Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
NÉPÚJSÁG Világbanki kölcsön műszaki fejlesztésre 1988. november 4., péntek Vállalkozások segítése, piackeresés A Skála Coopnak több leányvállalata működik. Ezek közül a Mester Coop Kereskedelmi és Élelmiszeripari Leányvállalat négy irodát működtet hazánkban. Az irodák közül kettő a fővárosban jött létre, egy Észak-Ma- gyarországon, Egerben működik, míg a legújabb, a 4. számú vállalkozási iroda Békéscsabán kezdte meg tevékenységét augusztus 1-én. A csabai irodához tartozik Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye is az üzletkötéseket illetően. A műszaki fejlesztés hazánkban nem csak pénzkérdés, mindeddig a hatékony gazdasági feltételrendszer is hiányzott a fejlesztési elképzelések megvalósításához. A vállalatok inkább tartalékolták vagy elköltötték pénzüket, mintsem, hogy olyan fejlesztésekbe kezdjenek, amelyet bármilyen okból nem tudnak befejezni. Nemrégiben a hazai műszaki fejlesztés anyagi bázisa bővült, 50 millió dollár világbanki kölcsönt kapott Magyarország a műszaki fejlesztés meggyorsítására. Ennek a hitelnek az igénybevételét igen szigorú feltételekhez kötik, csak olyan programok finanszírozhatók ebből a pénzből, amelyek teljesítik a minimális 18 százalékos megtérülési rátát, s szerény hasznot biztosítanak a hitelfelvevőnek még a kamat- és a kölcsönvisszafize- tés után is. Fontos szempont, hogy a megvalósult fejlesztésnek legyenek kihatásai a gazdaság más területeire is. A rendelkezésre álló 50 millióból 3,5 millió az állam által közvetlenül felhasznált rész. ebből olyan fejlesztéseket finanszíroznak, amelyeknél közvetlen gazdasági haszon, megtérülés nem mutatható ki, de megvalósításuk nélkülözhetetlen a hatékony műszaki fejlesztéshez. Mindenekelőtt a kutatás-fejlesztési infrastruktúrát fejlesztik: az Országos Mérésügyi Hivatal 1,1 milliót,, a Minőségellenőrző Intézet 2 milliót kap, külföldi konzulensek honorálására pedig 350 ezer áll rendelkezésre. A fennmaradó 46,5 millió dollárból 4,5 millió tartalék, 26,6 millióval nyolc központi fejlesztési programot támogatnak. A fennmaradó 15 millióra most írtak ki pályázatot. A kölcsön maximum 10 évre vehető igénybe, a törlesztésnél három év a türelmi idő. Olyan fejlesztésekkel lehet pályázni, amelyek 1993-ig befejeződnek, illetve a beruházásokat erre az időpontra üzembe helyezik. Mint azt az OMFB programirodájának vezetője, Kardos Péter elmondta, bár csak júliusban írták alá a szerződést a Világbankkal, ez év januárjában már előzetes pályázati felhívást adtak ki. Eddig 29 pályázat érkezett. ebből azonban az OMFB értékelése szerint csak 11 felel meg a világbanki követelményeknek. Az OMFB a fejlesztési célkitűzések alapján értékeli a vállalat pályázatát, a cégeknek azonban igen kemény gazdasági és hitelkövetelményeknek is meg kell felelniük, ezt pedig a bankok vizsgálják. Izgalmas kérdés: vajon miért érdemes egy vállalatnak benyújtania pályázatát? Mindenekelőtt azért, mert a világbanki konstrukcióban megvalósuló hitelfelvétel igen előnyös a cégek számára: hozzáférhetővé válik a nyugati import, ami eddig még akkor sem ment, ha a forintfedezet megvolt hozzá. A viszonylag alacsony kamat — 14 százalék — ugyancsak kedvező, a magyar banki hiteleknél ez magasabb. 20 százalék körül van. A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet azonban gyakran visszahúzó erőként jelentkezik, hiszen manapság korábban jól prosperáló cégek is igen nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetnek. Nemhogy fejlesztésre nem gondolhatnak, gyakran létüket fenyegeti veszély. Ezt a világbanki kölcsönt is csak a pénzügyileg és gazdaságilag erős pozícióban levő cégek vállalják fel. Kardos Péter szerint a vállalatok talán utolsó lehetőségüket látják a hitelben, mert különben megindulhatnak a lejtőn lefelé. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság programirodájának vezetője kifejtette, hogy a 15 millió dollárt a gazdasági kulcsterületekre kívánják koncentrálni. Magyarország esetében ugyanis csak annak van realitása, hogy a világpiaci résekbe hatoljunk be. önálló piaci szeletet kika- nyarítani nem tudunk magunknak. Másik fontos szempont az OMFB-nél. hogy a rendelkezésére álló forrásnál átcso- portosítási lehetőség nem lesz, tehát nem fordulhat elő. hogy egy később jelentkező programot úgy finanszíroznának, hogy a többitől vesznek el összegeket. Döntő szerepet játszik a vállalati fejlesztési elképzelések elbírálásánál, hogy azoknak milyen kisugárzó hatásuk van más területekre. Prioritást csak az a terv kap, amelyik nem csak a vállalatnak hoz közvetlen hasznot, hanem közvetett módon érint más területeket is. Az OMFB és a bankok által elfogadott fejlesztési tervekről részletes információt adnak a Világbanknak, amelynek egyébként lehetősége van bármelyik programot a megvalósítás során is ellenőrizni. SZ. B. Hegedűs István, a békéscsabai vállalkozási iroda fiatal vezetője terveikről, üzletpolitikájukról a következőket mondja: — Sok termelőszövetkezetben jártunk az elmúlt hónapokban, s meggyőződhettünk arról, bár a termelés igen magas színvonalú, hi- án3'zik az egyes munkafázisok, tevékenységi formák menedzselése. Ügy tűnik, nem látják kellőképpen a jelentőségét a reklámnak, nem keresnek új kapcsolatokat. Itt van például a biohumusz- kérdése. Igen sok gazdaságban kezdtek hozzá a biohumusz előállításához, meg van a giliszta is, ennek ellenére eladatlan humuszkészletek halmozódtak fel. Például a Békéscsabai Szabadság Tsz-ben sertéstrágyát olasz technológiával hasznosítanak. Most hitel kellene nekik, felvették a kapcsolatot velünk, s reméljük, sikerül előrelépni ezen a területen. A Békéscsabai Május 1. Tsz-ben is van giliszta, talán lenne vevő külföldön is a biohumuszra. Velük is tárgyalunk az ügyben. — Békés megye természetvédelmi mintamegyévé fejlesztési programjában fontos szerepe lehet a gilisztahumusznak — veszi át a szót Hegedűs Pál üzletkötő. — Napjainkban korlátlan exportlehetőségek vannak Nyugaton a jó minőségű humuszra. Ami a gazdaságosságot illeti. elmondhatom, körülbelül kétezer forintba kerül egy tonna humusz előállítása önköltségi áron. Belföldön 3-4 ezer forint tonnája a humusznak, míg az ennél kiválóbb minőségű, exportálható ára elérheti a 6-7 ezer forintot tonnánként. Itt van például a Bélmegyeri Üj Barázda Tsz, amely 50 vagon humuszt kínál eladásra. Sajnos a minősége nem üti meg a nemzetközi szintet, mivel a technológiával baj volt. Folytathatnám még a sort. Megnőtt a kereslet az utóbbi időben az Iregi csíkos napraforgó, valamint a mustármag iránt külföldön. Ugyancsak el tudnánk adni a burgonyát is a kis- határmenti forgalomban. Jelentős felesleg keletkezett ebben az évben vöröshagymából az országban. Ennek nem találtunk még piacot. Ügy gondolom, a mi feladatunk is lenne alakítani a megyében a kereskedelem- nolitikát. A szakemberektől megtudtuk, elsősorban az exportképes termékek eladását szorgalmazzák. Több piacot találtak például Nyugat-Eu- rópában raklapra, valamint a Mezőgép vállalatoknál gyártott adapterekre. Ezekért cserébe más anyagokat, termékeket adnának a tőkés partnerek. Novemberben 3 ezer bárány eladására kínálkozik lehetőségük az NSZK- ban. Befejezésül arról kérdeztük Törökné Patai Mária üzletkötőt, milyen tervekkel vágnak az 1989-es esztendőnek? — Várhatóan november második felétől kezdődően szeretnénk az exportképes termékek termeltetésére előszerződést kötni 1989-re. Várjuk a gilisztahumusz- előállító magántermelőket is. Amennyiben megfelelő hasznot látunk, úgy támogatjuk a kisiparosok, gazdasági társaságok, kft-k létrehozását, anyagilag is. Vállalkozunk a partnerek összehozására. Jó lenne mielőbb a megyében egy korszerű csomagolóüzemet létrehozni, ennek megléte ugyanis nagyban elősegítené az exportképes termékek eladását. Szorgalmazzuk a műtrágyakiváltó környezetbarát gilisztahumusz felhasználását a megye szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban, hiszen mindez hozzájárulhat a természet védelméhez. Több vállalkozásban belépnénk részvényesként. amennyiben megfelelő garanciát látunk az eredményes működésre. Itt van például a Szarvási Állami Tangazdaságban egy sertéstelep, amelynek közelében termálvíz található. Bizonyára akad terv és ötlet arra. hogyan lehetne hasznosítani ezt a létesítményt. * * * A Mester Coop békéscsabai vállalkozási irodája mindössze négy dolgozóval működik. Még csak kezdeti lépéseket tettek arra, hogy megismerjék a megye mezőgazdasági nagyüzemeit. Bizonyára sok hasznos ötlet megvalósulását segíthetik elő munkájukkal. Néhány hónapos tevékenységük azt igazolja, több tőkés partnerrel fel tudták venni a kapcsolatot, keresik a piacot. Bár elég sokszínű a megyében működő kereskedelmi szervezetek tevékenysége, úgy tűnik, a Mester Coop korrekt piacpolitikájával, együttműködési készségével segítheti az agrártermékek eladását itthon és külföldön egyaránt. (verasztó) Kukorica-„törés” 1988
