Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-03 / 263. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TINACS LAPJA 1988. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Politikai stabilitásra kell törekedni A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. november 1—2-ai ülésén, amelyen Kádár János elnökölt, Berecz János előterjesztésében megvitatta a belpolitikai helyzet alakulását, a párt feladatait, Hoós János előterjesztésében pedig a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. A A Központi Bizottság áttekintette az 1988. május *^20—22-ei országos pártértekezlet óta eltelt időszak belpolitikai folyamatait, a párt helyzetét és feladatait. Állást foglalt a belpolitikai helyzet megítélésének vitás kérdéseiben. A pártértekezlet állásfoglalásával és a Központi Bizottság feladattcrvével összhangban meghatározta a párt tevékenységének fő irányait és súlypontjait. A vitáról a napi sajtó ad tájékoztatást. A testület állásfoglalásáról közlemény jelenik meg. A A Központi Bizottság az 1988. júliusi ülésén hozott határozatnak megfelelően, a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről és az 1989—1990. között követendő gazdaságpolitikáról szóló tájékoztató alapján megvitatta a népgazdaság fejlesztésének lehetséges főbb irányait, a gazdasági kibontakozás érdekében szükséges tennivalókat. A Központi Bizottság a gazdasági helyzetről és a jövő évre ajánlott gazdaságpolitikai irányvonalról elfogadott állásfoglalását nyilvánosságra hozza. Berecz lános referátuma Berecz János referátumában rámutatott, hogy sorsfordító időket élünk. Az 1960-as évek reformfolyamatait az 1980-as évek újabb — bár ellentmondásoktól sem mentes — reformhulláma követte a gazdaságban. A pártértekezlet; új utat, új teret nyitott a nemzet, a szocializmus fejlődése előtt. A pártértekezlet előtti időszaknak, s magának a tanácskozásnak alapvető tapasztalata. hogy az átfogó megújulás igénye nem politikusok, ideológusok véleményeként, hanem a társadalom, a párttagság döntő többségének igényeként fejeződött ki. Történelmi feladatunk az, (hogy gyors ütemben végigvigyük a szocialista piacgazdaság kialakítási folyamatát. S ezzel együtt hozzuk létre a szocializmus demokratikus politikai berendezkedésének az alapfeltételeit, és ebből kiindulva rövid időn belül épüljön k.i az ennek megfelelő intézményrendszer. A pártértekezleten elfogadott program megvalósításának első néhány hónapjában ugyanakkor a belpolitikai helyzet alakulásában olyan tendenciák is megjelentek, amelyek a reformfolyamat ■nem kielégítő üteméből következnek, illetve nem kedveznek a reformok megvalósításának. A közhangulat romlik, ma lényegesen rosz- szabb, mint néhány hónappal ezelőtt. A gazdaság továbbra is válságjelenségekkel küzd. Az életszínvonal, az életkörülmények hosz- szabb idő óta romlanak, s ez a tendencia ebben az évben félgyorsulóban van. A gazdaság nem kielégítő teljesítménye jelentős társadalmi feszültségeket vált ki. A lakosság s ezen belül a párttagság jelentős rétegei túl sokat vártak a pártértekezleten végrehajtott változá- teoktó'll. Jól érzékelhető a párt és a kormány iránti bizalom -megrendülése. Ez a helyzet már a pártértekezlet előtt is látható volt. Az értekezletet követő hetekben a párt iránti bizalom javult, de az utóbbi időben a romlás tovább folytatódott. A társadalom széles rétegeiben csökken a helyzet megváltoztatására irányuló központi erőfeszítések hitele. Különböző helyzetmegítélés Jelenlegi helyzetünket az állampolgárok, a párttagok különbözőképpen ítélik meg. Vannak, akik káoszról, zűrzavarról, a szocializmus pozícióinak térvesztéséről szólnak és rendért kiáltanak. Mások az újonnan megnyílt politikai mezőkön kívánják érdekeiket érvényesíteni. Egyesek kizárólag polgári és más eszmék talaján lépnek fel). A pártértekezlet által elfogadott program végrehajtásának folyamatában ma két súlyos veszéllyel találkozunk. Az egyik a visszarendeződésnek a lehetősége. Ma léteznek ilyen törekvések; mögöttük konzervatívizmus, értetlenség, a korábbi gyakorlatunkhoz való visszatérés tudatos előmozdításának az érdeke és szándéka húzódik meg. A másik, a húrt feszítő, a hatalmi pozíciók megszerzésére irányuló tevékenység főleg polgári radikális és liberális erők részéről tapasztalható, amelyek a párt pozícióinak gyengítésében látják előretörésük fő lehetőségét. Mindkét törekvés kifejezetten re- formellénes. A, következőkben a párt helyzetéről, politikai