változás, és természetesen ez a folyamat tovább tart, szeretnénk, ha később ez természetessé válna — mint indokoltam ezt az előző kérdésre adott válaszomban. Ehhez kapcsolódik egy másik kérdés, mely az MSZMP Békés megyei bizottságában történt legutóbbi cserékre vonatkozik. A Népújság közölte az indokokat, igen, voltak, akik úgy ítélték meg, hogy nem elég felkészültek a testületi tagsággal együttjáró feladatok, és felelősé- ség ellátására, mások a körülményeikben történt változásra hivatkozva kérték felmentésüket. Az Éneiben dolgozó volt megyei pártbizottsági tagunk az előző indok alapján kérte felmentését. A kérdező arra is kíváncsi, hogy akik kérték felmentésüket, azok között voltak-e olyanok, akiknek valódi indokuk a kiábrándultság. Lehetséges, de nem erre hivatkoztak. Más arra volt kíváncsi, hogy megyénkben a vállalatok, intézmények vezetőinek hány százaléka pártonkívüli. Igen széles kört érint a kérdés, pontos választ nem tudunk adni. Az elvet valószínű ismeri : a pártfunkciókon kívül valamennyi vezetői posztot betölthetnek párton- kívüliek. A gyakorlatban döntő többségük párttag, néhány an közülük a vezetői funkcióba kerülés után kérték felvételüket a pártba — akkor is, ha ez nem volt elvárás. Az egyik olvasó a KISZ országos értekezletének döntése alapján a KISZ közvetlen pártirányítása megszüntetésének várható következményeiről kérdez. Válaszunk, hogy bízunk abban, hogy a KISZ komolyan gondolja a stratégiai szövetséget, mi is úgy véljük, hogy a közvetlen irányítást — az atyáskodást fel kell váltanunk tudatos nevelési, meggyőzési, emberi kapcsolatokká!, és szervezeteink, szerveink közötti partneri viszonnyal. Ha úgy tetszik, ez is irányítás, de a politikai kultúra magasabb szintjén. — Szabadkígyóson 1946 ót» középfokú oktatás folyik, 1970- töl szakmunkásképzés. Ml Indokolja az iskola megszüntetését? Hová helyezik el a pedagógusokat? Hogyan képzeli el a megyei vezetés az iskola kitelepítését a kastélyból? Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője válaszol: — Az iskola megszüntetésére tanácsi határozat nincs. A megyei' tanács távlati elképzelése, hogy idegenforgalmi központot alakítson ki a kígyósi pusztán, illetve a kastélyban. A szakmunkás- képzés jelenlegi felépítése jobban kötődik Békéscsabához, mint Szabadkígyóshoz, az élelmiszer-gazdasági szakoktatásnak 1921 óta vannak hagyományai Békéscsabán. Tehát a megyeszékhely ilyen jellegű hagyományait is tiszteletben tartva, Békéscsabán szeretnénk majd egy új élelmiszer-gazdasági szakoktatási intézetet létrehozni, a hűtőházra, a Békéscsabai Állami Gazdaságra és a sütőiparra alapozva. Simon Mihály, a művelődési osztály főmunkatársa válaszol: — A szabadkígyósi szakmunkásképző nevelőtestülete beadvánnyal fordult hozzánk, ami a kérdésben megfogalmazottakat tartalmazza. Erre válaszolva ugyanezeket írtuk. Döntés még nincs, és amennyiben döntés lesz, ezt a tantestület bevonásával, véleményének meghallgatásával, a jó javaslatok tiszteletben tartásával hozzuk majd meg. Mindenkiről gondoskodunk. — A Békéscsabai Városi Tanács, illetve a megyei tanács tervezi-e a jövőben, hogy saját költségvetési átcsoportosításokkal növelni tudja a pedagógusok alacsony bérét? Fekete Jánosné, a Békéscsabai Városi Tanács általános elnökhelyettese válaszol: — A városi tanács nem tervezi, annak ellenére, hogy erre jogilag lehetősége van. Jelenleg a pedagógusok részére biztosítandó béralapból a túlórák kifizetésénél hiányzó több mint 1 millió forintos fedezetet kell előteremtenünk. Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője válaszol: — A megyei tanácsnál sem tervezzük, tekintettel arra, hogy tulajdonképpen minden mozgatható pénz a fenntartó tanácsoknál van, ezeket — a működtetési kiadások biztosítása okán — alapos kötöttségek terhelik. Magyarán; ha nagy átcsoportosításokat végeznének, a működtetési feltételek kerülnének veszélybe. Mostanra azonban ismert az elhatározás, miszerint a pedagógusok bérét a következő évben emelni fogják. Különben Békés megyében a pedagógusok bére nem maradt el az országos átlagtól, sőt, bizonyos tekintetben az átlagnál is jobb helyzetben vagyunk. A bruttósításból eredő túlóra-többletkiadások kifizetésére a fenntartó tanácsok külön pénz kapnak, ezt az iskolák között nekik kell elosztani. — Számos olyan általános Iskolát végzett gyerek van, aki nem tud rendesen írni, olvasni, számolni. Üjratermelődik az analfabetizmus? Vajon hány pedagógus nem tanít, mást csinál, olyan helyen dolgozik, ahol több a pénz, miközben képesítés nélküli pedagógusok oktatnak. Ha nem szakember szerel valamit, arra azt mondjuk: kontár, de az ember nevelését lehet kontárokra bízni? Rontsd el az embert, elrontod a társadalmat. A nehézipari ágazatok művelői után jövedelemben a pedagógusoknak kellene következniük. Dr. Kertész János, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője válaszol : — A pályaelhagyás egyáltalán nem jellemző Békésben. A pedagógusok 7000-es összlétszámához viszonyítva évenként fél százalék, mintegy 25-30 ember. Ebben a számban természetesen a nyugdíjba vonulók nem szerepelnek, az más kategória. A pályaelhagyók jelentős része is általában olyan munkakörbe kerül, ami részben kapcsolódik a művelődési ágazathoz. Közben évente 120-170 pályakezdő pedagógus érkezik és áll munkába. A tovább nem tanuló, képesítés nélküliek száma megyénkben 275 (ez 1988-as adat), körülbelül ugyanennyi a képesítés nélküli. de továbbtanulók száma. A pályaelhagyásnál nagyobb gond az, hogy az aktív pedagógusok kénytelenek melléktevékenységet is végezni, hogy egzisztenciájukat biztosíthassák. Vámos László osztályvezető: a kérdésben szerepel, hogy a nehézipari ágazatok után jövedelemben a pedagógusoknak kellene következni. Ez szerintem megítélés dolga. A kormány, a szakszervezet elismerte a pedagógusok béremelésének elsődlegességét, mert a technikai, technológiai, a műszaki haladás ott kezdődik az iskolában. — Megváltozott-e Békéscsabán a Korzó1 tér kialakításának eredeti terve? Hallottuk, hogy ott promenád lesz, szép szobrokkal, padokkal, tehát hogy lezárják a sétálóutcát. így lesz-e és mikor? Fekete Jánosné, a Békéscsabai Városi Tanács általános elnökhelyettese válaszol: — Nem változott meg a terv, csak az első ütemnél tartunk. A promenád kialakítását (ahol ma még a sétálóutca szegélyezi a szökőkutas teret) nem adtuk fel. Tudom, hogy a szegedi művészek — Tóth Valéria és Kliegl Sándor — a szobrokat készítik. Tóth Valéria egyalakos szobra — amelynek fotográfiája a Népújság 1988. november 22-i számában jelent meg — gipszben várja a bronzba öntést, és a két darab kétalakos szobor kis változata is kész. Tóth Valéria már megkapta a szerzői díj 50 százalékát, miután a nagyalakos szobor gipsz változatát befejezte. Anyagi problémák hátráltatják a tér rendezésének befejezését. ez az igazság. Az eredeti elképzelésektől azonban nem álltunk el, azt mindenképpen meg akarjuk valósítani. Szüksége van a városnak egy hangulatos, modern Korzó térre. — Társadalmunkban csak akkor képzelhető el a fejlődés, ha a gazdasági élet stabilizálódik. Ügy érzem, megyénkben pont az ellenkezője, a gazdaság stagnálása tapasztalható. Például az új autóbusz-pályaudvar építése 220 millió forintnál olcsóbban is megoldható lett volna, szerényebb és praktikusabb kivitelben. . Gally Mihály, Békéscsaba tanácselnöke válaszol: — Az új autóbusz-pályaudvar építési költsége nem 220, hanem 185 millió forint volt. Bár kétségtelen, hogy az eredeti tervek szerint a bekerülési költség mindössze 75 millió forint lett volna. A költségnövekedés egyértelmű oka a beruházás elhúzódása (1982—88 között, hat év alatt készült el), és ezalatt az árak és költségek ily mértékben növekedtek meg. — Olyan jól áll a város, hogy már 5-6 éve elköltözött vezetőknek a leadott tanácsi lakásokért öt-hatszoros lelépési díjat tud fizetni? Tud-e a tanács arról, hogy a tanácsi lakásokat sokan kiadják havi bérbe 4-6 ezer forintért? Ugyanakkor háromgyerekes csaáldok laknak albérletben, szűkös körülmények között. Meddig tartható ez az állapot? Gally Mihály: — A városnak nem az anyagi erejét, hanem éppen a szegénységét jellemzi az, hogy valameny- nyi tanácsi bérlakásért inkább hatszoros térítési díjat fizet, mivel ígv egy úi lakás békerülési költségéből 4-5 lakást tud visszavenni, és az arra rászorulók részére kiutalni. Ez lehet, hogy egyesek szemében efikai problémának tűnik, azonban a jogos lakásigénylőknél a családalapítás és a létfenntartás alapvető feltételét jelenti. A többszörös térítési díjért visszavett lakások jegyzékét egyébként a 17 tagú lakásügyi társadalmi bizottság javaslata alapján, minden esetben alapos vitát követően hagyja jóvá a tanács végrehajtó bizottsága. Megjegyzem, hogy idén nem kellett külön döntenie a végrehajtó bizottságnak, mert az erre fordítható összegből minden leadott lakást ki tudtunk fizetni. A jogszabály meghatározza, hogy milyen feltételek alapján adható albérletbe tanácsi bérlakás. Amennyiben ilyen konkrét jelzést kapunk, azt az ingatlankezelő vállalattal kivizsgáltatjuk, hiszen adott esetben a jogszerűtlen albérletbe adás felmondási ok is lehet. — A város minden negyedik lakója Jaminában él. Milyen elgondolásai vannak a tanácsnak a városrész fejlesztésére? Van-e elképzelés a jaminaiak által befizetett adó helyi felhasználására? Felhívjuk a figyelmüket a Nagy Sándor utcai állapotokra. De nehogy azt mondják, hogy nincs pénz, mert ezt a fel- szabadulás óta halljuk, és ez mindig csak a városszélekre vonatkozik. Gally Mihály: — Az V. kerület fejlesztése, a lakók életkörülményeinek alakulása nem szakítható ki a város fejlődésének egészéből. A felvetés jogos, hiszen a testületek által jóváhagyott rendezési terveink alapján az elmúlt időszakban nagy erőket összpontosítottunk a belváros és a lakótelepek fejlesztésére. Ennek ellenére azért jelentős eredményekről lehet beszámolni Jaminában is, hiszen ott épült az idősek új napközi otthona, megoldott a kerületben a gyermekek óvodáztatása és iskoláztatása, felújítottuk a Sziklai utcai bölcsődét, s a kereskedelem fejlesztése érdekében is tettünk annyit, mint más peremkerületben. A közműhálózat fejlesztésében pedig — igaz, jelentős lakossági erő bevonásával — itt születnek a leglátványosabb eredményeink. — Békéscsabán a gazdálkodó, politikai és társadalmi szervezeteknek hány vendégház» van, azokat mi célból tartják fenn és ki fizeti a fenntartási költségeket? Mennyire kihasznált a Körös Szálló, mikor adják át a Csaba Szállót és miért kellett eladni? Gally Mihály: — A városban levő vendégházak számáról a tanácsnak nincs nyilvántartása. Kezelésünkben egv 1960-ban épült, több funkciót ellátó vendégház van. amelyet érdekeltségi rendszer kidolgozásával igyekszünk egyre gazdaságosabban üzemeltetni. A Körös Szállóra és a Csaba Szállóra vonatkozó kérdésekre a válasszal hivatalból nem rendelkezünk. — Hogyan van kihasználva » Körös Szálló, és miért adták el a Csabát? Bezzegh László, a vendéglátó-ipari vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese válaszol: — Engedje meg, hogy visszamenjek egy pár évet, és felsoroljam a Körös kihasználtságát. 1985-ben eS.l0/,). 1986-ban 59,6n'0, 1987- ben 52,9 és ez év novemberéig 44,6 százalékos. Az idegenforgalom Békéscsabán gyér. A hét első három napján úgynevezett hivatali leterheltsége van a szállónak. Ilyenkor 100 százalékos az ágykihasználás, aztán semmi, -alig pár vendégünk foglal helyet. Azt gondolom viszont, hogy a szálloda színvonaltartásához ez a százalékos kihasználtság elegendő. — A második kérdés az volt, hogy miért kellett a Csabát eladni? — A válasz igen egyszerű. Belekényszerültünk. A 147 milliós felújítást nem tudtuk vállalni. A megyei tanács ugyan eleinte ígérte, hogy állami támogatást kapunk erre a célra, de aztán nem lett belőle semmi. Ami kevés pénzünk volt, abból legfeljebb csak részbeni felújításra telt volna. — Kérdezték, hogy mikor adják át a Csaba Szállót. A választ a Békéscsabai Állami Gazdaság jogásza, dr. Gál László adja meg: — A mostani állapot szerint 1991-ben kerül átadásra a szálloda. Késik ugyanis a bajor söröző technológiai berendezése, amit 1991 első negyedére ígértek. Így aztán a Csaba átadása — várhatóan — 1991 második felében történhet meg.
