Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. NOVEMBER 21., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejeződött a KISZ országos értekezlete Nagy Imrét megválasztották a KB első titkárának A hajnaliig tartó szekció­ülések után szombat dél­előtt plenáris üléssel folyta­tódott a KISZ országos ér­tekezlete (OKÉ) Székesfe­hérvárott, a Videoton okta­tási központjában. A szek­cióüléseken elhangzott, illet­ve írásban beadott észrevé­teleket, javaslatokat az or­szágos KISZ-értekezlet szer­kesztőbizottsága beépítette a korábban kiadott előterjesz­tésekbe. A tíz szekcióban egyébként a Szocializmust, de másképp! elnevezésű platformjavaslattal, a Mit képviseljünk? című politi­kai programtervezettel és a KISZ XII. kongresszusának összehívására vonatkozó in­dítvánnyal foglalkoztak a k üldöttdk. Természetes en számos olyan javaslatot is megfogalmaztak, amely köz­vetlenül egyik dokumen­tumhoz sem kapcsolódik: ezeket külön vitaanyagban foglalták össze. A vitákban felmerült leg­fontosabb kérdésekre a szer­kesztőbizottság tagjai vála­szoltak a küldötteknek. Nagy Imre, a KISZ KB titkára a viták tapasztalatait össze­gezve elmondta: egyetértés alakult ki abban, hogy mély­reható változásokra van szükség a társadalomban, valamint az ifúsági szövet­ségben, és többé-kevésbé azonos nézetet vallottak a küldöttek e változások leg­főbb irányait tekintve is. Ki­emelte: az országos KISZ- értekezlet szándéka egy olyan vita elindítása, amely­ben, megmérettetnek a ta­nácskozáson elfogadott do­kumentumok. Azt azonban tudomásul kell venni — hangoztatta —, hogy csak globális stratégiával és kép­viseleti programmal nem le­het politizálni az ifjúsági szövetségben. Szükség van arra is, hogy helyi progra­mok szülessenek, hiszen, a kongresszus dokumentumai­nak már ezeket az elképze­léseket is egységbe kell öt­vöznie. Nagy Imre a szerkesztő- bizottság nevében javaslatot tett arra, hogy a szekcióvi­ták alapján módosított, ki­egészített anyagokról külön- küiön döntsön a KlSZ-érte- kezlet. Minthogy a képvise­leti programhoz több száz módosító javaslat érkezett, indítványozta, hogy készül­jön írásos előterjesztés, amely e felvetések, észrevé­telek mindegyikét — egye­lőre minősítés ’ nélkül — megőrzi. Ezt a teljes anya­got is még a kongresszust megelőzően vitára bocsát­ják. A javaslatot a küldöt­tek nagy többséggel’ elfo­gadták. Kiss Péter, a KISZ Buda­pesti Bizottságának első tit­kára a módosított plátform- javasláthoz fűzött szóbeli ki­egészítésében azokra az al­ternatívákra hívta fel a fi­gyelmet, amelyekben a kül­dötteknek célszerű dönteni. Minit mondotta, ezek közé tartozik az a három alterna­tív javaslat, amely az (Folytatás a 3. oldalon) ÚtravalA a tagságnak Az országos KISZ-értekezlet befejezése után arra kértük dr. Farnas Józsefet, a megyei KISZ-bizottság titkárát, aki vendég­ként vett részt a munkában, foglalja össze a legfontosabb ta­pasztalatokat, a jövő feladatait. — A vita alapján általános tanulság számunkra, hogy most kezdjük csak élni a demokráciát. Hosszú folyamat vezet még a demokratizmus kiszélesítéséig. A hozzászólók által elmondot­takból kitűnik, nem mindenki érti, mi a célja az OKE-nek. Hasznosnak tartom azt, hogy a platformtervezet kezd összeáll­ni, jelzi egyben az ifjúság sokszínűségét, Így az ifjúságon be­lüli érdekütköztetést is. Mindez irányt mutat az új típusú szer­veződések létrejöttének. Alapvetően fontos feladatunk Békés megyében az elkövetkező hónapokban a platform elfogadtatá­sa, és megértetése lesz tagságunkkal. Ez alapján meg kell ta­lálnunk azokat a szerveződési formákat, amelyek alapot ad­hatnak egy új szövetség létrehozásának. Az alapszervezeti ta­gokhoz közel kell kerülni a vezetőknek, az apparátus tagjai­nak. A jövőben az alapszervezetekre kell helyezni a fő hang­súlyt, növelni önállóságukat, segíteni munkájukat. V. 1. A Kommunisták .Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója tiszteletére, Forradalmi nemzedékek címmel nyílt kiállítás Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum­ban. A kiállítás anyaga az agrárszocialista mozgalmak kez­detétől, a Tanácsköztársaság Békés megyei eseményein át, lényegében napjainkig ad képet a helyi haladó megmozdu­lásokról, eseményekről, elsősorban a jelentős személyek életútjának bemutatása segítségével. A tárlatot, az emlékki­állítást — melyet Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titká­ra nyitott meg — az elmúlt hét vége óta láthatják az ér­deklődők Fotó: Gál Edit Negyvenéves a Párttörténeti Intézet Az MSZMP KB Párttör­téneti Intézete fennállásá­nak 40. évfordulója alkal­mából tudományos konfe­renciát rendez november 24- én, csütörtökön. A tanácskozáson főként fiatal történészek számolnak be kutatási eredményeikről, egyúttal felelevenítve az in­tézet négy évtizedes múlt­ját. Az előadások széles te­matikát ölelnek fel: szó lesz a korai magyar mun­kásmozgalom kérdéseiről, a délkelet-európai konföderá­ciós tervekről, s többen vál­lalkoznak az ötvenes évek egy-egy történeti, politikai problémakörének elemzésé­re. Referátum foglalkozik a Petőfi Kör tevékenységével, valamint az 1956 utáni új­rakezdéssel. A tudományos konferen­ciához a Párttörténeti Inté­zet munkáját bemutató ki­állítás kapcsolódik, amely a tanácskozás napján nyílik meg. Grósz Károly hazaérkezett Párizsból Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Minisztertanács eDnöke— aki Francois Mitterrand köztár­sasági elnök meghívására hivatalos látogatást tett Francia- országban — szombaton este hazaérkezett Párizsból. A ma­gyar pártfőtitkár-miniszterelnök párizsi látogatása előtt ele­get tett Felipe González spanyol miniszterelnök meghívá­sának. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Med- gyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője, Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke és őszi István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Jean- Pierre D. Lafosse, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvi­vője és Javier Rubio, Spanyolország budapesti nagykövete. Nyilatkozat a repülőgépen Ottlakán ismét megtréfálta Bajit Ú. Dózsa—Békéscsabai Elére Spartacus 3-0 (2-0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Budapest, Megyeri út, 800 néző. V.: Lázin (Kovács I. L„ Kovács II. L.). C. DÓZSA: Brockhauser 1— Szélpál, Kovács, Szlezák — Kozma, Steidl, Katona (Kénoszt, 48. p.), Szabó — Schreib (Süveges, 88. p.), Balogh, Eszenyi. Edző: Varga István. BÉKÉSCSABA: Baji — Mracskó, Ottlakán, Bánfi, Fabulya 1— Belvon (Oroszki, a szünetben), Csanálosi, Gruborovics (Kasik, 57. p.), Horváth — Arky, Kanál. Edző: Csank János. Gólszerzők: Katona (2. p.), Ottlakán, öngól (45. p.), Eszenyi (53. p.). Sárga lap: Kanál (72. p.). Szögletarány: 10:7 (6:3) az Ü. Dózsa Javára. Két országot érintő, spa­nyolországi és franciaorszá­gi útjáról hazatérőben a re­pülőgépen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke válaszolt a kíséretében * levő újságírók kérdéseire. — ön egy korábbi útjáról úgy nyilatkozott, hogy „pénzt hozott”, vagyis látogatása a konkrét üzleti lehetőségeket bővítette. Mérhető-e most ugyanígy a spanyol—francia utazás haszna, vagy talán másban kereshetjük e láto­gatás jelentőségét? — Megítélésem szerint pénzben is mérhető a hasz­na, de most nem én hozom. Most a Nemzeti Bank elnöke és a kereskedelmi miniszter- helyettes hozza: ők tárgyal­tak erről Spanyolországban és Franciaországban. Nagyon jó légkörű, jó szellemű esz­mecserét folytattak; a fran­cia Gyáriparosok Szövetsé­gében tartott megbeszélés so­rán példáiul hait nagy cég ve­zetője is bejelentette, hogy rövidesen vegyes vállalatot akar alapítani Magyarorszá­gon. Szakembereink egy na­gyon gazdag „javaslatl'isitáit” hoztak magukkal, konkrétan megjelölve, hogy milyen te­rületeken lehetne továbblép­ni. Meg kell mondanom, hogy partnereink nagyon jól ismerik a magyar lehetősé­geket, több kérdésben ők maguk tettek konkrét indít­ványokat. — Mindkét helyszínen hangsúlyozta, hogy sokat ta­nult, sokat tapasztalt. Mire gondol? — Nem elsősorban a gaz­daságszervező munkára gon­doltam, de arra is. Hogy en­nél maradjak: akikkel most tárgyaltam, ugyanazokat a „típusproblémáikat” tétték szóvá, mint korábban az Egyesült Államokban, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban, vagy Nagy-Britanniá- ban. Azaz: nálunk bonyolult és nehézkes az engedélyez­tetési rendszer, a vegyes vál­lalat megszervezésekor annyi partnerrel, hatósággal kell tárgyalniuk, hogy képtelenek áttekinteni ezt a folyama­tot. Ide tartozik az is, hogy az import-ellentételezés nincs iól megoldva. Az a szabály, amely ugyanolyan struktúrá­jú ellentételezést ír elő, na­gyon leszűkíti a vállalatok mozgásszabadságát, mert ma­guk nem tudnak felkutatni olyan típusú árut a magyar piacon, mint amilyet ők szál­lítanak. Mindaz, amit mond­tak, összhangban van koráb­bi tapasztalatainkkal. A Tervgazdasági Bizottság ülé­sén — erről már több alka­lommal szó volt — kértük is: a társasági törvény vég­rehajtását segítő jogszabá­lyok kimunkálásakor mind­ezt vegyék figyelembe. Ad­dig is: a jövő évi terv már jelentős import-liberalizáció­val számol, ez nagyobb le­hetőséget ad a vállalatok­nak. — ön spanyol és francia tárgyalópartnereivel együtt megállapította, hogy a poli­tikai párbeszéd eredménye nem mutatkozik a gazdasági együttműködésben. Ügy gon­dolja, hogy ennek az útnak a nyomán ebben lesz válto­zás? — Egy út nyomán semmi nem változik meg. Ez illúzió lenne. Egy úttal nem lehet „elintézni” olyan ügyeket, mint a magyar gazdasági mechanizmus gyengesége, vagy ellentmondásossága; egy úttal nem lehet más minő­ségű bizalmat teremteni. Eh­hez idő kell. Régen mondom, hogy ezeknek az utaknak a jelentőségét — forintokban vagy dollárokban mérve — nem lehet egyik napról a másikra megítélni. Ez egy hosszabb folyamat terméke, csak ne legyen túl hosszú a folyamat. Ezeknek az utak­nak „forintosított” vagy „dol- lárosított” eredményei egy dinamikusabb gazdasági együttműködésben fognak je­lentkezni, ehhez azonban a bizalomerősítő intézkedése­ket nem csak a politikában, hanem a gazdaságban is meg kell tennünk. — Mit tapasztalt, a két felkeresett ország politiku­sai, üzleti körei hogyan íté­lik meg Magyarországot, helyzetünket, reformtörekvé­seinket és gazdasági nehéz­ségeinket egyaránt? — Teljesen tisztában van­nak a magyar gazdaság hely­zetével, ismerik a magyar reformtörekvéseket, tudják, értik a koncepció irányát, bár részkérdésekben termé­szetesen járatlanok. A ko­rábbi útjaimhoz hasonlítva — ha tapasztalataimat össze­mérem —, mindenekelőtt azt (Folytatás a 2. oldalon) Gyorsan vezetéshez jutot­tak a hazai lila-fehérek. Ugyanis a 2. percben Szle­zák balról mintaszerűen be­ívelt, Kozma érkezett a túl­oldalt, s Ottlakánt alaposan becsapva a kapura ^húzott, majd mintaszerűen tálalt a berobbanó Katona elé, Baji hiába vetődött ki, a főváro­siak középpályása öt méter­ről a kapuba fejelte a lab­dát, 1—0. A félidő derekáig unalmas mezőnyjátékkal telt az idő, majd ismét az iménti gól­szerző előtt adódott lehető­ség, ám háttal ollózva a ka­punak tartó labdát Baji há­rította. Ezt követően is a békéscsabai kapu előtt pat­togott a labda. Előbb Kozma emelt a kifutó kapus fölött a játéktéren túlra, majd Ba­logh az elvetődő Bajit ta­lálta el. Már-már mindenki az óráját nézte, amikor ön­góllal növelték az előnyüket a hazaiak. Kozma jobbról ívelt a kapu előterébe, a fel­ugró Balogh hat méterről a jobb felső sarok tájánál a keresztlécre fejelt, és a visz- szapattanó labdát az ötösön álló Ottlakán haza akarta adni, de a fekvő Baji mellett a saját kapujába gurított, öngól, 2—0. A SZÜNET UTÁN már az 53. percben beállították a fővárosiak a végeredményt Eszenyi a békéscsabai térfél közepéről indulva átkígyóz­ta magát a védelmen, beju­tott a 16-oson belülre, majd a jobbösszekötő helyéről, 11 méterről élesen a bal felső sarokba bombázott, 3—0. A találkozó hátralevő ide­jében csak gurigázgatást lát­hatott a gyér számú szurko­lósereg, noha Szabó és Ko­vács v. gólhelyzetbe került, mindketten óriásit hibáztak. Még a mérkőzés krónikájá­hoz tartozik, hogy a 72. percben Kanál lerántotta Süvegest, amiért joggal nyúlt a zsebébe Lázin játékvezető, s „varázsolt elő” egy sárga lapot. Egy bajban levő Újpesti Dózsához látogatott a más szemszögből hasonlóképp bajban levő viharsarki együttes. Igaz, az elutazás előtt Fabulya György csa­patkapitány úgy fogalma­zott: kitelheT számunkra egy vagy két pont, a szombati. Megyeri úti találkozóból. (Folytatás a S. oldalon) Őszi záróra az NB lll-ban és a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnok­ságban: — n gyulaiak öt pont hátránnyal a második helyen — Előkelő mezökovácsházi helyezés a szombati győzelemmel — Visszacsúszott a Békési SEf sereghajtók között az 0MTK — Megugrott a Határőr és a Nagyszénás a megyebajnokságban (a labdarúgó-mérkőzésekről szóló tudósításaink a 8. oldalon olvashatók) — Újabb békéscsabai vereség a férfikézilabda NB l-ben — Az úszók és a búvárúszók több fronton is helytálltak (beszámolóink a 7. oldalon találhatók)

Next

/
Thumbnails
Contents