gyakorlatáról szólt Berecz János. Pártunk a változás, az átalakulás állapotában van. A tagság ki akar törni a végrehajtó tevékenységet végző párttagszerepből, egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Ez a szándék nem mond ellent annak, hogy eközben nehézségeket okoz a nagyobb önállóság megélése. A fordulat késleltetése, a szavak és a tettek közötti szakadék mélyülése ra- dikalizálta a párttagságot. Ez bizalmi válságban jutott kifejezésre. Az 1988 januárjában megkezdődött párton belüli szervezett viták erős indulatokat hoztak felszínre. A vita folytatása során csökkent az indulat, de megmaradt az erős kritika, s erősödtek az útkereső törekvések. A valódi irányváltást célul kitűző pártértekezlet dokumentumainak érdemi megvitatására, kihordására ugyanakkor nem bizonyult elégnek néhány hét. A vita folyamatában így nem rendeződhettek, nem tisztulhattak le a párttagság nézetei. A személyi változások várható hatását a párttagság túlértékelte. Mivel ezt nem követték, mert nem követhették olyan érdemi, magatartásbeli változások, mint amilyeneket kívánatosnak tartottak, ezért úgy érzik, hogy az eredmények szerények, esetenként az eredménytelenség érzete is kialakult. A párttagság, a pártértekezletre készülve, az elégedetlenségével, a kritikájával, a távlat- és bizalomvesztésével kifejezte: nem vállalja a folytonosság teljes továbbvitelét az elmúlt másfél évtized politikájával. Ehhez a meggyőződéshez vezetett a Xíl., a XII. és a XIII. kongresszus céljai és megvalósításuk közötti eltérés, amelyet a tagság az életszínvonal-romlásban és a pártnak a társadalom élőtti tekin- Itélyvesztésében élt át. Változtatási szándékát csak megerősítette az is, hogy szerepe elsősorban a határozatok végrehajtására korláfo- /zódott, s ezért nem vett és nem is vehetett részt érdemben a politika kialakításában, így nem érezte, és most sem érzi magát felelősnek az elmúlt másfél évtizedben előfordult rossz döntésekért s meglevő hibákért, és azok következményeiért. Az elmúlt időszak döntési mechanizmusának egyik meghatározó sajátossága, hogy egy rosszul megválasztott, vagy nem pontosan feltárt helyzetnek megfelelő koncepció talaján születhettek jó döntések is. De ezek nem gyakoroltak kedvező hatást. Zavarok a párt és a tömegek közötti viszonyban Az átmenet másik sajátossága, hogy a társadalomirányítás — az eddigi kezdeményezések ellenére — még nem rendelkezik konkrét lépésekre lebontható straté(Folytatás a 2. oldalon) Magyar—szovjet barátsági nap A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgató- helyettesét, Lufit Lembit Augusztovicsot látta vendégül tegnap délelőtt 10 órától a Hazafias Népfront mezőkovácsházi bizottsága. A találkozó célja a szovjet—magyar barátság és a közvetlen kapcsolatok erősítése volt. A barátsági nap programja a mezőkovácsházi HNF új székházában kezdődött, ahol a város társadalmi, politikai és gazdasági viszonyairól esett szó. Ezenkívül szót váltottak a Szovjet Kultúra Háza és Békés megye, illetve Mezőkovács- háza jövőbeni kapcsolatáról. Többek között megállapodtak, hogy a két év múlva megrendezendő megyei nép- művészeti napok anyagát bemutatják a Szovjet Kultúra Házában is. Ezután a vendég látogatást tett az ÉVIG mezőkovácsházi gyáregységében, majd délután rendhagyó oroszórára várták a Hunyadi János Gimnáziumba. Itt a Szovjetunióról hallhattak előadást az érdeklődők. A késő estig tartó program befejezésére Nagybánhegyesen került sor, ahol a Mai Szovjetunió címmel hangzott el előadás. —r~ Az egyik legszebb és legősibb mesterség, a szőnyegszövés technikáját illetően nem sokat változott a századok során. Ez a nagy kézügyességet és figyelmet, valamint nem kis fizikai erőt igénylő szakma napjainkra utánpótlásgondokkal küszködik. Pedig Szép tervezésű szőnyegeink külföldön egyre keresettebbek. Képünk a Csaba Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezetben készült, ahol Sárosi Ferencné szövőnő betanítja a fiatalokat. Képes tudósításunk a lap 5. oldalán olvasható Fotó. Veress Erzsi Szigorítunk, vagy enyhítünk? Jövedelemszabályozás és érdekeltség A vállalati jövedelemszabályozás és a vezetői érdekeltségi rendszer 1989. évi várható változásairól tartott tájékoztatót Tóth Barna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese tegnap délelőtt Békéscsabán, az ÁÉV épületében. Bevezetőként a magyar gazdaság helyzetét elemezte, különös tekintettel az ország jelenlegi jövedelemtermelő képessége és a jövedelem felhasználása között meglevő ellentmondásra. Elmondta, hogy az ez évre várható mintegy 40 milliárd forint költségvetési hiány a mostani szabályzás mellett jövőre már 50-60 milliárd forintra emelkedne. Ennek oka a meglevő jövedelemhiány, ami az évek óta stagnáló nemzeti jövedelemre vezethető vissza. Ezek után rátért a vállalkozási nyereségadó azon törvénytervezetének ismertetésére, amit november 1-jén terjesztettek a kormány elé, és az októberi OrszággyűléA Békés Megyei Rendőrfőkapitányság tegnap tájékoztatta lapunkat a labda- rúgóbunda-botrány nyomozásának eddigi állásáról. Sok mindenről tudtunk eddig is, ám e tájékoztatóval ■teljesebb lett a kép a Békéscsabai Előre Spartacus körül kialakult vesztegetési ügyről. Dr. Gál László rendőr alezredes, Békés megyei r e ndőr - f ők apiit ány helyet t es és dr. Hajdú Antal rendőr őrnagy a vizsgálati osztály vezetője válaszait kérdéseinkre. Ebből a következőket tudtuk meg. A Békés Megyei Rendőr- főkapitányság vizsgálati osztálya 1988. október 24-én rendelte el a nyomozást, lakossági bejelentés alapján, egy időben több rendőr-főkapitánysággal. Elsőként az idei tavaszi mérkőzésekkel kapcsolatban érkeztek jelzések, a Debrecen, a Győr és a Zalaegerszeg találkozóiról. sen elhangzott javaslatokat, kiegészítéseket is tartalmazza. A bevezetendő vállalkozási nyereségadó alapvető változása a mostanihoz képest, hogy egységesebb, minden gazdálkodóra és vállalkozóra kiterjedő verseny- és szektorsemlegességet jelentene. Az új szabályzó bevezetésével a nyereségadó mértéke várhatóan emelkedik, ez alapvetően az 50 százalék kiterjesztéséből és két új adónem tervezett — lakásfenntartási hozzájárulás és osztalékadó — bevezetéséből következik. Ezek mellett bizonyos adók megszűnnének, például az el- lenértékadó, busz- és tehergépkocsi-járulék stb. A jelenlegi szabályozásban is meglevő adókedvezmények mellett — a társasági törvénnyel összhangban — a vegyes tulajdonú társaságoknál további adókedvezményeket terveznek bevezetni, ezzel is elősegítve a A bejelentések és az egyre szaporodó bizonyítékok nyomán kezdték meg a játékosok kihallgatását — egy időben. hogy az összebeszélést kizárják. A megyében először a tavaszi DMVSC elleni mérkőzést vizsgálták, ugyanis több olyan információra tettek szert, hogy itt jártak az ellenlábas csapat játékosai és együtt látták őket a békéscsabaiakkal. Ez esetben a vesztegetés gyanúja nem igazolódott be. Ám további — nem 1988-as — mérkőzéseket is megvizsgáltak/. Így jutottak el a két évvel ezelőtt áprilisban lezajlott Pécs—Békéscsaba (4—1) találkozóhoz, ahol az eddigi nyomozási adatok szerint Steigerwald Zoltán, Szekeres József, Pásztor József, Varga János, Szabó II. László és Leboniczky Imre részesült a 100 ezer forintból, amit a mecsekaljai együttes adott a békéscsakülföldi tőke behozatalát, s működését a magyar gazdaságban. A bérmechanizmus változásairól Tóth Barna a következőket mondta. A bevezetendő, úgynevezett bértö- megköltség-szabályozás a vállalkozási adóba integrálja a bérek utáni adóterheket is. A bázisbérhez képest elért növekményt — a hozzáadott értéknövekmény alapján — az adókedvezmény figyelembevétele mellett kell kiszámítani, s utána adót fizetnL Ezután a vezetők érdekeltségi rendszerének változásait taglalta. Ennek lényege, hogy a vagyonará- nyos tiszta eredmény növekedéséhez kötik a vezetői érdekeltséget, és ez fix ösz- szegben kerül meghatározásra. A gazdálkodó egységeknek lehetőségük van a kollektív szerződésben ennek az érdekeltségi rendszernek a középvezetői szintekre való kiterjesztésére is. Baukó Mihály baiak.nak. Tehát itt a viharsarki játékosokat vesztegették meg. Ám másik két mérkőzés bundagyanúja is fölmerült, ahol viszont a lila-fehérek voltak a meg- vesztegetők. Ebből az egyik, az ugyancsak 1986-ban lejátszott találkozón 400 ezer forintért vették meg a helyi vezetők a két pontot. Az ellenfelet nem nevezték meg, ugyanis ezzel kapcsolatban a vizsgálat még folyamatban van. Ám arra készségesen adtak felvilágosítást, hogy a 400 ezer forint hogyan állt össze. Ebből 200 ezret a játékosok utólag dobtak össze prémiumjukból, a vezetők utasítására. Igaz, mint kiderült, a legtöbb játékos nem is tudta, hogy ezt a találkozót megvásárolták. Persze. így sem jártak rosszul a labdarúgók, hiszen eleve magas prémium volt kiírva a két pont megszerzéséért, mi több, még a junior korú játékosok nevére is számfej(Folytatás a 8. oldalon) II pontpénz egy része átvándorolt az ellenfél zsebébe