Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

IJHiWKTiW 1988. november 19., szombat ’89-ben is meghirdetik! Az ország legnagyobb magyar—amerikai vegyesvállalata flz év kertjéről — késő ősszel „Orosházán Bizonyára már a téli hónapok- ra, no meg a Ininl tavaszra előké- szítve alussza ~~ álmát az a ti­| zenöt kert is, ■ amely gazdájá­nak, kezelőjé­nek szépségével, ápoltságával elismerést hozott a me­gyénkben az év elején első alkalommal meghirdetett Az év kertje pályázaton. Eze­ken a ködös hajnalú, késő őszi napokon szívmelengető érzés újra végiglapozni a bí­rálóbizottság által még a ko­ra nyáron készített színes fo­tókból összeállított albu­mot . .. Ügy egy esztendővel ez­előtt Soós Béla, az orosházi városi tanács műszaki osz­tályának kertészmérnöke ve­tette fel az ötletet a megyei tanács építési és vízügyi osz­tályán, miszerint a méltán rangos, Az év lakóháza el­nevezésű pályázathoz hason­lóan a családi házak és üdü­lők kertjeit is ..versenyez­tetni” kellene. Hiszen egy­részt az új családi házak építésének befejezésekor jó­szerével már sem idő, sem energia nem marad a termé­szeti környezet kialakítására, másrészt a régebben épült házak kertjei, udvarai, a porták sem olyanok ma már, mint amit méltán elvárhat­nánk. Példa kell, jó példa, amely — talán — követésre talál. Nos, így született meg ez a pályázat, amelyet ugyan kicsit megkésve, de hazánk­ban első alkalommal hirdet­tek meg, s ^melyre megyénk huszonhat településéről hat- vanhárman neveztek be. Az ünnepélyes díjkiosztó után — amelynek esemé­nyéről akkor részletesen .be­számoltunk lapunkban is — az elismerésben részesültek még hosszasan elbeszélgettek részben egymással cserélve tapasztalatokat, ötleteket, fo­gásokat, részben a meghir­dető megyei tanácsi tisztség- viselőkkel is: hogyan to­vább? Receptet, ha úgy tét­Pályázati felhívási „A" kategóriájú, országos pamutipari vállalat pályázatot hirdet IGAZGATÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE mezőberényi gyárába. A munkakör 1989. január 1-jétől betölthető a .fennálló rendelkezések értelmében. Az igazgató főbb feladata: — a gazdálkodási, termelési tevékenység irányítása, valamint a rendelkezésére bocsátott eszközök hatékony és gazdaságos működtetése. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú végzettség (elsősorban műszaki vagy közgazdasági) .— legalább 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat (textilipari gyakorlattal rendelkezők előnyben) — dinamikus, határozott, eredménycentrikus, az új módszerek iránt fogékony vezetői magatartás __ erkölcsi feddhetetlenség — legfeljebb 50 éves korhatár. Az igazgató kinevezése meghatározott (3 év) időtartamra szól, kölcsönös megegyezéssel meghosszabbítható. Alapbér megállapítása: a 23/1983. (XII. 17.) ÁBMH. rendelet szerint. A pályázat tartalmazza a pályázó — jelenlegi munkahelyének, munkakörének, beosztásának,- munkaköri besorolásának és jövedelmének megnevezését — részletes szakmai tevékenységének leírásával bővített önéletrajzát — alkalmazási feltételek meglétét igazoló okmányait, illetőleg azoknak másolatát. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást ad: — a vállalat vezérigazgató-helyettese, telefonszám: 812-533 — személyzeti és munkaügyi igazgató telefonszám: 612-364. A pályázatokat a következő címre kérjük megküldeni: Pamuttextilművek személyzeti és munkaügyi igazgatója, Budapest XI., Hauszmann Alajos u. 20. sz. Beküldési határidő: 1988. december 10. A pályázatok értékelése, valamint a személyes beszélgetés alapján bizottság tesz javaslatot a jelöltek személyére. A döntésről a pályázók 1988. december 20-ig levélben kapnak értesítést. Lakásmegoldási lehetőség biztosított! / A pályázatokat bizalmasan kezeljük. _________________________________________________ s zik: modellt nem szabad s nem is lehet adni. Az azon­ban bizonyosnak látszik, hogy kell, érdemes benevez­ni erre a pályázatra, ame­lyet — a megyei tanács épí­tési és vízügyi, valamint mezőgazdasági osztályának ígérete szerint — ’89 kora tavaszán újra kiírnak, meg­hirdetnek. Tudok olyan — s nem egy! — esetről, hogy a jelentkezések lezárása után ostromolták meg a meghir­detőket, a szponzorálókat, s olyanokról is, akik meg a benevezetteket „vallatták”: hogyan, miért. Statisztikai adatokkal le­hetne alátámasztani, hogy napjainkban a családi házak és üdülőtelkek (a „hobbik”) kertjei a földjükön megter­melt zöldséggel, gyümölccsel milyen jelentős arányban já­rulnak hozzá az azt meg­művelő, gondozó családjának ellátásán túl a település élel­miszer-ellátásához. De meg­győződésem, hogy legalább ennyire fontos az is, hogy a szépen, esztétikusán kialakí­tott, az akár a káposzta- ágyás mellé illően kapcsolt virág- és gyepterület, pihe­nőövezet felbecsülhetetlen értéket jelent egyrészt tu­lajdonosának, de a zöld nö­vényzet a levegő szennyező­déseinek kiszűrésével mással nem pótolható hasznot hoz a szomszédoknak, a környe­zetnek is. Ezekért is fontos, dicsé­rendő és folytatásra méltó Az év kertje pályázat. S mert élő környezetről van szó, arra már most, ezekben a késő őszi napokban-hetek- ben fel kell, fel lehet ké­szülni. Saját érdekünkben is ... (A fotó egy díjazott kert­ben, természetesen még a nyár folyamán készült.) (N. L.) Több búzafehérje Növelte a búzafehérje ter­melését a Budapesti Szesz­ipari Vállalat keményítő- gyára, amely az idén a ta­valyinál többet ad a hazai és a külföldi vevőknek az ér­tékes anyagból. A diabetikus élelmiszerek készítésénél, különösen a cukorbetegek táplálékainál nélkülözhetet­len lisztjavító anyagból, az úgynevezett vitális glutinból az idén 105 vagonnal gyárta­nak. negyedével többet, mint 1987-ben. A termék nagy részét, kör rülbelül 95-96 százalékát — a külkereskedelmi szerveze­tek közreműködésével — a konvertibilis elszámolású piacokon értékesítik. Külö­nösen a holland vevő elége­dett a gyár termékével, oda kerül a búzafehérje nagy ré­sze, kisebb mennyiséget vesznek meg svéd, svájci és angol kereskedők. A búzafe­hérjét sok helyen, különösen az északi országokban hasz­nálják előszeretettel lisztja­vítóként, mivel búzájuk a kedvezőtlenebb éghajlati adottságok miatt a miénknél általában gyengébb minősé­gű. Az »többi időben ha­zánkban is több fogy a ter­mékből. A termelés növelését a vállalat mintegy 40 millió fo­rintos beruházással alapozta meg; a keményítőgyár az idén kapott új gépeket a bú­zafehérje készítéséhez. A mi­nőség javításában is nagy a szerepe annak, hogy ez év­től — a Fejér Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat közreműködésével — a megye négy-öt gazdasá­gából kapiák az igen jó mi­nőségű búzát. A gabonafor­galmi cég egy speciális mar­ton vásári búzafajtát termel­tet ottani gazdaságokkal. A gyártási tapasztalatok sze­rint a nagyüzemek és a ke­ményítőgyár is jól jár az együttműködés révén; a gaz­daságok átlagosan 5-10 szá­zalékos felárat kapnak a szeszipartól a búzáért, a Bu- szesz viszont megfelelő alapanyaghoz jut. már meglévő gyárat kell csak átalakítanunk.. ” Lapunk csütörtöki számában adtunk hírt a magyar—ame­rikai vegyesvállalat, a Hunguard Float-üvcg Kft. megalaku­lásáról, melynek dokumentumait szerdán délután Budapes­ten a Ramada Grand Hotelben írták alá az amerikai Guar­dian cég és az Üvegipari Művek képviselői. A 30 millió dolláros törzstőkével rendelkező Hunguard az Orosházi Üveggyár síküveggyártó részlegét alakítja át korszerű float- üveggyárrá. A dokumentumok a^iírása alkalmából kértünk interjút a Guardian cég elnök-tulajdonosától, William Da- vitsontól. — Információnk szerint egy hasonló vegyesvállalat létrehozásáról korábban osztrák cégekkel is tárgyal­tak. Ám az üzlet „nem jött össze”. Miért? — Ausztriában nem ta­láltunk e célra megfelelő te­lephelyet. Nyugati szomszé­daiknál ugyanis a floatüveg- gyár úgynevezett rzöldme- zős beruházás” lett volna,' ami azt jelenti, egy teljesen üres 'telket ajánlottak a be­ruházáshoz. Másrészt, bizo­nyos pénzügyi megoldások is akadályozták az üzlet létre­hozását. — Magyarország viszont alkalmas terepnek bizo­nyult ... — Igen, hiszen itt az önök országában egy, már meg­lévő gyárat kell csak átala­kítanunk. S ez az előbb em­lített zöldmezős beruházás­sal szemben nagy különbség. Cégem szándékát egyébként az amerikai és a magyar kormány is támogatta. — A tárgyalások idején az orosházi és a salgótarjáni üveggyárak egymással ver­sengtek. A salgótarjániak is nagyon szerették volna, ha a floatüveggyártó gépsor ná­luk épül fel. Végül is miért döntöttek Orosháza mellett? — Tulajdonképpen ezt a kérdést a műszaki szakem­bereim döntötték el. Oros­házán a telephely nagysága inkább lehetővé teszi a meg­lévő síküveggyártó részleg átalakítását, mint Salgótar­jánban', ahol mindehhez túl szűk a hely.* A flöatgyártó sor ugyanis rendkívül -hely­igényes, a szó szoros értel­miében hosszú — mintegy 450 méteres — technológiai eljárást kíván. A másik ok, ami Orosháza mellett dön­tött, hogy a salgótarjáni ke­mence túl kicsinek bizo­nyult a floatüveggyártáshoz. — Járt már ön Oroshá­zán? — Még nem. — A jólértesültek tudni vélik, hogy a floatüveggyár- tás is környezetszennyező technológia. — Környezetvédelmi gon­dok mindenütt vannak, hogy ez mennyire válik súlyossá, az attól függ, miként kezelik a problémát. A floateljárás egyébként a környezetre, a levegő tisztaságára sokkalta veszélytelenebb, mint a ha­gyományos síküveggyártás. Az orosházi gyártósor ugyanúgy megfelel majd a környezetvédelmi előírások­nak, mint bármélyik üze­münk a világban. Ügy tu­dom, hogy például az ame­rikai levegőtisztasági előírá­Kádkemence és énfiirdő Azt a síküveggyártó eljárást, amely üvegolvadék fo­lyékony fémre való öntésével, majd annak a fémfür­dőn és az azt követő hűtőszalagon történő áthúzásával valósul meg, William Heal 1902-ben szabadalmaztatta az USA-ban. Az eljárást 1905-ben H. K. Hitchcock, 1920- ban a PPG Ind. is tökéletesítették, de a ma is kisebb változtatásokkal szinte az egész világon alkalmazott technológiát az ’50-es években az angol Pilkington Brothers cég dolgozta ki. A nyersanyagokat földgázzal vagy olajjal fűtött kádkemencékben 1600 Celsius-fok feletti hőmérsékleten megolvasztják. Az üvegolvadék a - kemencéből 1100 Celsius-fokos hőmérsékleten az ónfür- dö olvadt ónjának felületére folyik és folyamatosan sza­laggá formálódik. Az ónt az oxidációtól folyamatosan biztosított nitrogén- és hidrogéngáz elegye védi. Az üvegszalag az ónfürdőből a hűtőszalagra 600^ Celsius-fo­kos hőmérsékleten jut, ahol meghatározott hőgörbe sze­rint egyenletesen lehűl. A hűtőszalagot az üveg 90 Cel­sius-fokos hőmérsékleten hagyja el. A hűtőszalag utolsó szakaszában végzik el a folyamatosan haladó üveg sza­lag minőségi ellenőrzését és esetleg előforduló minőségi hibák megjelölésével. Az új gyár 2-12 milliméter vas­tagsági tartományban gyárt majd síküveget, melyek kö­zül a 3-6 milliméteres vastagságok a legkeresettebbek. A gyártósor mérete és adatai: Hossza: 450 méter, napi gyártott mennyiség: 72 ezer négyzetméter síküveg, napi földgázfelhasználás: 125 000 köbméter, napi hidrogénfelhasználás: 1700 köbméter, napi nitrogénfelhasználás: 35 ezer köbméter, éves gyár­tott mennyiség: 26 millió 200 ezer négyzetméter float- üveg, létszám: 210 fő. Guardian történet A Guardian vállalat­csoport jelenlegi for­májában William Da­vidson elnök-tulajdonos irányítása alatt jött lét­re 1968-ban az USA- ban. A vállalatcsoport története egyébként egy járműüveggyártó és egy fotócikk-kereskedelmi ■ vállalat megvásárlásá­val 1932-ben kezdődött. Az újjáalakulás elmúlt húsz éve a dinamikus, töretlen gazdálkodási nö­vekedés évei voltak. A gépipar, a fotócikk-, a járműgyártás, az üveg­megmunkáló és üvegszál­termelési tevékenységek mellett napjainkra a vállalat fő profilja a floatüveggyártás lett. A ! . világ teljes floatüveg- termeléséből több mint | 6 százalékkal részesed- I nek: Észak-Amerikában ki­terjedt üileti tevékeny­sége után a Guardian az Európában, Luxemburg­ban egy napi 500 tonna kapacitású üzemmel 1981-ben indította meg a floatüveggyártást, me- . lyet Spanyolországban egy — volt húzottsík- üveg-gyár átalakításával felépített — újabb üzem követett. Az Orosházán megvalósuló gyár a Guardin negyedik float- sora lesz, miután befe­jeződött egy második luxemburgi létesítmény építése is. A vállalatcsoport eu­rópai üzleti tevékenysé­gének koordinálására hozta létre a Guardian Europe S. A.-t. sok némileg szigorúbbak a magyar szabályokénál. Re­mélem, ez megnyugtatja önö­ket. — Mennyi lesz az oroshá­zi floatüzemben dolgozók bére? — Erről nem tudok nyi­latkozni. — De többszöröse lesz a hagyományos üzemben dol­gozók bérének? — A gondosabb, figyelme­sebb, fegyelmezettebb mun­kán van a hangsúly és a tel­jesítményt meg is fizetjük. — Az elmúlt hetekben fel­röppent a hír, hogy az Oros­házi Üveggyár pártbizottsá­ga helyteleníti a magyar— amerikai vegyesvállalat lét­rehozását, mondván, ez ösz- szeegyeztethetetlen a szocia­lista tulajdonformával és bérfeszültségek is kialakul­hatnak. Ezeket a híresztelé­seket később a párttitkár és a gyár igazgatója nyilatko­zatban cáfolta. Hallott ön erről? — Igen, az Üvegipari Mű­vek képviselői tájékoztattak a dologról. — És mit szólt hozzá? — Ezek, ha jól értesültem, helyi konfliktusokból adódó problémák, a vegyesvállalat tétét és munkáját semmi­képpen nem veszélyeztetik... Hornok Érnő Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents