Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

NÉPÚJSÁG 1988, november 19., szombat Várjuk kérdéseiket! Sajtótájékoztató a megyei pártbizottságon A megyei pártbizottság legutóbbi ülé­séről szóló tudósításban egy mondat ere­jéig említést tettünk arról, hogy a nyilvá­nosság kibontakozását szolgálva a megyei vezetés sajtótájékoztatót tervez. A kezde­ményezés újszerű, a gondolat megnyerő, s azóta konkrét formája is kirajzolódott. Eszerint november 23-án, szerdán délután kerül sor — az országban is elsők között — arra a sajtótájékoztatóra, amelyen a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői válaszolnak az újságírók kérdései­re. A fő téma a párt megújulása, a me­gye politikai, gazdasági, kulturális élete. S hogy ezenkívül még milyen kérdésekre számítanak? A válasz tükrözi a szándé­kot: bármilyenre, mert nincs tabu téma. Mindent lehet kérdezni, kényeset és an­nak véltet, ami érdekelheti a megye la­kosságát. Azért, hogy pontos képet kap­junk arról, mi is érdekli, kérjük olvasó­inkat, levélben vagy telefonon jelezzék, mit kérdeznének a sajtótájékoztatón. Né­hány kérdés már a csütörtöki békéscsabai aktívaülés után érkezett (a helyszínen gyűjtötték őket össze), így például: mi in­dokolta, hogy többeket felmentettek me­gyei pártbizottsági tagságuk alól, meny­nyien dolgoznak a pártapparátusban és vannak-e kiváltságaik, miből és miért épült a békéscsabai garzonszálló, élvez­nek-e valakik politikai védelmet a bunda­ügyben és így tovább. Várjuk tehát olvasóink kérdéseit levél­ben (Békés Megyei Népújság szerkesztő­sége, 5601 Békéscsaba, Pf.: 111.) és tele­fonon [(66) 25-173, 27-844 és 28-623] hét­főn, kedden egész nap és szerdán dél­előtt. Mikor, mennyi? Banán, narancs, mandarin „Banán van?...” — a ré­gi viccből ismerős kérdésre ezekben a napokban „igen” lehet a válasz, de hogy most éppen melyik boltot érde­mes célbavenni, azt nem tudjuik. Annyi bizonyos — a Kun­ság Élelmiszer- és Vegyiáru- kereskedelmi Vállalat köz­pontjától, Szolnokról kapott tájékoztatás szerint —, hogy a vállalat, amely Békés me­gye nagy részét is ellátja, mintegy 280 tonna banánt hoz forgalomba az idei sze­zonban. Ez 15 százalékkal több, mint amennyi az elő­ző évben jutott. A ritkaság- számba menő déligyümölcsöt a vállalat úgy kívánja forga­lomba hozni, hogy a kisebb Megkezdődött a KISZ országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) mokratikus szocializmus megteremtése, azaz határo­zott szakítás a szocializmus elmúlt évtizedekbeli politi­kai és gazdasági rendszeré­vel, modelljeivel, kialakult módszerei többségével. Nem az elért vívmányok megta­gadásáról van szó, hanem arról, hogy az eredmények között különbséget kell ten­ni. A KISZ vallja, hogy le­het másképp is szocializmust építeni, sőt, azt is, hogy csak másképp lehet. Szocializ­musideálja minden más tár­sadalomnál demokratiku­sabb és igazságosabb, s ké­pes úgy hasznosítani az em­beri képességeket, hogy áll­ja a versenyt gazdasági üt­közetekben is. Ez a szocia­lizmus jövőcentrikus, ezért ifjúságcentrikus is. A má­sodik alaptétel, hogy az if­júsági szervezet stratégiai szövetségre törekszik a-meg­újuló Magyar Szocialista 'Munkáspárttal. Az aláren­deltség helyett a kölcsönös érdekekre, a közös érték­rendre épülő szövetséget, összefogást akar. Á harmadik elem a szerve­ződési szabadság. A KISZ a jövőben nem akar új sémá­kat ráhúzni a szövetségre, a tagság döntse el, milyen szerveződési módot választ. Nagy Imre a negyedik alaptételnek nevezte a tag­létszám és a tömegbázis ösz- szefüggését és a más szerve­ződések teremtette verseny­helyzetet. A szóbeli kiegészítő el­hangzása után Pozsgay Im­re lépett a szónoki emel­vényre. Elöljáróban hangsú­lyozta: a párt támogatja az ifjúsági szervezet megújulá­si törekvéseit, munkájának radikális szervezeti, tartal­mi reformját. A mostani ér­tekezlet egyik újdonsága ép­pen abban van, hogy előtér­be kerülnek a tanácskozás során a szervezeti kérdések, amit Pozsgay Imre elvi je­lentőségű vonásként értékelt. Vannak olyan helyzetek — mutatott rá —, amikor egy szervezet önismeretének, ön- szemléletének kérdései min­den másnál fontosabbá vál­nak. Nem jelent tehát arány- tévesztést, ha a küldöttek a tanácskozáson az ügyrendtől kezdve a választások kime­neteléig mélyreható szerve­zeti átalakulásra is elszán­ják magukat, készülve egy­ben a KISZ XII. kongresz- czusára. A párt és a KISZ kapcso­latának alakulását elemezve Pozsgay Imre egyetértett a beszámolóban megfogalma­zott céllal: a KISZ a párttal stratégiai szövetségben, bel­ső autonómiáját megőrizve kíván tevékenykedni. Ugvanakkor leszögezte: az effajta deklaráció életreva­lóságát csak a mozgalom ele­vensége tudja igazolni. S e téren bizony a KISZ tevé­kenységében éppúgy, mint a pártéban, problémák voltak. A párt e problémák megol­dásában, a megújulási törek­vésekben partnere kíván lenni az ifjúságnak, s erre annál is inkább számíthat­nak a fiatalok, mivel a párt már túl van a megújulását meghatározó májusi értekez­leten. Pozsgay Imre kiemelte: az ifjúságpolitikai elképzelése­ket körvonalazva mind a pártnak, mind a KISZ-nek határozottan meg kell fogal­maznia, hogy nem szűkre szabott szervezeti szempon­tok vezérlik, hanem az egész ország érdekeit szem előtt tartva cselekszik, amikor nemzeti programot kíván ki­munkálni. A demokratikus szocializ­mus koncepciójának megva­lósításához a politikai szer­a legfiatalabb küldött "a Békés megyei küldöttek legfiatalabbja az 1973-as születé­sű Kása Róbert, az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola másodéves diákja. A magas, szemüveges íiü már a több mint ötórás autóbuszúton tanulmányozta a KISZ- dokumentumokat. Arra kértük, röviden mutatkozzon be. — Mezűkovácsházi vagyok, édesapám tűzoltó, édesanyám háztartásbeli. Első évfolyamos koromban léptem be a KISZ- be. Gyerekkorom óta érdekel a politika, szeretem a televízió A hét, a Panoráma és Fórum .műsorait. Szabad időmben szí­vesen olvasok könyveket az ismeretterjesztőktől egészen a kri­miig. A városban vitafórumot rendeztek a KISZ-röl és itt sike­rült olyan benyomást tennem a városi KISZ-esekre, melynek eredménye a mostani küldötté választásom. — Mit vár a KISZ-értekezlettől? — Ügy ítélem meg, rétegszervezeteket kell létrehozni az if­júsági szövetségen belül. A demokrácia szélesítésére van szük­ség, és az, hogy önálló gondolkodásra nevelje az iskola a ta­nulókat. Elméletben a demokráciát nem lehet megtanulni, csak a gyakorlatban, úgy mint a kerékpározást. Jómagam is készül­tem a KlSZ-értekczletre, remélem jó megméretés lesz számom­ra a tervezett felszólalásom. A középiskola befejezése után szeretnék továbbtanulni felsőoktatási intézményben és a köz­életből is mindinkább kivenni a részem. V. L. vezetek megújulása mellett főként arra van szükség, hogy autonóm, önrendelkező állampolgárokból álljon a társadalom — folytatta. — Pluralizmus, jogállamiság — mind olyan fogalmak, ame­lyek az alulról építkező tár­sadalomhoz vezető út mér­földkövei. A legfontosabb azonban — mutatott rá Pozsgay Imre —, a politikai stabilitás. Egyetlen nemze­déknek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy súlyos megráz­kódtatásokon keresztül ver­gődve lábaljon át a válsá­gon. Közös érdek viszont, hogy együttműködő, ki­egyensúlyozott, plurális tár­sadalomban éljenek, amely lehetőséget ad az eltérő ér­dekek kifejeződésének, s küzdőteret biztosít a politi­kai szervezeteknek. A fiatalok jogos kritiká­val viszonyulnak az „örök­lött” állapotokhoz, s egyben részt kérnek azok gyökeres átalakításából. Nemzeti vesz­teség érné a társadalmat, ha az ifjúságban rejlő tudás és felkészültség nem haszno­sulna a társadalmi újrater­melés folyamatában — han­goztatta egyebek között Pozsgay Imre. A plenáris ülést követően a küldöttek este szekcióülé­seken vitatták meg az orszá­gos KISZ-értekezlet doku­mentumait. A 10 szekcióban minden küldöttcsoport kép­viselője jelen volt, s — meg­bízatásuk alapján — válasz­tóik álláspontját képvisel­ték a platform javaslatról, a képviseleti programról, illet­ve a KISZ XII. kongresszu­sának összehívásáról. Az országos KlSZ-értekez- let szombaton a szekcióviták tapasztalatainak összegzésé­vel, a dokumentumok módo­sítására vonatkozó javaslat ismertetésével folytatja mun­káját. il kerékpárosok védelmében Nemzetközi sajtótájékoz­tatóval kezdődött tegnap, pénteken délelőtt Keszthe­lyen a Festetich-kastélyban a közlekedéspolitikai szakúj­ságírók szokásos évi találko­zója. Elsőként Kalanovics László, az OKBT titkára, rendőr ezredes, a hazai köz­lekedésbiztonság helyzetéről adott átfogó tájékoztatást. Ezután Balta János rend­őr őrnagy Békés megye köz­lekedéséről adott tájékozta­tást. Elmondta többek kö­zött, hogy a kerékpárosok elütésének megelőzésére sok­rétű tevékenységet kezde­ményezett a megyei KBT a korábbi években is. A leg­nagyobb jelentőségű és a leghatékonyabb a kerékpár­utak létesítése. Békés me­gye több mint 80 kilométer­rel az első helyen áll a ke- rékpárút-ellátottság rangso­rában. Sokirányú kezdemé­nyezéseink egyike — hang­súlyozta —, a technikai kor­szerűsítésre irányult, ezért született meg 1987-ben a ke­rékpár-világítás korszerűsí­tésének pályázati kiírása. A pályamunkák benyújtásáig rendelkezésre álló több mint fél év alatt 183-an jelentkez­tek észrevételekkel, javasla­tokkal telefonon, vagy sze­mélyesen az ország külön­böző részeiről. A határidőig 83 pályamunka érkezett, A pályázók életkora 12 és 73 év között volt. Tegnap, pénteken Békés­csabán megtörtént a pályá­zat eredményhirdetése. Az első díjat nem adták ki, mert olyan pályamű nem érke­zett,, amely a világítás prob­lémáit átfogóan, teljes, mér­tékben megoldotta volna, Második díjat nyert a „Velocipéd—713” jeligéjű pályamű, melynek benyújtó­ja Kiss Frigyes üzemmér­nök, a Soproni Autófelsze­relési Vállalat gyártmány- fejlesztője, petőházi lakos. Harmadik díjat a „Kiegé­szítő” jeligéjű pályamű nyert, melynek benyújtója Szabó László üzemmérnök, a budapesti Gamma Művek gyártmányfejlesztője,1 lőrinci lakos. Szintén harmadik díjat nyert a „Reménysugár” jel­igéjű pályamű, melynek be­nyújtója Prazsák János fa­szobrász, az Albertirsai Mi­csurin Tsz bedolgozója, al­bertirsai lakos. A Körösmenti Skála Szö­vetkezeti Közös Vállalat ál­tal felajánlott 10 ezer forin­tos különdíjat a „V model­lek” jeligéjű pályamű nyer­te. melynek benyújtója • Drasikóczi Ferenc, a Miskol­ci 104. Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanára, miskolci lakos. A Körös Volán által fel­ajánlott 10 ezer forintos kü­löndíjat a „Fényt az életért” jeligéjű pályamű nyerte, melynek benyújtója Nagy István,- a Paksi Atomerőmű Vállalat irányítástechnikai műszerésze, paksi lakos. Az Állami Biztosító Békés Megyei Igazgatósága által felajánlott 10 ezer forintos különdíjat a „Prizma” jel­igéjű pályamű nyerte, mely­nek benyújtója Tardi Pál, az Észak-magyarországi Vegyi Művek villanyszerelője, sa- jóbábonyi lakos. A Békés Megyei Munkavé­delmi és Munkaügyi Fel­ügyelőség 10 ezer forintos különdíját a „Viliódzó fé­nyek” pályamű nyerte, melynek benyújtója Bíró László üzemmérnök, a Zala- béri Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, zalaszentgró- ti lakos. A Hungária Biztosító Bé­kés Megyei Igazgatósága kü­löndíját. a 10 ezer forintot a „Penta” jeligéjű pályamű benyújtója, Uhrin János, a Békés Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat csőhálózat­építő, -javító felügyelője, bé­késcsabai lakos nyerte. B. V.—Sz. A. falvakba is több jusson be­lőle. Az első szállítmány egyébként már beérkezett az érlelőbe, és a kiszállítást november derekán meg- ' kezdték — az ára kilónként 57 forint. Az említett 280 tonnán túl további 51 tonna banán kerül a pultokra (és remélhetőleg nem a pultok alá!) a Zöldért egyesülési tagvállalatokon keresztül is. Narancsból is többre szá­míthatunk, mint tavaly, de hogy pontosan mennyire, az a külföldi szerződések meg­kötése után derül > ki. A ku­bai narancsból kisebb tételek már megjelentek megyénk­ben is, és ezekben a napok­ban további egy-egy kamion beérkezésére számítanak Szolnok és Békés megyében. Ezen túl a jövő héten a vál­lalat minden fiókja forga­lomba hoz egy-egy kamion­nyi kubai narancsot, amely­ből a következő hónapokban folyamatos lesz az ellátás. A mediterrán narancsra vonatkozó külföldi szerződé­seket a jövő héten kötik meg, ezután kezdődhet el a szállítás; remélhetőleg még Télapó előtt forgalomba ke­rül az első tétel. A grapefruitot november 14-étől olcsóbban kaphatják meg a vevők, ugyanis a Dél- ker 26-ról 22 forintra szállí­totta le az árát. Inkább csak mutatóba lát­hatunk majd, mégpedig ka­rácsony előtt mediterrán mandarint, grúz mandarin­ból viszont igény szerinti el­látást ígérnek az illetékesek. Ez a gyümölcs várhatóan november második felében kerül forgalomba. (tóth) Dőlt betűvel A kakas Ülök a mezőgazdasági nagyüzeméről ismert nagyköz­ség pártértekezletén és hallgatom a hozzászólásokat. Ke­mény politikai harc, éles hang, a nagyüzem és a tele­pülés sorsáért érzett felelősség jellemzi a vitát. A párt­szerű hangból csak itt-ott szalad ki egy disszonáns szó­lam, egy fals hang. Aztán ahogy az összefoglalóhoz, a lelépő (pontosabban leléptetett) üzemi párttitkár össze­foglalójához érünk, lassan kettéválik a mennyezet és le­szakadással fenyeget, hogy maga alá temesse az új han­got ütőket. A jól átgondolt búcsúfellépés remekül szer­kesztett, retorikailag is megtervezett. Szó esik benne egy mondásról, mely az ószeresek között jár: nem az a lényeg, hogy mik vagyunk, hanem, hogy hogyan vagyunk azok, akik vagyunk. De megismerkedhetünk egy kiváló politi­kusunk könyvéből olvasott amerikai mondással is, misze­rint „mindenki vigyázzon magára, mert isten úgyis vi­gyáz valamennyiünkre — mondd az elefánt, miközben táncra perdül a baromfiudvarban.” A célzás félreérthe­tetlen abban a nagyközségben, amelyben politikai ban- ditizmusban nem volt hiány az utóbbi években, s amely­nek különös, névtelen levelekkel is megtámogatott vá­lasztási küzdelméről magunk is hírt adtunk. Bár ne tet­tük volna, mert úgy tűnt, az elefánt a baromfiudvarban véletlenül rálépett a kakas lábára. Akire a jelek szerint sem az isten, sem maga nem vigyázott eléggé. S ettől a különös nehezéktől olyan haragra gerjedt, hogy nem csak az elefántot kezdte el szidni, hanem a sajtót is, mely vélhetően Összeszövetkezett az elefánttal, természetesen csak azért, hogy az a kakas lábára lépjen. De ne beszéljünk rébuszokban, legalábbis a sajtónyil- - vánosságot illetően ne! A küldöttnek sem választott (te­hát a minimális bizalmat sem élvező) volt titkár úgy lát­ta, hogy a sajtó a frakciózó erőket' támogatta. "Józan ember aligha hinné, hogy mivel. Nem mással, mint a választás előtti helyzet nyilvánosság elé tárásával. Egy felszólaló ki is kérte magának lapunk eljárását, egyene­sen visszautasítva azt, hogy az újságban leírtuk a lelépő titkár nevét. (A fene gondolta volna, hogy egy pártlap nem írhatja le: „X. Y. párttitkárt az -alapszervezete nem választotta meg küldöttnek”.) Az érintett egy másik elv­barátja már körültekintőbben és messzebblátóan fogal­mazott, amikor azt. javasolta, hogy be kellene tömni azo­kat a csatornákat, amelyek a megyei pártbizottsághoz és a megyei Népújsághoz vezetnek. (Lehet, hogy a hírvivő­ket kellene lenyilazni?) Igaz, még azt is hozzátette: jó lenne, ha a pártsajtó a párt dolgairól írna, egy másik sajtó, mondjuk a reformújság pedig olyanokról, mip.t legutóbb a megyei lap. (Csak emlékeztetőül: a pártválasz­tással kapcsolatos névtelen levelezgetésekről.) Tehát, ha jól értem, kellene egy pártlap, amelyik csu­pa szépet írna, és kellene egy' másik lap, amelyik min­dent megengedhetne magának. Nem rossz szereposztás, különösen, ha az utóbbiból egy példány sem jutna a nagyközségbe. Alighanem hamar „leadhatná a kulcsot a házmesternek” az a párt, amelyik ilyen lapot akarna, s a helyi kiskirályok is csak ideig-óráig viselhetnék ko­ronáikat. De a nyilak nemcsak felénk, a sajtónak irányítva röp­ködtek. Kaptak a jött-mentek, akik „több évtizedes épí­tőmunkát bírálni vagy lerombolni érkeztek a nagyköz­ségbe”, kapott az értelmiség, mely „jelen pillanatban na­gyobb teret követel magának”, és hát, kapott a megyei pártbizottság is, amely a szónok szerint hitbizománynak tekinti a település mezőgazdasági nagyüzemét. Azzal adott egyébként okot rá, hogy hatáskörét gyakorolja, és véleményét bizonyos kérdésekben a helyi pártfórumon ismerteti, s uram bocsá’, esetenként ehhez a helyi párt­tagság támogatását kéri. No de ki hitte volna, hogy ezzel egy másik — nem vélt, de valós — hitbizomány érde­keit sérti (melyet szerencsére azóta elsöpört a helyi pártdemokrácia). Kérem, higgyék el, a leírtak most történtek 1988-ban, a pártértekezlet, a demokratizálódás, a reform és a nyil­vánosság évében. Ráadásul egy olyan megyében, amely­nek vezetői épp a napokban jelezték, hogy készek min­den, a lakosságot foglalkoztató kérdésre válaszolni. Vagy­is személyekre és szervezetekre való tekintet nélkül a vált vagy valós tabukat félresöpörni, és tiszta lapot elő­venni. Amelyre egy tartalmában és minőségében új me­gyei közmegegyezést lehet felvázolni. Olyat, ahol a nyil­vánosság is új értelmet kap, hogy a sajtó soha többé ne lehessen lábfájós kakasok céltáblája. J

Next

/
Thumbnails
Contents