Békés Megyei Népújság, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
NÉPÚJSÁG 1988. november 17., csütörtök Tiintetöleges visszafüstöl(g)és Igenis, most én fújom az arcukba... Csípje most az ő szemüket. Mert ma olyan nap van, hogy mi nem dohányzók gyújtogatunk rá — a panaszra. Passzívak, „szenvedők” sorakozzatok ide mel'lém, ne egyedül beszéljek. (Ne magamban...!) Tudjuk, mindig az az utálatos, aki elsőnek szólt És ma, a reggeli toppal tán első lehetek, aki szól... Jó reggelt! Megint eltelt egy (füstös) év! Ébresztő! Ma ismét „füstmentes napra” virradtunk! Azért oktondi ember lennék, ha belelovalnám magamat abba a naiv hitbe, hogy ma majd nem kojtol orrunk aló senki! Csak olyan a mi közös telkünk járása a srófra, hogy jobbára akkor szoktunk hevüllni, ha az „meg van hirdetve” ... Lelkesülni, vagy tiltakozni: vagy kampányból — vagy sehogy. Azért mondom csak, hogy szóljak: ma vagyon november 17-e — ez pedig az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) álltai füstmentesnek nyilvánított nap. Kivonulok hát a füstből én is és írásba is adom füstölgésem. Le (vagyis: ki) a mellékfüsttel!!! Szívtunk eleget! Nem akarunk két és félszer annyi szénmonoxidban és háromszoros „rákkeltésben” részesülni, mint azok, akik abban részesítenek bennünket. Nem mentség, hogy ők mindkét füst félét szívják — a slukkból is, meg a „flug”-ból is. Az okozók: ők. Nem mi. Szenvedélyük — szenvedésünk! Magasba hát a transzparenssel! Szenvedjenek most (legalább e pár sor erejéig) ők is — más füstjétől. Ne csak füstkarikákat eregessek — adom hát a füstjeiét; ve-.» gyétek „füstmérgezettek”! Oszlassuk már azt a füstködöt, ha az egész világban hirdetik,, illetve meghirdették erre a napra. Ehhez azonban arra van szükség, hogy mindenki letetesse legalább egy dohányossal azt a füst-ru- dat a mai napon. Hátha lesz, aki nem veszi fel utána! E sorok írója is ezen kézenfekvő módon szokott le róla. Csak egy szálat keltett letenni! Az viszont lényeges, hogy az az utolsó legyen, ne egy másik. Le az utolsóval ...! Gondoltam, szólok . .. Rajtom ne múljon, ha nem sikerül a terv: 4 millió hazai dohányost 2 millióra csökkenteni az ezredfordulóra. Hogy nehogy füstbe menjen ez a terv is .. . — plan — Megyénk is beépiil(het) az adatbankba Jó hír a Müszitől: Mezőhír Bemutattuk már olvasóinknak a Mezőgazdasági, Ügyvitel-szervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat Déli-alföldi Területi Igazgatóságát. A Szegeden működő központ igazgatójával készített beszélgetés már fél évvel ezelőtt felhívta a figyelmet annak az adatbankrendszernek a kiépítésére, amely az országrész mező- gazdasági üzemeinek tevékenységét ésszerűen és hathatósan hangolná össze. A nagy jelentőségűnek ígérkező Mezőhír mindennapos kapcsolatot,, hasznos kommunikációt jelent a résztvevőknek az országrész, illetve az ország gazdaságával. Az összeköttetést, a „jelenlétet” az egyszerű postai távhívás jelenti. Aki a Mezőhír rendszerébe beépült, egy videotex- terminal segítségévei egy étién hívással bármikor hozzájuthat az adatbank „ismereteihez”, illetőleg a maga közölnivalóját is beviheti a „közösbe”. Vagyis például megtudhatja, hol találja meg a keresett alkatrészt, vagy kinek kell az elfekvő készletéből. A rendszer alkalmas a megrendelések leadására és visszaigazolására is; 84 ezer forintért lehet előfizetni és a helyi technikai kiépítése körülbelül 200 ezer forintba kerülne egy üzemben.. Muszka Dánieltől, a Müszi szegedi területi igazgatójától a napikban megtudtuk, hogy megyénkből eddig a Békés Megyei Agroker, a Békés Megyei Agráripari Egyesülés, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát ál;l rendelkezésre eddig adatszolgáltatással. Az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalattól az Országos Kereskedelmi és Hitelbankon át a Szolnoki Mezőgép Trösztig szépen gyarapodik a Mezőhírben részt vállalók tábora. Eddig ösz- szesen mintegy harmincán jelentkeztek. A kör természetesen bővíthető, és annál értékesebb, minél többen adják az adatokat. Eddig 300 helyre küldték el ajánlatukat és ennek vagy tizedré- szére érkezett válasz. Békés megyéből elsőnek az Agroker jelentkezett. összesen legalább 60-70 mezőgazdasági üzem bekapcsolásával térülne meg a legjobban az előfizetőknek a részvétel; elsősorban az importliehető^é- gek bővítése szempontjából. Űjabb fejlemény, hogy a Dél-magyarországi Termelékenységi Társulás bekapcsolódásáról' is szó van. Ez annál is inkább érdekes körülmény, mert általa újabb partnerekkel (mintegy 30 tagvállalat) bővül a kör, akiknek különösen érdekes lesz elfekvő készletek feltárása és mobilizálása.-Békés megyében már néhány helyen bemutatták a rendszert. A legközelebbi alkalom különösen érdekes tehet, mert a megye mezőgazdasági üzemeinek műszaki szákemberei együtt lesznek. így az együttgondolkodásra is nagyobb lehet az esély. Pleskonlcs András Sajtótájékoztató a gyermekkönyvhétröl A XI. gyermekkönyvhétre a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó 15 újdonságot jelentet meg; az országos megnyitót november 25-én 15 órakor a kiadó budapesti szék házában tartják — tájékoztatták a sajtó képviselőit tegnap a kiadó vezetői. Sziládi János igazgató elmondta, hogy az idén is gazdag, sokrétű kínálatra törekedtek, érdekes, tanulságos történeteket adnak közre a gyermekeknek. A legolcsóbb kiadvány 13, a teg- dnágátob pedig 290 forint. Ez utóbbi — a Képek és jelképek című kötet, amely 12 bibliai témát dolgoz fel, s egy kislemez is tartozik hozzá — a kiadó eddigi legdrágább kiadványa. Az igazgató fontosnak tartotta', hogy az árak közötti eltérés nem értékkülönbözetet takar, hanem az előállítási költségek különbségét jelzi. Országos értekezletre készül a KISZ Beszélgetés Szabó Bélával, a KISZ Békés Megyei Bizottságának elsé titkárával A KISZ Központi Bizottságának _ Július 9-ei ülése döntött arról, hogy országos KISZ-értekezletet hív össze. Közvetlenül a november 18—20-a között sorra kerülő országos értekezlet előtt folytattunk beszélgetést Szabó Bélával, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkárával, egyebek között arról, ml mindennel foglalkozik majd ez a fórum, milyen szervezeti korszerűsítéseket terveznek, és hogyan készülnek a Békés megyei KISZ- esek erre a fontos tanácskozásra? — Bevezetőül hadd kérdezzük arról, milyen okok késztették a KISZ KB-t az országos értekezlet össze- hívására? — Már 1987-ben megfogalmazódott egy ilyen jellegű értekezlet igénye. A megtartás esélyét és lehetőségét tovább növelte az országos pártértekezlet, mely lényegesen közelebb hozta a magyarországi gazdasági, társadalmi, politikai fordulatot. A KISZ-értekezlet szükségességét az is indokolja, hogy jelenlegi szervezeti rendünk, működési mechanizmusunk sok esetben alkalmatlannak bizonyult a tagság megfelelő mozgósítására, összefogására, igényeik szerinti működésre. Erősödött a tagság elégedetlensége és kritikája saját szervezete iránt. Lényegesen jobban működő szervezetre van szükség ahhoz, hogy a döntési pontokon az ifjúság véleménye megfelelő módon megjelenhessen. Erre ösztönöz bennünket egyébként az is, hogy az utóbbi időben jó néhány ifjúsági szerveződés is létrejött, amely versenyhelyzetet jelent a KISZ számára. Ha nem igazítjuk szervezetünket a kor által megkövetelt színvonalhoz, tömegbefolyásunk kerül veszélybe. — Eszerint az országos KISZ-értekezlet elsősorban a KISZ belső ügyeivel foglalkozik majd? — Így van! Ez most a legfontosabb a KISZ jövője szempontjából. A november 18—20. között Székesfehérvárott összeülő KISZ- értekezlet célja megvitatni azt: milyen szervezetet akarunk.'E vita alapján várhatóan a jövő év áprilisában a XII. kongresszusunk határoz majd. Ez tehát a legfontosabb napirend, de emellett az OKÉ, vagyis az országos értekezlet véleményt nyilvánít a közelgő kormány—KISZ vezetői találkozón megtárgyalandó kérdésekről is, valamint dönteni fog személyi kérdésekben. — Ez utóbbiról hallhatnánk bővebben? — Hámori Csabát — aki már korábban jelezte távozási szándékát, hogy nála jóval fiatalabb személy állhasson a KISZ élére — megválasztották az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkárává. így biztosan dönteni kell a KISZ KB új első titkára személyéről. Szó van azonban a megüresedett KB-titkári funkciók betöltéséről, valamint az Intéző Bizottság megújításáról is. — Térjünk vissza a KISZ reformjához! Mi ennek a lényege? — Mint már utaltam rá, a mai működési rendünk nem tartható. Korábbi megújulási kísérleteink során nem nyúltunk a gondok gyökereihez, a több mint három évtzede kialakított alapokhoz. Ezért ezeknek az önmagukban pozitív döntéseknek a hatása is csak korlátozott lehetett, így ma felül kell vizsgálni a következő kérdéseket: a KISZ ma az ifjúság egyetlen politikai szervezete, az egész ifjúságot képviseli-e, egységes szervezet-e, helyes-e, hogy a demokratikus centralizmus talaján és közvetlen pártirányítás mellett működik? Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk testületi üléseinken, ezek jegyében folytattunk tömegpolitikai munkát, szerveztünk demonstrációkat, vitafórumokat megyeszerte. Természetesen hasonló tevékenység folyt országszerte. Mindezek eredményeként elkészült már politikai programtervünk is a jövőre vonatkozóan, amely szerves folyamatosságban áll eddigi gyakorlatunkkal és jövőbeni célkitűzéseinkkel. Szerintem egy igen jól sikerült programtervről van szó, amely már szórólapokon meg is jelent, s remélhetőleg minden KISZ-taghoz eljutott. Címe is sokat kifejez: „Szocializmust, de másképp!” — A jövő KISZ-ét körvonalazva nem lehet megkerülni a párthoz fűződő vi- szony kérdését. Hogyan vé- lekedik erről? — A KISZ a párt ifjúsági szervezete volt, és az is kíván maradni. A szoros együttműködést azonban nem kell szoros szervezeti kötelékekkel bebiztosítani, sokkal inkább a kölcsönösen felismert érdekeken alapuljon. Tehát lényegesen nagyobb szervezeti önállóság jellemezné a kapcsolatunkat. Természetes, hogy stratégiai kérdésekben a jövőben is azonos álláspontra kívánunk helyezkedni a párttal, ám taktikai kérdésekben elképzelhetőnek tartanánk a vitát. Ez összességében partneri és szövetségesi viszonyt feltételez, ami — úgy hiszem — a kor követelményeinek teljesen megfelel. A párt és a KISZ viszonyára való elképzelésünket, testületi vita után megküldtük a megyei pártbizottság tagjainak. — És mi a véleménye erről a pártnak? — Örülök, hogy ezt a kérdést feltette, mert minden szövetségnek két oldala van. Megújulási törekvéseinkkel kapcsolatban az utóbbi időben találkoztunk szélsőséges, elmarasztaló véleményekkel is. Nos, a Politikai Bizottság és az MSZMP KB megvitatta politikai platformunkat, és azzal egyetértett, támogatólag foglalt állást. Ez mindenképpen nagy politikai segítség a KISZ számára. Természetesen nagy feladatra vállalkozunk, amelyet körültekintően kell megoldani, így tehát a féltő aggodalom érthető. Nem érthető azonban az, ha bárki is a párttól való elszakadást, vagy a KISZ „szétdarabolá- sát” látja e folyamatok mögött. Ügy hiszem, ez csak a kellő információ hiányából fakadó vélemény. — Szólt a szervezet korszerűsítésével összefüggő elképzelésekről. Körvonala- zódnak-e ennek részletei? —• Inkább úgy fogalmaznék, hogy az elvei már igen. Arról van szó, hogy a jelenlegi felállásunk sok centrális etemet tartalmazott, főleg az irányítási rend tekintetében. Emellett súlyos gondunk, hogy a tagság igényére egyre kevesebb figyelmet fordítottunk, tehát az úgynevezett alulról jövő kezdeményezésekre a vártnál lényegesen kisebb mértékben építettünk. Eluralkodott munkánkban az önmozgatás, s ezáltal a KISZ tagsága és vezetése távolodott egymástól. A jövőben tehát egy lényegesen demokratikusabb, a tagság igényeire, érdekeire jobban építő és egyszerűbben működő szervezetre van szükség. E felismerés alapján két lehetőség jött szóba komolyabban. Az egyik a jelenlegi szervezeti, működési rend 'korszerűsítése útján képzeli el a megoldást. A másik rugalmasabb szervezeti keretek megteremtésével, nagyfokú belső szerveződési szabadság mellett kívánja átalakítani a KISZ-t. — Mit jelent ez utóbbi? — Kényszerítőén hat a mai merev, rugalmatlan szervezeti keretek megváltoztatására a tartalmi, politikai megújulás szándéka. A kongresszusig a tagságnak kell eldöntenie, hogy milyen elveken épüljön fel a szervezet — a mostani területi elven, vagy rétegelven, vagy különböző értékek mentén, vagy más módon. Sőt, az is előfordulhat, hogy például ugyanazon város egyik tanintézetének diákjai a városi (területi) összetartozást tartják helyesebbnek, míg a másik diákjai a rétegszervezetet látják fontosabbnak. Nagy valószínűség szerint a jelenlegi KISZ-en belüli rétegfelfogás is módosulni fog. Ez különösen a dolgozó fiatalokra lehet igaz, hiszen a középiskolás és az egyetemi-főiskolai réteg jól körülhatárolt. Az érdekek és az élethelyzet különbözősége, az érdeklődés sokfélesége azonban a dolgozó fiatalok körében az eddigi ifjúmunkás, illetve élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok rétegképződésén lehet, hogy formailag is és tartalmilag is változtatni fog. A lakóterületi politizálás felerősödése is bizonyára kihatással lesz a szerveződésünkre. Tulajdoniképpen a cél az, hogy reális szerveződési alapon, valós cselekvési térben szerveződjenek a fiatalok. Én bízom abban, hogy az a szervezeti rend tesz a működőképes a jövőben, melyet a tagság maga alakít ki. Bármiképpen is alakul a szervezeti rend, a KISZ-hez való tartozás, csatlakozás feltétele az országos értekezleten kidolgozásra kerülő platform elfogadása. — Ha jól értem, nincs megkötve az, hogy milyen célból, milyen érdekek alapján, munkahelyen vagy lakóhelyen jönnek-e létre az alapsejtek? — így van! A platform elfogadásán van a hangsúly! — Ezek után lássuk, hogyan készül a megye KISZ- tagsága az értekezletre? — A Központi Bizottság döntése szerint tizenhárom küldöttet választhattunk a megyéből az országos értekezletre. A megyei KISZ-bi- zottság döntése szerint a területi KISZ-bizottságok — keretszámaik alapján — maguk dönthettek el, milyen módon választják ki saját 'küldöttüket. A cél az volt, hogy minél demokratikusabb módon történjen a választás, és a tehető legalkalmasabb személy vegyen részt az értekezleten. A statisztikai szempontokat teljességgel figyelmen kívül hagytuk! Területi KISZ-bi- zottságaink döntő többsége több jelölt közül választhatott, s volt, ahol a testület felkérte a közvetlen irányítású üzemi, intézményi titkárokat is, hogy közösen hoztok meg a döntést. Ettől függetlenül nem állíthat- nám, hogy az országos értekezletre készülés lázba hozta volna a tagságot. Egyelőre a tagság aktívabb és felkészültebb része kíséri figyelemmel folyamatosan az eseményeket. — Lesznek-e még küldöttek a megyéből? — A tizenhárom megyei küldött mellett küldöttjoggal lesz ott az értekezleten a négy központi bizottsági tagunk, a KISZ KB ipari és élelmiszer-gazdasági réteg- tanácsa által megyénkből választott 2-2 fő, a lakóterületi ifjúsági bizottság által választott egy fő, valamint én is, mivel a KB döntése szerint a megyei első titkárok küldöttjogot kaptok. Elmondható, hogy igen jó arányban sikerült küldöttjogot szereznünk, hiszen a rétegtanácsok küldöttmandátumait országos tanácskozásokon kellett elnyerni és ez öt esetben is sikerült. — Gondolom, az adott város, nagyközség KlSZ-tagsá- ga szavazóit mandátumot a küldöttének! Milyen véleményt visznek tehát az országos értekezletre? — Valóban, a terület KISZ-tagságának véleményét kell közvetíteniük a 'küldötteknek. Szándékosan nem „megyei küldöttválasztást” terveztünk, hanem a megyéből választották a küldötteket. Részben ez így lényegesen közelebb áll a tagsághoz, részben pedig ezekben a fontos kérdésekben nehezen elképzelhető, hogy a megye KlSZ-tagsá- gának azonos legyen a véleménye, így nem kell senkinek „szintetizált” vélemény mögé sorakoznia. A küldöttek többsége ennek megfelelően a fiatalok jelenlegi élethelyzetének tükrében fog a platformtervezet fő hangsúlyairól véleményt mondani, illetve tolmácsolja a környezete véleményét az értekezlet dokumentumairól. A tíz szekcióban folyó tanácskozás lehetőséget biztosít minden küldöttnek, hogy az értekezlet elé tárja a magával hozott véleményeket. — Mi az, amit ön vár az értekezlettől? — Az értekezlettől azt, hogy megnyissa az utat egy újjáalakuló ifjúsági szervezet megteremtése felé. Az elkövetkezendő hónapoktól, évektől pedig azt, hogy a párt ifjúsági szervezete alkotó módon vegyen részt a magyar társadalom és gazdaság bajainak gyógyításában, amely reméljük, -mielőbb eredménnyel jár. T. I.
