Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1988. NOVEMBER 22., KEDD Ara: 1,80 forint XUn. ÉVFOLYAM, 278. SZÄM Megtárgyalták a dokumentumtervezeteket Ülésezett a SZOT A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tar­tott. A testület megtárgyalta a tagsági viták alapján a szakszervezetek decemberi országos értekezletére össze­állított dokumentum-tervezeteket. Ezek magukban fog­lalják a szakszervezeti mozgalom megújítására, vala­mint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység fő irányaira tett javaslatokat. A harmadik dokumentum javaslatot tartalmaz a mozgalom új alapokmányának alapclveire. Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szóbeli kiegé­szítésében elmondta, hogy az országos tanács elé terjesz­tett anyagok a nyáron tag­sági vitára bocsátott elgon­dolásokhoz képest új hang­súlyokat, új elemeket is tar­talmaznak, amit a politikai környezet változása és a tagsági viták tapasztalatai tettek szükségessé. Szólt ar­ról, hogy a tagság az orszá­gos értekezlettől a mozga­lom megújítása mellett, ed­digi tevékenységének kriti­kus elemzését is várja. Rá­mutatott: a mozgalom új alapokon való szerveződését, működésének új minőségét fejezi ki az a javaslat, hogy a szakszervezetek tömörülése a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége el­nevezést vegye fel. A vitában felszólalók több­sége igényelte, hogy a do­kumentum-tervezetekben ha­tározottan foglaljanak állást olyan kérdésekben, mint az adórendszer, a bérreform, a szociálpolitika, az infláció. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a követelé­sek megfogalmazásakor az ország helyzetével is számol­ni kell, ehhez azonban is­merni kell a tényleges ter­heket. Mások arról beszél­tek, hogy a hibás gazdasági döntések következményeit nem lehet a végtelenségig a lakosságra hárítani. A szakszervezeteknek a párttal és a kormánnyal ki­alakítandó új kapcsolatáról szólva rámutattak, hogy nem elegendő csak a szakszerve­zetek részéről deklarálni a partneri viszonyt, azt a má­sik félnek is meg kell ten­nie. Csak így lehet egyen­rangú partnerekként tárgyal­ni. Általánosságban nem igaz, hogy a mozgalom elvesztette a tagság bizalmát — mond­ták —,. egyes személyekkel, intézkedésekkel és módsze­rekkel kapcsolatban azonban valóban megrendült a tagok bizalma. Ezért a munka tar­talmi megújítása során a fő hangsúlyt a határozatok vég­rehajtására kell helyezni. Többen felháborítónak tartot­ták a szakszervezeti jogok csorbítására irányuló törek­véseket, ebben — mint mondták — nem szabad kompromisszumot kötni. Vita alakult ki arról, hogy a szövetség új nevében sze­repeljen-e a demokratikus jelző. Egyesek azért nem tartják szerencsésnek a ja­vasolt elnevezést, mert sze­rintük az utóbbi évtizedektől elhatárolódó, ellenzéki jelle­gű mozgalmak határozzák meg magukat a demokrati­kus jelzővel. Mások e jelző mellett érveltek, mondva, hogy az kifejezi a megújuló mozgalom munkájának de­mokratikus jellegét. A vitában elhangzott ész­revételeket, javaslatokat a szerkesztőbizottság megvitat­ta, s többségüket a doku­mentumok módosításánál fi­gyelembe vette. Az így ki­egészített dokumentum-ter­vezeteket a testület elfogad­ta, s az országos értekezlet­nek megvitatásra ajánlja. A szövetség elnevezésével kap­csolatban pedig abban álla­podtak meg, hogy az orszá­gos értekezlet elé két válto­zatot — a Magyar Szakszer­vezetek Szövetsége, illetve a Magyar Szakszervezetek De­mokratikus Szövetsége — terjesztenek elő döntésre. A szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújításának fő irányairól szóló dokumen­tum-tervezet a szakszerveze­tek alapvető feladataként az érdekvédelmet és az érdek- képviseletet jelöli meg. A szakszervezetek vállalják va­lamennyi bérből és fizetés­ből élő dolgozó érdekeinek képviseletét, az érdekvéde­lem azonban csak a szak- szervezeti tagokat illeti meg. A szakszervezetek érdek- védelmi, érdekképviseleti munkájának fő irányairól szóló dokumentum-tervezet kiemeli: a szakszervezetek erősíteni kívánják társadal­mi kontrol'lszerepüket, s je­len akarnak lenni a bruttó nemzeti termék felosztásá­nál. Egyebek között határo­zott antiinflációs politikát követelnek a kormánytól, és sürgetik a bérreform mi­előbbi megvalósítását. A mozgalom új alapok­mányának elfogadása a szak- szervezetek előrehozott kongresszusának feladata lesz. Addig is szükség van azonban azokra az alapel­vekre, amelyek • alapján a mozgalom megújíthatja'szer- vezetét; ezeket tartalmazza az országos értekezlet har­madik fő dokumentuma. A dokumentum-tervezetek­hez csatolják a decemberi országos tanácskozást meg­előző három — a nyugdíja­sok, a fiatalok és a nők hely­zetével foglalkozó — réteg­tanácskozás állásfoglalásait is. Többen elmondták, hogy nem értenek egyet a riasztó- és gázpisztolyok használatá­nak engedélyezésével. A testület úgy határozott, hogy kéri az intézkedés felülvizs­gálatát. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára arról tá­jékoztatta a testületet, hogy várhatóan november 28-án lesz a kormány és a SZOT képviselőinek újabb megbe­szélése, ahol visszatérnek az előző tanácskozásukon nyit­va maradt kérdésekre, meg­vitatják a jövő évi népgaz­dasági tervvel összefüggés­ben a dolgozókat leginkább érintő kérdéseket, valamint a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításával kap­csolatban az eltérő álláspon­tokat. A testület végezetül sze­mélyi kérdésekben döntött. Felmentette SZOT-tagsága alól a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának 45 tagját és kooptált 27 új tagot. Körkérdésünk képviselőkhöz A kormányprogramról, a Parlament munkastílusáról, a leendő miniszterelnökről A közelgő országgyűlési ülésszak előtt három Békés megyei képviselőnek tettük fel a következő három kér­dést: ' i ^ Hogyan ítéli meg a kormány stabilizációs program­jának eddigi végrehajtását, és ebben mit szorgal­mazna erőteljesebben a jövőben? Q Tapasztalatai szerint mennyiben változott az el­múlt időszakban a Parlament munkastílusa, és ml a véleménye azokról a változtatásokra vonatkozó elkép­zelésekről, amelyek különböző fórumokon, különböző vitákban mostanában gyakran szóba kerülnek? A Kit látna szívesen a miniszterelnöki székben, gaz­dasági szakembert, vagy társadalompolitikust? íme a válaszok: Vass Józsefné, Békés me­gye 15-ös számú országgyű­lési választókerületének kép­viselője, a Sarkadi Lenin Tsz főkönyvelőhelyettese: A A kormány stabilizáci- ^ ós munkaprogramja, melyet az országgyűlés 1987. szeptember 16—19-1 ülésén elfogadtunk, 1990 végéig a következő fő célokat foglal­ja magába: álljon meg a konvertibilis valutában fenn­álló adósságállomány növe­kedése; meg kell őrizni az ország fizetőképességét; a vállalatok, intézmények és az egyének növeljék telje­sítményeiket; a termelés szelektíven bővüljön; nőjön a kormányzati irányítás egyysége, következetessége. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez egy hároméves program, így ennek minden elemét nem lehet az 1988- as évtől számonkérni. Megítélésem szerint ennek legfőbb elemei teljesültek, az adósságállomány növeke­dési üteme megállt, kedve­zően alakul a külkereske­delmi mérleg. Ami kevésbé volt sikeres, természetesen az jelenti az elkövetkezen­dő év legfőbb feladatát. Megítélésem szerint ezek a következők: nőjön a kor­mányzati irányítás egysége és következetessége. Az utóbbi időben felerősödött a visszarendeződési folyamat. Feltétlenül és mielőbb szük­séges egy egységes gazdasá­gi minisztérium létrehozása, amely magába kell, hogy foglalja az Országos Terv­hivatalt, a Pénzügyminisz­tériumot, az Árhivatalt,, a Bér- és Munkaügyi Hiva­talt és valamennyi, gazda­sági kérdéssel ma szétfor­gácsoltán foglalkozó szerve­zetet. 1989 súlyponti feladata a kormánynak, a Parlament­nek és a politikának egy­aránt a termelés, az alkotó cselekvés feltételeinek meg­teremtése. Megújulásra nem elsősorban az íróasztalok mellett és a szónoklatokban van szükség, hanem az al­kotó, fegyelmezett, jól szer­vezett és megbecsült terme­lőmunkában. Sajnos, az Or­szágos Tervhivatal előter­jesztése nem kellő hang­súllyal tartalmazza ezt, még mindig csak a lakossági ál­dozatvállalást emeli ki. A bürokratikus apparátusok leépítésére nincs kellő el­szántság. A A Parlament munkastí- ^ lusát illetően is ellent­mondásos a kép. Együtt van jelen az alkotó vitakészség, a jobbító tenniakarás, és az érdemi vitát lehetetlenné te­vő állandó időzavar, a Par­lament elé nem kellően elő­készített apró, részjogszabá­lyok tömege kerül. A Par­lament és a törvényalkotás tekintélye forog . kockán. Ezért feltétlenül alaposan át kell tekinteni ezt a munkát. A A kormány elnökét il- letően a magam részé­ről megfelelő termelési gya­korlattal rendelkező gazda­sági szakembert látnék szí­vesen. Természetesen elkö­telezett, a kormányt, a né­pet szolgáló intézményi hát­tér nélkül senki nem fog megfelelni a feladatnak. * * * Balogh László, Békés me­gye, 14. számú országgyűlé­si választókerületének kép­viselője, a Békési Egyetér­tés Tsz elnöke: a összefoglalva erre az a ** válaszom, hogy a kor­mányprogram végrehajtása elindult, van előrehaladás, külgazdaságunk talán ja­vult, gondolok itt a konver­(Folytatás a 3. oldalon) A Békéscsabai Generál Isz helyi leányvállalatánál meg­szervezték a háztáji kisgépek garanciális javítását. Hely hiányában a garancián túli meghibásodások javításával nem foglalkoznak, ,de csak egyelőre. Ha ez a szolgáltatási ág beváltja a hozzá fűzött jövedelmezőségi reményeket, megfontolják bővítését. A kerti kisgépek pótalkatrész-ellá­tására a Pécsi Agroker Vállalattal alakítottak iki üzleti kap­csolatot. Képünkön Gyucha János szerelő Robi típusú mo­toros kapát javít Fotó: D. K. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Amint arról már korábbi híradásunkban bezsámoltunk, november 22-ére összehívták az MSZMP Központi Bizottsá­gát. A testület a Politikai Bizottság javaslatára megvitatja az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatót, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságai­nak és apparátusának feladatkörére, az országos és helyi népszavazásról szóló törvény elveire, a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a Központi Bizottság 1989. évi munkatervére, valamint személyi kérdésre vonatkozó elő­terjesztéseket. Ülést tartott a Politikai Bizottság November 21-én, hétfőn ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága, A testület át­tekintette a Központi Bizott­ság november 22-i ülése elé kerülő előterjesztéseket. (MTI) Gábor András a Magyar Gazdasági Kamara új elnöke A Magyar Gazdasági Ka­mara elnöksége tegnap a Magyar Tudományos Akadé­mia kongresszusi termében ülést tartott. Az ülésen részt vetít Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes és Beck Tamás kereskedelmi minisz­ter, az MGK leköszönő el­nöke is. Az elnökség ülésén az 1988. évi gazdasági folya­maitokról tájékoztatták a résztvevők et, akik ezután a népgazdaságii terv elgondo­lásainak kamarai ‘megítélé­séről tanácskoztak, amelynek vitájában felszólalt Med­gyessy Péter miniszterelnök- helyettes is. M ásodik napi rendi pont­ként a Kamara új elnökének megválasztására került sor. Az elnökség Gábor András személyében megválasztotta a Magyar Gazdasági Kama­ra új elnökét. Gábor And­rás, a Tungisram Rt. vezér- igazgatója, a Magyar Gaz­dasági Kamara elnökségé­nek tagjai, a Kamara cseh­szlovák tagozatának elnöke 37 szavazatot kapott az ér­vényes 59-bóli. Jelölitek vol­tak még: Dobrovits Péter, a Chemolimpex Külkereske­delmi Vállalat vezérigazga­tója és Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezér- igazgatója. Egy hét az UNESCO jegyében Sportminiszterek világkonferenciája Moszkvában Moszkvában a Szakszer­vezeteik Házában tegnap megkezdődött az UNESCO második, ötnapos sportmi- misizteni viilégkonferenciá j a. Megnyitó beszédében Ma­rat Gramov, a Szovjetunió A Mamii Sportbizottságának és a Szovjetunió Olimpiai Bizottságéinak elnöke üdvö­zölte a 113 orszáig, valamint tíz szervezet küldöttségét. Küllőn örömét fejezte ki, hogy képviselteti magét a tanácskozásom az Egyesült Állllamok és Nagy-Briitaninia isi. — Reméljük ez a tény azt jelenti, hogy mégsem tekint­hető véglegesnek e két or­szág kilépése az UNESCO- ból — mondta Marat Gra­mov. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents