Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

1988. november 24., csütörtök o alternatívája tásha, amelynek lényege, hogy az adott település la­kosainak ügyeit másodfokon a megyénél intézik. A jó tapasztalatok további lépé­sekre inspiráltak, újabb tíz, községet vontunk be, s így már a települések fele köz­vetlen irányítás alá tarto­zik, ami a lakosság 70 szá­zalékát érinti. Teljes átál­lásra is lett volna lehetőség, de bizonyos szinkronhiányok miatt ez nem valósult meg. Most a december 8-i tanács­ülés elé kerül a téma, s ha a testület elfogadja, akkor 1989. január 1-jétől a me­gye települései állami vona­lon teljes körűen kétlépcsős irányítási rendszerben mű­ködnek. A megyei párt­végrehajtóbizottság tegnap délelőtti ülésén úgy döntött, hogy szintén megvizsgálja annak lehetőségét, hogy né­hány települést pártvonalon is a kétlépcsős irányításba von be. — Mi az oka annak, hogy nagymértékben eladósodott Békéscsaba Város Tanácsa? Dr. Gally Mihály: — Va­lóban adósságterheket hor­doz a város, amelynek ér­téke 400 millió forint. Eny- nyi a VII. ötéves tervben . kiesett állami forrás össze­ge, s mivel nem akartunk visszalépni célkitűzéseink­ben, vállaltuk az adósságot. — A sajtótájékoztató ide­jén érkezett egy kérdés: mi­lyen biztosítékok vannak arra vonatkozóan, hogy ren­deződnek a megyeszékhe­lyen az autóbusz-közlekedé­si gondok? Dr. Gally Mihály: — A biztosíték a Volán együtt­működési készsége, s annak a koordinációs bizottságnak a tevékenysége, amely a ki­fogások rendezésére irányul. Az utóbbi időben sok szó esett az irányításban dolgo­zók számának csökkenté­séről. A közelmúltban volt-e, illetve terveznek-e hasonló lépéseket a megyei tanács apparátusában? Gyulavári Pál: — A me­gyei tanácsnál ma 293-an dolgoznak, tíz százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Jövőre, illetve 1990. január elsejével az apparátus munkájának kor­szerűsítésével párhuzamo­san további létszámcsökken­tésre lehet számítani. En­nek mértéke ma még nem ismert. A tanulmány, amely a munka korszerűsítését tar­talmazza, és három változat­ban készül, a későbbiekben még változhat. Az azonban már majdnem biztos, hogy a mostani 14 osztály helyett hetet hoznánk létre, s ez a vezetők számának csök­kentésével járna. Az is nyil­vánvaló ugyanakkor, hogy a kétlépcsős irányítás teljes körű bevezetése tovább nö­veli az apparátus munkáját, ezért a létszámot a jövőben is a feladatokhoz kívánjuk igazítani. — Igaz-e a hír, hogy Gyu­lavári Pál, a megyei tanács elnöke korkedvezményes nyugdíjaztatását kérte, S van-e alapja a szóbeszéd­nek, hogy a közelmúltban Svájcban, mások szerint Spanyolországban járt ta­nulmányúton. Ha így van, akkor milyen költségből fe­dezték útját? Gyulavári Pál: — Való­ban, a nyugdíjba vonulá­somról szóló hírrel tele van a megyeszékhely. Erre azt tudom válaszolni, hogy az ilyen kérelem elbírálásában a megyei tanács testületé az illetékes. A legutóbbi tanács­ülésen ilyen bejelentést nem tettem. A következő tanács­ülés pedig még előttünk van. Az utazásaimról szóló hí­rekből annyi igaz, hogy Spa­nyolországnak a légterében jártam, útban Portugália fe­lé, ahová mint a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, testvérmegyei küldöttsé­get vezettem. A kiutazásunk­ról a megyei lapban közle­mény jelent meg. Az utazási költségeket — pártkapcsolat­ról lévén szó — az MSZMP KB fizette. — A megyei pártbizottság november 11-i ülésén elha­tározta, hogy levélben kéri a kormánytól a megye me­zőgazdaságának megsegíté­sét, az évek óta tartó aszály miatt válságos helyzetbe ju­tott üzemek támogatását. Megismerheti-e a közvéle­mény e levél tartalmát? Kiss Sándor: — Fontos­nak tartjuk, hogy a közvé­leményt minden fontos kér­désről tájékoztassuk. Most azonban nein lenne szeren­csés, ha a kormány a saj­tóból ismerné meg a levél tartalmát, mert úgy tűnne, hogy nyomást akarunk gya­korolni rá. Azt szeretnénk, ha a tények és a lehetőségek birtokában a kormány ob­jektív döntést hozna. A le­vélben foglaltakra egyébként a megyei pártbizottság ülé­séről szóló, a Népújságban megjelent tudósításból lehet következtetni. (Arra a közbevető kér­désire, hogy miit tennének ab­ban az esetben, ha a kor­mány egyetértene a levél nyilvánosságra hozatalával, a megyei pártbizottság tit­kára elmondta: ebben az esetben a megyei pártbizott­ság sem ellenezné a levél közzétételét.) — Olvasóink nemegyszer felháborodottan tájékoztat­nak bennünket arról, hogy némely gazdasági vezetők több százezer forintos pré­miumokat vesznek fel, ugyanakkor a gazdaságban lényeges hatékonyságjavu­lás nem tapasztalható. Való­ban nincsenek összhangban a prémiumfeltételek a gaz­daságpolitikai célokkal? Kiss Sándor: — Garantál­tan összhangban vannak. Az illetékes kormányzati szer­vek évről évre az aktuális gazdasági céloknak megfe­lelően szabják meg a pré­miumfeltételekéit, s szigorú­an ellenőrzik a végrehajtást. Kizárólag a feltételek telje­sítésével vehetik fel a ve­zetők a prémiumot, s ahol felvehetik, ott meg is ér­demlik. Hogy egy üzem a ta­valyinak a duplájára emeli a tőkés exportját, vagy a nyereségét, joggal keres raj­ta. Nem tudunk egyetérteni azokkal, akik a jó vezetőktől sajnálják a nagyobb jöve­delmeket, melyekkel kap­csolatban a bruttósításról sem szabad megfeledkezni. A nettó összeg lényegesen kevesebb. Egy másfél esz­tendővel ezelőtti felmérés szerint az első számú veze­tők keresete mindössze há­romszorosa egy átlag szak­munkásénak. A különbség azóta az alacsony vezetői bé­rek emelésével nőtt, de nem eléggé. Még mindig inkább elmaradásról' beszélhetünk. — Igaz-e a hír, hogy Hat­vani Dániel, az Üj Aurora pályázaton győztes főszer­kesztője visszaadta megbí­zását? Most már csak tanul­ság, de szükség volt-e jó két esztendős átmeneti álla­potra Filadelfi Mihály tá­vozása után? Az Űj Aurora a két év alatt elvesztette In­duló arculatát, és — részben — elhelyezhetetlen kézira­tok közlőhelyévé is vált. Mit vár a megye vezetése az ŰJ Aurorától, és mennyire ér­zik fontosnak országban gondolkodva a folyóiratot? Dr. Gally Mihály: — ' A hír nem igaz. Hatvani Dá­nielt a városi tanács 1988. szeptember 19-i ülése jelölte főszerkesztőnek, szándékun­kat felterjesztve, a Minisz­tertanács titkárságának jó­váhagyásával 1989. január 1-től ő lesz az Űj Aurora fő- szerkesztője. A kérdés má­sodik felére válaszolva azt szeretnénk, ha az Űj Auro­ra úgy teremtene egyetemes értékeket, hogy fóruma le­gyen a progresszív provin­cializmusnak is. — Van-e realitása annak, hogy másik megyei napilap is legyen? Nagy Jenő: — A közvé­lemény elégedett a Békés Megyei Népújsággal, amely egyszerre politikai napilap, a párt lapja, ugyanakkor igyekszik a differenciált ol­vasói igényeknek is meg­felelni. A lapindításhoz sok pénz és sok jó újságíró kell, úgy hiszem, mindkettőnek szűkében vagyunk. Távlatok­ban azonban nem zárom ki azt, hogy megjelenhet egy másik megyei lap, népfront­vagy tanácsi konstrukcióban, de az is elképzelhető, hogy az alternatív mozgalmak alapítanak lapot. — Az egyik hetilapban volt olvasható: „Tasnádi Bé­késcsabán — annak tudatá­ban, hogy fásult színészbe nehéz hitet kalapálni, len­dületesen kezd: kirúg hét színészt. A cikk utolsó be­kezdése: „Az előadás (a La Mancha lovagjáról van szó — a szerk.) rímel a társulat helyzetére: arról szól, hogy a semmiből kell valamit csi­nálni.” Mennyi az a semmi, amit a Jókai Színház kap, mennyibe kerül a színház­épület érthetetlenül hosszú­ra nyúlt felújítása és bőví­tése, mire értékeli a megyei vezetés a színházat? Bizo­nyos-e, hogy főrendezővál­tásra volt szükség? Látnak-e garanciát a gyenge évadkez­dés után a kibontakozásra, a széteső (új ellentétekkel küzdő) társulati egység új­bóli megteremtésére? Dr. Becsei József: — Az említett cikket olvastam, és nem szimpatizálok azzal a megállapítással, hogy Békés­csaba a színházat tekintve évtizedek óta „büntetőtá­bor”. Csak az elmúlt tíz év­ben számos, addig névtelen színész jutott el innen or­szágos hírre. Színházunk nem élvonalbeli színház, előadásainak színvonala vál­tozékony. Voltak jók, kevés­bé jók és rosszak. A'szín­ház támogatását elvben és gyakorlatban igyekszünk megoldani, hogy önállóságot biztosíthassunk műsorterve­ik megalkotásában, a társu­lat szervezésébe:# Már 1986- ban megemeltük az addigi állami támogatás mértékét, az idén is 5 millióval, mely most összesen meghaladja a 27 millió forintot. A szín­házépület felújítása és. a beruházás együttesen 40 millió forint volt az indu­lásinál. A munkálatok befe­jezése azonban pénzhiány miatt húzódik, ha nincs pénzhiány, ez évben befe­jeződött volna. A kérdés egy másik részére válaszolva: ' szükség volt főrendezővál-. tásna, mert a váltást meg­előző hét évben fokozatosan kiéleződött a vezetésen be­lüli ellentét, és úgy gondol­tuk, a tartalmi 'megújulást ez a körülmény akadályoz­za. Itt jegyzem meg, hogy a színházban volt művészi tel­jesítmény, és erre, azt hi­szem, az új főrendező épít­het is. A hét színész „kirú­gása” megalapozatlan állí­tás. — Mint ismeretes, a bé­késcsabai tanítóképző főis­kolán november 23—24-én demonstrációt tartanak, csatlakozva a szegedi fel­sőoktatási intézmények kez­deményezéséhez, követelésé­hez. Ugyanakkor kevés a KISZ-tagok száma a főis­kolán, sokan nem fizetik a tagdíjat. Nem gondolják-e, hogy mindez felveti a me­gyei pártértekezlet összehí­vásának a szükségességét? Szabó Miklós: — Vélemé­nyem szerint nincs össze­függés a demonstráció, il­letve a megyei pártértekez­let összehívása között. A megyei pártbizottság július óta többször tárgyalt a párt- érteikezlet kérdéséről. Ter­mészetesen a megyében is fölmerült ez a gondolat, de elvétve, kisebbségi véle­mény gyanánt. Elvileg nincs kifogásunk a megyei párt- értekezlet összehívása ellen, ha úgy alakul a politikai helyzet. Csupán önmagáért viszont nem szeretnénk ér­tekezni, az önmozgatás el­venné az energiát, az időt a cselekvő munka elől. No­vember 17-én Békéscsabán, a sportcsarnokban megtar­tott kommunista aktíván 2500 párttag volt jelen. Az elhelyezett gyűjtőlSdákban a megyei pártértekezlet össze­hívását sürgető kérés, kö­vetelés nem volt, ezt ellen­őri zni llehet. Úgyanafckor, ha ilyen kérés komolyan fel­merül, megkérdezzük az alapszervezeteket, a pártta­gokat. — Mi a véleményük a megyénkben is megalakuló alternatív szervezetekről? Gyulán például a Magyar Demokrata Fórum a napok­ban szervezetet alapít." Mi­ért nem vett részt ezeken a város országgyűlési képvi­selője és a megyei pártbi­zottság első titkára? Szabó Miklós: — Készek vagyunk együttműködni minden olyan alternatív szervezettel, amely alkotmá­nyos alapon működik, a társadalom fejlődését, gya­rapodását segíti. A gyulaiak rendezvényére azért nem mentem el, mert nem tud­tam ezekről az összejövete­lekről és nem hívtak. A november 23—i békéscsabai MDF-fórum bizonyítja, hogy figyeljük, értékeljük a munkájukat. A város veze­tői, országgyűlési képviselői sok tenni valójuk közepette több órán át válaszoltak az állampolgárokat érintő és érdeklő kérdésekre. — Mit jelent az úgyneve­zett 2 százalékos lakáskeret, amelyből soron kívül kap­hatnak egyesek állami la­kást? Milyen szempontok alapján osztja el ezeket a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága? % Gyulavári Pál: —■ Az ér­vényes kormányrendelet sze­rint a különböző települések tanácsainak kérésére a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának döntése alap­ján osztják el ezeket a la­kásokat, Természetesen csak akkor, ha van miből. Sok­szor fél évet is várni kell, míg egy-egy más megyéből, városból jött szakember megkapja a lakást. Legutóbb például Gyulán egy bíró, Szarvason iskolaorvos jutott így otthonhoz. Megjegyzem: közülük, aiki nem jogosult tanácsi lakásra, annak há­romszoros használatbavételi díjat kell fizetnie. — Hogyan lehetséges az, hogy Araczki János, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese a hatodik állami bérlakást kapta. Legutóbb a Munkácsy utcába költözött. Mindez augusztus elején, a műszaki átadás előtt három héttel, az üzembe helyezést megelőzően pedig két hó­nappal történt. Ez nem pro­tekció? Araczki János: — Az utóbbi években nem hat, hanem három állami lakást cseréltem. Tizenöt évig más­fél szobás, 45 négyzetméte­res lakásban laktam. Mivel három generáció élt együtt, mert az anyósomat is ma­gunkhoz vettük, az akkori megyei tanácselnöktől kap­Sarusi Mihály Fotó: Kovács Erzsébet ■ÜÉÍ* J Cseh Éva Jurányi Anna tam egy szoba plusz két fél szobás lakást. Amikor a lá­nyom elvégezte a főiskolát, a Derkovits sorra költöz­tünk egy 130 négyzetméte­res lakásba. Ahogy aztán a lányom önállósította magát, felajánlottam a lakást, mert nagynak tartottam, adják oda nagyobb családnak. Az idén az újonnan kinevezett megyei rendőrfőkapitány- helyettes vidékről beköltö­zött Békéscsabára, akinek három gyereke van. Ekkor kértek meg arra, hogy ad­jam át a lakásomat, és köl­tözzem a Munkácsy utcában épülő BM—HM-tömbben le­vő 63 négyzetméteres lakás­ba. Mindez az illetékes mi­niszter engedélyével történt. Ami a korai beköltözést il­leti: a rendőrfőkapitány-he­lyettes kérte, hogy • minél hamarabb beköltözhessen, mivel a gyerekeket már szeptembertől itt szerette volna iskolába járatni. Ezért hoztak kész állapotba ne­kem egy lakást soron kívül a HM pénzéből. — Élvez-e politikai vé­dettséget bunda-ügyben bár­ki is az Előre Spartacus ve­zetői közül? Szabó Miklós: — Ilyen, hogy politikai védelem, nem létezik. A párt is amellett van, hogy törvényes úton folyjon le minden vizsgálat a gyanúsítottakkal szemben, vagyis végezze a dolgát ha­tékonyan a rendőrség is, az ügyészség is, s majdan a bí­róság is. — Városszerte azt beszé­lik, hogy Araczki János, az egyesület társadalmi elnöke is „besározódott” a bunda­ügyben ... Araczki János: —.Van egy mondás, amely úgy szól, hogy aki az út mentén áll, az is besározódhat. Ezúton is kijelentem, hogy én nem bundáztam. Tény, hogy meg­hallgatott engem is a rend­őrség. Hogy tanúként, vagy gyanúsítottként, ezt nem mondták meg nekem. Egyébként visszakanyarodva az előző kérdéshez, nem kértem és nem is kívánok kérni semmilyen mentessé­get, annál is inkább, mivel nem követtem el kihágást. Jövő év tavaszán lesz az egyesület közgyűlése, ahol új elnökséget, és így termé­szetesen elnököt is válasz­tanak. Addig is dolgozom to­vább az egyesület érdeké­ben, nem hagyom ott az Előre Spartacust, kivéve természetesen, ha az elnök­ség úgy döntene, hogy meg­vonja tőlem a bizalmat. — Már e hónap elején fi­zetési gondok voltak az Előre Spartacusnál. Mint később kiderült, megközelí­tőleg 5 millió forint hiány­zik a kasszából. Az év hát­ralevő hónapját hogyan old­ja meg a nagy múltú klub pénz nélkül, vagy kap-e va­lahonnan valamilyen támo­gatást, és mi lesz jövőre? Gyulavári Pál: — A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága keddi ülésén meg­szavazta, hogy kapja meg az egyesület az év hátralevő működéséhez szükséges öt­millió forintot. Araczki János: — Ez az év volt legnehezebb az egye­sület történetében — anya­gilag. Érthető, hiszen a' lab- darúgócsapat megnyerte az MNK-t, s indulhatott a Ku­pagyőzteseik Európa Kupá­jában. Bjz nagy anyagi ál­dozatot követelt. De hason­lóképp rendkívüli többletki­adást okoztak az általános forgalmi adóval kapcsolato­san megnövekedett költsé­gek és a be nem kalkulált árszínvonal-növekedés. Nos, e tényezők hozták nehéz helyzetbe a klubot. Elkép­zelhető, hogy a 19 millió fo­rintos megyei tanácsi támo­gatás és. a 6,7 millió forin­tos városi tanácsi támogatás jövőre kevésnek bizonyul. Ebben az esetben törni kell a fejünket azon, érdemes-e valamennyi szakosztályt fönntartani, de addig, amíg ■a pénzügyi helyzet megenge­di, minden szakosztálynak van .létjogosultsága. * * * A hozzánk beérkezett, de helyhiány miatt most meg nem válaszolt kérdésekre la­punkban visszatérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents