Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-09 / 267. szám

1988. november 9., szerda Röpirat a borítékban Ki lesz a párttitkár Mezőhegyesen? Mezőhegyes 1867-ig osztrák katonai intézmény volt, ame­lyet közvetlenül Bécsből irányítottak, majd öt év múlva ön­álló község lett. Mégis sokáig zárt világ volt ez. Az 1910-es években 70 kilométernyi drótkerítéssel vették körül a bir­tokot, és csak kapun át, engedéllyel lehetett belépni. (FELOLDÓDOTT A KÖ­ZÖMBÖSSÉG) Metsző, őszi szél érkezik a majorok fe­lől. Van némi időm, fázósan toporgok a Szent György- templom falánál. Az emlék­tábla betűi szerint Gon- czeczky János lelkészt, az egykori plébánost azért vé­gezték ki 1849-ben, mert Pesten felolvasta híveinek a haza megmentésére felszólító kormányfelhívást. A községi pártbizottság épülete felé haladva eszembe jut Ady Endre, aki 1913-ban az itteni hadgyakorlaton felháborodva megírta a „Mezőhegyest há­ború'' című munkáját. A mai háborúság egészen más természetű, de a jelentőségét kár lenne lebecsülni. Ugyan­is november 12-én párttit­kárt választanak a Hild-ér- mes településen. Néhány évvel ezelőtt alig­ha jött volna lázba egy község lakossága emiatt. Most viszont a nyíltságot, az őszinteséget, a változtatást akaró politikai légkörben feloldódott a közömbösség. Olyannyira, hogy az egyenes derékkal kiálló kommunisták véleménye mellett, hamisan csengenek a demokrácia pó­zában tetszelgő, névtelen, rá­galmazó. becsületet sértő em­berek hangjai. (EGYSÉGES CSELEKVÉS KELL) Kétségtelen, Mezőhe­gyesen meghatározó a me­zőgazdasági kombinát. Poli­tikailag és gazdaságilag egyaránt. Persze, ez nem je­lenti azt. hogy a nagyközség egyéb, intézményei, vállala­tai, szövetkezetei csak má­sodlagos szerephez jussanak. Az utóbbi években voltak ilyen törekvések, csak ez nem kapott megfelelő nyil­vánosságot. Erről beszél Csomós Zsuzsa, a nagyköz­ségi pártbizottság jelenlegi titkára, aki 1985-től tölti be ezt a tisztséget. — Nekem kezdettől fogva az a véleményem, amellyel nem vagyok egyedül, hogy egységes cselekvéshez, egy­séges pártbizottságra van szükség — kezdi a beszélge­tést, — Végrehajtó bizott­ságunk már 1987 áprilisában kezdeményezte: egyesüljön a kombináti és a községi párt- bizottság. Tarthatatlannak ítéltük ezt a sajátos gyakor­latot. amely egyedüli az or­szágban. Mezőhegyesen ugyanis két azonos jogú, közvetlenül megyei irányí­tású pártbizottság dolgozik. A mintegy 1100 párttag olyan politikai és gazdasági erő, amelyet nem szabad le­becsülni. Ügy gondoltuk: ha változik a politikai intéz­ményrendszer, akkor a párt­életet is meg kell újítani. — Csakhogy akkor még nem volt ilyen erőteljes igény a változtatásra — ve­tem közbe. — Meg is bukott a kezde­ményezésünk. Elsősorban a kombinátosok ellenállása mi­att. Véleményem szerint presztízsféltésből. — Kapóra jött tehát a Központi Bizottság 1987. no­vember 11-i határozata... — Igen. Ez kimondta, hogy a nagyközségi pártbizottsá­gokig bezárólag, a pártbi­zottságok végrehajtó bizott­ságok nélkül működjenek. A pártbizottságokat 1988. vé­géig küldöttértekezleten, il­letve összevont taggyűlésen kell létrehozni. A megyei párt végrehajtó bizottsága olyan határozatot hozott, amely szerint meg kell vizs­gálni a két pártbizottság egymáshoz való viszonyát, az irányítási struktúra átalakí­tásának a lehetőségeit. Ez­után legalább kilenc testüle­ti ülésen tárgyaltunk erről. Megkérdeztünk valamennyi párttagot, elmentünk Bábol­nára, ahol az ottani gyakor­latot tanulmányoztuk. Így született meg az a javaslat, hogy' Mezőhegyesen egytgs- tületes pártbizottság jöjjön létre a községi és a kombi­náti pártbizottságból. A me­gyei párt vb ez év július 6-i ülésén úgy döntött, hogy ..MSZMP Mezőhegyes Nagy­községi és Kombináti Bizott­sága” néven 19 tagú, ará­nyosan kialakított egytestü- letes. az alapszervezeteket közvetlenül irányító pártbi­zottság alakuljon, amely közvetlenül a megyei párt- bizottság irányítása alá tar­tozik. A titkárt, a helyette­sét, a pb-tagokat pártérte­kezleten válassza meg a 110 küldött. A 25 alapszervezet mindegyikéből egy-egy párt­tag vegyen részt a jelölést előkészítő, bizottságban. — Mi történt az augusztus 25-i együttes vb-ülésen? — Egyhangúlag úgy hatá­roztunk, hogy az egyetlen egytestületes pártbizottság „Mezőhegyes Nagyközségi Pártbizottsága” néven ala­kuljon meg. — Ügy vélem, ezután jött a munka neheze. — A beszélgetéseken tuda­tosítani kellett, hogy a szer­vezeti átalakítás része a párt megújulási törekvései­nek, az intézményrendszer korszerűsítésének, és min­denképpen szükség van tar­talmi változásokra, a helyi érdekek egyeztetésére is. — Nagy felelősség hárult a kommunistákra, az alap­szervezetekre. — Hogyne, hiszen meg 'kelllett választaniuk a kül­dötteket, akik a párttagok véleményét tolmácsolták. Ja­vaslatot tettek a leendő párt- bizottsági tagokra, a titkár és a helyettese személyére. A többség természetesen ko­molyan vette ezt a munkát, de előfordult olyan is, hogy a jelöltek között pártonkí- vüli is szerepelt. Képzelje el, a 19 pártbizottsági tagra száz javaslat érkezett. Kö­zöttük sok volt a magas be­osztású vezető. Mindenkép­pen érvényesíteni kellett a Bihari László, a kombinát vezérigazgató-helyettese, a cukorgyár vezetője. Öt vá­lasztották a jelölést előké­szítő bizottság elnökének. — Mit szól a felhíváshoz és a munkájukat bíráló le­velekhez? — Meggyőződésem, hogy elszigetelt jelenségről van szó, nincs mögötte szerve­zett erő. Azt tapasztaltam, hogy a párttagok egy része még mindig nem hiszi el, hogy a megyei pártbizottság nem szól bele: ki legyen a párttitkár. Sokan azzal kezdték a beszélgetést, hogy mondjunk neveket. Minden­kinek alkalma volt és van elmondani a véleményét, néhányan mégis ilyen kétes eszközökhöz nyúltak. Én is kaptam ilyen irományokat. A megyei pártbizottság első titkárának küldött levélen a jelölést előkészítő bizottság egyik tagjának a neve sze­repeli, aki elhatárolta magát az egész manipulációtól. Az ügyet a rendőrség vizsgál­ja. — Mégis, miért ez a bizal­matlanság? — Mondom, néhány em­ber akciójáról van szó. An­nak idején elvi állásfogla­lás született, hogy a titkár személyét illetően kettős je­lölés legyen. Alig győzöm hangsúlyozni: a küldötteket az alapszervezetekben vá­lasztották a lehető legde­területi elvet. Figyelemre méltó, hogy nálunk és a kombinátban is a régi párt- bizottsági tagok 50 százalé­ka újból bizalmat kapott. Megmérettek az alapszerve- zeti titkárok is, hiszen nem mindegyikük lesz ott a párt- értekezleten. Sőt, a kombi­nát jelenlegi párttitkárát, Soós Györgyöt saját alap­szervezete nem javasolta még küldöttnek sem. Akik nem kaptak bizalmat, meg­sértődtek. Megindult a ta­lálgatás, a szóbeszéd, jöttek a névtelen levelek, a borí­tékba zárt röpiratok. Ezek a jelölést előkészítő bizottság, a jelöltek ellen irányultak. (NEM SZERVEZETT ERŐ) Olvasom az indigóval sok­szorosított felhívást. mokratikusabb módon. Ott bárki kifejthette a vélemé­nyét, javasolhatott. Mivel 25 alapszervezet van, de csak 19 pártbizottsági tagot lehet választani, nyilvánvaló, hogy hat alapszervezetnek nem léstz közvetlen képviselője. A kört viszont mindenképpen szűkíteni keltett, mert a je­löltek nagy része valami­lyen vezető volt, akik be­osztásuknál fogva meghí­vottként is ott tehetnek a pártbizottsági üléseken. — Hallom, a KISZ-esek sem kerülnek be megfelelő arányban a testületbe. — lEz is új dolog. Nem érvényesül a statisztikai szemlélet. A KISZ-bizottság képviselői megkerestek és kifogásolták: csak egy kül­döttük 'lesz ott a pártérte- keztetem. Javaslatunkra a ■megye párt vb. hozzájárult ahhoz, hogy a küldöttérte- kez’eten delegálási jogot kap a KISZ-bizottság. Két KISZ- fiatalt jelölhetnek és ha az értekezlet elfogadja javasla­tukat, akkor a pártbizottsági tagok létszámát 19-ről 21-re emelik. — Végül is kik a jelöltek a párttitkári funkcióra? — Párttitkárnak Kassai Béláit, a nagyközségi tanács ellnökét és dr. Szabó Istvánt, a komhjmát állatorvosát, tit­kárhelyettesnek Csomós Zsu­zsát, a jelenlegi nagyközségi pártbizottság titkárát jelöl­ték. (VEZÉRT EGY GYALO­GÉRT?) Dr. Szabó Istvánt az udvaron érem utol. Szem­üveges, határozott beszédű, 36 éves fiatalember. Tizen­két éve, közvetlenül az egye­tem elvégzése után Buda­pestről került Mezőhegyesre. A kombinát laboratóriumát vezeti. Több találmány, újí­tás fűződik a nevéhez. A Date hódmezővásárhelyi ál­lat-egészségügyi főiskoláján biokémiát tanít, címzetes főiskolai docens. Két gyere­ke Van', a felesége csoport- vezető körzeti orvos. — ön elvállalta a jelölt­séget a párttitkári posztra, támadják is emiatt. Miben reménykedik? — Nézze, a családi indít­tatást is fontosnak tartom, anélkül, hogy kérkednék ve­le. Apám 1941 óta párttag, a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetettje, édes­anyám 1945 óta kommunis­ta. Mindketten munkások voltak. Ezt csak azért hang­súlyozom, mert manapság egyesek sandán tekintenek az értelmiségiekre. A KISZ- ben, a pártban számos tár­sadalmi megbízatásom volt és van. A vállalati pártbi­zottságnak például 1981 óta vagyok a tagja, a KISZ KB- ban is dolgoztam. — Mikor értesült arról, hogy . sokan javasolták párt­titkárnak? — Október 19-én közöl­ték : titkárnak, helyettesnek, pb-tagnak is jelöltek, me­lyikhez tenne kedvem. Tu- dóm, nem lesz könnyű, ha megválasztanak. Meg kell újítani a pártmunkát, eb­ben óriási szerep jut a ve­zető szakembereknek. A pártmunka társadalmasítá­sának a híve vagyok. Aki a többséget a háta mögött ér­zi. már csatát nyert. Egy irányba kellene elmozdítani a szekeret. — Ezt hogyan érti? — Úgy, hogy megosztott a mostani kombináti pártbi­zottság. Jól körülhatárolt csoportok alakultak ki, sa­ját érdekeiket védve, egy­más ellenére dolgoznak. De ugyanez figyelhető meg egyes főágazatok, területek között is. Mindezt 1986-ban szóvá tettem, de semmi sem történt. — Nem zavarja az intrika, a szóbeszéd, amely ellen ne­héz védekezni? — Hangsúlyozom: nagy megtiszteltetésnek veszem a jelölést. De akkor is elége­dett leszek, ha egyszerű párttagként dolgozhatom. Az viszont zavar, hogy lépten- nyomon éreztetik velem: a második legtöbb szavazatot kaptam a jelölésnél. A me­gyeiek, a gazdasági vezetők, de még az alapszervezeti titkárom sem érdeklődött: mit gondolok, van-e hasz­nálható elképzelésem. Lehet, hogy túl érzékeny vagyok, nincs is erre szükség. Nem tudom. — És a névtelen levelek? — Hivatalosan semmit sem tudok róluk. Természe­tesen vannak információim. Arról többek között, hogy én a fasiszta rendszert is ‘kiszolgálnám, karrierista va­gyok és a többi. Ezek a mocskolódások nem csupán egy embertől származnak. — Azt is mondják, hogy nem marad a községben, a fővárosban építkezik. — Ez magánügy és nem befolyásolja a munkámat. A megyénél is megmondtam: ha el akarok menni, idejé­ben szólok. Különben a kombinát magasabb beosz­tású vezetőinek sincs saját lakásuk Mezőhegyesen. Kas­sai Béla rendes ember, jó tanácselnök, nagyon tiszte­lem. Olyan érzésem van azonban, mintha a vezért fel akarnák áldozni egy gyalogért. A gyalog én va­gyok. (FANTOMOKKAL NEM LEHET VITÁZNI) Kassai Béla régi ismerősként üdvö­zöl. Mosolyog, mint mindig. Bemutatni szinte felesleges. Tizenöt éve tanácselnök, rengeteget tett a település fejlesztéséért. — ön tagja volt a jelölést előkészítő bizottságnak is ... — Jól tudja. A tanácsi alapszervezet döntött így, a taggyűlés pedig jóváhagyta. Egy kicsit meglepett, ami­kor szóba kerültem, mint leendő párttitkár, utána vi­szont számítottam rá, hogy a legtöbb szavazatot kapom. — És ha nem választják meg párttitkárnak? — Maradok tanácselnök. A képviselöjelöltséget is elvál­laltam annak idején. Nem tartottam vereségnek, hogy nem én kerültem be a par­lamentbe. Mezőhegyesen majdnem mindenki rám sza­vazott. A politikai munká­ban is járatos vagyok. Ép­pen 30 éve léptem be a pártba, voltam KISZ-titkár, személyzeti vezető, hatvan óta részt veszek ä kombi­náti, illetve a községi párt vb munkájában. — Van-e programja? — Nem szeretem a nagy szavakat. Programom sincs. Még nem éltem bele magam a párttitkárságba. Tisztes­séggel, pártszerűen akarok politizálni. A névtelen le­veleknek nincs jelentőségük, a szemétkosárban a helyük. * * * Az ügynek mégiscsak van példaértékű tanulsága. Töb­bek között az, hogy oda kell figyelni a megfontolt, hig­gadt véleményekre, ha szem­től szembe mondják. Mert nem biztos, hogy a párton belüli választás mai gyakor­lata az egyedüli üdvözítő módszer. Alattomosan, az egyéni érdekektől vezérelt, alantas eszközökkel, sze­mélytelenül megvívott csa­ta viszont eleve bukásra van ítélve. Fantomokkal ugyanis nem lehet vitatkozni. Seres Sándor „Mezőhegyest kommunisták! Aki egyetért, aláírásával csatlakozzon! Meggyőződé­sünk, hogy jó ügyet szolgálunk. Követeléseink: 1. Oszlassák fel a jelölőbizottságot! 2. Az alakuló testületbe minden alapszervezet küldjön képviselőt. A küldöttek közülük válasszanak. 3. A titkárt és helyettesét a pártértekezlet előtti na­pon az egész tagság válassza meg rendkívüli taggyűlé­sen. A szavazólapra a jelenlegi titkárok neve kerüljön. Mindenkinek joga van kihúzni és más neveket beírni. Demokratikus választást követelünk! Ne döntsön senki helyettünk!” FÖFOTÓ-AKCIÖ, CSAK GYULÄN! Színes filmjeit <JLS> két nap alatt elkészítjük. Expressz megrendeléseit most 20%-kal olcsóbban veheti át, ha nov. 4.—dec. 20. között adja le Gyulán, a Főfotó műtermében. FŐFOCO NE FELEDJE, EGY SZÍNES FILMJE ÍGY INGYEN VAN! FÖFOTÓ, SZILÁGYI F„ GYULA, VÁSÁRHELYI P. UTCA 6. A Mczőberényi Aranykalász Mgtsz 1988. NOVEMBER 19-ÉN, 8.01) ÖRAI KEZDETTEL Mezőberény, Csabai u. 60. sz alatti (Bacsó-malom) helyiségénél gumikerekű lovaskocsik árverésit tartja. Kohé­rekonstrukciA Rekonstrukció kezdődött az Inotai Alumíniumkohó­ban. A magyar alumínium- ipar 10 éves kutatási ered­ményeinek, valamint a ja­pán Sumitomo eljárásnak felhasználásával a berende­zést oly módon alakítják át, hogy a felújítást követően csak minimális szennyező­dés jut a csarnok légterébe. A rekonstrukciót egyébként már a 24. órában kezdték meg, a kohászati dolgozók és a szakszervezet sürgetésé­re. Alumíniumiparunk kor­szerűsítési folyamatából ugyanis a kohók eddig ki­maradtak. A vertikum többi részét már teljes egészében felújították. A kohórekonst­rukció azért késett, mert a 70- es években a régi helyett egy új nagy teljesítményű alumíniumkohó építését ter­vezték, amelyről azonban a gazdasági nehézségek miatt átmenetileg le kell monda­ni. A Heves Megyei Zöldért Vállalat gyöngyösi hűtőházának területén 54 millió forintos költséggel ‘gyümölcs-, gyógynö vény- és zöldségszárító üzemet létesítettek. Az üzem külön­legessége az, hogy a feldolgozó gépek hőenergia-ellátását — tavasztól őszig — napkollek­torok biztosítják. Az idén 35 vagon szárított terméket készítenek, amelynek nagy részét az arab országokba, Ausztriá ba, az NSZK-ba és Svájcba exportálják. A napenergia biz­tosítja a szárítóüzem feldolgozógépeinek működését Fotó: H. szabó Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents