Békés Megyei Népújság, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-17 / 300. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. DECEMBER 17., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM Grósz Károly a Borsod megyei kommunista aktíván Az MSZMP Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizottsága pénteken délután kommunista aktívét rendezett a Miskolci Városi Sportcsarnokban. A 800 ezer lakosú megye 62 ezres párttagságát 4 ezren képviselték. Az aktíva résztvevőit, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Áttekintést adott a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, a politikai hangulatról. Megerősítette: a megye lakossága a kilábalást a súlyos gondokból a szocializmus megújulásától várja. Ezt követően Grósz Károly tartott előadást. Közlemény A megyei párta Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. december 15-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. december 15-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A testület kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról. Tömpe István elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében az időszerű politikai kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Miklós előterjesztésében a kormányzati munka korszerűsítésére vonatkozó tájékoztatót; — Grósz Károly előterjesztésében a személyi kérdésekről szóló javaslatot. I. A Központi Bizottság üdvözölte Mihail Gorbacsovnak az ENSZ közgyűlésén tett bejelentését, miszerint a kölcsönös bizalom megteremtésének szellemében a Szovjetunió egyoldalú haderőcsökkentésre határozta el magát, tettekkel is alátámasztja új biztonságpolitikai felfogását. Kontinensünk népei és az egész emberiség jövője érdekében különleges jelentősége van annak, hogy a Szovjetunió az együttélés, az együttműködés alternatíváját állítja szembe a kölcsönös megsemmisítés lehetőségén és a megfélemlítésen alapuló biztonsági koncepcióval. Ennek nyomán remélhetőleg az Északatlanti Szövetséghez tartozó államok is kezdeményezően segítik elő a kölcsönös bizalom építését. Ezzel jelentősen javulhatnak a hagyományos fegyverzet csökkentéséről a közeljövőben kezdődő tárgyalások kilátásai. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy az intézkedés hatálya kiterjed a Magyarországon állomásozó szovje. fegyveres erőkre is. Ez az egyeztetett lépés kifejezi nemzeti érdekeinket. A testület megerősítette, hogy külpolitikai és honvédelmi törekvéseink szellemében továbbra is kezdeményezően részt vállalunk a szovjet javaslatok valóra váltásában, a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdításában. A testület támogatja a szovjet—amerikai párbeszéd bővítésére, az ázsiai biztonság erősítésére, az afganisztáni rendezés elősegítésére, valamint a világgazdasági feszültség enyhítésére, az együttműködésen alapuló új világrend megteremtésére irányuló szovjet kezdeményezéseket. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendülését és együttérzését fejezi ki az örmény- országot ért, súlyos emberáldozatot és hatalmas anyagi károkat okozó földrengés miatt. Támogatja a párttagoknak és a pártalapszervezeteknek az örményországi természeti katasztrófa károsultjai, az áldozatok hozzátartozói anyagi megsegítésére indított egyéni és kollektív kezdeményezését. Felkéri a párt tagjait, hogy lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá a magyar nép őszinte részvétét és szolidaritását kifejező akciókhoz. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy tagjai külön anyagi felajánlást tesznek a károsultak megsegítésére. II. A Központi Bizottság az 1988. november 22-ei határozata alapján megvitatott több időszerű politikai kérdést. 1. Megállapította: a pártértekezlet állásfoglalásában megjelölt főbb fejlődési irányok meghatározóan jelen vannak az eltelt időszak belpolitikai folyamataiban. A gazdasági és politikai átalakulások egymással kölcsönhatásban, de az eltérő feltételek miatt különböző módon és ütemben valósulnak meg. A párt arra törekszik, hogy az ország sorsáért való felelősségvállalás, a megújuló szocializmus széles bázisán jöjjön létre új nemzeti összefogás a magyar társadalom túlnyomó többségét alkotó haladó gondolkodású emberek, mozgalmak között. A Központi Bizottság felhívja a párttagokat, hogy az MSZMP megújulást szolgáló -programja alapján keressék az együttműködést a társadalom más haladó, baloldali, demokratikus, népi-nemzeti indíttatású állampolgárainak politikai mozgalmaival. A párt kész a párbeszédre és az együttműködésre azokkal is, akik csak egyes részleteiben hajlandók támogatni a haladó mozgalmakkal együtt megfogalmazott közös célokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt vallja, hogy mindenkinek — aki a törvényeket tiszteletben tartja — helye van az alakuló új nemzeti összefogásban. A Központi Bizottság természetesnek tekinti, hogy a különböző mozgalmak saját céljaik, programjuk és az MSZMP politikája alapján alakítják ki viszonyukat a párthoz. Az MSZMP is saját programja, céljai és a különböző társadalmi-politikai mozgalmak törekvéseinek, tényleges cselekvésének elemzése alapján alakítja ki viszonyát a különböző politikai mozgalmakhoz, a pártrendszer kérdéséhez. 2. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy a párt a társadalom minden rétegéből építkezik, tehát társadalmi bázisát tekintve egy pártként is képes 'a magyar nép legfontosabb politikai érdekeit megfogalmazni és képviselni. Ehhez megfelelő alapot ad a pártértekezlet állásfoglalása nyomán megújuló politikai program, a korszerűsödő ideológia, a párt demokratikussá váló belső élete és tevékenységének széles körű társadalmi ellenőrzése. 3. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségűnek tartja az általa kezdeményezett új alkotmány kidolgozását. A testület kifejezte szándékát, hogy a jövő év első felében megvitatja a Magyar Népköztársaság új alkotmányának koncepcióját, s hogy szükség szerint később ismételten foglalkozik az alkotmányozás néhány fontos politikai alapelvével. Javasolja, hogy az alkotmány tervezetét a jövő év második felében bocsássák társadalmi vitára, majd ezt követően az Országgyűlés 1990 tavaszán tárgyalja meg és foglaljon állást. A testület kezdeményezi, hogy az új alkotmányról az Országgyűlés állásfoglalása után országos népszavazás döntsön. (Folytatás a 3. oldalon) Fenyőkörkép Csúcsok és árak A legtöbben laposabb pénztárcával, gondterhesebben — de azért már készülődünk. All az ünnepi vásár, fogy az édesség, a karácsonyfadísz, ajándéknakvaló is kerül, és megkezdődött a fenyővásárlás időszaka is. Az árak évről évre magasabbak, s ráadásul ezzel nem áll arányban a választék. Hol, milyen fenyőt kínálnak, és mennyiért? Erről számolnak be a következőkben tudósítóink; Csete Ilona Orosházáról, Halasi Mária Mezőkovácsházáról, Molnár Lajos Szeghalomról, Szőke Margit pedig Gyuláról. — Már többe kerül a fa, mint a karácsonyi ajándék! —( zúgolódik az egyik vásárló Orosházán, a, Csabai Húsiker 26. számú szerződéses üzemeltetésű élelmiszerboltja előtt, amikor meglátja a töves lucfenyőkre kitűzött árat: 1 méter 160 forint. A városközpontban — a tempLomkertben — is árulják a karácsonyfának valót. Dolgos Gyula és családja a Vas megyei Szentgotthárdiról érkezett. Az általuk termelt fenyőkülönlegességek (jegenye, luc, fekete, ezüst, normand) sem tartoznak az olcsó portékák közé. A vágott lucfenyő méteréért 150 forintot kérnek, a gyökeres ezüstért 300-at, a vágott normand fáért pedig 400-at. Ez utóbbi fenyőfajta húszéves, szemet gyönyörködtető példányai mindössze másfél méteresek. Az Orosházi Városi Költségvetési Üzem kertészetének virágboltjában szolidab(Folytatás az 5. oldalon) végrehajtóbizottság ülése Tegnap Békéscsabán Szabó Miklós első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg a tanácsi gazdálkodás helyzetéről, különös tekintettel a szabályozók változására. Ezt követően a végrehajtó bizottság megvitatta a párt megyei apparátusának új szervezeti felépítésére készített javaslatot, és úgy döntött, hogy azt jóváhagyásra a megyei pártbizottság elé terjeszti. A testület végezetül egyéb ügyeket tárgyalt. Nívódíjat kapott a békési költségvetési tizem A gyulai könyvtár nívódíjas épületének egyik legszebb helyisége a galériás olvasóterem Fotó: Gál Edit Tegnap Budapesten, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium székházában a békési költségvetési üzem kollektívája igényes építőipari kivitelezői munkája elismeréseként nívódíjat kapott. A kitüntetést Oláh Lajos igazgató vette át. * * * Még csütörtökön kerestük fel a békési költségvetési üzem igazgatóját, Oláh Laj jóst és főmérnökét, Varga Lajost. — Váratlanul ért bennünket a minisztérium meghívó levele. Még tavasszal nyújtottuk be a pályázatot a Középület-tervező Vállalattal közösen. Kétségkívül nagy erkölcsi elismerést jelent üzemünknek ez az elismerés — mondja az igazgató. — A gyulai könyvtár építéséhez ’83-ban kezdtünk hozzá — veszi át a szót a főmérnök. — Nem mi, hanem az anyagi erőforrások hiánya volt az oka,- hogy csak tavaly tudtuk rendeltetésének átadni a teljesen felújított volt vármegyeházát, a Mogyoróssy Könyvtárat. Negyvenmillióba került a munka, mindennel együtt. Tudomásunk szerint a nívódíjat bizonyító táblát elhelyezhetjük az épület falán, amelyen üzemünk neve is szerepel. Talán nem csak a békésiek ismerik a költségvetési üzemet, amelynek tevékenységi köre igencsak szerteágazó. — Az évtized elején bekövetkezett természeti csapások kárayiak felszámolásában tevékenyen közreműködtünk — tájékoztat az igazgató. — A békési művelődési központ és a galéria épületének, majd a zeneiskolának helyreállítását, s átalakítását üzemünk dolgozói végezték. De nemcsak itt, Békésen építünk, hanem a megye más településein is. Mi voltunk a kivitelezői a békéscsabai garzonszállónak, a közelmúltban vonultunk el a Munkácsy utcából, egy nagy lakóház építéséről, amelynek két lépcsőháznyi részének teljes kivitelezői voltunk, négynek a víz- és gázszerelését végeztük, s a földszinti üzleteket is dolgozóink építették. Az üzem építette Békéscsabán a Tüzeléstechnikai Vállalat Árpád sori székházát. Már ’89-re is van bőven mun-, kánk: ugyancsak a megye- székhelyen alakítjuk át a Skála Közös Vállalat megrendelésére a volt „egyes” téglagyár épületeit nagykereskedelmi raktárrá. (N. L.) Lapunk mai száma ingyenes falinaptármelléklettel jelenik meg!
