Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
1988. november 24., csütörtök o alternatívája tásha, amelynek lényege, hogy az adott település lakosainak ügyeit másodfokon a megyénél intézik. A jó tapasztalatok további lépésekre inspiráltak, újabb tíz, községet vontunk be, s így már a települések fele közvetlen irányítás alá tartozik, ami a lakosság 70 százalékát érinti. Teljes átállásra is lett volna lehetőség, de bizonyos szinkronhiányok miatt ez nem valósult meg. Most a december 8-i tanácsülés elé kerül a téma, s ha a testület elfogadja, akkor 1989. január 1-jétől a megye települései állami vonalon teljes körűen kétlépcsős irányítási rendszerben működnek. A megyei pártvégrehajtóbizottság tegnap délelőtti ülésén úgy döntött, hogy szintén megvizsgálja annak lehetőségét, hogy néhány települést pártvonalon is a kétlépcsős irányításba von be. — Mi az oka annak, hogy nagymértékben eladósodott Békéscsaba Város Tanácsa? Dr. Gally Mihály: — Valóban adósságterheket hordoz a város, amelynek értéke 400 millió forint. Eny- nyi a VII. ötéves tervben . kiesett állami forrás összege, s mivel nem akartunk visszalépni célkitűzéseinkben, vállaltuk az adósságot. — A sajtótájékoztató idején érkezett egy kérdés: milyen biztosítékok vannak arra vonatkozóan, hogy rendeződnek a megyeszékhelyen az autóbusz-közlekedési gondok? Dr. Gally Mihály: — A biztosíték a Volán együttműködési készsége, s annak a koordinációs bizottságnak a tevékenysége, amely a kifogások rendezésére irányul. Az utóbbi időben sok szó esett az irányításban dolgozók számának csökkentéséről. A közelmúltban volt-e, illetve terveznek-e hasonló lépéseket a megyei tanács apparátusában? Gyulavári Pál: — A megyei tanácsnál ma 293-an dolgoznak, tíz százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Jövőre, illetve 1990. január elsejével az apparátus munkájának korszerűsítésével párhuzamosan további létszámcsökkentésre lehet számítani. Ennek mértéke ma még nem ismert. A tanulmány, amely a munka korszerűsítését tartalmazza, és három változatban készül, a későbbiekben még változhat. Az azonban már majdnem biztos, hogy a mostani 14 osztály helyett hetet hoznánk létre, s ez a vezetők számának csökkentésével járna. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a kétlépcsős irányítás teljes körű bevezetése tovább növeli az apparátus munkáját, ezért a létszámot a jövőben is a feladatokhoz kívánjuk igazítani. — Igaz-e a hír, hogy Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke korkedvezményes nyugdíjaztatását kérte, S van-e alapja a szóbeszédnek, hogy a közelmúltban Svájcban, mások szerint Spanyolországban járt tanulmányúton. Ha így van, akkor milyen költségből fedezték útját? Gyulavári Pál: — Valóban, a nyugdíjba vonulásomról szóló hírrel tele van a megyeszékhely. Erre azt tudom válaszolni, hogy az ilyen kérelem elbírálásában a megyei tanács testületé az illetékes. A legutóbbi tanácsülésen ilyen bejelentést nem tettem. A következő tanácsülés pedig még előttünk van. Az utazásaimról szóló hírekből annyi igaz, hogy Spanyolországnak a légterében jártam, útban Portugália felé, ahová mint a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, testvérmegyei küldöttséget vezettem. A kiutazásunkról a megyei lapban közlemény jelent meg. Az utazási költségeket — pártkapcsolatról lévén szó — az MSZMP KB fizette. — A megyei pártbizottság november 11-i ülésén elhatározta, hogy levélben kéri a kormánytól a megye mezőgazdaságának megsegítését, az évek óta tartó aszály miatt válságos helyzetbe jutott üzemek támogatását. Megismerheti-e a közvélemény e levél tartalmát? Kiss Sándor: — Fontosnak tartjuk, hogy a közvéleményt minden fontos kérdésről tájékoztassuk. Most azonban nein lenne szerencsés, ha a kormány a sajtóból ismerné meg a levél tartalmát, mert úgy tűnne, hogy nyomást akarunk gyakorolni rá. Azt szeretnénk, ha a tények és a lehetőségek birtokában a kormány objektív döntést hozna. A levélben foglaltakra egyébként a megyei pártbizottság üléséről szóló, a Népújságban megjelent tudósításból lehet következtetni. (Arra a közbevető kérdésire, hogy miit tennének abban az esetben, ha a kormány egyetértene a levél nyilvánosságra hozatalával, a megyei pártbizottság titkára elmondta: ebben az esetben a megyei pártbizottság sem ellenezné a levél közzétételét.) — Olvasóink nemegyszer felháborodottan tájékoztatnak bennünket arról, hogy némely gazdasági vezetők több százezer forintos prémiumokat vesznek fel, ugyanakkor a gazdaságban lényeges hatékonyságjavulás nem tapasztalható. Valóban nincsenek összhangban a prémiumfeltételek a gazdaságpolitikai célokkal? Kiss Sándor: — Garantáltan összhangban vannak. Az illetékes kormányzati szervek évről évre az aktuális gazdasági céloknak megfelelően szabják meg a prémiumfeltételekéit, s szigorúan ellenőrzik a végrehajtást. Kizárólag a feltételek teljesítésével vehetik fel a vezetők a prémiumot, s ahol felvehetik, ott meg is érdemlik. Hogy egy üzem a tavalyinak a duplájára emeli a tőkés exportját, vagy a nyereségét, joggal keres rajta. Nem tudunk egyetérteni azokkal, akik a jó vezetőktől sajnálják a nagyobb jövedelmeket, melyekkel kapcsolatban a bruttósításról sem szabad megfeledkezni. A nettó összeg lényegesen kevesebb. Egy másfél esztendővel ezelőtti felmérés szerint az első számú vezetők keresete mindössze háromszorosa egy átlag szakmunkásénak. A különbség azóta az alacsony vezetői bérek emelésével nőtt, de nem eléggé. Még mindig inkább elmaradásról' beszélhetünk. — Igaz-e a hír, hogy Hatvani Dániel, az Üj Aurora pályázaton győztes főszerkesztője visszaadta megbízását? Most már csak tanulság, de szükség volt-e jó két esztendős átmeneti állapotra Filadelfi Mihály távozása után? Az Űj Aurora a két év alatt elvesztette Induló arculatát, és — részben — elhelyezhetetlen kéziratok közlőhelyévé is vált. Mit vár a megye vezetése az ŰJ Aurorától, és mennyire érzik fontosnak országban gondolkodva a folyóiratot? Dr. Gally Mihály: — ' A hír nem igaz. Hatvani Dánielt a városi tanács 1988. szeptember 19-i ülése jelölte főszerkesztőnek, szándékunkat felterjesztve, a Minisztertanács titkárságának jóváhagyásával 1989. január 1-től ő lesz az Űj Aurora fő- szerkesztője. A kérdés második felére válaszolva azt szeretnénk, ha az Űj Aurora úgy teremtene egyetemes értékeket, hogy fóruma legyen a progresszív provincializmusnak is. — Van-e realitása annak, hogy másik megyei napilap is legyen? Nagy Jenő: — A közvélemény elégedett a Békés Megyei Népújsággal, amely egyszerre politikai napilap, a párt lapja, ugyanakkor igyekszik a differenciált olvasói igényeknek is megfelelni. A lapindításhoz sok pénz és sok jó újságíró kell, úgy hiszem, mindkettőnek szűkében vagyunk. Távlatokban azonban nem zárom ki azt, hogy megjelenhet egy másik megyei lap, népfrontvagy tanácsi konstrukcióban, de az is elképzelhető, hogy az alternatív mozgalmak alapítanak lapot. — Az egyik hetilapban volt olvasható: „Tasnádi Békéscsabán — annak tudatában, hogy fásult színészbe nehéz hitet kalapálni, lendületesen kezd: kirúg hét színészt. A cikk utolsó bekezdése: „Az előadás (a La Mancha lovagjáról van szó — a szerk.) rímel a társulat helyzetére: arról szól, hogy a semmiből kell valamit csinálni.” Mennyi az a semmi, amit a Jókai Színház kap, mennyibe kerül a színházépület érthetetlenül hosszúra nyúlt felújítása és bővítése, mire értékeli a megyei vezetés a színházat? Bizonyos-e, hogy főrendezőváltásra volt szükség? Látnak-e garanciát a gyenge évadkezdés után a kibontakozásra, a széteső (új ellentétekkel küzdő) társulati egység újbóli megteremtésére? Dr. Becsei József: — Az említett cikket olvastam, és nem szimpatizálok azzal a megállapítással, hogy Békéscsaba a színházat tekintve évtizedek óta „büntetőtábor”. Csak az elmúlt tíz évben számos, addig névtelen színész jutott el innen országos hírre. Színházunk nem élvonalbeli színház, előadásainak színvonala változékony. Voltak jók, kevésbé jók és rosszak. A'színház támogatását elvben és gyakorlatban igyekszünk megoldani, hogy önállóságot biztosíthassunk műsorterveik megalkotásában, a társulat szervezésébe:# Már 1986- ban megemeltük az addigi állami támogatás mértékét, az idén is 5 millióval, mely most összesen meghaladja a 27 millió forintot. A színházépület felújítása és. a beruházás együttesen 40 millió forint volt az indulásinál. A munkálatok befejezése azonban pénzhiány miatt húzódik, ha nincs pénzhiány, ez évben befejeződött volna. A kérdés egy másik részére válaszolva: ' szükség volt főrendezővál-. tásna, mert a váltást megelőző hét évben fokozatosan kiéleződött a vezetésen belüli ellentét, és úgy gondoltuk, a tartalmi 'megújulást ez a körülmény akadályozza. Itt jegyzem meg, hogy a színházban volt művészi teljesítmény, és erre, azt hiszem, az új főrendező építhet is. A hét színész „kirúgása” megalapozatlan állítás. — Mint ismeretes, a békéscsabai tanítóképző főiskolán november 23—24-én demonstrációt tartanak, csatlakozva a szegedi felsőoktatási intézmények kezdeményezéséhez, követeléséhez. Ugyanakkor kevés a KISZ-tagok száma a főiskolán, sokan nem fizetik a tagdíjat. Nem gondolják-e, hogy mindez felveti a megyei pártértekezlet összehívásának a szükségességét? Szabó Miklós: — Véleményem szerint nincs összefüggés a demonstráció, illetve a megyei pártértekezlet összehívása között. A megyei pártbizottság július óta többször tárgyalt a párt- érteikezlet kérdéséről. Természetesen a megyében is fölmerült ez a gondolat, de elvétve, kisebbségi vélemény gyanánt. Elvileg nincs kifogásunk a megyei párt- értekezlet összehívása ellen, ha úgy alakul a politikai helyzet. Csupán önmagáért viszont nem szeretnénk értekezni, az önmozgatás elvenné az energiát, az időt a cselekvő munka elől. November 17-én Békéscsabán, a sportcsarnokban megtartott kommunista aktíván 2500 párttag volt jelen. Az elhelyezett gyűjtőlSdákban a megyei pártértekezlet összehívását sürgető kérés, követelés nem volt, ezt ellenőri zni llehet. Úgyanafckor, ha ilyen kérés komolyan felmerül, megkérdezzük az alapszervezeteket, a párttagokat. — Mi a véleményük a megyénkben is megalakuló alternatív szervezetekről? Gyulán például a Magyar Demokrata Fórum a napokban szervezetet alapít." Miért nem vett részt ezeken a város országgyűlési képviselője és a megyei pártbizottság első titkára? Szabó Miklós: — Készek vagyunk együttműködni minden olyan alternatív szervezettel, amely alkotmányos alapon működik, a társadalom fejlődését, gyarapodását segíti. A gyulaiak rendezvényére azért nem mentem el, mert nem tudtam ezekről az összejövetelekről és nem hívtak. A november 23—i békéscsabai MDF-fórum bizonyítja, hogy figyeljük, értékeljük a munkájukat. A város vezetői, országgyűlési képviselői sok tenni valójuk közepette több órán át válaszoltak az állampolgárokat érintő és érdeklő kérdésekre. — Mit jelent az úgynevezett 2 százalékos lakáskeret, amelyből soron kívül kaphatnak egyesek állami lakást? Milyen szempontok alapján osztja el ezeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága? % Gyulavári Pál: —■ Az érvényes kormányrendelet szerint a különböző települések tanácsainak kérésére a megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján osztják el ezeket a lakásokat, Természetesen csak akkor, ha van miből. Sokszor fél évet is várni kell, míg egy-egy más megyéből, városból jött szakember megkapja a lakást. Legutóbb például Gyulán egy bíró, Szarvason iskolaorvos jutott így otthonhoz. Megjegyzem: közülük, aiki nem jogosult tanácsi lakásra, annak háromszoros használatbavételi díjat kell fizetnie. — Hogyan lehetséges az, hogy Araczki János, a megyei tanács általános elnök- helyettese a hatodik állami bérlakást kapta. Legutóbb a Munkácsy utcába költözött. Mindez augusztus elején, a műszaki átadás előtt három héttel, az üzembe helyezést megelőzően pedig két hónappal történt. Ez nem protekció? Araczki János: — Az utóbbi években nem hat, hanem három állami lakást cseréltem. Tizenöt évig másfél szobás, 45 négyzetméteres lakásban laktam. Mivel három generáció élt együtt, mert az anyósomat is magunkhoz vettük, az akkori megyei tanácselnöktől kapSarusi Mihály Fotó: Kovács Erzsébet ■ÜÉÍ* J Cseh Éva Jurányi Anna tam egy szoba plusz két fél szobás lakást. Amikor a lányom elvégezte a főiskolát, a Derkovits sorra költöztünk egy 130 négyzetméteres lakásba. Ahogy aztán a lányom önállósította magát, felajánlottam a lakást, mert nagynak tartottam, adják oda nagyobb családnak. Az idén az újonnan kinevezett megyei rendőrfőkapitány- helyettes vidékről beköltözött Békéscsabára, akinek három gyereke van. Ekkor kértek meg arra, hogy adjam át a lakásomat, és költözzem a Munkácsy utcában épülő BM—HM-tömbben levő 63 négyzetméteres lakásba. Mindez az illetékes miniszter engedélyével történt. Ami a korai beköltözést illeti: a rendőrfőkapitány-helyettes kérte, hogy • minél hamarabb beköltözhessen, mivel a gyerekeket már szeptembertől itt szerette volna iskolába járatni. Ezért hoztak kész állapotba nekem egy lakást soron kívül a HM pénzéből. — Élvez-e politikai védettséget bunda-ügyben bárki is az Előre Spartacus vezetői közül? Szabó Miklós: — Ilyen, hogy politikai védelem, nem létezik. A párt is amellett van, hogy törvényes úton folyjon le minden vizsgálat a gyanúsítottakkal szemben, vagyis végezze a dolgát hatékonyan a rendőrség is, az ügyészség is, s majdan a bíróság is. — Városszerte azt beszélik, hogy Araczki János, az egyesület társadalmi elnöke is „besározódott” a bundaügyben ... Araczki János: —.Van egy mondás, amely úgy szól, hogy aki az út mentén áll, az is besározódhat. Ezúton is kijelentem, hogy én nem bundáztam. Tény, hogy meghallgatott engem is a rendőrség. Hogy tanúként, vagy gyanúsítottként, ezt nem mondták meg nekem. Egyébként visszakanyarodva az előző kérdéshez, nem kértem és nem is kívánok kérni semmilyen mentességet, annál is inkább, mivel nem követtem el kihágást. Jövő év tavaszán lesz az egyesület közgyűlése, ahol új elnökséget, és így természetesen elnököt is választanak. Addig is dolgozom tovább az egyesület érdekében, nem hagyom ott az Előre Spartacust, kivéve természetesen, ha az elnökség úgy döntene, hogy megvonja tőlem a bizalmat. — Már e hónap elején fizetési gondok voltak az Előre Spartacusnál. Mint később kiderült, megközelítőleg 5 millió forint hiányzik a kasszából. Az év hátralevő hónapját hogyan oldja meg a nagy múltú klub pénz nélkül, vagy kap-e valahonnan valamilyen támogatást, és mi lesz jövőre? Gyulavári Pál: — A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén megszavazta, hogy kapja meg az egyesület az év hátralevő működéséhez szükséges ötmillió forintot. Araczki János: — Ez az év volt legnehezebb az egyesület történetében — anyagilag. Érthető, hiszen a' lab- darúgócsapat megnyerte az MNK-t, s indulhatott a Kupagyőzteseik Európa Kupájában. Bjz nagy anyagi áldozatot követelt. De hasonlóképp rendkívüli többletkiadást okoztak az általános forgalmi adóval kapcsolatosan megnövekedett költségek és a be nem kalkulált árszínvonal-növekedés. Nos, e tényezők hozták nehéz helyzetbe a klubot. Elképzelhető, hogy a 19 millió forintos megyei tanácsi támogatás és. a 6,7 millió forintos városi tanácsi támogatás jövőre kevésnek bizonyul. Ebben az esetben törni kell a fejünket azon, érdemes-e valamennyi szakosztályt fönntartani, de addig, amíg ■a pénzügyi helyzet megengedi, minden szakosztálynak van .létjogosultsága. * * * A hozzánk beérkezett, de helyhiány miatt most meg nem válaszolt kérdésekre lapunkban visszatérünk.
