Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
1988, november 29., kedd o ennek, mert néhány év alatt csaknem 21,5 millió forintot invesztálnak be a teljesen új telep és tartási körülmény kialakításába. Ez a vállalkozás annyiban különbözik a többitől, hogy ennek létrehozásába a tagság megtakarított forintjait is mobilizálták. Eddig nyolc ólat készítettek el a tagok által felkínált kilencmillió forintból, de folyamatban van újabb 12 ól építése is hasonló szervezéssel. A Bar- barie kacsa Franciaországból származik, a pecsenye- kacsánál nagyobb testű, a kacsa teste zsírosodásra nem hajlamos. Termelését a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat irányítja, kiváló exporttermék. Ebben az évben először jelentek meg vele a nyugat-európai piacon, sikerrel. Ezzel a kacsaprogrammal el is jutottunk a Kardosi Egyetértés Tsz legfontosabb napi politikai kérdéséhez: a tagi érdekeltség magasabb szintű biztosításához. Ez a hatékonyabb munka kulcskérdése. — Ma, amikor a pénznek egyre nő a szerepe, nem lényegtelen, hogyan funkcionálnak a szövetkezeti és a szövetkezet által integrált tagi források — mondotta Trabach István. — Mi arra törekszünk, hogy a tagságot, alaposan és mindenki által érthető módon tájékoztassuk a lehetőségekről. Ezért a költségeket termelőegységekre bontjuk, és ezekkel állandó tételként számolunk. Azt mondjuk, hogy a költségeket mindenféleképpen ki kell fizetni, bármennyi is legyen a bevétel. A költségen felüli bevétel pedig a dolgozó haszna, jövedelme. Tehát nem mindegy, hogy milyenek a veszteségek, mert ezek a vállalkozók jövedelmét kurtítják, vagy a másikéhoz képest rrövelik. Az emberek egyből megértették, miről van szó, hogy a saját zsebükre megy minden, így a lelkiismeretes munkában váltak érdekeltté. Ma azonban az ilyen lépéseknek még közgazdasági gátjai vannak. A szabályozók még a régi, az elavult vezetési módszereket istá- polják, az újak nehezen bontakoznak. Pedig, ha előrébb akarunk jutni a mező- gazdaságban is, nem nélkülözhetjük az irányítás, az ágazati vezetés megújulását sem. Szép szövetkezeti eredményekkel, jövőt hordozó, jól megalapozott programokkal találkoztunk Kardoson. Ügy tűnik, hogy a szövetkezet vezetése itt sok mindent felismert, és tehetségéhez mérten ezeket kihasználva lépett közösségi céljaink megoldásának irányába. A lépések helyességét az egyes üzemi vállalkozásokon képződő nyereség tanúsítja leginkább, amely ezekben az aszályos években itt is a szövetkezet és a tagság dicséretére válik. Dupsi Károly Szerkezetváltás szövetkezeti és tagi részvállalással Kardoson A nagy idők korát éli a Kardosi Egyetértés Tsz. A gazdasági reform szelleme itt is igen termékenyítőén hatott a minden eddiginél nagyobb nyereség elérésére. Persze ez a folyamat nem ma kezdődött el, hanem néhány évvel ezelőtt, amikor a mára felgyorsult változások alapjait lerakták. Az évek óta tartó aszályos időjárás sem lassította a változások ütemét, inkább felgyorsította. azt. Beszédesen tanúsítja ezt az a tény, hogy a kardosi határ öntözését ezekben az években szervezték meg. Erre az évre esik az öntözőberendezések megvásárlása, s a további fejlesztések kigondolása, társak, vállalkozók felkutatása, mivel egy- egv komolyabb teljesítményű öntözőgép kapacitásának kihasználására, a területen lévő tanyák miatt, csak így vállalkozhatnak. Ez azonban még csak gondolat, az útkeresés során feltárt egyik lehetőség. De térjünk vissza a mába. A kardosi földekről sokan tudják, hogy kiváló minőségűek. Aranykorona-értékük alapján a megye legjobb területei közé tartoznak. Ide, erre a területre általában bővebben hull a napfény tavasztól őszig, így különleges adottságuk nagyon kedveza vetőmagtermesztésre. Amíg itt korábban csak kenyérgabonát és takarmányozásra alkalmas kukoricát termeltek, váltottak a vetőmagtermesztés irányába. A közelmúltban fejezték be a vetőmagüzem kialakítását, melyet megelőzött a vetőmagtermelési ágazat megszervezése, beillesztése a szövetkezeti struktúrába. Mindkét esetben olyan kapcsolat- rendszer kialakítására is vállalkoztak, csatlakozva az újabban alakult gazdasági társaságokhoz, mint a Csongrád megyei Agrotricia, vagy az Agrovet, vagy a nagy múltú, de vállalkozási kedvében megújuló Országos Vetőmagtermeltető Vállalathoz, amitől, amelyektől a jó adottságok kihasználását remélhették. A NÖMI, ez egy minősítő intézet, vállalta, hogy helyben, vagyis Kardoson fémzárolja az 50 kilós vetőmagot tartalmazó zsákokat^ Szóval minden összejött, így a kommersz áru helyett már az idén is igen értékes vetőmagot termelhettek Kardos gazdái, száz kilónként több száz forint nyereséggel. — Ma úgy látjuk — mondotta Trabach István, a szövetkezet elnöke —, hogy a vetőmagüzemre fordított 3,5 millió forintos beruházás megérte. A tagság is örül ennek a vállalkozásnak, mivel a háztáji földek egy részén is vetőmagot termelnek, így a tisztítás, fémzárolás, értékesítés mind-mind szövetkezeti segítséggel valósulhat meg. A háztáji szorgalom így ötvöződik a szövetkezeti érdekekkel azonos szintre. Kardoson erős gyökerei vannak a szövetkezet által teremtett foglalkoztatásnak. Évekkel ezelőtt gyümölcsöst telepítettek. A medgyesük 48 hektár. Kiváló minőségű a gyümölcs, melyet a megyei élelmiszeripar még nem fedezett fel. Így az Erdeitermék Vállalatnak adják el, pedig értékes export is készíthető lenne belőle. Kérdés, hogy az évekkel ezelőtti külpiac fogadná-e? Meg kellene próbálni! Most már bizonyosra vehető, hogy a tehenészeti telep felújítására költött milliók jó helyre kerültek. Ez év januárjától megkülönböztetett figyelemmel kísérik az itteni munkát. Nem véletlen, hiszen annak idején a vélemények megoszlottak a rekonstrukcióval kapcsolatban. A tehenészet januártól szeptember végéig — háromnegyed évi teljesítménye — valamelyest meghaladta a négymillió számított jövedelmet. A szakosított . sertéstelep felújítását is szervezik. Ennek 1990-re kell elkészülnie. A szakemberek ezekben a hetekben járják az országot, és talán még külföldre is elmennek egy-egy jó technológia megismerésére, hogy azután a legkedvezőbb költségűt, és a legtöbb jövedelmet adót letegyék a döntést hozók asztalára. — Az utóbbi évek legjelentősebb és legtöbb új vonást tartalmazó vállalkozása a Barbarie kacsa kardo- si meghonosítása — mondta a tsz-elnök. Ez azért számít Üntözőgépek téli pihenőn Fotó: Kovács Erzsébet Szabadság — felelősséggel A feldolgozósorhoz készítik a hagymát — A szabadság számunkra óriási dolog. Hosszú távon perspektívát ad a gazdálkodásban, attól függetlenül* hogyan változik majd a központi szabályozás. Hiszen a gondoláit szabadon szárnyalhat, az alkotó szellem megszabadul béklyóitól — mondja kissé patetikusan Horváth Imre, az immáron önállóvá lett Békéscsabai Hűtőipari Vállalat .igazgatója. Ugyanis a budapesti központi, országos hűtőipari vállalat vidéki gyárai ez évben már magukra maradtak. Ki így, ki úgy próbálgatja az első önálló évet. Háromesztendei adófizetési kedvezmény .is segít abban, hogy az első lépések biztosabbak legyenek. Versenyben a spanyololokkal — Ám a szabadsággal csak az tud élni, aki már előtte vállamiillyen módon1 megpróbált a maga ura lenni — magyarázza az igazgató. — Mi valójában már 1987-ben felkészültünk az önálló gazdálkodásra. Mindenekelőtt az exportképes külföldi áruk választékát bővítettük. Hiszen korábban1 csak egy-két fajta zöldséget dolgoztunk fel nagy mennyiségben., s emiatt