Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-08 / 266. szám

iglddUkfitá--------------------­I I szerződések haszna 1988. november 8., kedd Égetik a tarlót előírt tűzvédelmi előírásokat sem tartják meg. A Battonya—Dombegyház és Vidéke Áfész kiskereske­delmi bevételét ez évben 353 millió forintra tervezte. Ennek 70 százalékát a kü­lönböző formákban üzemelő szerződéses és jövedelemér- dékeltségű üzletek adják. A szerződéskötésekre a jogsza­bályok 1980 óta adnak le­hetőséget, amivel a batto- nyai áfész 1982-től (kibővít­ve az újakkal) él; 61 egy­ségben 170 dolgozó végzi a keresikedelmi, vend ég1 á t ó­ipani munka mindennapos »teendőit. Ebből száznyotcam vállalták, a szerződéses telje­sítés valamiilyen formáját. Az egyszerűsített jövede­lem ér d ek e l»t ség ű ü z 1 etekben 1-3 fős létszámmal dolgoz­nak! Ennek a formának a lényege, hogy a botit év ele­jén meghatározott nyereség- követelményt és költségfede­zeti hányadot kap százalé­kos kiírásban. A boltnak kell fedezni az összes költ­séget (villany, víz, csomago­lóanyag. szerelési díj stb.). Megtakarítás esetén a külön­bözet plusz jövedelmet je­lent. Ezek a boltok általá­ban 9 százalékos árréssel dolgoznak. Kevés vegyi anyag aratott olyan osztatlan sikert a me­zőgazdaságban», mint a fo- Ilyék'On műtrágya, amely vi­szonylag rövid idő alatt tért 'hódított a szilárd talajerő- pótló anyagok rovására. Ezt bizonyítja a MÉM felméré­se, amely az elmúlt évek idié vonatkozó fejlesztései­nek eredményeit összegezte. A mezőgazdaságban a szántóföld-ön felhasznált ta­laj erő pótló anyagoknak im­már 35-40 százalékát folyé­kony állapotban juttatják ki a földekre. A módszernek számtalan előnye van; egye­bek között a gazdaságosabb felhasználás, és jobban ki lehet aknázni a helyi adott­A közelmúltban tartotta ülését a Szeghalmi Állami Gazdaság vállalati tanácsa, ahol Bogdándi Győző igazgató számolt be a gazdaság ez évi tevékenységéről, illetve a gazdálkodás várható alaku­lásáról. Az igazgató jó hírrel kezd­te, ugyanis a jelenlegi ada­tok szerint a tervezett 9 millió forintos nyereségüket több mint 12 millióra telje­sítik. Ilyen arányban nő az üzem termelési értéke, vala­mint nettó árbevétele. Ezt követően már kevesebb jó­A nagyobb létszámot fog­lalkoztató szoros elszámolá­sú üzletek nagy jövedelem- érdekeltségben dolgoznak. Részükre összegszerű nyere­ségkövetelményt írnak elő. Amennyiben ezt túlteljesí­tik. akkor a többleteréd- rnény 20 százaléka a vállal­kozóé. Az elmúlt évben 10- 40 ezer forintokat fizettek ki személyenként a nyeresége- s»e,n .dolgozóknak. A szerződéskötések min­denképp hasznosaik a szö­vetkezetnek és a vállalko­zóknak. Egyszerűsödött a lel­tározás, csökkent az admi­nisztráció. A boltok nyitva tartása rugalmasan alkal­mazkodott a lakossági igé­nyeikhez. A battonyai áfész tapasztalatai jók. Mutatják, hogy ezek a formák rákény­szerítik az embereket a ta­karékosságra, a megfontol­tabb gazdálkodásra. A do.l- go-zóknak megéri a plusz munka, mert többet keres­nek, a szövetkezet pedig mentesül egy s»or szervezési ás adminisztrációs kötele­zettségtől. Ezekből adódóan a következő évre tervezik, hogy minden üzletet kiad­nak szerződéses formába. ságio»ka»t ezekkel a korsizerű termékekkel. A tervezett terméshozamhoz igazíthatják a szakemberek a folyékony szer dózisait, és a korábbi­nál jobban tekintettel lehet­nek a termények minőségé­vel szemben támasztott kö­vetelményekre is. 1980-ban még csak a szántónak alig egy százalékán használtak kipermetezett anyagokat, az idén viszont már mintegy 1.6 millió hektáron. Az or­szágban jelenleg 80 keverő­telepről szállítják közvetle­nül a földekre a hatóanya­gokkal dúsított folyadékot; egy-egy keverőtelep három- ezer-s'zázötvenezer hektáros területet szolgál ki. ról adhatott számot a vál­lalati tanácsnak. Megállapí­tották egyebek mellett, hogy a költségekkel való takaré­kos gazdálkodásban náluk is meghatározóak az ipari ter­mékek egyre növekvő árai. „Sajnos, ezen a területen más mezőgazdasági üzemek­kel együtt az a kedvezőtlen tapasztalatunk, hogy az ag­rárolló nyílása olyan mérté­kűvé vált, ami veszélyezteti a környező és hasonló gaz­dálkodási feltételekkel ren­delkező mezőgazdasági üze­mek létét, de az egész ma­Varrónők fehér asztalnál . A Békés Megyei Tanács i986-ban pályázatot hirdetett a gazdaságilag elmaradott térségek munkahelyteremté­sére. A biharugrai pályáza­tot az Unicon Ruházati Vál­lalat nyerte meg. A községi tanáccsal együttműködve 35 varrónőjelölt foglalkoztatá­sára több millió forintos költséggel a nyáron meg­nyílt a varroda. A nagy­részt exportra termelő vál­lalat a falusi lányok és asz- szonyok taníttatására anya­gilag, szakmailag igen nagy gondot fordít. — Mi fiatalok úgy gondol­tuk, hogy a városoktól távol eső község varrónőivel ne csak a munka kapcsán talál­kozzunk — mondja erről Fazekas Károly KISZ-titkár. — Nemrég a KISZ és a szakszervezet ifjúsági taná­csa baráti találkozót rende- z»ett Biharugrán. Érezzék az ugraiak, hogy ők is a vál­lalathoz tartoznak, velünk minden szempontból egyen­rangúak. A rendezvény si­kere minden várakozást fe­lülmúlt. Biharugráról mint­egy 130-140-en jöttek el. Szabó Mihály igazgató be­számolt az Unicon Ruházati Vállalat munkájáról, az »eredményekről, a gondokról, és meleg szeretettel köszön­tötte a legfiatalabb üzemünk munkásait, családtagjait, ba­rátait, akik eljöttek a talál­kozóra. A vállalat KI>SZ-es lányai divatbemutatót ren­deztek az Unicon termékei­ből. Ezután a békéscsabai áfész néptáncegyüttése adott műsort, majd vacsora következett, négytagú zene­kar húzta a talpalávalót. Éj­jel kettő óráig mi is ott ma­radtunk. énekeltünk, táncol­tunk, jól szórakoztunk. Kiss Ernő tanácselnök megkö­szönte közreműködésünket, kijelentette: Biharugrán 10 éve nem volt ilyen jól sike­rült összejövetel. Remélem, megismételhetjük majd, a. gyár mezőgazdaság eddig el­ért termelési színvonalát is" — állapította meg az igaz-, gató beszámolójában. Ha­sonlóan rossz szájízzel jelen­tette be azt is, hogy az ál­talános költségek növekedé­sében a kamatlábak emel­kedése is érezteti hatását, hiszen stabil pénzgazdálko­dásuk ellenére i.s csaknem 7 millió forint kamatot fizettek ki. holott lényege­sen kevesebb kölcsönt vettek igénybe. A beszámoló megvitatása után Gyáni Gyula igazgató- helyettes előterjesztette a következő évi tervkészítés­hez szükséges adatokat, majd tájékoz,tató hangzott el a gazdaság munka- és tűzvé­delmi helyzetéről. Béla Ottó Mezőgazdasági üzemeink egy része — alkalomadtán — nem igazán támogatja Békés megye környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztésének programját. A búzabetakarí­tás után ezekben a hetekben a kukoricatáblákon forgo­lódnak a kombájnok, s több helyen alighogy végeznek egy-egy táblával, máris ha­talmas füstfelhő jelzi a tar­lóégetést. Gyakran nemcsak a kukoricaszárat, hanem a táblák szélén húzódó erdő­sávok fáit és az árokparti növényzetet is „sikerül” megperzselni, leégetni. Hiába szabályozzák szigo­rú rendeletek a tarlóégetés módját, a gazdaságok jóré­sze nem fordít kellő figyel­met az előírások megtartá­sára. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszter 5 1988. (IV. 26.) MÉM-ren- deletének 70. paragrafusa szerint „Mezőgazdasági nagy­üzemben tarlót égetni — a környezetvédelmi, tűzvédel­mi és más biztonsági szabá­lyok megtartásával — csak növényvédelmi céllal lehet, ha a fertőzöttség más módon való megszüntetése nagyobb környezeti ártalmat okozna. Az égetést az illetékes kör- nyezetvéd»elmi és tűzvédelmi hatóságnak be kell jelente­ni.” Amellett, hogy a gazdasá­gok legtöbbször nem jelen­tik az illetékes szerveknél — a tűzvédelmi hatóságnál, a helyi tanácsnál és a vadász- társaságnál — a tarlóégetést, a legnagyobb gond, hogy az Szabó András, a megyei tanács környezetvédelmi tit­kára állítja, hogy talán nincs is olyan mezőgazdasági üzem, amelyik — mint ezt az említett rendelet is elő­írja — csak növényvédelmi céllal, a fertőzöttség meg­szüntetése érdekében égetné a tarlót. — Ma a jelenleg alkalmazott technológiák mellett sokkal költségesebb jól előkészítve, műtrágyázva beszántani a növényi ma­radványokat a talajba — mondja Szabó András. — Miként állapítható meg, hogy melyik gazdaság égeti, égette szabálytalanul a tar­lót? — Ez igen egyszerű. Ha a tábla széli árokpart, vagy a környező fák megperzselőd- tek. vagy megégtek, már szabálytalan volt az égetés. Tény az is, és a fegyelme­zetlen munkát jelzi, hogy gyakran még a tsz elnöke sem tud arról, hogy a szö­vetkezet valamelyik táblá­ján égetnek. A megyei tanács környe­zetvédelmi csoportja a sza­bálytalanságokat észlelve szabálysértési eljárást kez­deményezett több mezőgaz­dasági üzem — így például az Üjkígyósi Aranykalász Tsz, a Békéscsabai Állami Gazdaság — ellen. Jelenleg a felsoroltakon kívül több üzemben folyik vizsgálat e témában. Szabó András el­mondta még, hogy bárki, aki szabálytalan tarlóégetésit tapasztal, az bejelentést te­het a helyi tanács szakiigaz­gatási szerveinél, ahol köte­lesek megvizsgálni a pa­naszt. majd érdemben intéz­kedni. A levegőtisztaság, a termőföld és az élővíz vé­delmét egyébként a tana-, csők szakigazgatási szervei, a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Körkövizig) kö­teles ellenőrizni. Hornok Ernő Pénzbírság A levegő tisztaságának védelméről szóló 21 1986. (VI. 2.) számú minisztertanácsi rendelet szerint „A levegő tisztaságának védelme szempontjából kiemelten védett kategóriába kell sorolni az országnak azokat a terüle­teit, ahol az egészség, illetőleg a környezet védelmé ér­dekében a levegő tisztaságának fokozott védelme indo­kolt (pl. természetvédelmi terület, gyógy- és üdülő­hely)...” A 111 A paragrafus szerint, „aki... hulladé­kot, tarlót, szalmát, nádast engedély nélkül éget, vagy árok, töltés növényzetét égeti, 10 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”. A megyei tanács végrehajtó bizottsága által kiadott tűzvédelmi szervezeti és működési szabályzat előírja — többek között —, hogy „a tarló- vagy szalmaégetést csak szakaszosan szabad végezni, úgy, hogy egy szakasz 15 hektárnál nagyobb ne legyen. A szakaszokat egymás­tól legalább 3 méter széles, egybefüggő védőszántással kell elválasztani. A megtartandó tűztávolságok: lábon álló kalászos terménytől 200 méter, szérűtől, erdőtől 100 méter, ipari, mezőgazdasági és egyéb létesítménytől, la­kóépülettől, annak kertjétől, mezei kazaltól, összehúzott szalmától 63 méter, vasúttól, szilárd burkolatú közúttól 25 méter.” • H. M. Folyékony műtrágya II tervezettnél több nyereség a Szeghalmi Állami Gazdaságnál A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet PÁLYÁZATOT HIRDET számviteli osztályvezetői közgazdasági osztályvezetői munkakörök betöltésére. A munkakörök betöltésének feltétele: számviteli főiskola iparszakán szerzett végzettség vagy mérlegképes könyvelői oklevél és lehetőleg 3-5 év szakmai gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint, szükség esetén szolgálati lakást biztosítunk. A pályázatokat 1988. november 25-ig kérjük a szövetkezet személyzeti vezetőjének megküldeni. Cím: Szarvas, Szabadság út 64—66. 5540. Savanyú talajon rossz a termés. Kertjeink földje mészben szegény. Segít a gondon A CUKORGYÁRI MÉSZISZAPPOR. Ősszel vagy tavasszal bemunkálva a földbe már 0,5 kg négyzetméter 'meghozza a sikert, a nagyobb hozamot. VÁSÁROLJA ÖN IS! 20 KG-OS, fóliazsákos csomagolásban kapható a megyei mezőgazdasági boltokban. Gyártja: a Sarkadi Cukorgyár. Forgalmazza: az Agroker Vállalat. Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy Békés— Körösladány 20 kV-os gerincvezeték II. ütemét 1988. november 9-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZZÜK. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! DÉMASZ­üzemigazgatósAg, BÉKÉSCSABA Elveszett az Orosháza Városi Tanács Petőfi Művelődési Központ — középen címer — 2. számú körbélyegzője. A fenti bélyegző 1988. október 13-tól ÉRVÉNYTELEN. A Békéscsabai Mezőgép Vállalat pályázatot hirdet főkönyvelői és jogtanácsosi munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú végzettség — szükséges gyakorlat — erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés: megállapodás szerint. A pályázat tartalmazza a pályázó önéletrajzát, munkahelyét, munkakörét és tevékenységét. A pályázatot 1988. november 30-ig lehet beküldeni vagy leadni a vállalat személyzeti­munkaügyi osztályán. (Békéscsaba, Szarvasi u. 86—88.) Szabálytalanul...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents