Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-25 / 281. szám

X988. november 25., péntek A Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Kihe­lyezett Tagozatának kör­nyékén és épületén semmi különös nem tapasztalható; hó van, köd és jég, aho­gyan máshol is. Igazi no­vember végi kép. Bent pe­dig ugyanolyan munkanap, miint máskor. A hallgatók nem sztrájkolnak. Az aulá­ban éppen E. Szabó Zoltán igazgatóhelyettes tart elő­adásit arról, hogy merre tart a magyar pedagógusképzés. Elz már a második ilyen zsúfolt nap, amikor elő­adások hangzanak el a ha­zai felsőoktatás múltjáról és jelenéről, válságról és kiút- róí, a végzősök elhelyezke­dési lehetőségeiről, viták folynak az ösztöndíj rend­szer roll, egy önkormányzati tanács létrejöttéről. A prog­ramok soráit Nagy Bandó András fellépése és Szoko- lay Zoltán irodalmi estje színesítette. Komoly munka és szívesen vállalt részvétel jellemezte ezt a két tartal­mas napot. S ha ez a ren­dezvénysorozat valamiben mégis elfért a megszokott tanítási napoktól, akkor ab­ban, hogy mindenki korán reggelitől késő estig talpon volt, figyelt, véleményt mon­dott, politizált, vagyis a lég­kör forróbb volt a hétköz­napokénál. A békéscsabai demonstrá­ció — szervezői és részesei hangsúlyozták, hogy erről van szó, és nem sztrájkról — egy országos megmozdu­lás keretében zajlott le no­vember 23—24-én. De pil­lantsunk kicsit az esemé­nyék előtörténetébe! A sze­gedi felhívással kezdődött. A József Attila Tudomány­egyetemről kiinduló kezde­ményezés a magyarországi felsőoktatási rendszer teljes átalakítását követelte, illet­ve „az Európában kialakult egyetemi hagyományokhoz visszatérve, a tudás meg­szerzésére és továbbadására létrejött szabad egyetemi szellemiséget”. Az állásfog­lalás lényege az a követelés, hogy a kormány vizsgálja feliül a felsőoktatás anyagi helyzetét, biztosítson az ok­tatás szerepéhez méltó költ­ségvetést, s hogy ebben a kérdésben az Országgyűlés a tehető legrövidebb időn be­lül döntsön*. A második fon­tos követelés az intézmény autonómiájára vonatkozik, arra, hogy szűnjön meg a tantervutasítás. A harmadik pedig a tanszabadság, ami szabad kollégiumhirdetést és szabad diák-, illetve tanár- választást jelént. A szegedi egyetemisták a Művelődési Minisztériumtól érdemi választ nem kaptak, ezért felhívták az összes fel­sőoktatási intézmény hallga­tóit, hogy — ha egyetérte­nek követeléseikkel — csat­lakozzanak a nyilvános, szo­lidáris demonstrációhoz. A békéscsabai főiskolások csatlakoztak. Mert úgy vé­lik: ,.a felsőoktatás reform­ja nem képzelhető el a köz­oktatás reformja nélkül'. A közoktatás reformját viszont nem képzelhetjük el az egész társadalmat és gazda­ságot átjáró reformfolyama­tok nélkül. Újonnan létre­jött főiskolánkon is érez­hetők a felsőoktatást sújtó problémák. Ezeket még külön nehezíti, hogy Békés megye közismerten az or­szág egyik legelmaradottabb megyéje.” Váradi Éva, harmadéves: — Számomra azért volt fontos ez a két nap, mert úgy érzem, nagyon sok hall­gatónak felnyitottuk a szemét. Rózsavölgyi László elsős azt mondja, más érzéssel jön ezután a főiskolára. Dr. Földesi Béla igazgató: — A felsőoktatásban meg­levő követelményrendszer tűrhetetlen és tarthatatlan. Évek óta harcolunk azért, hogy csökkentsék a kötele­ző órák számát. Vélemé­nyem szerint egyetlen ma­gyar felsőoktatási intéz­ménynek sincs erkölcsi alap­ja ahhoz, hagy 34 óra heti munka után a hailgatóság- tói még egyéb munkát kér­jünk. — A művelődési minisz­ter november 15-re országos rektori főigazgatói értekez­letet hívott össze, ahol egyetértettünk abban, hogy ez a mai helyzet nem az 1987,88-as év terméke, ha­nem az elmúlt évtizedek halogató politikájának kö­vetkezménye. Az egyik rek­tor úgy fogalmazott, hogy az 1972-es politikai bizottsági határozat óta a magyar fel­sőoktatásban semmi nem történt, s hogy a benyújtott jelentéseket az apparátusi íróasztalokból elő kell ven­ni, tanulmányozni és azon­nali változtatni a helyzeten. Végzetes hiba egyre csak azt hajtogatni, hogy nincs pénz, nincs pénz. Ahol van, on­nan el kell venni, át kell csoportosítani oda, ahol niftcs. Semmi nem indokolja, hogy honvédelemre többet fordítsunk, mint az oktatás­ra ... A lényeg: még ko­rántsem vagyunk a végén. Dr. Papp János, a ma­gyar nyelv és irodalom tan­szék vezetője: — Aki itt volt ezen a de­monstráción, szívvel-lélekkel vett -részt. S bizonyította ez a két magvas programsoro­zat azt is, hogy nem kell mindig mindenhez pénz. 'Itt a főiskolán van komoly szellemi kapacitás és a kol­légák egy fillért nem kér­nének, ha speciálkollégiu­mokat tarthatnának. Baracsi Magdolna, másod­éves, neki elsősorban az a találkozó tetszett, amelyen egy szegedi diákot hallgat­ták meg. — Nagyon fontos az ilyen időszakban, hogy az iskolák kapcsolatban legyenek egy­mással — mondta Magdi. — Ügy érzem*, mi itt, Békés­csabán eléggé egyedül va­gyunk ... Kovács Attila, szintén má­sodéves: — Én ezt a 'két napot to­vábbképzésnek tekintem. Ezek a programok rávilágí­tottak a magyar felsőokta­tás és az egész közoktatás lényegére. S ma már vala­mivel jobban tudunk tájé­kozódni*, nem csak követel­ni, hanem konkrét javasla­tokat tenni*. Az élmények frissek, a lelkesedés érthető, hiszen rólunk van szó: a fiatalok­ról'. Sokáig lehetne még foly­tatni ezt a beszélgetést — tanulásról, hivatásról1, elhe­lyezkedésről és még valami­ről!. — Igaz, hogy a főiskolán szeptember óta senki nem fizetett KISZ-tagdíjat? — Igaz — válaszol Váradi Éva. — Itt jelenleg nincs KISZ, ezért szeretnénk lét­rehozni a hallgatói tanácsot, egy önkormányzati érdekvé­delmi szövetséget, amely va~ lóban képviseli az érdekein­ket. Ha főiskola, akkor KISZ? Nem*, az az idő elmúlt, mondják beszélgetőpartnere­im. A hallgatói tanács az ér­dekeiket képviselje, a KISZ, a FIDESZ vagy bármi más ifjúságii szervezet pedig po­litikai szervezet legyen — így gondolják. De egyelőre' nincs senki, áki kezdemé­nyezzen ... Felső képünkön (balról jobbra): dr. Földesi Béla, Kovács Attila, Baracsi Mag­dolna, Váradi Éva, Rózsa­völgyi László és dr. Papp Já­nos Niedzielsky Katalin Fotó: Kovács Erzsébet II Külügyminisztérium közleménye A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma novem­ber 24-én jegyzékben tiltakozott a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövetsége útján a román kormány­nál Györfi Károly kereskedelmi tanácsos kiutasítása mi­att, és közölte azt a döntést, hogy válaszul nem kívánatos személynek nyilvánítja az RSZK budapesti nagykövetségé­nek diplomatáját, Pavel Platona tanácsost, akinek 72 óra alatt el kell hagynia az ország területét. (MTI) AZ AGROSZER KV. BÉKÉSCSABAI ÜZEMEGYSÉGE felvételre keres esztergályos-marós, lakatos, mg.-i gépszerelő, fűtő szakmunkásokat, valamint művezetőt. JElLENTKEZÉS: személyesen, Békéscsaba, Csorvási út 25. szám alatt, vagy a 27-144-es telefonszámon. fl Palesztin Állam kikiáltásának elismeréséről szóló jegyzék átadása Dr. Nagy Gábor külügy­miniszter-helyettes tegnap a Külügyminisztériumban fo­gadta Hikmat Abu Zaidot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti irodájá­nak vezetőjét. Hivatkozva a Palesztin Nemzeti Tanács ál­tal november 15-én elfoga­dott Függetlenségi Nyilatko­zatra és utalva a november 18-án közzétett MTI-nyilat­kozatra, dr. Nagy Gábor az alábbiakat közölte a PFSZ- iroda vezetőjével: a Magyar Népköztársaság elvi politi­kája alapján, valamint tisz­teletben tartva az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát és vonatkozó határozatait, mindig elismer­te a palesztin nép önrendel­kezési jogát, beleértve saját független állama megalapí­tását is. A Magyar Népköz­társaság úgy ítéli" meg, hogy a Palesztin Nemzeti Tanács novemberi algériai ülésének határozatai nagy jelentőségű előrelépést jelentenek a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogainak érvényesítése felé és a nemzetközi realitásokat figyelembe véve jól szolgál­ják a közel-keleti konfliktus minden érdekelt fél részvé­telével történő átfogó és igazságos rendezésének ügyét. A Magyar Népköztársaság következetesen képviselt elvi politikájával összhangban el­ismeri a Palesztin Állam ki­kiáltását. A külügyminiszter­helyettes a fenti álláspontot tartalmazó szóbeli jegyzéket adott át a PFSZ képviselő­jének, felkérve őt a jegyzék továbbítására a PFSZ Végre­hajtó Bizottságához. Beszéd helyett cselekvésre van szükség Dr. Szilvasán Pál felszólalása a Mészöv küldöttgyűlésén Paulik János elnökletével tegnap tartották Békéscsa­bán, a fegyvers Erők Klub­jában a Fogyasztási Szövet­kezetek Békés Megyei Szö­vetségének küldöttgyűlését. Az áfészek, a takarék- és la­kásszövetkezetek munkáját értékelő összejövetelen ott volt többek.között dr. Szilva­sán Pál, a Szövosz főtitkár- helyettese és Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Tanai Ferenc, a Mészöv titkára elmondotta, hogy szá- mos nehézség ellenére a csaknem 11 hónap alatt tel­jesítették feladataikat a me­gye fogyasztási szövetkezetei. Az áfészek és vállalataik 10 milliárd 136 millió forintos nettó árbevételt értek el, amely az éves terv több mint 70 százaléka. Az áfé­szek kiskereskedelmi forgal­mát elemezve kifejtette: fo­lyó árakon számolva 6,2 szá­zalékkal emelkedett a for­galom, amely a megyei át­laghoz képest mérsékeltnek mondható. Az írásos beszámolóhoz, az elhangzottakhoz a küldöttek közül mindössze hárman szóltak hozzá. Seres Mihály, a békéscsabai áfész elnöke arról beszélt, hogy a kiske­reskedelmi ágazat pozíciói megrendültek. Csökken a forgalom és a nyereség, nő­nek a költségek, romlik a boltok állaga. Serb József, a gyulai lakás- és üdülőszövet­kezet elnöke aggodalmát fe­jezte ki amiatt, hogy állan­dóan nőnek a kölcsönkama­tok. Ezért jövőre várhatóan sokan lemondanak a lakás­építésről. Nagy Pál, a Ke- vermes és Vidéke Takarék- szövetkezet elnöke azt hang­súlyozta: a takarékszövetke­zetek készek együttműködni az áfészekkel, de ehhez mind a két fél akarata szükséges. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára a me­gye gazdaságának mostani állapotát ismertette, kitért az élelmiszeripar helyzetére, az áfészek és a takarékszövet­kezetek együttműködésére, a közös vállalati tevékenység kiszélesítésére. Dr. Szilvasán Pál, a Szö­vosz főtitkárhelyettese azzal kezdte hozzászólását: ebből a vitából aligha lehet követ­keztetni arra, hogy milyen gondok vannak a megye fo­gyasztási szövetkezeteiben. A küldöttgyűlés megfelel ugyan a protokollszabályok- nak, de ez ma már kevés. Költséges fórumok ezek. A japánoknak van igazuk, ami­kor azt mondják: beszéd he­lyett cselekvésre van szük­ség. Keveset értekeznek, de annál többet dolgoznak. Majd rátért az összefogás, az együttműködés fontosságára. Nagy kár ugyanis, ha a kü­lönböző szövetkezetek nem keresik egymás kezét, elha­rapózik az egoizmus. Olasz- országi tapasztalataira hivat­kozott, amikor elmondotta, hogy a firenzei tartomány 37 fogyasztási szövetkezete szu­permodern raktárházat ho­zott létre. Ez a szolgáltató raktárház viszonylag olcsón beszerzi, raktározza és ki­szállítja az árut, mindenki megelégedésére. A példán nekünk is érdemes elgondol­kozni, mert a piacgazdaság­ban nagyon rá lehet fizetni, ha félvállról vesszük a munkát. Jobban meg kell ta­nulnunk kereskedni, rutinból ma már nem lehet megélni, nagy eredményeket elérni. Az elhangzottakat Tanai Ferenc Mészöv-titkár foglal­ta össze. S. S. Befejeződtek az őszi munkák Mezőhegyesen Megyénk legnagyobb me­zőgazdasági nagyüzemében, a több minit 17 ezer hektáron gazdálkodó Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinátban gyakorlatilag befejeződték az őszi munkák. Mint Szabó Zoltántól, a kombinát nö- vény termesztési főágazata igazgatóhelyettesétől meg­tudtuk, az gszály jelentős kiesést okozott a kukoricá­nál1. A tervezett 9.6 tonnás hektáronkénti átlagtermés­sel szemben a mintegy négyezer hektár vetésterü­letről hektáronként 8,2 ton­náit takarítottak be. A kom­binát évek óta az ország egyik legjelentősebb hibrid vetőmag-kukoricát előállító gazdasága. Ebben az évben 2261 hektárról!, csaknem há­romtonnás átlagtermést ta­karítottak be Mezőhegyesen. Cukorrépából 1018 hektár­ról 39,2 tonnás átlagtermést értek el. Sajnos kedvezőtle­nül alakult a cukorhozam, mindössze 6,06 tonna lett hektáronként. A gazdaság százhektáros magrépatáb Iá­járól 2,2 tonina/hektér ter­mést takarítottak be. Részt várainak a mezőhegyesáek a fehérjeprogram megvalósítá­sából is. Az idén 756 hektár szóját vetettek, a hozam az asizáillyos idő járás miatt jó közepesnek mondható, meg­haladja a két tonnát hektá­ronként. Silókukoricából, amelyet csaknem ezer hek­tár területen termesztettek, 28 tonnás átlagtermést ér­tek el. Ami az ősziek vetését il­leti, már október közepére befejezték a 895 hektár őszi árpa magjának földibe jutta­tását. őszi búzából 4045 hektárt vetettek az idén ok­tóber végéig. Sajnos a hosz- szarn tartó szárazság miatt igen egyenetlenül kelnek a kalászosok. Tailán a most le­hullott 6-10 centiméteres hó­takaró alatt már nem fagy ki a növény, s ha enyhül az idő, gyorsabban fejlődik az áílllbmány. Az őszi mélyszántást a te­rület 72 százalékán fejezték be eddig, s várhatóan né­hány nap alatt végeznek a fennmaradt, mintegy 1700 hektár szántásává! A terve­zett terület 93 százalékán fejezték be talajszuszpenzi- ókíkal a műtrágyázást. Elvé­gezték mintegy 2300 hektá­ros területen a szervestrá­gyázást is. V. 1. Tökéletes térhangélmény A szakemberek szerint a hangsugárzás új korszakát nyitja meg Tihanyi Péter fiatal pécsi feltaláló külön­leges, harang alakú készü­léke. Az alakjuk után „Glo- bell”-nak elkeresztelt hang­dobozpárok ugyanis a szo­ba vagy a terem nyolcvan százalékában képesek olyan térbeli hangélményt kelteni, amelyet a hagyományos hangsugárzókkal csak akkor tehet elérni, ha a hallgató mindegyik hangforrástól ugyanolyan távolságra he­lyezkedik el, mi nt azok egy­mástól. Forró légkörben

Next

/
Thumbnails
Contents