lényegesen érzékenyebbek voltunk a hazai és külföldi igények változásaira. A jövőben feltett szándékunk, hogy még tovább színesítjük termékskálánkat, így lehetőségünk van arra, hogy igazodjunk a piachoz, és termelőinket is védettebbé tegyük. A sokfajta terméknek köszönhetően egységnyi forintból egyre több konvertálható pénzt tudunk egyszámlánkra könyvelni. Egy példáit említ Horváth Imre. Mégpedig a sárgarépáét. Évek óta répakockát gyártották, amely .időközben kiszorult a nyugati piacról, s 7-10 millió forint veszteséget okozott. Ám néhány speciális géppel és fajtaváltással ma már az igényes nyugati vevőiknek cakkos szélű, élénkpiros, mutatós hasáb répát szállítanak. S az eredmény, hogy a 7 forint helyett 15 forint a bevételük kilogrammonként. Sőt, Spanyolország sem jelent 'konkurenciáit a csabai hűtőháznak. Pedig közös piaci tagságuk óta ők látják el évek óta olcsón sárgarépával a nyugat-európai országokat. Mintegy 4 ezer tonna vöröshagyma feldolgozására világbanki beruházással korszerű gyártóegység kezdte el munkáját ez évben. Készételekkel Nyugat-Eurúpába A jövő évtől a Békéscsabai Hűtőipari Vállalat a most még kis egységet jelenítő ételüzemét szeretné bővíteni:, s ezzel a termék- csoporttal is vevőre találni a külföldi piacokon. Nem is lesz ez nehéz, hiszen a .kedvelt félkész termékek sikere a fogyasztók körében már .ismertté 'tette őket. — Sokan belebuktak Magyarországon a készételek gyártáséba és forgalmazásába. Nálunk azonban., ahol az ételprogram egy óriási zöld- ségatapanyag-gyártásra épül, csak többletnyereséget hozhat — magyarázza meggyőzően az igazgató. —■ Csak fejben számolva is megduplázható a haszon. Az exportlehetőségre biztatóak a jelek. A derellyét, a túrógombócot, a gyümölcs- tortákat az ausztriai és NSZK háziasszonyok szívesen vásárolják. Egyébként a fejlett országok fogyasztói igénye a közeljövőben- egyre inkább a készételek irányába tolódik el. S egy közöspiaci szabadabb árumozgással nyilván az export 1992- re .többszörösére emelhető. Nem vezetni, menedzselni kell! Az első önálló év azt bizonyítja, a csabai hűtőház gazdálkodásában az önállóság sikert és nem törést hozott. Hiszen, az első három negyedév végére .teljesítették az éves árbevétel- és nyereségtervüket. S hogy az önállóság nemcsak a gazdálkodás, hanem a vezetés szabadságát is jelenti, erről így vall az igazgató: — A kisszervezet előnyéhez tartozik, hogy a gyár vezetése most már nem „középen” helyezkedik el a hierarchiában, s nem kell két irányba alkalmazkodni, hanem felülről a szó szoros értelmében, menedzselheti a termelést. A mai világban, én azt vallom, nem a nyereség az elsődleges., hanem a dolgozóknak nyújtott életszínvonal lehetősége. A nyereség ehhez csak egy eszköz, és ezt így is kell kezelni. Ha egy kicsit profánul is hangzik a véleményem — mert így még kevesen gondolkodnak —, a vezetésnek elsősorban az itt dolgozó hatszáz ember boldogulását kell megteremtenie. Nem a munkásoknak kell csak jobban dolgozni, hanem nekünk, vezetőknek úgy menedzselni a termelést, hogy annak eredménye a munkával arányos jövedelmek kifizetésére adjon fedezetet. Így meg tudjuk tartani a képzett munkaerőt, sőt a jó közérzettel még jobb munkát és nagyobb teljesítményt kihozni az itt dolgozó kollektívából. A csabai hűtőház vezetése egyébként vallja, hogy a jövő évii pénzügyi szabályozás mindenekelőtt nyer eségér- dekeltté teszi a vállalatot és ezt ki is kell használni. Legfontosabb a költségeket minimalizálni, mert csak a nyereség lehet fedezete az eszköz- és bérfejlesztésnek. Rákóczi Gabriella Ez évtől már két korszerű gőzhámozó sor tisztítja feldolgozás előtt a különböző zöldségféléket Fotó: Gál Edit Az új kacsatelep épületei
