Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. NOVEMBER 26., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLin. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Folytatta munkáját az Országgyűlés Tegnap délelőtt 9 órakor a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István elsőként Bartha Ferenc államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének adta meg a szót. Elöljáróban elmondotta, hogy az idei kedvező folyamatok fenntartása, erősítése, a konvertibilis áruforgalomban elért aktívum további növelése rendkívül fontos a külső egyensúly helyreállítása, a gazdasági reform továbbvitele szempontjából, s a magyar gazdaság zökkenő- mentes finanszírozása érdekében is. A külső egyensúly javítása, a konvertibilis eladósodás megállítása kiemelt célja a programnak. Ez olyan követelmény, amit mindenképpen el kell érni. Több területen a gazdasági folyamatok nem az el- képzelteknek megfelelően alakultak. A költségvetés hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Ez a hiány nem ássa ugyan alá az ország devizapozícióját az idén, de a következő időszakban semmiképpen sem tartható fenn. Az államháztartás terhei, régi és új kötelezettségei túl nagyok. Halaszthatatlan a költségvetési reform mielőbbi végrehajtása, hogy az állami szférának a gazdaságban betöltött túlzott szerepét csökkenteni lehessen. A vállalatok és a lakosság megtakarítási hajlandósága egyaránt alacsony. A lakosság a magas fogyasztói árszínvonal miatt a kedvező kamatfeltételek mellett sem növelte számottevően folyó évi megtakarításait. A kamatemeléssel csak a korábbi megtakarítások nagyobb mérvű felhasználását sikerült megállítani. Növekedett az építési és lakásértékesítési hitelek iránti kereslet, amivel nem tartott lépést a lakossági megtakarítás. Így a lakosság számottevő mértékben eladósodott a bank- rendszerrel szemben. Csökkent az értékpapírok kereslete is. A jövőben az állam, a jegybank, a pénzintézetek és a vállalatok vagyoni és adóssághelyzetének az eddiginél reálisabb megítélésére van szükség. Így készíthetők a gazdaság tényleges folyamatait tükröző pénzügyi programok. Ezzel kapcsolatban az MNB széles körű helyzetfeltárást végzett: 1988. szeptember végén tartozásaink konzertibilis valutában 16,7 milliárd dollárt, követeléseink 6,4 milliárd dollárt tettek ki, így nettó adósságállományunk 10,3 milliárd dollár volt. Az ország követelései az 1973-as 1,5 milliárd dolláros szintről 1978-ra duplájára emelkedtek. Szintjük 1983- ig nem változott, azt követően azonban 1985-ig megkétszereződött, s azóta a dollár árfolyam alakulásától függően 6-7 milliárd dollár között alakul. A nettó kamatkiadás 1973-ban 81 millió dollár volt, 1979-ben már 366 millió dollárra, 1985- ben 725 millió dollárra, s napjainkban 1,1 milliárd dollárra emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy miközben nettó adósságunk 1979 és 1985 között nem nőtt, a kamatterhek megduplázódtak. Ez egyrészt a követelésállomány jelentős emelkedésével, továbbá egy nagyobb, nem kamatozó követelésállomány kialakulásával magyarázható. Tartozásaink és követeléseink eltérő minőségűek, összességében — a kamatterheket és a behajthatóságot illetően — követeléseink jóval „puhábbak”, mint tartozásaink. Követeléseinkből 3,3 milliárd .dollár nem kamatozik. így a tényleges népgazdasági terheket jobban kifejező nettó kamatozó adósságállomány értéke 13,4 milliárd dollár. Külföldi követeléseink közül az általunk nyújtott kereskedelmi hitelek egy részének megtérülése bizonytalan. A bankári biztosítékokkal nem fedezett exportkövetelések értéke mintegy 900 millió dollár. Ennél a tételnél is fennáll az a veszély, hogy egy része a későbbiek során nem folyik be. Az eddig felhalmozódott, lejárt és kétes követelések értéke eléri a 400 millió dől- j lárt. Indokolt, hogy ezért szigorú értékelési, illetve leírási szabályokat vezessen be az MNB. A továbbiakban arról beszélt, hogy 1982 óta a rendszeres forintleértékelés jelentősen megnövelte a népgazdaság devizatartozásainak forintértékét. Az ebből, valamint a külföldi valuták árfolyamváltozásából származó árfolyamveszteség 250 milliárd forintot tesz ki. Ezt az állományt a Magyar Nemzeti Bank a kihelyezései között tartja nyilván, ám indokolt a veszteséget közvetlen államadósságként megjeleníteni. Vannak más tételek is, amelyek szintén terhelik az államháztartást. Ilyen a vállalatokhoz kihelyezett 36 milliárd forint értékű forgóalap-juttatási hitel. E hiteleket vagy vállalati tartozásokká, vagy állami adóssággá kell átminősíteni. Az állami adósság terhét a költségvetésnek kell viselnie, amelyre járadékszedéssel teremthet fedezetet az érintett vállalatoktól. Indokolt az is, hogy a szanálásra, felszámolásra került vállalatok tartozásait is állami veszteségként tartsák nyilván. Mindezek alapján az állam adóssága mintegy 320 milliárd forintra tehető, amelyet növel az éves költségvetési deficitek halmozott összege. így összesen 480 milliárd forinttal adósodott el a költségvetés a jegybanknál. Ez a teher a múltban halmozódott fel, következményeit már eddig is viselte a gazdaság, csak most a dolgok a helyükre kerülnek. Az államadóssággal kapcsolatban kamattérítési és perspektivikus törlesztési tervet kell elkészíteni. Tovább kell fejleszteni a jegybanki irányítást — hangsúlyozta az MNB elnöke. A kormányprogram végrehajtásának időszakában befejeződik a bankrendszer decentralizálása. Megkezdődött a jegybankról szóló törvénytervezet kidolgozása is. Várható, hogy a tervezett reformlépések kedvező visszhangra találnak külföldön is. Magyarország a jövőben még megbízhatóbb partner kíván lenni az üzleti és a pénzügyi kapcsolatok terén. Ezért — mondotta Bartha Ferenc — a stabilizációs és kibontakozási programhoz szükséges külföldi hitelek biztosíthatók. A vitában ezután felszólalt Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvoshelyettese, Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke, Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa, Mérei Emil (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák nyugalmazott vezérigazgatója. Somogyi László, építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Lakásépítési Alap létrehozásának tervéről szólt, s visszatekintett a lakásépítés eddigi eredményei(Folytatás a 2. oldalon) Új alkotmány A tegnap délutáni sajtótájékoztatón Pozsgay Imre ál'lamminiszter és dr. Kereszti Csaba, az Alkotmányjogi Tanács képviseletében válaszolt az újságírók kérdéseire. A tudósítók leginkább a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokkal kapcsolatban az új alkotmány előkészítéséről érdeklőditek, s a legtöbb kérdést Pozsgay Imire kapta. Az áMamminiszter többek között elmondta, hogy az új alkotmány életbelépésével megerősödnek az emberi jogok, s újfajta jogállamiság jön majd létre. Az új alkotmány kidolgozásának nincsenek szakmai akadályai, s ima már a politikai helyzet sem szab gátat e munkának. — Rendkívül fontos, hogy az előkészítés során társadalmi vitáira bocsássuk, az új alkotmány tervezetét. Már csak azért is, mert semmi szükség nincs arra, hogy az új alkotmány a nép számára esetileg csalódást okozzon. Az állammimiszter hangsúlyozta, hogy a jövő alkotmánya nem fogja szükségszerűen deklarálni az MSZMP vezető szerepét. Egyetlen irányelv számít csak: az emberi jogok. A Parlament várhatóan nem egyedüli képviselője lesz a népszuverenitásnak. A hatalommegosztás figyelembevételével a végrehajtás a kormány feladata lesz. A bírói hatalmat pedig az állampolgár! jogok védelme érdekében meg kell erősíteni, oly módon, hogy akár az állami is perelhető legyen. Az új alkotmányt tehát nem privilegizálhat egyetlen szervezetet sem. Dr. Kereszti Csaba többek között elmondta, hogy az új alkotmánnyal!, egy minőségileg új államszervezet bontakozhat ki, s ez meggyorsíthatja a gazdasági bajainkból való kilábalásit. Székesfehérvárott atomerőművi oktatómodellt készítenek lengyel megrendelésre a Gyár- és Gépszerelő Vállalat székesfehérvári telepén. Az 1:20-as kicsinyítésű modell az atomerőmű hűtő-védelmi rendszerének kicsinyített mása. A jelenleg szerelés alatt álló, részeire szétszedhető oktatómo- dell az év végére kerül a megrendelőhöz Fotó: Kabáczy Szilárd A KMP megalakulásának 70. évfordulójáról emlékezeti meg a KISZ Gyulán 1918. november 24-én, ezelőtt hetven évvel alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az évforduló tiszteletére ünnepséget rendezett a KISZ Békés megyei és Gyulai városi bizottsága tegnap délután Gyulán a pártbizottság nagytermében. Az elnökségben helyet foglaló Nagy Jenőt, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét, Németh Attilát, az MSZMP KB munkatársát és Szabó Bélát, a KISZ megyei bizottságának titkárát, valamint a megyénkből érkezett fiatalokat, Szabadosné Bécsi Katalin, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte. Ünnepi megemlékezést Szabó Béla mondott. Beszédének első részében az 1918— 19-ben lezajlott magyarországi eseményekről szólt. — Az oroszországi példáról, a „bolsevizmus járványáról” tudtak a rend őrei — mondotta. — Kevesen láttak azonban hasonlóságot az oroszországi „félvad muzsikok országa” és a „művelt magyar kultúrállam” között. Csak néhány ember fejében állt össze az a felvetés, hogy van azonosság a cári önkény okozta elkeseredettség, kilá- tástalanság és a háborús magyarországi viszonyok között. Ezen keveseket igazolta a történelem. 1918. november 24-én Kelen József lakásán megalakult a KMP. Beszédének további részében a párt történetében a ma számára is megszívlelendőket, a hasonlóságokat kereste. — Ma felkapott dolog más országok, más — főként nem kommunista — pártok tapasztalatait homloktérbe állítani. Ezt nem kisebbítve gondolom, hogy célszerű lehet és kell is saját múltunkból meríteni — mondta végül. A megemlékezést követően Hajdú Erzsébet, az Erkel Ferenc Gimnázium tanulója Tamás Aladár versét mondta el, majd Mozart-muzsikát adtak elő a gyulai zeneiskola tanárai. Ezután fórum következett a megye jelenéről, jövőjéről, illetve a diáktanyán vetélkedő kezdődött a KMP-ről, a megye középiskolásainak részvételével. A történelmet tanító pedagógusok Kádár Zsuzsával, a Párttörténeti Intézet munkatársával találkozhattak. A beszéjgetés témája volt: Hogyan célszerű tanítani ma a KMP történetét? A rendezvény este a Komló étteremben „illegális” Ka- talin-bállal zárult. Sz. M. Nagyobb demokráciát a szövetkezetekben A termelőszövetkezeti tagok 'megélhetésének, a .vezetők és a dolgozók demokratikusabb kapcsolatának érdekében kéül, hogy a szövetkezetek módosítsák alapszabályukat — hangsúlyozta dr. Drágán Iván, a Megyei Területi Tsz-szövetség titkárhelyettese azon az elnökségi ülésen, melyet tegnap délelőtt a Teszöv székhazában, Békéscsabán tartottak. Köztudomású ugyanis, hogy ez év tavaszán az Országgyűlés álltad elfogadott módosított szövetkezeti törvény ma már lényegesen nagyobb önállóságot ad a szövetkezeteknek éppen azért, hogy belső életüket, érdekeiket a maguk egyediségének sajátossága szerint alakíthassák. A mindennapok anyagi terhei a szövetkezeti tagságot is sújtják. Ebben a szektorban ma már egyre több a kevés pénzből élő, szegényedő réteg. . — A szövetkezeti vezetésnek és az érdekképviseletnek ezért ma csak egy alapállása lehet: olyan belső szabályozás kialakítása, mely megakadályozza az irányító és a szűk vezetőség monopolisztikus hatalmának kialakulását, s mindenképpen egy demokratikusabb alá- és fölérendeltségi viszonyt deklarál. Ha ezt a szövetkezetek nem oldják meg időben, akkor hamarosan súlyos vezetői és dolgozói érdekellentétek kerülhetnek felszínre. Ez pedig a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben egyáltalán nem kívánatos — mondta óvatosan figyelmeztető hangon az előadó. Ám a legtöbb szövetkezeti éllnök hozzászólásában a kialakult helyzetért a kormányt, saját érdekképviseletét és a szigorú pénzügyi szabályozást okolta. Legtöbbjük az alapszabály módosítását egyáltalán nem tartja indokoltnak. Üj agrárpolitikára, új szövetkezeti törvényre van szükség, hangoztatták a felszólalók. Tény azonban, hogy a szövetkezetek az utóbbi években keveset foglalkoznak tagjaik szociális helyzetével, mindennapos gondjaival. Fény derült arra is, hogy a tanácsok és a tsz- szövetség által biztosított szociális pénzeket egyáltalán nem igényűik tagjaik számára a tsz-ek. Ügy tűnik, az elhangzottak alapján ma a szövetkezetek vezetői talán nem kellő súllyal kezelik a ma még kevésbé érzékelhető, de holnap talán kirobbanható belső feszültségeket. R. G. Vita a stabilizációs program végrehajtásáról
