Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

1988. november 17., csütörtök o IZHllUKrira Jubilál az OTP Négy évtized és a hatszög A megye fontosabb gazdasági jelzőszámai — 1988. 1—III. negyedév Idestova 40 esztendős az a pénzintézet, amellyel éle­te folyamán szinte minden állampolgár kapcsolatba kerül, és ahová mostanában egyre többen, és egyre sűrűbben kopogtatunk kölcsönért. Igen, az Országos Takarékpénztárról van szó, amely 1949 márciusában alakult. Az eltelt évtizedekről kérdeztük a héten Ka­posvári Lászlót, az OTP Békés Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettesét. — 1949-ben a megyeszék­helyeken és egy-két nagyvá­rosban, majd 1953—54-ben az egykori járási székhelye­ken alakultak fiókok — emlékezik vissza az igazga­tóhelyettes. — A fejlődés azonban nem állt meg, a kört megyénkben is tovább bővítettük. 1958-ig minden nagyobb lélekszámú község­ben nyíltak fiókjaink. A fej­lesztés 1973-ban fejeződött be a békéscsabai körzeti és az eleki fiók megnyitásával. Jelenleg 21 bankfiókunk látja el a forgalmat. Kez­detben a betétgyűjtés, szűk körű hitelezés, az állami kölcsönök bonyolítása volt a feladat. Az ’50-es évek vége felé gyorsan bővült a feladatkör; először a rövid lejáratú hitelek, majd a ma is legjelentősebb üzlet­águnk: a lakásépítési hite­lezés, saját beruházású la­kásépítés és -értékesítés kö­vetkezett. A ’70-es évek elején a tanácsokkal kap­csolatos banki feladatokat vettük át, és látjuk el ezóta is. A '80-as évek ismét nagy feladat elé állították az Or­szágos Takarékpénztárt, a kétszintű bankrendszer be­vezetése miatt. Kereskedel­mi banki felhatalmazást kaptunk, megjelentünk az értékpapírpiacon, kötvénye­ket bocsátunk ki és értéke­sítünk, valamint egyéb ér­tékpapírok forgalmazását intézzük. Erőteljesen támo­gatjuk a vállalkozásokat különféle hitelakciókkal. A közelmúltban kaptunk fel­hatalmazást vállalati és szövetkezeti szervek szám­lavezetésére is. — Melyek a legjelentő­sebb lakossági üzletágak az OTP-Bankban? — Az utóbbi időben sok­szor találkozhattak az új emblémánkkal, a hatszög megjelenése nem véletlen. Jelképezi az általunk leg­A megyében egyidejűleg van hiány diplomásokból, és ugyanakkor elhelyezkedési nehézségekkel küszködnek a szakképzetlen dolgozók, és egyes szakmákkal is nehezen lehet munkahelyet találni. A megye gazdaságában végbe­menő termékszerkezet-vál­tás, a gazdaságtalan tevé­kenységek felszámolása, va­lamint a nagy létszámú kor­osztályok munkába lépése következtében a fiatalok el­helyezkedési gondjai várha­tóan még nagyobbak lesz­nek. A lényeget summázva ezt állapította meg a Békés Me­gyei Tanács V. B. munka­ügyi osztálya a pályakezdő fiatalok idei elhelyezkedési lehetőségeit elemezve. S nyomban a lehetőségeknél maradva; ezeket alapvetően befolyásolják a megye mun­kaerőhelyzetére jellemző ál­talános tendenciák. ígv töb­bek között az a tény. hogy a munkaerő iránti kereslet számottevően csökkent, s a meglevő igények is megvál­toztak. A szigorodó szabá­lyozórendszer következtében a munkáltatók zömmel a létszám szinten tartására, il­letve csökkentésére töreked­nek, s a betöltetlen munka­helyek zömére is csak jól képzett szakmunkást fogad­nak. A munkáltatók évről évre kevesebb munkalehető­séget kínálnak. Békésben az 1987—88. tan­évben csaknem 11 ezer fia­fontosabbnak ítélt lakossági feladatköröket. A betét- gyűjtést, a hitelezést, a la­kásépítést és -értékesítést, értékpapírügyleteinket, va- lutatevékenységünket és a szerencsejátékok bonyolí­tását. Természetesen e rö­vid felsorolás távolról sem érzékelteti a sokoldalúsá­got, hiszen a felsorolt hat üzletág mindegyike rend­kívül széles körű. így pél­dául a betétgyűjtés a ha­gyományos betétfajtákon kívül jelenti az egyre nép­szerűbb átutalási betét- és takarékcsekket, de ezen túlmenően az egyéni vál­lalkozók csekkszámlaveze­tését is. A hitelezésként jelzett üz­letág is igen széles lehető­ségeket rejt. Segítjük a la­kosságot rövid lejáratú hi­telekkel. Például: háztáji gazdaság kialakítását me­zőgazdasági hitel nyújtásá­val, vagy ingatlanvásárlást bankhitellel. Az új vállal­kozásokat segítjük nagy összegű kisipari-kiskeres­kedelmi hitel engedélyezé­sével. A legnagyobb volu­menű a kedvezményes ál­lami hitel nyújtása lakás­építéshez, -tatarozáshoz, -bővítéshez és így tovább. Ugyancsak jelentős üzletág a lakásépítés és -értékesítés is. Megyénkben banki be­ruházásban eddig kulcsra­kész átadással mintegy 18 ezer társasházi lakást épít­gettünk, értékesítettünk. Az utóbbi néhány évben a la­kások visszavásárlásával, újraértékesítésével foglal­kozunk, sőt, családi házat is vásárolunk, amennyiben az minőségben megfelel, és forgalomképes, úgy értéke­sítjük azokat. Azt hiszem, ennyi elég az üzletkörök bonyolultsá­gának bemutatásához. Az értékpapír-üzletág viszony­lag újkeletű és máris sike­resnek mondható. Megyénk­tal fejezte be, illetve hagyta abba tanulmányait. Sokan tanulnak tovább, így 4400 fiatal munkába állása vár­ható, s közülük október 31- ig 20 híján 3400-an álltak munkába. Az általános isko­lát végzettek többsége to­vábbtanul, s aki mégsem, az egyre többet kénytelen ki­lincselni munka után. A munkáltatók az idén 160 se­gédmunkást és 63 betanított munkást vártak. A pályakezdő fiatalok el­helyezkedési lehetőségeinek felmérésekor a munkáltatók 264 gimnáziumot végzett munkaerőre jelezték igényü­ket, s végül is ennél kedve­zőbben alakult az elhelyez­kedési arány; eddig össze­sen 342-en találtak munkát, 125-en fizikai, a többiek szellemi munkakörben. A szakközépiskolát végzettek — ők 399-en voltak — há­romnegyed része helyezke­dett el. Évek óta nehezen tudnak elhelyezkedni a Vá­sárhelyi Pál Vízgazdálkodá­si Szakközépiskolában vég­zettek, mert az ilyen jellegű munkaiköröket a megyében már betöltötték. Nem gond viszont elhelyezkedni az egészségügyi és közgazdasá­gi végzettségű diákoknak. S most lássuk a szakmun­kásképző intézetekben vég­zettek helyzetét. Közülük az elhelyezkedni szándékozók­nak 74 százaléka, mintegy 1500 fiatal állt munkába ed­dig az idén. Esélyeik azért ben az utóbbi két-három évben több százmillió fo­rint értékű kötvényt és kincstárjegyet értékesítet­tünk, és foglalkozunk érté­kesítésével még ma is. Sőt, bevezettük az OTP letéti jegy értékesítését is, néhány nap alatt csaknem 20 millió forint értékben adtunk el belőle ügyfeleinknek. Va­lutaüzletágunk is kiterjedt. Deviza- és utazási számlá­kat vezetünk Békéscsabán, de valutaértékesítéssel és -visszaváltással rajtunk kí­vül több fiókunk is foglal­kozik. A szerencsejáték is igen népszerű megyénkben. A lakosság vásárlási kedve országosan az elsők között van. A fiókok ez irányú te­vékenységét nyolc szaküzle­tünk is elősegíti. A taná­csok bankjaként ellátjuk a tanácsok és az azokhoz tar­tozó intézmények számla- vezetését és .pénzmozgási feladatait, szükség esetén hitellel is támogatjuk e szerveket. — Milyen távlati elképze­léseik vannak? — Első feladatunk orszá­gosan az ügyfélszolgálat színvonalának javítása. A közeljövőben az elektroni­ka gyors térhódítása várha­tó takarékpénztári szinten is, és reméljük, hogy ennek bevezetése a jelenleg még problémákat okozó mun­katorlódást megszünteti, a nemkívánatos, lassú ügy­intézést is gyorssá teszi, ja­vítja ügyfeleink közérzetét, és az OTP-rőI nem mindig kedvező véleményét. To­vább folytatjuk fiókjaink korszerűsítését, hogy azok ügyfeleink kulturált foga­dására alkalmasak legye­nek. Ezen túlmenően ke­reskedelmi banki tevé­kenységünk elindítása az ügyintézéseink bővülését jelenti, kiterjesztjük üzlet­körünket vállalatok, szövet­kezetek számlavezetésére és hitelezésük ellátására. Mindez azt eredményezi, hogy az OTP-Bank nem­csak a hagyományos üzlet­ágakban újul meg, hanem még széleskörűbbé válik, bevonva ügyfeleink körébe a lakosságon és tanácson túl most már a vállalato­kat, szövetkezeteket is. T. I. kedvezőbbek, mert már a szakmai gyakorlatok idején közvetlen kapcsolatba kerül­tek az esetleges leendő mun­kahelyükkel, sokan tanul­mányi szerződést is kötöt­tek. A pályakezdők iránti igény egyébként szakmán­ként eltérő volt ebben az évben: a hegesztő- kötő- és szövő-, valamint az ácsszak­mákban két-három munka­hely közül is válogathatott a pályakezdő. Ugyanakkor ne­hezebben találtak munkát a most végzett szűcsök, fény­képészek, kozmetikusok, fodrászok, textiltisztító szakmunkások. Az egészség- ügyi szakiskolában végzette­ket viszont tárt karokkal várták és várják a megye egészségügyi intézményei, s aki közülük mégsem a szak­májában helyezkedett el, az a több műszakos munkahely miatt hagyta el a pályát. S végül a diplomásokról: a megyében jóval alacsonyabb az országos átlagnál a felső­fokú végzettségűek aránya. A munkahelyek az idén is több mint 600 dipfomás pá­lyakezdőt tudtak volna fo­gadni, de ennél jóval keve­sebben érkeztek, mindössze 105 főiskolát és 35 egyete­met végzett fiatal állt mun­kába az idén. A megye két felsőoktatási intézményét el­hagyó friss diplomások kö­zül mintegy 50-en helyez­kedtek el a megyében. Bé­késből egyébként évente több mint 400 fiatalt vesznek fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, s a diploma megszerzése után hozzávető­legesen e létszám fele jön vissza a megyébe dolgozni. (tóth) Fiatalok a pályaszélen Munka és munkaerő (Az előző év azonos időszakának %-ában) SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene: Nehézipar 100,7 Ezen belül: gépipar 105,0 Építőanyag-ipar 100,6 Könnyűipar 100,1 Egyéb ipar 91,1 Élelmiszeripar 102,2 IPAR ÖSSZESEN 100,8 Ezen belül: állami ipar 101,0 szövetkezeti ipar 99,9 A foglalkoztatottak száma 98,3 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,5 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés volumene 99,9 A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó 96,1 építőipari termelés FELVÁSÁRLÁS 104,0 A fontosabb vágóállatok és lállati eredetű értékesített mennyisége: termékek Vágómarha 80,9 Vágósertés 102,9 Vágóbaromfi 101,0 Tehéntej 102,5 Tyúktojás 69,7 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom folyóáron Ezen belül: 109,5 bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 111,3 vendéglátás 106,1 ruházati cikkek 103,5 vegyes iparcikkek 110,4 A foglalkoztatottak száma 98,3 1988. I—III. negyedévében az állami iparvállalatok és ipari szövetkezetek termelé­se 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi igen dinamikusan emelkedő termelést. (Országosan a ta­valyihoz képest csökkent az ipari termelés volumene.) Az összességében szerény ter­melésnövekedésen belül vi­szont a gépipar az egy évvel ezelőtti számottevő termelés- növekedést is túlszárnyalta, s tendenciájában ugyanez jellemezte az élelmiszeripart is. A termelés emelkedését az állami vállalatok többlet­termelése eredményezte, mi­vel a szövetkezeteké lénye­gében az előző évi szinten maradt. A szocialista ipar január-szeptemberi termelé­sének alakulását a tavalyi­nál nagyobb differenciáltság jellemezte, de a változás inkább negatív irányú volt. Jelentősen emelkedett azon szakágazatok száma és ter­melésből való részesedése, amelyeknek a termelése visszaesett. A megye ipari termelésén belül nagyabb részarányt képviselő szak­ágazatok közül jelentősen csökkent a kőolaj- és föld­gázkitermelés, a fémtömeg­cikk-gyártás, a sütő- és tésztaipar, a textilruházati ipar, valamint a cipőipar termelésének volumene. Ugyanakkor dinamikusan emelkedett a tejipar, a pa­mutipar, a bútoripar, a ko­hászat, a tartósítóipar ter­melése. A megyei székhelyű szo­cialista ipar I—III. negyed­évi saját termelésű értékesí­tése mindenkori eladási ára­kon 19,0 százalékkal volt több az egy évvel korábbi­nál. A belföldi értékesítés volumene az átlagosnál las­sabban, a külkereskedelmi célú átadásúaké jóval gyor­sabban (10,9 százalékkal) nőtt. Nemcsak a megyei szék­helyű, hanem a más megyei székhelyű ipar megyében le­vő 'telepeinek exportja is dinamikusan emelkedett. így a szocialista ipar (telepek­kel, gyáraikkal együtt) az év első kilenc hónapjában fo­lyó áron 19,7 százalékkal, összehasonlítható árakon 12,8 százalékkal exportált többet, mint egy évvel ko­rábban. Ezen belül a rubel- elszámolású értékesítés mérsékeltebben, a nem ru- belviszonylatú igen dinami­kusan nőtt. A szocialista ipar 1988. I— III. negyedévében átlagosan 51 642 főt foglalkoztatott, 1,7 százalékkal (mintegy 900 fő­vel) kevesebbet, mint az elő­ző év azonos időszakában. Ejzen belül a nehéziparban kismértékben nőtt, a többi fő ágazatban .csökkent a lét­szám, legjobban a könnyű­iparban. A kivitelező építőipar ter­melése, összehasonlítható árakon számítva, az orszá­gos csökkenéssel szemben alig maradt el az egy évvel korábbitól. Az állami vál­lalatok termelése 3,9 száza­lékkal nőtt, a szövetkezeti szektoré viszont 6,8 száza­lékkal csökkent. A megyei székhelyű kivitelező szerve­zetek ez év szepteröber vé­géig 497 lakást .adtak át a megrendelőknek, 122-vel töb­bet, mint tavaly. A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek I—III. negyedévi felvásárlá­sának összehasonlítható ára­kon számított együttes érté­ke az egy évvel ezelőtti szinten realizálódott. Ezen belül az első negyedévben 4,7, a másodikban 1,1 szá­zalékkal emelkedett, míg a harmadik negyedévben 4,8 százalékkal csökkent az elő­ző év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forga­lom fogyasztói folyóáron 9,5 százalékkal — az országos­nál kisebb mértékben — nőtt. összehasonlítható ára­kon számítva viszont — az országos 16,8 százalékos kis­kereskedelmi áremelkedést figyelembe véve — 6,2 szá­zalékkal csökkent az érté­kesített áruk mennyisége. A forgalom volumene vala­mennyi árufőcsoportban el­maradt az egy évvel koráb­bitól, tehát a folyóáras for­galom növekedésében to­vábbra is az áremelések ha­tása tükröződik. Az idény­áras cikkek bolti árszínvo­nala és a piaci felhozatal árszintje együttesen 3 szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos idő­szakában, .de pl. Bács-Kis- kun és Csongrád megyében még ennél is kedvezőbbek voltaik az árak. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága Gond a „gombák” körül Tudod, hogyan lehet ke­vés pénzzel, munka nélkül meggazdagodni? — szegezi nekem a kérdést egy iparos­ember. Hosszas gondolko­dás után sem tudok vála­szolni, de a megoldás igen­igen érdekel, ezért bővebb információ reményében is­merősömhöz fordulok. Re­ceptje így hangzik; végy vagy bérelj potom pénzért egy kis telket, azon építs egy kicsi pavilont, és add el borsos áron. Ennyi az egész. Vagy mégsem? Orosházán ugyanis a Hu­ba utcában levő „gombák­ról” is mindenfélét hall az ember. Egyesek adják-ve- szik a kicsiny üzlethelyi­ségeket, mások viszont — akik szeretnének valami­lyen formában szolgáltató tevékenységet folytatni — várhatnak sorukra. No, néz­zük, mi történt itt valójá­ban? 1984-ben a városi tanács felmérte az igényeket, majd bizottság döntött arról, hogy kik kaphatnak a Huba utcán közterület-foglalási engedélyt. Már a kezdet kezdetén kiderült néhány jelentkezőről, hogy komoly­talan szándékú. A tervezési munkák idején is voltak, akik meggondolták magu­kat. (A terveket egyébként a városi tanács készíttette, a tervezési költséget pedig — egy pavilonra 13 ezer forint — a terület bérlőire ruházta át.) Telt-múlt az idő, az 5 pavilon — röpke néhány év alatt — felépült. Kettő már üzemel is: egy élelmiszerboltként, a másik használtcikk-kereskedés- ként. Három gomba egyelő­re üresen áll, igaz, a virág­boltos is nyitni akar még az idén. A reggeliző viszont még mindig nem készült el, az utolsó üzletben pedig csend honol. Itt tervezőiro­dát szerettek volna létesíte­ni, de időközben meggon­dolták magukat a vállal­kozók, és eladták a pavi­lont. (Hogy mennyiért? Ar­ról legendák keringenek!) Az új tulajdonos sem ipar­kodik, a gyermekruházati kereskedés így várat magá­ra. És várnak a többiek is: iparosok, kereskedők, ügy­felek és fogyasztók. Várnak és reménykednek. Remény­kednek abban, hogy a „gomba-gondot” valaki or­vosolni fogja majd. Cs. I. Butiksor Orosházán Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents